Cikkek

A nevelés-intenzitás hatásának kockázatvizsgálata túlélés-elemzéssel a kocák életteljesítményére

Megjelent:
2024-01-26
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Soltész, A. (2024). A nevelés-intenzitás hatásának kockázatvizsgálata túlélés-elemzéssel a kocák életteljesítményére. Gazdálkodástudományi Közlemények, 1(1), 95-102. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/13727
Absztrakt

A világszerte általánossá váló, egyre intenzívebb tenyészállattartás oda vezetett, hogy egy koca hasznos életteljesítménye lerövidült, ebből adódóan a selejtezési arány meghaladja az elfogadható értéket. Napjainkban az Észak-Alföldi régió több sertéstartó telepén megfigyelhető, hogy a tenyészállat előállítók a gyorsabb pénzügyi eredmény eléréséért vagy egyes szakmai indokok miatt az értékesítendő kocasüldőket az előírt technológiánál intenzívebben takarmányozzák, ami a tenyészsüldők elhízásához vezet. Elemzésemben 367 leselejtezett koca életteljesítmény adatait feldolgozva arra kerestem a választ, hogy az így termelésbe fogott kocák várható életteljesítménye eltér-e az optimális körülmények között felnevelt társaikétól. A leíró statisztikai adatokból megállapítottam, hogy az előírt technológiánál intenzívebben takarmányozott tenyészsüldők tenyésztési paraméterei nem minden esetben rosszabbak, mint a standard tömegű állatoké. A Kaplan-Meier elemzés alapján annak a valószínűségét becsültem, hogy az egyed legalább bizonyos életkorig nem lesz leselejtezve, és ezt a valószínűséget mindkét súlykategóriában vizsgáltam. Az eredmények azt mutatták, hogy 820 napos kor után szignifikáns különbség van a két csoport egyedei között.

Hivatkozások
  1. Balogh P. – Ertsey I. – Kovács S. (2006): A kocaselejtezés kockázatának vizsgálata egy nagyüzemi sertéstartó telepen. Acta Agraria Kaposváriensis. 263-268. p.
  2. Dijkhuizen A.A. – Krabbenborg R.M.M. – Huirne R.B.M. (1989): Sow replacement: a comparison of farmer's actual decisions and model recommendations. – Livestock Production Science 23: 207–218. p.
  3. Duqrocq V. – Sölkner J. (1998): The Survival Kit-V3.0. A package for large analyses of survival data. Proc. 6th WCGALP, Armidale, Australia 27. 447-448. p.
  4. Kaplan E.L. – Meier P. (1958): Nonparametric Estimation from Incomplete Observations, Journal of the American Statistical Association. 457-481. p.
  5. Kovács F. (1984): Sertéstenyésztők kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 434-456. p.
  6. Nagy I. – Csató L. – Farkas J. – Radnóczi L. – Vígh Zs. (2002): A magyar nagy fehér hússertés és magyar lapálysertés központi hízékonyságvizsgálatának (HVT) elemzése túlélés becslés (survival analy-sis) alkalmazásával. – Acta Agraria Debreceniensis 9: 37-40. p.
  7. Wais R. (2004): Algorithmen für SPSS 12.