Keresés

Keresési eredmények

• Egészségvédő élelmiszervásárlás és -fogyasztás kapcsolata a fizikai aktivitással

  51-58

  Nábrádi Zsófia

  Megtekintések száma:

  13

  Az éhezés évezredekig az emberiség egyik legádázabb ellensége volt, ám az elmúlt száz év gazdasági, politikai és technológiai vívmányai a fejlett országokban felszámoltak a biológiai szegénységgel. A 21. század új kihívás elé állítja a fejlett- és fejlődő társadalmakat. Bár az élelmiszerek hozzáférhetősége megoldódott, a tápanyagban szegény, energiadús ételek fogyasztása - karöltve az ülő- és a mozgásszegény életmód elterjedésével – világméretű problémát jelent.
  Az utóbbi 35 évben a nem kiegyensúlyozott táplálkozás okozta hiányok pótlásának érdekében egészségvédő, un. funkcionális élelmiszerek jelentek meg a piacon. Az egészség világméretű megatrendje bő egy évtizede hazánkban is jelen van, amelynek alappillérei az egészségtudatos táplálkozás és a mozgás. Szakirodalmi áttekintést követően feltáró kvalitatív kutatásaim eredményeit ismertetem, amelyek egy kvantitatív kérdőíves felmérés előkészítő szakaszát képzik. Kutatási kérdésem, hogy a rendszeres testmozgás hatással van-e az egészségvédő élelmiszerek, specifikusan a savanyított tejtermékek (probiotikus joghurt és kefir) vásárlására és fogyasztására. Vizsgálataim alapján előre jelezhető, hogy számos különbség mutatható ki az aktív- és a passzív életmódot folytató személyek között az egészségvédő élelmiszerek, továbbá a savanyított tejtermékek iránti attitűd, vásárlás és fogyasztás kérdésköreiben.

• Az etikus címkék összehasonlító vizsgálata

  99-106

  Vereb Zsófia Dorka

  Megtekintések száma:

  4

  Jelenkorunk fogyasztóit egyre jobban foglalkoztatják az etikai kérdések és az üzleti tevékenységek környezetre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásai. Az etikus fogyasztás magába foglal minden olyan fogyasztói döntést, amelyben egy etikai témakör a hagyományos döntéshozatali kritériumokkal párhuzamosan létezik. A fogyasztók számára a vállalatok ezen állításaikat a legegyszerűbben etikus címkékkel kommunikálhatják, melyek alkalmazása önkéntes, azonban a számuk az elmúlt évtizedekben jelentősen gyarapodott, mely növeli a bizalmatlanság érzését a fogyasztókban, melyre egy hitelesebb és megbízhatóbb rendszer, vagy éppen szabvány jelenthetné a megoldást. Kutatásom célja az etikus címkék rendszerének vizsgálata volt. Kérdéseim között szerepel továbbá, hogy a fogyasztók milyen szinten ismerik és bíznak meg a címkékben, illetve, hogyan lehetne csökkenteni a címkeáradatból fakadó bizalmatlanságot. Primer kutatásom három fő részből állt: (1) fogyasztói megkérdezés a Debreceni Egyetem hallgatói körében; (2) a boltok polcain leginkább fellelhető etikus címkéket kibocsátó szervezetek megkérdezése; illetve (3) mélyinterjú a Magyar Szabványügyi Testület képviselőjével. Kutatásom alapján arra jutottam, hogy az általam megkérdezett egyetemi hallgatók még nem tekinthetőek etikus fogyasztónak, továbbá, hogy az etikus címkék rendszerével szembeni bizalmatlanságot az újonnan bevezetett MSZ ISO/TS 17033:2022 szabvány csökkenthetné hazánkban.

