Cikkek

A magyar sertéshúsfogyasztás marketing aspektusai

Megjelent:
2024-01-26
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Torda, K. (2024). A magyar sertéshúsfogyasztás marketing aspektusai. Gazdálkodástudományi Közlemények, 1(1), 109-116. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/13731
Absztrakt

Kutatómunkám célja az, hogy felmérjem a magyar sertéshús megítélését és fogyasztását napjainkban. Célul tűztem ki, hogy feltérképezem a Hajdú-Bihar megyében élő fogyasztók fogyasztási és vásárlási szokásait a sertéshús esetében. Napjainkban több tényező is negatívan befolyásolja a sertés ágazatot, melyek egyértelműen hatással vannak a sertéshúsfogyasztásra, és annak csökkenését idézik elő. Munkám során kérdőíves felmérést végeztem; összesen 1 089 főt kérdeztem meg Hajdú-Bihar megye különböző településein. Az adatokat statisztikai hipotézis vizsgálatokkal kiértékeltem. Kutatásom végére áttekinthető képet kaptam a hajdú-bihari fogyasztók vásárlási és fogyasztási szokásairól, valamint a magyar előállítású sertéshússal kapcsolatos véleményükről, gondolataikról. Dolgozatomban számos kérdés segített kideríteni a sertéshúsfogyasztás volumenét, arányát a többi húshoz képest. Megállapítható, hogy a sertéshúsfogyasztás nemzeti sajátosságként kezelhető, mely a különböző korosztályok esetében eltérő módon jelentkezik. Megvizsgáltam az egyes tényezők fontosságát a vásárlás folyamán. A vásárlók rendkívül fontosnak tartják a származás, a minőség, a kinézet és az ár tényét. Felmértem a „sertéses” reklámok hatását és megítélését, mely igen stabil képet mutat a hatékonysággal kapcsolatban. Összességében úgy gondolom, hogy nagymértékben sikerült megismernem a Hajdú-Bihar megyei fogyasztók fogyasztási és vásárlási szokásait, melyek valószínűleg országos érvényűnek is tekinthetőek.

Hivatkozások
  1. Best P. (2008): The welfare debate: is better welfare affordable? Survey checking on consumer opinions over farm welfare encounter some mixed views. In: Pig International WATT. Nov. 2008. 10.p.
  2. Boetel, B. L.-Hoffmann, R.-Lin, D. J. (2007): Estimating Investment Rigidity within a Threshold Regression Framework: The Case of U.S. Hog Production Sector. In: American Journal of Agricultural Economics. Vol:89. Number: 1. February; 2007 36p.
  3. Elliott, R.- Yannopoulou, N.(2007): The nature of trust in brands: a psychosocial model. In: European Journal of Marketing. Vol. 41. No. 9/10 2007 988.-998. p.
  4. Gervais, J. – Khraief, N. (2007): Is exchange rate pass-through in pork meat export prices constrained by the supply of live hogs? In: American Journal of Agricultural Economics. Vol.89 Number:2 May, 2007
  5. Gibson, J. – Bonggeun, K. (2007): Measurement error in recall surveys and the relationship between household size and food demand. In: American Journal of Agricultural Economics. Vol.89 Number:4 November, 2007 473. p.
  6. Ketskeméty L. – Izsó L. (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest 2005
  7. Kovács Géczi J. (2007): Marketing a 21. században: a bizalomnál fontosabb a márka csábereje. In: Nemzetközi Marketing. 2007/4 36. évfolyam 4. szám 5. o.
  8. Mayringer G. (2005): 2% Fett – 100% Genuss. In: VOS Magazin, Fach&Mitteilungsblatt das Verbandes Österreichisher Schweinebauen. 1/2005 Wien 16.p.
  9. Texas Instruments Incorporated (1977): Applied Statistics. Texas 1977.