dEjournals Nyitóoldal
Gazdálkodástudományi Közlemények
Regisztráció Nyitólap Aktuális Megjelenés előtt Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Gazdálkodástudományi Közlemények

Évf. 7 szám 1 (2018)
Cikkek

A kiválasztási tesztek előrejelző képességének vizsgálata a motivációs potenciál vonatkozásában

Megjelent:
2024-03-14
Szerző
Czine Péter
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
Kiválasztási tesztek Dolgozói motiváció Előre jelző képesség
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Czine, P. (2024). A kiválasztási tesztek előrejelző képességének vizsgálata a motivációs potenciál vonatkozásában. Gazdálkodástudományi Közlemények, 7(1), 25-32. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14075
Absztrakt

Az erősödő gazdasági verseny hatására a vállalati kihívások között egyre inkább előtérbe kerül a megfelelő alkalmazotti gárda megtalálásának, megtartásának és teljesítményük nyomon követésének fontossága. E tágabb területen belül a kiválasztással és annak utólagos értékelésével kapcsolatban a szakirodalomban már számos tanulmány született, ám lényegessége miatt valószínűleg az elkövetkezendő években is az egyik legtöbb érdeklődést kiváltó téma marad. A kutatásom általános célkitűzése azt feltárni, mennyire is hasznosak, azaz milyen mértékben képesek előre jelezni a dolgozók későbbi motivációs potenciálját a munkaerőkiválasztási folyamat során használt képesség-, készség- és kompetenciamérő tesztek. Ahhoz, hogy a kérdésem megválaszolásra kerüljön, két különböző kvalitást (IQ és konfliktuskezelés) vizsgáló eszköz és a motivációs potenciál került felmérésre egy Debrecen központú, szolgáltatószektorban tevékenykedő cég munkavállalóinál (N=50). A használt módszertan központi részét a már említett tesztek mellett a többváltozós, lineáris regresszió-elemzés adta. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az általános intelligencia és a dolgozói motiváció egymással ellentétes kapcsolatban állnak; az alkalmazkodó konfliktuskezelési stílus és a főiskolai diploma szignifikánsan emeli a motivációs potenciál értékét.

Hivatkozások
  1. BALÁZS L. (2013): A szervezeti kultúra és az érzelmi intelligencia kölcsönkapcsolatának vizsgálata az iskolában. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/15162/balazs-laszlo-phd-2014.pdf?sequence=1&is
  2. Allowed=y (letöltve: 2018. 11. 15.)
  3. BASSO, A. – CAPITANI, E. – LAIACONA, M. (1987): Raven’s coloured progressive matrices: norma-tive values on 305 adult normal controls. Functional Neurology. Vol. 2. No. 2. April-June, pp. 189-194.
  4. BÉLYÁCZ I. (2015): A vállalati növekedés tapasztalatai az 1963-2012 közötti időszakban. Akadémia Kiadó, Budapest, 243 p.
  5. BRAHNAM, S. – MARGAVIO, M.T. – HIGNITE, A.M. – BARRIER, B.T. – CHIN, M.J. (2005): A gender-based categorization of conflict resolution. Journal of Management Development. Vol. 24. No. 3. March, pp. 197-208.
  6. CARPENTER, A.P. – JUST, A.M. – SHELL, P. (1990): What one intelligence test measures: A theore-tical account of the processing the the Raven Progressive Matrices Test. Psychological Review. Vol. 97. No. 3. January, pp. 404-431.
  7. GATEWOOD, R.D. – FEILD, H.S. – BARRICK, M. (2010): Human resource selection, seventh editi-on. Cengage Learning, Natorp Boulevard, 658 p.
  8. HACKMAN, R.J. – OLDHAM, R.G. (1974): The job diagnostic survey: An instrument for the diag-nosis of jobs and the evalution of job redesign projects. http://www.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/779828.pdf (letöltve: 2018.05.01.)
  9. HUSSEIN, B. – KHACHFE, H. – HAJ-ALI, A. – ARIDI, M. (2016): Measuring the Motivating Poten-tial Score of Academic Staff at the Lebanese International University. Athens Journal of Mediterranean Studies. Vol. 2. No. 2. April, pp. 161-174.
  10. I1: IQ Test Raven’s Advanced Progressive Matrices. https://www.academia.edu/24308941/IQ_Test_Raven_s_Advanced_Progressive_Matrices_1_?auto=download (letöltve: 2018. 06. 01.)