Magyarországi sertésintegrációs modellek átfogó gazdasági értékelése
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
How To Cite
Absztrakt
Jól látható, hogy a világ mezőgazdaságában a vezető ágazatok egyik fő innovációs lépése az integráción keresztüli összefonódások kiépítése. Ennek oka, hogy nagyobb vevőkört képesek elérni, másrészt ezt a szélesebb fogyasztói réteget sokkal homogénebb termék szortimenttel tudják ellátni. Tehát végső soron piaci lehetőségeiket nagyban javítják az együttműködés által. A fent említett ágazatok közül kiemelhető a sertésszektor. Európa vezető sertéstartó országaiban az együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza. Alapjait a Római Szerződés 39. cikkelye fektette le, amely a mezőgazdaság hatékonyságának növelését célozta. Az évek során jelentős integrációs modellek jöttek létre ezek egyike a dániai modell, amely mára nagyságrendileg a vertikum 93%-át foglalja magában „Legfőbb ilyen az integrált termelési rendszer, amely pénzügyileg jutalmazza a termelőt a választott feldolgozó sikeréből” (MICHAEL, 2012). A rendszerváltás előtt hazánk sertéstermelésében jelentős szerepet játszott az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus, amelynek célkitűzése volt többek között a hazai mezőgazdaság hatékonyságának növelése. Ennek köszönhetően egy speciális integrációs forma jött létre. A rendszerváltást követően az ágazat helyzete jelentősen megváltozott. A tulajdonviszonyok átrendeződésével és az új piaci csatornák követelményei által az ágazat versenyképessége nagyban visszaesett. Több törekvés is volt az évek során, azonban ezt a hatást napjainkra sem sikerült maradéktalanul ellensúlyozni. A fentiek ismeretében célul tűztem ki, hogy a szakirodalom alapján megvizsgáljam a jelentősebb Európai és hazai integrációs tevékenységeket. Ezután pedig javaslatot tegyek az esetleges fejlesztési lehetőségekre.
Hivatkozások
- MICHAEL, M. (2012): The future of Danish co-operative slaughterhouses, p. 1. https://www.globalmeatnews.com/Article/2012/04/30/The-future-of-Danish-co-operative-slaughterhouses
- STADLER, K.J. (2013): Pork industry productivity analysis, National Pork Board, p. 2. https://www.pork.org/wp-content/uploads/2017/11/2017-pork-industry-productivity-analysis.pdf
- VER-BÁSZI B. (2004): A rendszer tragédiája, Az 1968-as gazdasági reform előzményi, beindítása és kudarca, Tudományos Közlemények. p. 114.
- UDOVECZ G. – NYÁRS L. (2009): A sertéságazat versenyesélyei Magyarországon. Állattenyésztés és takarmányozás. 58. évf. p. 454.
- DUTRA DE BRACELLOS, M. – GRUNERT, K.G. – ZHOU, Y. – VERBEKE, W. – PEREZ-CUETO, F.J.A. (2012): Consumer attitudes to different pig production systems: a study from mainland China. Springer Science. p. 2.
- HARANGI-RÁKOS M. (2013): A társas vállalkozások és egyéni gazdaságok gazdasági szerepének vál-tozása, különös tekintettel az állattenyésztésre. Doktori PhD értekezés, p. 61.
- BALOGH P. – MARCZIN ZS. – POCSAI K. (2013):Termelési integrációk, termelői csoportok a sertés-tartásban. p. 144. In: BALOGH P. – NOVOTNINÉ DANKÓ G. (szerk) Versenyképes sertéshizlalás. Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest.
- SZABÓ G.G. (2002): A szövetkezeti vertikális integráció fejlődése az élelmiszer-gazdaságban. Közgaz-dasági Szemle. 69. évf. p. 237.
- MARCZIN T. (2018): Egy magyarországi sertésintegrációs modell gazdasági vizsgálata az alföldi sertés értékesítő és beszerző mezőgazdasági szövetkezet példája alapján, Diplomadolgozat, Debreceni Egye-tem, p. 60.
- BALOGH P. (2009): Kockázati tényezők feltárása és gazdasági vizsgálata a sertéságazatban, Kutatási pályázat, p. 5.
- BALOGH P. (2017): A sertéshús-előállítás és -fogyasztás gazdasági elemzése, MTA Nagydoktori érte-kezés, p. 3.