Keresés

Keresési eredmények

• A szülői motiváció alapja az utánpótlássportban

  83-90

  Szalánczi Zoltán

  Megtekintések száma:

  57

  Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a szülők milyen későbbi hasznokat remélnek a gyermekük sportolásához kapcsolódóan, továbbá a fiatal sportolók családi hátterét kívánom elemezni. Ahhoz, hogy a gyerekek megszeressék a sportot, és ezáltal megteremtsék az alapját egy egészséges felnőtt életnek, fontos, hogy a kezdő lépéseknél a szüleik is támogassák a testmozgást. Célom, hogy megtaláljam a családi háttértől kapott motiváció alapját, és ezáltal meg tudjam határozni melyek azok a faktorok, amik leginkább befolyásolják a szülőket a gyerekek sportolói karrier felé irányításában. Továbbá arra is keresem kutatásomban a választ, hogy mik azok a sport által elérhető lehetőségek, hasznok, amelyek a leginkább motiválják a szülőket a gyerekük sportolásra ösztönzésében, és mik azok a kulcs területek, melyekkel leginkább hatni lehet rájuk. A kutatásom fő célja, hogy meg tudjam határozni a szülők számára legfontosabbnak ítélt területeket a gyermekük sporttevékenységéhez köthető hasznai közül és felmérjem, hogy ehhez a kluboktól milyen segítségre van szükségük. Kutatásomat online kérdőíves módszerrel végeztem, melyre 727 válasz érkezett az ország több régiójából és különböző szintű klubjaiból egyaránt. A vizsgálat lehetővé tette, hogy meghatározzam melyek azok a legfontosabb faktorok és intézkedések, melyek hatással vannak a szülőkre és segítséget nyújtanak számukra.

• A kiválasztási tesztek előrejelző képességének vizsgálata a motivációs potenciál vonatkozásában

  25-32

  Czine Péter

  Megtekintések száma:

  10

  Az erősödő gazdasági verseny hatására a vállalati kihívások között egyre inkább előtérbe kerül a megfelelő alkalmazotti gárda megtalálásának, megtartásának és teljesítményük nyomon követésének fontossága. E tágabb területen belül a kiválasztással és annak utólagos értékelésével kapcsolatban a szakirodalomban már számos tanulmány született, ám lényegessége miatt valószínűleg az elkövetkezendő években is az egyik legtöbb érdeklődést kiváltó téma marad. A kutatásom általános célkitűzése azt feltárni, mennyire is hasznosak, azaz milyen mértékben képesek előre jelezni a dolgozók későbbi motivációs potenciálját a munkaerőkiválasztási folyamat során használt képesség-, készség- és kompetenciamérő tesztek. Ahhoz, hogy a kérdésem megválaszolásra kerüljön, két különböző kvalitást (IQ és konfliktuskezelés) vizsgáló eszköz és a motivációs potenciál került felmérésre egy Debrecen központú, szolgáltatószektorban tevékenykedő cég munkavállalóinál (N=50). A használt módszertan központi részét a már említett tesztek mellett a többváltozós, lineáris regresszió-elemzés adta. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az általános intelligencia és a dolgozói motiváció egymással ellentétes kapcsolatban állnak; az alkalmazkodó konfliktuskezelési stílus és a főiskolai diploma szignifikánsan emeli a motivációs potenciál értékét.

• Az egészségturizmus lehatárolása és rendszerének bemutatása egyes hajdú-bihar megyei gyógy- és wellness-szállodák vezetőinek véleménye alapján

  63-70

  Vajta Anett Gyöngyi

  Megtekintések száma:

  39

  Napjainkban az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése egyre nagyobb prioritást élvez az emberek körében. A rohanó életmód és az egyre globalizálódó világ életre hívta, és mindinkább előtérbe helyezte a turizmusnak azt a formáját, melyben a fő motiváció az egészség és a jóllét elérése. A kutatómunka során egyrészt igyekeztem az egészségturizmus – általam legelfogadhatóbbnak vélt – definícióját megadni és alszektorait bemutatni. Sokféle meghatározás létezik, de véleményem szerint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése során elfogadott gondolat felel meg leginkább a hazai egészségturisztikai szektor leírásának. Másrészt próbáltam egy rövid összefoglalást adni Magyarország egészségturisztikai helyzetéről a keresleti és a kínálati oldalt figyelembe véve. Végül a kérdőíves elemzés során megkérdezett négycsillagos gyógy- és wellnes-szállodák vezetőinek, értékesítési munkatársainak véleménye tükrözi az általam többször hangsúlyozott tényt, miszerint a turizmus nemzetgazdasági ág, és azon belül az egészségturizmus szegmens ma rendkívül meghatározó eleme a magyar gazdaság teljesítőképességének. Egybehangzóan állították azt is, hogy ez a jövőben is így lehet, ha megfelelő infrastruktúra, logikus fejlesztések, körültekintő, nem csak a Budapest-Balaton vonalat hangsúlyozó marketingtevékenység és elegendő tőke áll rendelkezésre a tervek megvalósításához.

