Évf. 1 szám 1 (2009)

Megjelent 2009 October 29

Teljes szám

issue.tableOfContents6698045d56a96

Cikkek

  • Fejőrobot beruházás hazai megvalósításának ökonómiai vizsgálata adott vállalkozás példáján keresztül
    7-14
    Megtekintések száma:
    12

    A világ tejgazdaságaiban az elmúlt évek legújabb technológiai változása, a fejőrobotok megjelenése, azonban Magyarországon ez idáig még nem valósult meg fejőrobot beruházás. Jelen tanulmány általános célkitűzése a korszerűsítés rövid és hosszú távú gazdasági viszonyainak komplex ökonómiai értékelése adott vállalkozás példáján keresztül. Annak ellenére, hogy a vizsgált technológiai fejlesztés több naturális hatékonysági mutató (fajlagos hozam, fajlagos takarmány-felhasználás, élőmunka ráfordítás, állategészségügyi helyzet) esetében javulást mutat, a pénzügyi számadatok szerint a fejőrobot technológia belátható időn belül nem megtérülő, jelentős kockázatot magában hordozó beruházás a vizsgált telep számára, melyet jelen körülmények között nem érdemes megvalósítani. A kapott eredmények alapján el kell vetnem alaphipotézisem második részét, miszerint a beruházás tíz éven belül biztonsággal megtérül.

  • Az új generációs hálózatok fejlődése, hatásai és lehetőségei
    15-20
    Megtekintések száma:
    8

    A meglévő hálózatokhoz egyre többen csatlakoznak, illetve egyre több szolgáltatást kell rajtuk megvalósítani. Ezzel együtt az átviendő információ mennyisége is folyamatosan növekszik. A fokozatos növekedés hatására elkerülhetetlenné vált, hogy a régen kiépített hálózatokat fejlesszék, a gazdaságosság szempontjait szem előtt tartva. Mára azonban a régi hálózatok fejlesztési lehetőségei elérték azt a pontot, amelytől már gazdaságosabb egy más technológián alapuló, teljesen új hálózat megvalósítása. Magyarországon is egyre többet hallani a telekommunikációs hálózatok változásairól. A tanulmányomban egy rövid áttekintést adok a telekommunikációs hálózatok jelentőségéről, eddigi fejlődéséről és a legújabb fejlesztési irányokról. Bemutatom ennek a teljesen új technológiára alapozott hálózati infrastruktúrának a jelentőségét, leglényegesebb technológiai megoldásait, valamint ezen fejlesztések távközlési és vidékfejlesztési vonatkozásait.

  • Versenyképesség és családi gazdaság
    21-28
    Megtekintések száma:
    14

    A családi gazdaság fogalma a mezőgazdaságban, az egész világban ismert és használt fogalom. A legősibb, legalapvetőbb közegünk a család, nem meglepő, hogy a mezőgazdasági területen is jól működik a családi szervezet. A családi gazdaságok létjogosultsága az utóbbi évtizedekben nagyon aktuális téma Magyarországon, de meg kell jegyezni, hogy amíg Európában és Amerikában szerves fejlődés következtében jöttek létre ezek a családi gazdaságok, és általában hosszabb távon is életképesek, addig Magyarországon központi segítségre szorulnak. A tanulmány elkészítése előtt megfogalmazott hipotézisem szerint a vidéki térségekben hosszú távon van létjogosultsága a fenntartható, életképes családi gazdaságoknak, mindamellett, hogy középtávon a családi gazdaságok száma csökkenni fog, további koncentrálódás várható. Kutatómunkám során azokat a családi alapon működő vállalkozásokat mértem fel, amelyekben legalább egy fő dolgozik a családtagok közül a vállalkozásban, a családnak rendelkezésére áll a szükséges tőke ahhoz, hogy fenntartsák és fejlesszék a gazdaságot, vállalják a termelés kockázatát, és ez a mezőgazdasági tevékenység jelenti a fő bevételi forrást. Ezek a gazdaságok valamikor kis családi farmként kezdték működésüket, és mára ún. „középbirtokokká” fejlődtek ki. Felmérésen alapuló elemzés során azt állapítottam meg, hogy a vizsgált, és hasonló paraméterekkel rendelkező családi gazdaságok, illetve családi alapon működő vállalkozások hosszabb távon is felvehetik a versenyt a nagyüzemekkel, valamint létjogosultságuk megkérdőjelezhetetlen a világon, Európában és Magyarországon is.

