Keresés

Keresési eredmények

• A mezőgazdaság digitalizálása, mint a magyar mezőgazdaság kiemelt iránya

  47-52

  Mihály-Karnai Laura

  Tóth Eszter

  Fróna Dániel

  Szenderák János

  Harangi-Rákos Mónika

  Megtekintések száma:

  6

  Manapság a digitalizáció mindennapunk részévé vált, s nem csak egymástól elszigetelt alkalmazások léteznek, hanem ezek képesek az egymással való kommunikációra is, a máshonnan vett adatokat felhasználják a saját működésükhöz is ezzel segítve a mindennapi munkát. Mára elmondható, hogy szinte minden iparágban elterjedt a digitális eszközök használata, köztük a mezőgazdaságban is. Éppen ezért a tanulmányunk célja a mezőgazdasági digitalizáció jelenlegi állapotának bemutatása Magyarország viszonylatában, külön kiemelve a DESIRA projektet, melynek célja a gazdálkodók digitalizáció nyújtotta lehetőségek irányába történő előmozdítása.

• Magyarországi sertésintegrációs modellek átfogó gazdasági értékelése

  73-78

  Marczin Tamás

  Megtekintések száma:

  2

  Jól látható, hogy a világ mezőgazdaságában a vezető ágazatok egyik fő innovációs lépése az integráción keresztüli összefonódások kiépítése. Ennek oka, hogy nagyobb vevőkört képesek elérni, másrészt ezt a szélesebb fogyasztói réteget sokkal homogénebb termék szortimenttel tudják ellátni. Tehát végső soron piaci lehetőségeiket nagyban javítják az együttműködés által. A fent említett ágazatok közül kiemelhető a sertésszektor. Európa vezető sertéstartó országaiban az együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza. Alapjait a Római Szerződés 39. cikkelye fektette le, amely a mezőgazdaság hatékonyságának növelését célozta. Az évek során jelentős integrációs modellek jöttek létre ezek egyike a dániai modell, amely mára nagyságrendileg a vertikum 93%-át foglalja magában „Legfőbb ilyen az integrált termelési rendszer, amely pénzügyileg jutalmazza a termelőt a választott feldolgozó sikeréből” (MICHAEL, 2012). A rendszerváltás előtt hazánk sertéstermelésében jelentős szerepet játszott az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus, amelynek célkitűzése volt többek között a hazai mezőgazdaság hatékonyságának növelése. Ennek köszönhetően egy speciális integrációs forma jött létre. A rendszerváltást követően az ágazat helyzete jelentősen megváltozott. A tulajdonviszonyok átrendeződésével és az új piaci csatornák követelményei által az ágazat versenyképessége nagyban visszaesett. Több törekvés is volt az évek során, azonban ezt a hatást napjainkra sem sikerült maradéktalanul ellensúlyozni. A fentiek ismeretében célul tűztem ki, hogy a szakirodalom alapján megvizsgáljam a jelentősebb Európai és hazai integrációs tevékenységeket. Ezután pedig javaslatot tegyek az esetleges fejlesztési lehetőségekre.

• A differenciált tápanyaggazdálkodás jelentősége napjaink kukoricatermesztési gyakorlatában

  29-34

  Ferencsik Sándor

  Megtekintések száma:

