Cikkek

A középkori magyar vaskultúra idegenforgalmi hasznosíthatósága

Megjelent:
2012-12-30
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Thiele, B. (2012). A középkori magyar vaskultúra idegenforgalmi hasznosíthatósága. Gazdálkodástudományi Közlemények, 4(1), 151-158. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14004
Absztrakt

A vaskultúra hosszú múltra tekint vissza hazánkban. Számos régészeti feltárás, amely során kohótelepek, vaskohászati műhelyek kerültek napvilágra, bizonyítja, hogy már az avar és Árpád-korban, sőt azt megelőzőleg is fejlett vasipar volt a Kárpát-medencében. Az őskohászok kezdetleges eljárással állítottak elő ún. bucavasat, amelyből a kovácsfalvak kovácsai készítettek fegyvereket és más használati tárgyakat. A középkori magyar vaskultúra hazánkban nem közismert, idegenforgalmi kihasználtsága alacsony. Az elveszett vasipari tudás felelevenítése, bemutatása és megőrzése fontos feladat, amely hozzájárul a nemzeti tudástőkénk gyarapításához is. A dolgozatban a középkori magyar vaskultúra bemutatásától eljutunk egy, a középkori vaskultúrával foglalkozó skanzen megvalósíthatósági tervéig. A skanzen tervezett helye Somogy-megye, azon belül Marcali kistérség, a somogyfajszi Őskohó Múzeumtól nem messze, ahol a régészeti feltárások szerint a honfoglalás korában jelentős vastermelés folyt. A tervek kidolgozásához szükségem volt egy átfogó helyzetelemzésre, annak részletes felderítésesre, hogy egy ilyen turisztikai termék milyen hatással lenne a térség gazdaságára és turizmusára. A szakirodalom tanulmányozása, több középkori vasiparral foglalkozó nemzetközi szimpóziumon való részvétel, hasonló hazai programok szervezése, valamint egy németországi szabadtéri múzeum, a Kommern igazgatójával készített mélyinterjú lehetővé tette, hogy megismerjem, milyen módon fejleszthető turisztikai termékké a középkori vaskultúra.

Hivatkozások
  1. Czétényi P. – Vukov K. (2009): Örökségvédelmi fogalomtár, Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar, Bu-dapest
  2. Edvi-Illés A. (1898): Az ős- és ókor vasművessége, Budapest
  3. Faluvégi A. (2004): Kistérségeink helyzete az EU küszöbén, Budapest
  4. Gömöri J. (2000): Az Avar kori és Árpád-kori vaskohászat régészeti emlékei Pannóniában, Kiadja a Soproni Múzeum Régészeti Gyűjteménye és az MTA VEAB Iparrégészeti és Archeometriai Munkabi-zottsága, Sopron
  5. Heckenast – Nováki – Vastagh – Zoltay (1968): A magyarországi vaskohászat története a korai közép-korban (A honfoglalástól a XIII. század közepéig), Akadémia Kiadó, Budapest
  6. Heckenast Gusztáv (1991): A Magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában, Akadémia Kiadó, Budapest
  7. Bauermeister, J. (2005): Archäometallurgische Untersuchung von Eisenschlacken aus Holtland / Kreis Leer, Arbeit zur Erlangung des Bachelor of Science im Studiengang Geowissenschaften, Göttingen
  8. Kerpely A. (1898): Adatok a vas történetéhez Magyarországon, Budapest
  9. Landschaftsverbrand Rheinland (2011): LVR-Kulturbericht – Kulturim Rheinland, Kultur in Europa, Köln
  10. Marcali Kistérségi Társulás (2005): Marcali Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója, Pécs
  11. Elgaß, P. (2012): Arbeiten wie die Vorfahren. Hephaistos Internationale Zeitschrift für Metallgestalter 5/6. 29. p.
  12. Rheinland Reiseland (2012): Das Magazin fur das Kunst-, Kultur- und Naturerlebnis im Rheinland 01/12.
  13. Horváth – Major – Nagy – Szabó – Katona (1998): Somogy megye kézikönyve, SZÜV Rt.-CEBA-HOLDING KFT
  14. Thiele Á. (2009): A bucavas kora középkori előállításának korhű gyártástechnológiája a korszerű anyag-tudomány tükrében, TDK dolgozat
  15. Thiele Á. (2009): Az ősi vasiparhoz kapcsolódó hiedelmek, Vallás és ember tantárgy féléves dolgozata
  16. Thiele Á. (2010): A bucavaskohászat kora középkori technológiája a megvalósíthatóság tükrében. Ko-hászat folyóirat 2010/2
  17. Török B. (2000): Török Béla: Vasérc, vasbuca, vastárgy: Az első magyar vaskohászok műhelyei és technikája a Kárpát-medencében, Tanulmány, Miskolc
  18. Dr. Török B. (2008): A vas archeometallurgiája és magyarországi ipartörténete, Miskolci Egyetem Mű-szaki Anyagtudományi Kar, Metallurgiai és Öntészeti Tanszék, Miskolc
  19. I1: http://vaskultura.atw.hu/kar_pat_me_den_ce.htm, A vas hódítása a Kárpát medencében, 2005. 06. 09. (letöltve: 2012. 06. 20.)
  20. I2: http://nol.hu/archivum/archiv-69354, Az ősmagyarok és a vasgyártás, 2002. 07. 05. (letöltve: 2012. 06. 22.)
  21. I3: http://www.vaskultura.hu/allomasok/somogyfajsz_12, Vaskultúra útja – Somogyfajsz (letöltve: 2012. 06. 26.)
  22. I4: http://www.omagyarelet.hu/content.php?c=6&i=1&l=0, Koraközépkori vaskohászat a Kárpát-medencében (letöltve: 2012. 06. 26.)
  23. I5: http://www.vaskultura.hu/allomasok/miskolc_20, Vaskultúra útja – Miskolc (letöltve: 2012. 06. 26.)
  24. I6: http://www.kohmuz.t-online.hu/i__fazola-nap.htm, I. Fazola-Nap Újmassán, 2007. 09. 30 (letöltve: 2012. 06. 28.)
  25. I7: http://kulturalisutvonalak.blogter.hu/258319/vaskultura_utja, A Vaskultúra útja (letöltve: 2012. 07. 02.)
  26. I8: http://skanzen.hu/?fm=1&am=1&dd=6, Élő múzeum (letöltve: 2012. 07. 22.)
  27. I9: http://www.somogy.hu/?cid=87&sub=3, Somogyország (letöltve: 2012. 07. 28.)
  28. I10: http://magyarvadaszportal.hu/vadgazdalkodas/legendak-es-legendasok/, Vadgazdálkodás, 2011. 12. 21. (letöltve: 2012. 07. 28.)
  29. I11: http://www.ddrkh.hu, Somogy megye lakosságának eloszlása életkor szerint (letöltve: 2010. 03. 23.)
  30. I12: http://www.utazzitthon.hu/somogyfajsz.html, Somogyfajsz szállások, programok, látnivalók, 2009. 11. 16. (letöltve: 2012. 08. 26.)