  • A differenciált tápanyaggazdálkodás jelentősége napjaink kukoricatermesztési gyakorlatában
    29-34
    Megtekintések száma:
    4

    A modern, fejlett társadalmak legnagyobb része jelentős mezőgazdasági nehézségekkel küzd. Napjaink egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Sajnos sok olyan területen is folytatnak kukoricatermelési tevékenységet hazánkban, ahol az nem optimális. Nem valósul meg a termőhelyspecifikus termesztéstechnológiák alkalmazása, amely mind ökológiai, mind pénzügyi szempontból kedvezőtlen következményekkel jár. A precíziós gazdálkodás lehet az egyik megoldási alternatíva, amely alkalmas a hazai mezőgazdaság versenyképességének növelésére. Vizsgálataimba a mintagazdaság 12 tábláját, mintegy 480 hektárt vontam be. Első lépésben meghatároztam az 5 hektáros parcellákra kijuttatandó foszfor-és kálium hatóanyagot, a műtrágyadózist, ugyanezt megtettem a táblaátlagra vonatkozóan is. A termesztendő növény mindkét műtrágyaszórási változatban kukorica volt, 8 t/ha-os hozammal. Az egyes táblákra precíziós módszerrel kiszórandó műtrágyamennyiséget a parcellákra jutó mennyiségek összegéből határoztam meg, míg a hagyományos módszerrel kijuttatandó mennyiséget pedig a táblaátlag alapján számoltam ki. A kapott eredményeket a vizsgálat időpontjában aktuális műtrágyaárak alapján összehasonlítottam: az 52% hatóanyag-tartalmú MAP ára 270 forint/kg, a 60%-os kálisóé pedig 170 forint/kg. A kapott eredményeknek kiszámoltam a különbségét összterületre és hektárra vetítve, majd pedig az eredmények és a diagramok alapján következtéseket vontam le.

  • A mezőcsáti kistérség fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel a társadalmi erőforrások szerepére
    35-40
    Megtekintések száma:
    7

    A Mezőcsáti Kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén helyezkedik el. Egyike az ország legelmaradottabb térségeinek, halmozottan hátrányos helyzetű kistérség. Elmaradottságát gazdasági és infrastrukturális lemaradása, az országos átlagot meghaladó magas munkanélküliség is bizonyítja. Ezek a folyamatok hatással vannak az itt zajló társadalmi folyamatokra is, csökken a születések száma, magas az elvándorlás, amely a falvak elöregedését, elnéptelenedését okozza. Munkám során az volt a célom, hogy egy reális, átfogó képet adjak a térség településeiről, gazdasági, társadalmi, természeti helyzetükről, majd megkeressem azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyekre az itt élő társadalomnak leginkább szüksége van. Ezért készítettem egy kérdőívet, amelyet személyes megkeresés útján eljutattam a térség lakosaihoz, hogy tőlük szerezzek közvetlenül információt arra, hogy milyen problémákkal küzdenek, mit tartanak a legsúlyosabb társadalmi problémáknak, minek a megoldása lenne számukra a legfontosabb. A kapott eredményeket összevetettem azokkal a projektekkel, amelyeket az elmúlt időszakban valósítottak meg a térség vezetői, vagy most van folyamatban a megvalósításuk, illetve a jövőben kerülnek megvalósításra. Az összevetéssel az volt a célom, hogy rámutassak, hogy a helyi vezetők céljai, az országos pályázati lehetőségek mennyire egyeznek az emberek valós igényeivel. Mennyire ismerik az igényeket, mennyire tudnak együtt, egymásért tevékenykedni.

