dEjournals Nyitóoldal
Gazdálkodástudományi Közlemények
Regisztráció Nyitólap Aktuális Megjelenés előtt Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Gazdálkodástudományi Közlemények

Évf. 9 szám 2 (2021)
Cikkek

NETTÓ MUNKABÉR ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN

Megjelent:
2021-12-01
Szerző
Bartha Dániel
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
személyi jövedelemadó járulékok bevétel jövedelem
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Bartha , D. (2021). NETTÓ MUNKABÉR ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN. Gazdálkodástudományi Közlemények, 9(2), 13-19. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/12884
Absztrakt

A tanulmány célja az, hogy rávilágítson az azonosságokra és a különbözőségekre a magyar és román személyi jövedelemadó és munkabért terhelő járulékok között. Egyértelműen megállapítható, hogy mindkét országban azok minősülnek adóalanyoknak, másszóval rezidenseknek, akiknek állandó vagy szokásos tartózkodási helyük belföldön található, valamint, ha belföldi illetőségű adóalanyok, akkor mind a bel mind a külföldről származó jövedelmük adókötelesnek tekintendő, feltéve, hogy azok után külföldön adót nem fizettek. Közös vonás mindkét országban, hogy igénybevehető a családi kedvezmény, ami eltartottak számától függően növekszik, viszont Magyarországon sokkal magasabb arányban, mint Romániában. Eltérés a két ország között, hogy Romániában, csak bizonyos jövedelemszintig érvényesíthető az a típusú kedvezmény. A román állam meghatározott bizonyos tevékenységi köröket, akik számára nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a munkából megszerzett jövedelmük után, Magyarországon a következő évtől, azaz 2022-től bevezetik a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók személyi jövedelemadó mentességét. Összességében tehát elmondható, hogy vannak hasonlóságok és különbőzőségek az országok között, viszont ahhoz, hogy objektív kép legyen alkotható egy ország adórendszeréről nem elegendő megismerni csupán egyetlen adónemet. Ahhoz viszont elegendő, hogy összehasonlítás útján meghatározható legyen, hogy milyen párhuzam húzható a két ország között.

Hivatkozások
  1. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról. Kihirdetve 1996-01-01.
  2. évi CL. törvény az adózás rendjéről. Kihirdetve 2018-01-01.
  3. ACCACE (2021): Tax Guideline for Hungary. Hungary, Január 20, 2021. https://accace.com/tax-guideline-for-hungary/, letöltés dátuma: 2021.04.19.
  4. ACCACE (2021): Tax Guideline for Romania. Romania, Március 11, 2021. https://accace.com/taxguideline-for-romania/, letöltés dátuma: 2021.04.18.
  5. BOZSIK S. – FELLEGI M. – GRÓF P. – SÜVEGES G. – SZEMÁN J. (2017): Adózási ismeretek. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 230 p.
  6. CSÁSZÁR Z. – CSÁTALJAY ZS. – EGRI-RETEZI K. – FUTÓ G. – GOTTGEISI R. – HORVÁTHNÉ SZABÓ B. – KOVÁCS F. (2020): Adózás 2020. Vezinfó kiadó Kft. Budapest, 248p. ISBN 9786155085796
  7. HERRICH GY. (2017): Adótan. Penta Unió Zrt., Pécs 230 p. ISBN: 978-615-5249-48-8
  8. KOVÁCS I. (2020): Járulékváltozások 2020. július 1-től, 2020.június 29. https://mgi-bpo.hu/hu/news/jarulekvaltozasok2020-julius-1-tol letöltés dátuma 2021.04.19.
  9. MOGYORÓSINÉ GÁBOR H. – SZIKORA J. (2012): Adózási ismeretek alkalmazása. Perfekt kiadó, Budapest, 289p. ISBN 978-963-394-815-6
  10. SIMON I. (2012): Adózási alapfogalmak, az adózási folyamat szakaszai és jogi szabályozása pp 23-27. In.: Pénzügyi jog II (Szerk. SIMON I.) Osiris kiadó Kft., Budapest, 578p. ISBN 9789632762289