• Fogyasztási szokások a lisztérzékenyek körében, és a finom gluténmentes kenyér történe-te: a Glulu márkaépítése

  119-126

  Prokisch Lilla

  Megtekintések száma:

  9

  A lisztérzékenység súlyos élelmiszerintolerancia, amit Magyarország lakosságának 1,5-2%-ánál diagnosztizáltak. A lisztérzékenységre egyetlen gyógymód az élethosszig tartó gluténmentes diéta. Teljesen ki kell zárni az étrendből a búzában, rozsban és árpában megtalálható fehérjét: a glutént. Ezzel elkerülhetőek a nem diagnosztizált lisztérzékenység eredményeként kialakuló súlyos megbetegedések. Mióta kiderült, hogy lisztérzékeny vagyok, folyamatosan foglalkozom gluténmentes kenyerek és sütemények fejlesztésével. A célom kezdetben az volt, hogy a fogyasztók igényeit felmérve kifejlesszek egy igazán ízletes gluténmentes kenyeret, illetve ezek alapján saját vállalkozás, péküzem elindítását is célul tűztem ki. Először egy kérdőíves kutatásban 438 lisztérzékeny, gluténmentes diétát tartó személy adatközlése és véleménye alapján megállapítottam, hogy mit és mennyiért vásárolnak a lisztérzékenyek. Megállapítottam, hogy mire van igazán szükségük, milyen elvárásaik vannak a termékekkel kapcsolatban. Sikerült a saját receptjeim alapján olyan gluténmentes kenyeret sütnöm, amelynek nincsen rossz utóíze, és visszaadja a kenyérevés örömét a lisztérzékenyeknek. Ezzel jelentkeztem az !gen – Innovatív Generáció – Debrecen nevű versenybe, ahol négy segítőt kaptam az ötletem - a gluténmentes pékárut gyártó üzem - megvalósításához.. A márka a Glulu nevet kapta, amely a glutén szóból és a Lulu becenevemből született. 2015 márciusában alakultunk csapattá, azóta pedig már a saját vállalkozásunk, a Glulu Pékmanufaktúra Kft. tulajdonosai vagyunk. A Kft-t öten alapítottuk. A küldetésünknek azt tekintjük, hogy az összes lisztérzékeny számára „egy falatnyi boldogságot” nyújtsunk a termékeinkkel. Már heti öt alkalommal gyártunk termékeket a saját üzemünkben, illetve folyamatosan dolgozunk az eladáson, a marketingen és további termékek fejlesztésén. A termékeinket kérdőíves kutatásban hasonlítottam össze a többi gluténmentes termékkel. A kutatással arra kerestem választ, hogy a lisztérzékenyek mennyire vannak megelégedve a piacon kapható gluténmentes pékárukkal, illetve, a Glulu termékeink minőségben különböznek-e a többi gluténmentes versenytárstól a fogyasztók megítélése szerint. A kérdőíves kutatásban résztvevő 187 megkérdezett a Glulu termékeit szignifikánsan finomabbnak, designosabbnak értékelte, mint a piacon kapható termékeket.

• Intenzív spárgatermesztés beruházásának üzleti elemzése

  21-26

  Erdős Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  2

  A spárga, mint zöldségnövény az igen korai zöldségek csoportjába tartozik. Tudományos kutatások bebizonyították, hogy a spárgában található antioxidánsok és vitaminok jótékony hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Mindezek ellenére Magyarországon az egy főre jutó fogyasztása igen alacsony (0,1 kg), míg Nyugat-Európában az éves fogyasztás meghaladhatja a
  2 kg/fő mennyiséget. Az általam vizsgált vállalat 20 hektáros spárgatelepítést tervez. A 20 ha ültetési költsége több mint 147 millió Ft. Ebben az összegben a következő tételek jelennek meg: szaporítóanyag, ültető- és bakhátkészítő gép, öntöző- és tápanyag kijuttató rendszer, a kerítés, a fólia és a hűtőház.
  A technológia vizsgálatával és a technológiai tervlapok részletes kiszámításával elkészítettem a spárgaültetvény 10 éves termelési tervét. Vizsgálataim során a bevételi adatok meghatározását realista (legvalószínűbb), pesszimista, és optimista szcenáriókkal végeztem. Elemzéseim eredményeként a 20 hektáros spárgaültetvény reális esetben - önerő, hitel és támogatás mellett - a beruházás 9 év alatt térülne meg. A számításaim azt mutatják, hogy a beruházást mindenképpen érdemes és indokolt valósítania a vállalatnak.