  • Hazánk biodízel és bioetanol potenciáljának becslése
    41-48
    Megtekintések száma:
    6

    A világ energiafelhasználása folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben emelkedik, azonban a hagyományos energiahordozók csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, és egyre fogynak. Mind a közép, mind a hosszú távú előrejelzések, valamint az eddigi tapasztalatok is növekvő szerepet jósolnak az újonnan, illetve újra felfedezett megújuló energiaforrásoknak. Ebben lehet szerepe a bioüzemanyagoknak is, bár most még csak elenyésző mértékben. Az úgynevezett második generációs bioüzemanyagok elterjedésével azonban ez az arány számottevő mértékben nőni fog. Hazánk kitűnő mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, melyek képessé teszik úgy az első generációs, mint a második generációs bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növények sikeres termesztésére. Ennek a hatalmas termelési potenciálnak jelenleg más mezőgazdasági, élelmiszeripari ágazatunk nem képes kielégítő keresletet biztosítani, és ez sajnos várhatóan a jövőben is így marad, exportlehetőségeink pedig logisztikai problémák miatt korlátozottak. Ahhoz, hogy megfelelhessünk az Unió elvárásainak a bioüzemanyagok bekeverése terén, hosszú távon növelnünk kell bioetanol, illetve biodízel gyártókapacitásainkat. Ennek oka egyrészt a kötelezően bekeverendő mennyiség arányának növekedésében, másrészt az összes üzemanyag felhasználásunk emelkedésében keresendő.

  • A falusi turizmus és annak fejlesztési lehetősége Kalotaszentkirályon
    49-56
    Megtekintések száma:
    5

    Erdélyben, a Székelyföld után a második legnagyobb tömbmagyarság Kalotaszeg vidékén él. Kalotaszeg Északnyugat-Erdély régiójában, Kolozs megye nyugati részén található, melynek központja Kalotaszentkirály-Zentelke. Kalotaszentkirályon a falusi turizmus turizmushálózatként működik, melynek kezdeményezője és összefogója a Davincze Tours. A kutatásom során a legfőbb célkitűzésem az volt, hogy felmérjem a Kalotaszentkirályra érkező vendégek utazási szokásait, a helyben igénybe vehető programok, szolgáltatások, minőségét, melyek alapján javaslatot tegyek a további fejlesztésekre. Célom volt továbbá, hogy bemutassam, hogyan működik a falusi turizmus egy olyan területen, amely még a múlt század elején Magyarországhoz tartozott és mára egy másik ország oldalán csatlakozott az Európai Unióhoz. Vizsgálatom módszereként kérdőíves megkérdezést alkalmaztam. A 123 db értékelhető kérdőív kiértékelését, SPSS 13 statisztikai program és Microsoft Excel program segítségével végeztem. A vizsgálat során a legnagyobb különbségek a megkérdezettek állampolgársága (magyar, külföldi) szerint alakultak, amely alátámasztja azt a felvetésem, hogy a különböző nemzetiségű vendégeknek mások a turizmussal szemben támasztott igényei. Eredményeim összegzésére SWOT analízist készítettem, amely rámutat arra, hogy melyek azok a területek, amelyek a vendégek válaszai, és a vizsgálat alapján fejlesztésre szorulhatnak A felmérés rámutat arra is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek erősítik a kalotaszentkirályi turizmust, és ami miatt ilyen sikeres lehet az erdélyi magyar területeken.

  • Az ITIL felkészültség vizsgálata hazai vállalatok körében
    57-64
    Megtekintések száma:
    8

    Az informatika egyre meghatározóbbá válik az üzleti tevékenységek eredményesebbé tételében. Egy vállalat fennmaradása elképzelhetetlen megfelelő informatikai felszereltség és annak megfelelő színvonalú üzemeltetése hiányában. Dolgozatomban elemzem az ITIL azon pontjait, ajánlásait, melyek ahhoz szükségesek, hogy egy vállalat az információs technológia segítségével életképes, megbízható hálózatot építsen ki. Továbbá bemutatom néhány magyarországi vállalat informatikai infrastruktúráját, valamint azt, hogy informatikai felszereltségük használhatóságát az ITIL folyamatok bevezetése milyen szinten segíti. Különböző magyar vállalatok ITIL felkészültségét vizsgálva kiválasztottam három céget, melyeknél különbözőféleképpen valósul meg a szolgáltatásnyújtás. Fontos különbség, hogy míg az első – profiljából fakadóan – másoknak nyújt informatikai üzemeltetési szolgáltatást, a második belső szervezete által üzemelteti saját informatikai rendszerét, a harmadik pedig külső és belső szolgáltatásokat egyaránt használ. A cégek adatait összehasonlítva teszek megállapításokat üzemeltetési biztonságuk fokozására.

