Keresés

Keresési eredmények

• Szabadtartásos csirke hizlalás ökonómiai elemzése adott vállalkozás példáján keresztül

  13-20

  Dorka Nikolett

  Megtekintések száma:

  5

  A nagyüzemi termelés mellett az elmúlt két évtizedben, elsősorban Európában speciális, szabadtartásos baromfitermelési programok is elterjedtek. Hazánkban ez a tartásmód néhány éve vált szervezett tevékenységgé a Master Good cégcsoport keretében. A tanulmány általános célkitűzése a szabadtartásos csirkehizlalás költség-és jövedelem viszonyának értékelése a jelen gazdasági környezetben egy adott vállalkozás példáján keresztül. Munkám során számba vettem a változó naturális hatékonysági mutatókat (pl. elhullás, fajlagos takarmány-felhasználás, vágáskori testtömeg, takarmány ár, értékesítési ár), s ennek megfelelően vizsgáltam a szabadtartásos csirkehizlalás költség- és jövedelemviszonyait. Érzékenységvizsgálat során a realista eset mellett pesszimista és optimista változatok eredményeit is figyelembe vettem. A kapott eredmények és a nagyüzemi brojler hizlalással való összehasonlítás alapján hipotézisem beigazolódott, vagyis a szabadtartásból származó csirke magas önköltségét olyan mértékben tudja finanszírozni az értékesítési ár, hogy magasabb jövedelem realizálható.

• NETTÓ MUNKABÉR ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN

  13-19

  Bartha Dániel

  Megtekintések száma:

  27

  A tanulmány célja az, hogy rávilágítson az azonosságokra és a különbözőségekre a magyar és román személyi jövedelemadó és munkabért terhelő járulékok között. Egyértelműen megállapítható, hogy mindkét országban azok minősülnek adóalanyoknak, másszóval rezidenseknek, akiknek állandó vagy szokásos tartózkodási helyük belföldön található, valamint, ha belföldi illetőségű adóalanyok, akkor mind a bel mind a külföldről származó jövedelmük adókötelesnek tekintendő, feltéve, hogy azok után külföldön adót nem fizettek. Közös vonás mindkét országban, hogy igénybevehető a családi kedvezmény, ami eltartottak számától függően növekszik, viszont Magyarországon sokkal magasabb arányban, mint Romániában. Eltérés a két ország között, hogy Romániában, csak bizonyos jövedelemszintig érvényesíthető az a típusú kedvezmény. A román állam meghatározott bizonyos tevékenységi köröket, akik számára nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a munkából megszerzett jövedelmük után, Magyarországon a következő évtől, azaz 2022-től bevezetik a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók személyi jövedelemadó mentességét. Összességében tehát elmondható, hogy vannak hasonlóságok és különbőzőségek az országok között, viszont ahhoz, hogy objektív kép legyen alkotható egy ország adórendszeréről nem elegendő megismerni csupán egyetlen adónemet. Ahhoz viszont elegendő, hogy összehasonlítás útján meghatározható legyen, hogy milyen párhuzam húzható a két ország között.

• A teljes termékenységi arányszám meghatározói jóléti államokban

  5-14

  Bakos Imola

  Megtekintések száma:

  13

  A népesség, illetve a gazdasági fejlődés egyidejű növekedésének összeegyeztethetősége évszázadok óta foglalkoztatja a közgazdászokat. A gyorsan növekvő népesség problémáját azonban napjainkban a népesség csökkenésének mérsékléséből adódó kihívások váltják fel, különösen azokban az országokban, amelyekben az egy főre eső jövedelem és a jóléti szolgáltatások mértéke is magas – röviden: a jóléti államokban. A hosszú távon biztosított reprodukcióhoz ugyanis az egyes országok teljes fertilitási rátájának (TFR) 2,1 körül kell mozognia. Ennek az értéknek az elérése a legtöbb fejlett állam számára komoly kihívást jelent. Mindezekből kiindulva, a tanulmány lineáris regresszió, illetve egyéb adatbányászati módszerek segítségével modellezi, majd vizsgálja a teljes termékenységi arányszámot. Ennek megvalósítása a WEKA nyílt forráskódú program, illetve huszonkét OECD ország adatainak segítségével történik. Az elsődleges cél a TFR-t befolyásoló tényezők feltérképezése. Ezt követően annak tanulmányozása, hogy a jóléti államok esetében mennyire reális törekvés a 2,1-es teljes termékenységi arányszám elérése. A reprodukciós szinthez legközelebb álló eredményeket a lineáris regresszió és a véletlen erdő modellek adják rendre az 1,761 és az 1,893 értékekkel. Az eredmények alapján elmondható, hogy a jóléti országok számára a rövidtávon elérhető cél a kívánt érték minél jobban történő megközelítésére való törekvés.

