Cikkek

A mezőgazdaság digitalizálása, mint a magyar mezőgazdaság kiemelt iránya

Megjelent:
2024 April 23
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Mihály-Karnai, L., Tóth, E., Fróna, D., Szenderák, J., & Harangi-Rákos, M. (2024). A mezőgazdaság digitalizálása, mint a magyar mezőgazdaság kiemelt iránya. Gazdálkodástudományi Közlemények, 9(1), 47-52. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14252
Absztrakt

Manapság a digitalizáció mindennapunk részévé vált, s nem csak egymástól elszigetelt alkalmazások léteznek, hanem ezek képesek az egymással való kommunikációra is, a máshonnan vett adatokat felhasználják a saját működésükhöz is ezzel segítve a mindennapi munkát. Mára elmondható, hogy szinte minden iparágban elterjedt a digitális eszközök használata, köztük a mezőgazdaságban is. Éppen ezért a tanulmányunk célja a mezőgazdasági digitalizáció jelenlegi állapotának bemutatása Magyarország viszonylatában, külön kiemelve a DESIRA projektet, melynek célja a gazdálkodók digitalizáció nyújtotta lehetőségek irányába történő előmozdítása.

Hivatkozások
  1. DESIRA (2021): Digital Game Changers shaping the future of Agriculture, Forestry and Rural Areas in 2040.
  2. EIP-AGRI (2017): A mezőgazdaságon belüli digitális átállás körvonalai. URL: https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/default/files/eip-agri_brochure_digital_revolution_in_agriculture_
  3. _hu_web.pdf.
  4. GALUSHKIN A. A. (2018): The Use of Information and Communications Technology to Foster the Competitiveness of the Entrepreneurial Organizations within the Education and Science Sector. Inter-national Journal of Engineering & Technology, 7(3.14): 323-326. https://doi.org/10.14419/ijet.v7i3.14.16913.
  5. KSH (2021): Agrárcenzus. Előzetes Adatok: URL: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/ac2020/elozetes_adatok/index.html#/cover.
  6. MACIEJCZAK, M. – TAKÁCS I. – TAKÁCS-GYÖRGY K. (2018): Use of smart innovations for deve-lopment of climate smart agriculture. Roczniki Naukowe Stowarzyszenia Ekonomistow Rolnictwa i Agrobiznesu, 20. 2:117-124.
  7. PIMENTEL D. – PIMENTEL M. (2006): Global environmental resources versus world population growth. Ecoligical Economics, 59 (2) pp. 195-198. DOI: 10.1016/j.ecolecon.2005.11.034.
  8. POPP J. – ERDEI E. – OLÁH J. (2018): A precíziós gazdálkodás kilátásai Magyarországon. Internatio-nal Journal of Engineering and Management Sciences (IJEMS)/ Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények. 3. 1: 133-147.
  9. RODRIGUEZ-CH, P. – CEDILLO, P. – BELTRAN, P. – ORTIZ, J. (2017): MOOCEP: A method for building massive open online courses for elderly people the analysis activity. 2017 International Confe-rence on Information Systems and Computer Science, Quito, 2017. november 23-25.
  10. SZELLŐ J. – NEMESKÉRI ZS. – ZLATICS J. (2017): Az idősödő korcsoport munkavállalását meghatá-rozó stratégiai tényezők Európában és Magyarországon. Opus et Educatio, Vol. 4. No. 4. pp. 496-508.
  11. TAKÁCSNÉ GYÖRGY K. (2017): Kihívások, esélyek, alternatívák (és a nem-növekedés teoriája – „Degrowth”). In: Takács I. (szerk.) Az együttműködési attitűdök gazdasági-társadalmi hatótényezői az Észak-magyarországi Régióban működő kkv-kban. 190 p. Gyöngyös: Károly Róbert Főiskola, 2017. pp. 139-176. (11) UN DESA (2019): World Population Prospects: The 2019 Revision. In: United Nations. United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division URL: https://population.un.org/wpp/ (letöltés dátuma: 2020. 09. 25.)