• A magyar sertéshúsfogyasztás marketing aspektusai

  109-116

  Torda Kitti

  Megtekintések száma:

  3

  Kutatómunkám célja az, hogy felmérjem a magyar sertéshús megítélését és fogyasztását napjainkban. Célul tűztem ki, hogy feltérképezem a Hajdú-Bihar megyében élő fogyasztók fogyasztási és vásárlási szokásait a sertéshús esetében. Napjainkban több tényező is negatívan befolyásolja a sertés ágazatot, melyek egyértelműen hatással vannak a sertéshúsfogyasztásra, és annak csökkenését idézik elő. Munkám során kérdőíves felmérést végeztem; összesen 1 089 főt kérdeztem meg Hajdú-Bihar megye különböző településein. Az adatokat statisztikai hipotézis vizsgálatokkal kiértékeltem. Kutatásom végére áttekinthető képet kaptam a hajdú-bihari fogyasztók vásárlási és fogyasztási szokásairól, valamint a magyar előállítású sertéshússal kapcsolatos véleményükről, gondolataikról. Dolgozatomban számos kérdés segített kideríteni a sertéshúsfogyasztás volumenét, arányát a többi húshoz képest. Megállapítható, hogy a sertéshúsfogyasztás nemzeti sajátosságként kezelhető, mely a különböző korosztályok esetében eltérő módon jelentkezik. Megvizsgáltam az egyes tényezők fontosságát a vásárlás folyamán. A vásárlók rendkívül fontosnak tartják a származás, a minőség, a kinézet és az ár tényét. Felmértem a „sertéses” reklámok hatását és megítélését, mely igen stabil képet mutat a hatékonysággal kapcsolatban. Összességében úgy gondolom, hogy nagymértékben sikerült megismernem a Hajdú-Bihar megyei fogyasztók fogyasztási és vásárlási szokásait, melyek valószínűleg országos érvényűnek is tekinthetőek.

• A helyi méltányos kereskedelmi minősítések franciaországban

  81-90

  Vereb Zsófia Dorka

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  4

  Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi és környezetvédelmi mozgalmak. Ennek egyik korai megnyilvánulása a fair trade, avagy a magyar szakirodalomban méltányos/tisztességes kereskedelemként hivatkozott jelenség, mely egy emberközpontúbb, termelőfókuszú alternatívája a hagyományos kereskedelemnek. A közelmúltban azonban a fair trade rendszere megújult. Ennek megfelelően már nemcsak a fejlődő, hanem a fejlett országok termelői számára is lehetőség van bekapcsolódni a méltányos kereskedelembe, betartva a rendszer által megkövetelt környezetvédelmi, gazdasági és szociális szempontokat. Kutatásunk célja az, hogy megvizsgáljuk, hogyan adaptálható a méltányos kereskedelem rendszere a gazdaságilag fejlett országok (jelen esetben Franciaország) helyi piacain előállított, hazai termékeire a különféle helyi védjegyek és márkák segítségével. Kutatásunk során össze kívánjuk hasonlítani, hogy mely szempontok szerint viselkednek hasonlóan, illetve melyekben térnek el az egyes minősítések a francia piacon. A kérdéskör vizsgálata azért is érdekes, hiszen a francia példa jó gyakorlattal szolgálhat más, akár a magyar gazdaság számára is.

• A kávéfogyasztási szokások vizsgálata a magyar lakosság körében

  41-46

  Oláh Bettina

  Mihály-Karnai Laura

  Megtekintések száma:

  18

  A kávé egy népszerű ital, melynek számos változata ismert. Őshazájának Etiópiát tartják, azonban napjainkban több mint 80 ország termeli, a kávéövön belül. A Földön, 2019-es adatok alapján, 9,6 millió hektáros területen 8,3 millió tonna kávét termesztenek meg, hektáronként átlagosan 0,86 tonnát. A legnagyobb termesztő Brazília, a megtermelt összmennyiség mintegy 40%-át adja. Mindemellett a hazai fogyasztás is évről évre növekvő tendenciát mutat. Magyarországon 2018-as adatok alapján az évi egy főre jutó kávéfogyasztás 3,1 kilogramm volt, mellyel a világ kávéfogyasztási listáján a 24. helyet foglalta el. 2019-ben, hazánkban a kávé piac 68 millió eurós évi bevételre tett szert. A szegmens bevétele az előző évek adatait tekintve folyamatos növekedést mutat. Legfőbb célkitűzésünk a kávéfogyasztási szokások feltárása hazai szinten, szekunder adatgyűjtésre alapozott kérdőíves felmérés eredményei által. További célunk feltárni, hogy mi befolyásolja a hazai fogyasztókat kávéfogyasztás és vásárlás szempontjából, milyen elveket tartanak fontosnak és kevésbé fontosnak.