dEjournals Nyitóoldal
Gazdálkodástudományi Közlemények
Regisztráció Nyitólap Aktuális Megjelenés előtt Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Gazdálkodástudományi Közlemények

Évf. 9 szám 2 (2021)
Cikkek

A KÖZÉPISKOLÁSOK HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TOVÁBBTANULÁSÁNAK MOTIVÁCIÓJA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Megjelent:
2021-12-01
Szerzők
Gulyás Dávid,
Maklári Bálint
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
felsőoktatás motiváció továbbtanulás
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Gulyás, D., & Maklári, B. (2021). A KÖZÉPISKOLÁSOK HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TOVÁBBTANULÁSÁNAK MOTIVÁCIÓJA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN. Gazdálkodástudományi Közlemények, 9(2), 21-27. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/12886
Absztrakt

Az érettségi előtt álló középiskolások életük egyik legnehezebb döntését hozzák meg azzal, hogy továbbtanulnak-e vagy sem. A KSH adatai szerint 2020-ban nappali és felnőttoktatásban 67,5 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát. A 2020 szeptemberében induló képzésekre pedig 91,5 ezren felvételiztek. Ehhez képest a 2021 szeptemberében induló képzésekre jelentkezettek száma átlépte a 100 ezret is (101 878 fő). Kutatásunk elsődleges célja az észak-alföldi középiskolások továbbtanulási motivációjának vizsgálata és elemzése. Arra keressük a választ, hogy mik azok a legfőbb tényezők, amelyek arra buzdítják a fiatalokat, hogy továbbtanuljanak. A vizsgálatunk kiterjed a külföldi továbbtanulás lehetőségére is. Kutatásunk célcsoportja tehát azon 16-19 éves észak-alföldi (Jász-NagykunSzolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) középiskolások, akik 1-2 éven belül érettségizni szeretnének. A kutatásainkat online kérdőív segítségével végeztük el, amelyre 348 válasz érkezett. Az eredmények alapján a feltételezésünk, miszerint a középiskolások nagy része tervez továbbtanulni a sikeres érettségi vizsga letétele után, igaznak bizonyult. Cikkünkben nem utolsó sorban kitérünk a felsőoktatás expanziójának és piacosodásának folyamatára, illetve Deci és Ryan motivációs elméletét alapul véve vizsgáljuk a továbbtanulási motivációk eloszlását.

Hivatkozások
  1. COOMBS P.H. (1971): Az oktatás világválsága. Tankönyvkiadó Vállalat. Budapest, pp. 15-35.
  2. DECI E.L. – RYAN R.M. (2000): Intrinsic and Extrinsic Motivations: Classic Definitions and New Directions. Contemporary Educational Psychology. 25. vol. 1. issue, pp. 54-67.
  3. FÁBRI GY. – ROBERTS É. (2004): Egyetemek mérlegen. Educatio-Társadalmi Szolgáltató Kht. / Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda. Budapest, pp. 37.
  4. FORRAY R.K. – KOZMA T. (1992): Társadalmi tér és oktatási rendszer. Akadémiai Kiadó. Budapest, pp. 11-13, 43.
  5. KOMÁROMI L. – LEHOTA J. (2002): Marketing és felsőoktatás. pp. 28–36. https://emok.hu/tanulmany-kereso/d5:marketing-es-felsooktatas (letöltve: 2021.04.23.)
  6. KOTLER P. (2006): Marketing menedzsment. Akadémiai Kiadó. Budapest, pp. 265.
  7. RÁMHÁP SZ. (2017): Felsőoktatási továbbtanulási motivációk Magyarországon a változó ifjúság és a piacosodó felsőoktatás tükrében. pp. 34-35. https://rgdi.sze.hu/images/RGDI/honlapelemei/ fokozatszerzesi_anyagok/Ramhap_Szabolcs_doktori_disszertacio.pdf (letöltve: 2021.04.21.)
  8. SCHOLZ C. – HASPINGER J.A. (2017): Generation Z als Herausforderung für die Berufschule. Besorgungs Sammelkredito. Berlin, pp. 244. (9) SZABÓ M. (2008): Pedagógiai fejlesztések módszertani ötlettára. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Budapest, pp. 7.