  • Esélyegyenlőség, EU-szabályozás a megvalósulás útján
    65-70
    Megtekintések száma:
    5

    Kutatási témám az esélyegyenlőség analízise. Az Európai Unió a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban. A téma igen szerteágazó, kutatásomban a mozgásukban korlátozott emberek helyzetét, mindennapjait megkönnyítő termékek forgalmazásával is foglalkozó debreceni székhelyű kisvállalkozás, a Santis Kft. marketing tervén keresztül mutatom be a szabályozás gyakorlati megvalósításának lehetséges útját. A mozgásukban korlátozott emberek esélyegyenlőségének tanulmányozására azért is fontos, mert az Európai Unió lakosságának átlagéletkora egyre növekszik, és az idős embereknél egyre gyakoribb a mozgásban való korlátozottság. A téma aktualitását igazolja, hogy 2007 az Európai Unió kezdeményezése szerint az „Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év” volt, melyről tapasztalatom szerint Magyarországon kevés információ jutott el a köztudatba, pedig az eszme megvalósulása emberi-erkölcsi szempontból is kedvező lenne. Munkám során célom volt bebizonyítani, hogy a rászorult emberek részére történő emberséges segítségnyújtás mellett gazdasági profit realizálására is van lehetőség, mely életben tart egy magyar kisvállalkozást.

  • Sertéstelepi beruházás kockázatvizsgálata
    71-78
    Megtekintések száma:
    7

    A mezőgazdasági beruházások, a folyamatos technológiai fejlesztések és az ezekre nyújtott támogatások a versenyképesség javítását, fenntartását célozzák az európai- és világpiacokon. Az uniós csatlakozásunk sok újdonságot hozott, így a támogatások is nagy változásokon mentek keresztül. Kutatásom során a HAGE Zrt. egyik sertéstelepének bővítő beruházását vizsgáltam, amelynek keretében a már meglévő telepen új, a legkorszerűbb technológiának megfelelő battéria és hizlalda épület megvalósítását tervezik. Mindezt egy dinamikus mutatókon alapuló beruházás-elemzési modellel, és annak értékelésével végeztem el, amit a @RISK 4.5 programmal elvégzett kockázatelemzéssel egészítettem ki a pontosabb elemzés érdekében. Vizsgálataimmal arra kerestem a választ, hogy egy tervezett és hamarosan megvalósuló új sertéstelep rész mennyivel járul hozzá a gazdálkodás eredményességéhez, és melyek azok a tényezők, melyekkel a beruházás kockázata csökkenthető. Eredményeimmel alátámasztva elmondható, hogy a nettó jelenérték (NPV) szórását az árbevétel befolyásolta a legnagyobb mértékben, 83,2%-ban pozitív irányban, míg az átlagos takarmányköltség 54,6%-ban negatív irányban hatott. Ezek azok a főbb tényezők, amelyek a beruházás élettartama alatt a legtöbb bizonytalanságot hordozzák, így a legfontosabb kockázati tényezők a beruházás szempontjából.

  • A Béke Agrárszövetkezet a gazdasági változások tükrében
    79-86
    Megtekintések száma:
    4

    A Béke Agrárszövetkezet is végigjárta azt a göröngyös utat, amely a szegénységtől, a létbizonytalanságtól, a tévedésektől elvezetett a stabil gazdasági alapokig, a körültekintően tervezett, szervezett gazdálkodásig. A Béke Agrárszövetkezet fejlődése ugyanakkor sajátos, egyéni út is. A területi és létszámbeli növekedés mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés területén országos hírű teljesítményeket eredményezett a nyolcvanas években. Jelenleg azonban a Szövetkezet is számos problémával küzd. A vezetőség keresi a kitörési pontokat és ezekhez többek között a különböző uniós pályázati lehetőségek révén igyekszik forrásokat biztosítani.

