dEjournals Nyitóoldal
Gazdálkodástudományi Közlemények
Regisztráció Nyitólap Aktuális Megjelenés előtt Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Gazdálkodástudományi Közlemények

Évf. 7 szám 1 (2018)
Cikkek

Motivációs tényezők vizsgálata a PhD képzésre való jelentkezés esetén

Megjelent:
2024-03-14
Szerző
Boros József
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
motiváció munka-magánélet egyensúly PhD képzés
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Boros, J. (2024). Motivációs tényezők vizsgálata a PhD képzésre való jelentkezés esetén. Gazdálkodástudományi Közlemények, 7(1), 19-24. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14074
Absztrakt

Az üzleti élet globalizációjának és az egyre különfélébb előnyöket biztosító technológiai fejlődésnek köszönhetően a munkarend és általában a munka világának átalakulása jelentősen megváltoztatta az emberek munkanapjait. A „24/7” eszméje, a kvázi folyamatos rendelkezésre állás, a rugalmas munkavégzés lehetőségével párhuzamosan elvárásként hozta magával az egész napos elérhetőség igényét, ami elvárja a munkavállalóktól, hogy szinte a nap mind a 24 órájában, akár távol a munkahelytől, vagy más földrészen tartózkodva is munkára készek legyenek. A megfelelő munka-magánélet egyensúly egyrészről egyéni jóléti tényezőnek tekinthető, másrészről a minőségi időtöltés egy sarkalatos pontja, továbbá pedig kapcsolatba hozható demográfiai (pl. alacsony termékenység), gazdasági (munkaerő-hatékonyság) vagy kutatás és fejlesztési (hatékonyság és kiválóság) területekkel is. A PhD képzésben résztvevőknek, mint kutatói pályára készülőknek is szembe kell nézniük ezekkel a körülményekkel. Jelen tanulmányban azt vizsgálom a munka-magánélet egyensúly szempontjából, hogy az akadémiai pálya nyújtotta előnyök mennyire játszottak fontos szerepet a képzésre jelentkezők körében és milyen különbségek figyelhetők meg a jelenleg a Debreceni Egyetemen aktív, magyar nyelvű képzésben részt vevő PhD hallgatóknál. A 189 kitöltő eredményei alapján látható, hogy összességében közepesen fontosnak tartották a jelentkezésben a munka-magánélet egyensúly meglétét a többi motivációs tényezőhöz képest, és e fontosság eltért az egyes tudományterületek esetében.

Hivatkozások
  1. ALPÁR, D. – BARNAFÖLDI, G. G. – DÉKÁNY, É. – KUBINYI, É. – MÁTÉ, Á. – MUNKÁCSY, B. – NEUMANN, E. – SOLYMOSI, K. – TOLDI, G. (2018): Fiatal kutatók Magyarországon – Felmérés a 45 év alatti kutatók helyzetéről, karrierterveiről, nehézségeiről. https://mta.hu/data/dokumentumok/fiatal_
  2. kutatok_helyzete_felmeres_eredmeny.pdf (letöltve: 2018.11.18.)
  3. BOROS, J. (2018): A munka-magánélet egyensúly szerepe a kutatói pálya választásában. InterTalent kiadványkötet, Debrecen, megjelenés alatt.
  4. FRONE, M.R. – RUSSEL, M. – COOPER, M.L. (1997): Relation of work-family conflict to health outcomes: a four-year longitudinal study of employed parents. Journal of Occupational and Organizati-onal Psychology, 70. évf. 4. szám, pp. 325-335.
  5. PEETERS, M.C.W. – MONTGOMERY, J.J. – BAKKER, A.B. (2005): Balancing work and home: How job and home demands ara related to burnout. International Journal of Stress Management, 12. évf. 1. szám, pp. 43-61.
  6. KALVERAM, A.B. (2017): Work-Life-Balance in einer sich wandelnden Welt. Entwicklung und Vali-dierung des Work-Life-Balance Index (WoLiBaX) zur Erfassung der Interaktionsprozesse zwischen Arbeit, Familie und Freizeit. Asanger, Kröning.
  7. PAPP, Z.A. – CSATA, ZS. (2013): Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kár-pát-medencei jellegzetességek. Kisebbségkutatás, 22. évf. 2. szám, pp. 7-34.
  8. PLECK, J.H. – STAINES, G. L. – LANG, L. (1980): Conflicts between work and family life. Monthly Labour Review, 103. évf. 3. szám, pp. 29-32.
  9. (I1) Eurodoc Survery (2011): http://eurodoc.net/oldwebsite/Eurodoc_
  10. survey_I_report_2011.pdf (letöltve: 2018.11.18.)