  2

  A modern, fejlett társadalmak legnagyobb része jelentős mezőgazdasági nehézségekkel küzd. Napjaink egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Sajnos sok olyan területen is folytatnak kukoricatermelési tevékenységet hazánkban, ahol az nem optimális. Nem valósul meg a termőhelyspecifikus termesztéstechnológiák alkalmazása, amely mind ökológiai, mind pénzügyi szempontból kedvezőtlen következményekkel jár. A precíziós gazdálkodás lehet az egyik megoldási alternatíva, amely alkalmas a hazai mezőgazdaság versenyképességének növelésére. Vizsgálataimba a mintagazdaság 12 tábláját, mintegy 480 hektárt vontam be. Első lépésben meghatároztam az 5 hektáros parcellákra kijuttatandó foszfor-és kálium hatóanyagot, a műtrágyadózist, ugyanezt megtettem a táblaátlagra vonatkozóan is. A termesztendő növény mindkét műtrágyaszórási változatban kukorica volt, 8 t/ha-os hozammal. Az egyes táblákra precíziós módszerrel kiszórandó műtrágyamennyiséget a parcellákra jutó mennyiségek összegéből határoztam meg, míg a hagyományos módszerrel kijuttatandó mennyiséget pedig a táblaátlag alapján számoltam ki. A kapott eredményeket a vizsgálat időpontjában aktuális műtrágyaárak alapján összehasonlítottam: az 52% hatóanyag-tartalmú MAP ára 270 forint/kg, a 60%-os kálisóé pedig 170 forint/kg. A kapott eredményeknek kiszámoltam a különbségét összterületre és hektárra vetítve, majd pedig az eredmények és a diagramok alapján következtéseket vontam le.

• Induló sütőipari vállalkozás gazdaságossági elemzése

  125-132

  Kurmai Viktória

  Megtekintések száma:

  6

  Egy induló pékség üzleti tervét készítettem el, azzal a céllal, hogy meghatározzam, hogy lakóhelyemen gazdaságos-e pékséget létrehozni és üzemeltetni. Meghatároztam, hogy az üzleti környezet és a saját adottságok révén van-e a vállalkozásnak realitása. Célom az volt, hogy meghatározzam a vállalkozás indításának beruházási költségeit (kezdeti tőkeigényét), valamint a működés időszakának bevételeit, költségeit és eredményeit. A beruházás gazdaságosságának értékelését elvégeztem, s ez alapján kiválasztottam a gazdaságos tervváltozatokat. Végül a gazdaságosság legérzékenyebben befolyásoló tényezőit kiértékeltem.

• A nedvességtakarékos talajművelés szerepe a kukorica termesztésében réti-csernozjom talajon

  73-78

  Bakti Beatrix

  Megtekintések száma:

  1

  Az iparszerű mezőgazdálkodás idején jónéhány ártalmas folyamat indult meg, amelyek megszüntetése, illetve megelőzése során a legfontosabb feladat az ésszerű talajhasználat kialakítása volt. Mérések igazolják a forgatás nélküli talajművelés kedvezőbb nedvességmegőrző tulajdonságát, a hagyományos - ekére alapozott - művelési móddal szemben. A talaj nedvességkészletével való takarékosság szempontjából a talajelőkészítést és a vetést egymenetben történő direktvetés mutatta a legkedvezőbb képet. Az alternatív talajművelési rendszereknek a termőhely ökológiai viszonyainak figyelembe vétele mellett gazdaságos termelést kell biztosítaniuk. Ezáltal az ökológiai és ökonómiai szempontból legkedvezőbben termeszthető növényeket kell az adott termőhely vetésszerkezetébe bevonni. Mindezen törekvéseket – takarékos és kímélő módszerek alkalmazása – úgy kell megvalósítani, hogy a növénytermesztési tevékenység kockázatát csökkentsék. Vizsgálatainkat a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található mintaterületen, Kenderes határában végeztük. A kísérlet talajtípusa réti-csernozjom, ahol 2011-ben talajmintavételezés és bővített talajvizsgálat történt. A tenyészidőszak során talajellenállás és talajnedvesség méréseket végeztünk több alkalommal (alapművelés után, vetés előtt, kelés után, intenzív növekedésben, virágzásban és a szemtelítődés időszakában). A vizsgált kísérleti parcellákra elkészítettük az ágazati költség-jövedelem vizsgálatokat. A költségek részletes számbavétele mellett kalkuláltunk az árbevétellel és a támogatásokkal, valamint meghatároztuk a legfontosabb gazdasági mutatókat (költségarányos jövedelmezőség, költségszint, önköltség, fedezeti pont stb.). A szántásos és lazításos technológia változat alapművelési költségéből származó megtakarítás meghatározását követően beruházás megtérülési vizsgálatokat végeztünk.