  • Mikroelemek vizsgálata a táplálékláncban statisztikai módszerek felhasználásával
    87-94
    Megtekintések száma:
    8

    A XX. század végére az informatika, különösen az alkalmazott informatika olyan jelentős fejlődésen ment keresztül, ami többek között lehetővé tette azt is, hogy a talaj szennyezését számítógépes rendszerekkel figyelemmel kísérjük. Ennek jelentőségét indokolja, hogy a talajt főleg rovarirtószerekkel, hulladékokkal, nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyákkal szennyezik, melyek a növényeken keresztül közvetlenül vagy közvetett (növényevő állatok) módon bekerülnek táplálékainkba, és az ily módon szennyezett táplálékok megbetegíthetik létfontosságú szerveinket. A fent említett szennyezések feltárása érdekében végzett kísérletek adatait gyorsan és pontosan fel tudjuk dolgozni, aminek következtében mára számos új információra tehettünk szert. Ezen értékes információk tudatában, a megfelelő intézkedéseket meghozva, meg tudjuk akadályozni, hogy a károsító mikroelemek – természetesen egyéb elemek is – feldúsuljanak a táplálékláncban. Dolgozatomban a molibdén környezetszennyező és károsító hatását vizsgáltam az MTA-TAKI Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén beállított elemterhelési kísérlet mérési adatai alapján. Különböző statisztikai módszerek (leíró statisztika, korreláció) segítségével elemeztem a molibdén és más mikroelemek felvétele közötti kapcsolatát, valamint a különböző növényi szervekre (levél, mag) gyakorolt hatását. A tanulmány kiemeli az alkalmazott informatika jelentőségét, mely nélkül az eredményeket nem lehetett volna egzakt és hatékony módon értékelni.

  • A nevelés-intenzitás hatásának kockázatvizsgálata túlélés-elemzéssel a kocák életteljesítményére
    95-102
    Megtekintések száma:
    1

    A világszerte általánossá váló, egyre intenzívebb tenyészállattartás oda vezetett, hogy egy koca hasznos életteljesítménye lerövidült, ebből adódóan a selejtezési arány meghaladja az elfogadható értéket. Napjainkban az Észak-Alföldi régió több sertéstartó telepén megfigyelhető, hogy a tenyészállat előállítók a gyorsabb pénzügyi eredmény eléréséért vagy egyes szakmai indokok miatt az értékesítendő kocasüldőket az előírt technológiánál intenzívebben takarmányozzák, ami a tenyészsüldők elhízásához vezet. Elemzésemben 367 leselejtezett koca életteljesítmény adatait feldolgozva arra kerestem a választ, hogy az így termelésbe fogott kocák várható életteljesítménye eltér-e az optimális körülmények között felnevelt társaikétól. A leíró statisztikai adatokból megállapítottam, hogy az előírt technológiánál intenzívebben takarmányozott tenyészsüldők tenyésztési paraméterei nem minden esetben rosszabbak, mint a standard tömegű állatoké. A Kaplan-Meier elemzés alapján annak a valószínűségét becsültem, hogy az egyed legalább bizonyos életkorig nem lesz leselejtezve, és ezt a valószínűséget mindkét súlykategóriában vizsgáltam. Az eredmények azt mutatták, hogy 820 napos kor után szignifikáns különbség van a két csoport egyedei között.

  • Élelmiszer-kereskedelmi vállalatok felelős magatartása
    103-108
    Megtekintések száma:
    8

    A környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás területén a tudományos élet képviselői egyre többször hangsúlyozzák, hogy a vállalatok működésének társadalmi és ökológiai hatásai egyre jelentősebbé válnak, így a vállalatok is felismerték, hogy az üzlet hagyományos értékrendszere – amely a profiton, a gazdasági növekedésen, a technológiai hatékonyságon és a pénzügyi teljesítményen alapul – nem segíti a környezeti-társadalmi célok elérését. Egyre több cég felelős gondolkodású vezetője a profitmaximalizáláson túl, szociális, emberi jogi, környezetvédelmi szempontokat is beépíti a cég céljai, értékei közé, mely révén a hagyományos célrendszer módosul és elvezet a felelős vállalat kialakulásához. A tanulmány célja, hogy a környezettudatos és felelős vállalati magatartás fogalmi tisztázása után bemutassa azokat a menedzsment eszközöket, mely révén a vállalatok környezetvédelem és társadalmi felelősségvállalás érdekében vállalt elkötelezettségüket és hozott intézkedéseiket hitelt érdemlő módon nyilvánosságra hozzák. Ezt követően értékelje a hazánkban működő multinacionális élelmiszer-gazdasági vállalatok, vizsgált témakörre vonatkozó, gyakorlatban megnyilvánuló magatartását.

