Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
A családi gazdaság fogalma a mezőgazdaságban, az egész világban ismert és használt fogalom. A legősibb, legalapvetőbb közegünk a család, nem meglepő, hogy a mezőgazdasági területen is jól működik a családi szervezet. A családi gazdaságok létjogosultsága az utóbbi évtizedekben nagyon aktuális téma Magyarországon, de meg kell jegyezni, hogy amíg Európában és Amerikában szerves fejlődés következtében jöttek létre ezek a családi gazdaságok, és általában hosszabb távon is életképesek, addig Magyarországon központi segítségre szorulnak. A tanulmány elkészítése előtt megfogalmazott hipotézisem szerint a vidéki térségekben hosszú távon van létjogosultsága a fenntartható, életképes családi gazdaságoknak, mindamellett, hogy középtávon a családi gazdaságok száma csökkenni fog, további koncentrálódás várható. Kutatómunkám során azokat a családi alapon működő vállalkozásokat mértem fel, amelyekben legalább egy fő dolgozik a családtagok közül a vállalkozásban, a családnak rendelkezésére áll a szükséges tőke ahhoz, hogy fenntartsák és fejlesszék a gazdaságot, vállalják a termelés kockázatát, és ez a mezőgazdasági tevékenység jelenti a fő bevételi forrást. Ezek a gazdaságok valamikor kis családi farmként kezdték működésüket, és mára ún. „középbirtokokká” fejlődtek ki. Felmérésen alapuló elemzés során azt állapítottam meg, hogy a vizsgált, és hasonló paraméterekkel rendelkező családi gazdaságok, illetve családi alapon működő vállalkozások hosszabb távon is felvehetik a versenyt a nagyüzemekkel, valamint létjogosultságuk megkérdőjelezhetetlen a világon, Európában és Magyarországon is.
Hivatkozások
- Kapronczai I. (2003): „A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig”, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2003, 34-47. p.
- KSH, „Mezőgazdaság 2007”, www.ksh.hu
- KSH, „Fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei 2007” www.ksh.hu,
- Nagy A. (2006): „Családi alapon működő mezőgazdasági vállalkozások (családi gazdaságok) ökonómiai elemzése”, Doktori értekezés, Debrecen, 2006
- Szabó F. (1982): „Vésztő története”, Nagyközségi Tanács, Vésztő, 1982, 228-275. p., 421-485. p.
- Szűcs I. – Grasselli N. (2007): „A projektmenedzsment elmélete és gyakorlata”, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2007, 60-63. p.
- I1: Vendégváró, „Vésztő” www.vendegvaro.hu