• A KÖZÉPISKOLÁSOK HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TOVÁBBTANULÁSÁNAK MOTIVÁCIÓJA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

  21-27

  Gulyás Dávid

  Maklári Bálint

  Megtekintések száma:

  50

  Az érettségi előtt álló középiskolások életük egyik legnehezebb döntését hozzák meg azzal, hogy továbbtanulnak-e vagy sem. A KSH adatai szerint 2020-ban nappali és felnőttoktatásban 67,5 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát. A 2020 szeptemberében induló képzésekre pedig 91,5 ezren felvételiztek. Ehhez képest a 2021 szeptemberében induló képzésekre jelentkezettek száma átlépte a 100 ezret is (101 878 fő). Kutatásunk elsődleges célja az észak-alföldi középiskolások továbbtanulási motivációjának vizsgálata és elemzése. Arra keressük a választ, hogy mik azok a legfőbb tényezők, amelyek arra buzdítják a fiatalokat, hogy továbbtanuljanak. A vizsgálatunk kiterjed a külföldi továbbtanulás lehetőségére is. Kutatásunk célcsoportja tehát azon 16-19 éves észak-alföldi (Jász-NagykunSzolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) középiskolások, akik 1-2 éven belül érettségizni szeretnének. A kutatásainkat online kérdőív segítségével végeztük el, amelyre 348 válasz érkezett. Az eredmények alapján a feltételezésünk, miszerint a középiskolások nagy része tervez továbbtanulni a sikeres érettségi vizsga letétele után, igaznak bizonyult. Cikkünkben nem utolsó sorban kitérünk a felsőoktatás expanziójának és piacosodásának folyamatára, illetve Deci és Ryan motivációs elméletét alapul véve vizsgáljuk a továbbtanulási motivációk eloszlását.

• Motivációs tényezők vizsgálata a PhD képzésre való jelentkezés esetén

  19-24

  Boros József

  Megtekintések száma:

  18

  Az üzleti élet globalizációjának és az egyre különfélébb előnyöket biztosító technológiai fejlődésnek köszönhetően a munkarend és általában a munka világának átalakulása jelentősen megváltoztatta az emberek munkanapjait. A „24/7” eszméje, a kvázi folyamatos rendelkezésre állás, a rugalmas munkavégzés lehetőségével párhuzamosan elvárásként hozta magával az egész napos elérhetőség igényét, ami elvárja a munkavállalóktól, hogy szinte a nap mind a 24 órájában, akár távol a munkahelytől, vagy más földrészen tartózkodva is munkára készek legyenek. A megfelelő munka-magánélet egyensúly egyrészről egyéni jóléti tényezőnek tekinthető, másrészről a minőségi időtöltés egy sarkalatos pontja, továbbá pedig kapcsolatba hozható demográfiai (pl. alacsony termékenység), gazdasági (munkaerő-hatékonyság) vagy kutatás és fejlesztési (hatékonyság és kiválóság) területekkel is. A PhD képzésben résztvevőknek, mint kutatói pályára készülőknek is szembe kell nézniük ezekkel a körülményekkel. Jelen tanulmányban azt vizsgálom a munka-magánélet egyensúly szempontjából, hogy az akadémiai pálya nyújtotta előnyök mennyire játszottak fontos szerepet a képzésre jelentkezők körében és milyen különbségek figyelhetők meg a jelenleg a Debreceni Egyetemen aktív, magyar nyelvű képzésben részt vevő PhD hallgatóknál. A 189 kitöltő eredményei alapján látható, hogy összességében közepesen fontosnak tartották a jelentkezésben a munka-magánélet egyensúly meglétét a többi motivációs tényezőhöz képest, és e fontosság eltért az egyes tudományterületek esetében.