  • A magyar sertéshúsfogyasztás marketing aspektusai
    109-116
    Megtekintések száma:
    3

    Kutatómunkám célja az, hogy felmérjem a magyar sertéshús megítélését és fogyasztását napjainkban. Célul tűztem ki, hogy feltérképezem a Hajdú-Bihar megyében élő fogyasztók fogyasztási és vásárlási szokásait a sertéshús esetében. Napjainkban több tényező is negatívan befolyásolja a sertés ágazatot, melyek egyértelműen hatással vannak a sertéshúsfogyasztásra, és annak csökkenését idézik elő. Munkám során kérdőíves felmérést végeztem; összesen 1 089 főt kérdeztem meg Hajdú-Bihar megye különböző településein. Az adatokat statisztikai hipotézis vizsgálatokkal kiértékeltem. Kutatásom végére áttekinthető képet kaptam a hajdú-bihari fogyasztók vásárlási és fogyasztási szokásairól, valamint a magyar előállítású sertéshússal kapcsolatos véleményükről, gondolataikról. Dolgozatomban számos kérdés segített kideríteni a sertéshúsfogyasztás volumenét, arányát a többi húshoz képest. Megállapítható, hogy a sertéshúsfogyasztás nemzeti sajátosságként kezelhető, mely a különböző korosztályok esetében eltérő módon jelentkezik. Megvizsgáltam az egyes tényezők fontosságát a vásárlás folyamán. A vásárlók rendkívül fontosnak tartják a származás, a minőség, a kinézet és az ár tényét. Felmértem a „sertéses” reklámok hatását és megítélését, mely igen stabil képet mutat a hatékonysággal kapcsolatban. Összességében úgy gondolom, hogy nagymértékben sikerült megismernem a Hajdú-Bihar megyei fogyasztók fogyasztási és vásárlási szokásait, melyek valószínűleg országos érvényűnek is tekinthetőek.

  • A borturizmus fejlődése egy családi pince-borozó gazdaságossági vizsgálatán keresztül
    117-123
    Megtekintések száma:
    13

    Tokaj térségében nemzedékek óta szőlőkultúrával és borkészítéssel foglalkoznak. A város és a Hegyalja történelmi múltját és jelenlegi adottságait tekintve az önkormányzat és a vállalkozók a turizmusban látják a település jövőjét. Az itt élők megélhetésének, a vállalkozások talpon maradásának egyik legfontosabb támpillére a turizmus fejlesztése, amelynél a kiindulópontot a borászathoz kapcsolódó, azt kiegészítő idegenforgalmi szolgáltatások jelentik. A bor bizalmi termék, ezért nagyon fontos a bor készítőinek és fogyasztóinak pincelátogatásokon való találkozása, amelyben a térségben döntő szerepet játszanak a családi vállalkozások. Elemzésemben Tokaj turisztikai helyzetét vizsgáltam, valamint a borturizmus hatását a város társadalmi, gazdasági és kulturális életére. A borturizmus jelentőségét egy Pince-borozó létrejöttének bemutatásával szemléltetem. Mélyinterjút készítettem a tulajdonosokkal, hogy megismerjem a vállalkozás elindításának körülményeit és működését. A borozó családi vállalkozásként működik Tokaj híres, Szerelmi pincesorán. Elemeztem a működés és a fejlesztés költségeit, vizsgáltam a vállalkozó jövőbeni terveit és egy modellezett beruházásának megtérülési viszonyait dinamikus beruházás-elemzési módszerekkel. Az eredményekből levonható következtetések alapján képet kívántam festeni a családi borospincék jelentőségéről, helyzetéről és lehetőségeiről.