• Étteremnyitás és rendezvényszervezés – avagy innovatív lehetőségek a debreceni vendéglátásban

  97-104

  Pajti Judit

  Megtekintések száma:

  8

  Tanulmányomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy manapság milyen éttermet érdemes nyitni és azt hogyan lehet sikeressé és fenntarthatóvá tenni. További célkitűzésem volt, hogy feltárjam, egyes innovatív rendezvényeket milyen költség-jövedelem viszonyok mellett lehet lebonyolítani. Egy átfogó, alapos képet kaptam arról, hogyan és milyen étteremmel lehet sikeres vállalkozóvá és étteremvezetővé válni. Manapság nagyon fontos, hogy mindig kövessük a legújabb trendeket mind a berendezések, mind az ételek kapcsán. Érdemes a hazai ízeket ötvöző ételeket előnyben részesíteni, ám emellett fontos, hogy különböző nemzetközi ételek is megjelenjenek az étlapon. A mai vendéglátói helyzetére tekintve kockázatos egy étterem elindítása a napjainkban, de különböző források kombinációjával lehetséges alacsonyabb tőkével is megvalósítani a vállalkozást. Minden vállalkozásban vannak problémák, amelyeket türelemmel, fokozott reklámtevékenységgel és sok munkával lehet megoldani. A legfontosabb pedig, hogy az étterem sikerességét türelemmel, kitartással, önbizalommal és a legjobb minőséggel lehet fenntartani.

• A 2012-es év tevékenységének gazdasági elemzése adott gazdaság esetében

  93-100

  Kabai Zsófia

  Megtekintések száma:

  4

  Magyarország rendkívüli természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek igen kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. A megfelelő domborzati és klimatikus viszonyoknak és kiváló termőképességű talajoknak köszönhetően, az évek során fejlődött mezőgazdaságunk. Jelentős hagyományokkal is rendelkezik Magyarországon, amiből adódóan a lakosság nagy részének kiegészítő vagy fő kereseti forrását jelenti. Azonban a tudatos tervezés nem elterjedt a kisebb vállalkozások esetében. Jelen tanulmány célkitűzése, a vizsgált vállalkozás költség- és jövedelem viszonyainak bemutatása, minden ágazatra, és vállalkozási szinten is, a 2012-es gazdasági évre vonatkozóan. Az eredmények, így tájékoztatást nyújtanak a gazdálkodó számára, idei tevékenységéről, és segítséget nyújthat a következő évek tervezéséhez. Célkitűzésemhez továbbá hozzátartozik, hogy megvizsgáljam a gazdaság családeltartó képességét is. Hipotézisemet igazolták a vizsgálatok, miszerint a vállalkozás nem minden ágazat jövedelmező, azonban összességében nyereséges, így a több lábon állásnak köszönhetően képes eltartani az 5 fős családot és a fennmaradó összeg a jövőbeli fejlesztésekre megvalósítását is lehetővé teszik.

• A nedvességtakarékos talajművelés szerepe a kukorica termesztésében réti-csernozjom talajon

  73-78

  Bakti Beatrix

  Megtekintések száma:

  4

  Az iparszerű mezőgazdálkodás idején jónéhány ártalmas folyamat indult meg, amelyek megszüntetése, illetve megelőzése során a legfontosabb feladat az ésszerű talajhasználat kialakítása volt. Mérések igazolják a forgatás nélküli talajművelés kedvezőbb nedvességmegőrző tulajdonságát, a hagyományos - ekére alapozott - művelési móddal szemben. A talaj nedvességkészletével való takarékosság szempontjából a talajelőkészítést és a vetést egymenetben történő direktvetés mutatta a legkedvezőbb képet. Az alternatív talajművelési rendszereknek a termőhely ökológiai viszonyainak figyelembe vétele mellett gazdaságos termelést kell biztosítaniuk. Ezáltal az ökológiai és ökonómiai szempontból legkedvezőbben termeszthető növényeket kell az adott termőhely vetésszerkezetébe bevonni. Mindezen törekvéseket – takarékos és kímélő módszerek alkalmazása – úgy kell megvalósítani, hogy a növénytermesztési tevékenység kockázatát csökkentsék. Vizsgálatainkat a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található mintaterületen, Kenderes határában végeztük. A kísérlet talajtípusa réti-csernozjom, ahol 2011-ben talajmintavételezés és bővített talajvizsgálat történt. A tenyészidőszak során talajellenállás és talajnedvesség méréseket végeztünk több alkalommal (alapművelés után, vetés előtt, kelés után, intenzív növekedésben, virágzásban és a szemtelítődés időszakában). A vizsgált kísérleti parcellákra elkészítettük az ágazati költség-jövedelem vizsgálatokat. A költségek részletes számbavétele mellett kalkuláltunk az árbevétellel és a támogatásokkal, valamint meghatároztuk a legfontosabb gazdasági mutatókat (költségarányos jövedelmezőség, költségszint, önköltség, fedezeti pont stb.). A szántásos és lazításos technológia változat alapművelési költségéből származó megtakarítás meghatározását követően beruházás megtérülési vizsgálatokat végeztünk.