A teljes termékenységi arányszám meghatározói jóléti államokban
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
How To Cite
Absztrakt
A népesség, illetve a gazdasági fejlődés egyidejű növekedésének összeegyeztethetősége évszázadok óta foglalkoztatja a közgazdászokat. A gyorsan növekvő népesség problémáját azonban napjainkban a népesség csökkenésének mérsékléséből adódó kihívások váltják fel, különösen azokban az országokban, amelyekben az egy főre eső jövedelem és a jóléti szolgáltatások mértéke is magas – röviden: a jóléti államokban. A hosszú távon biztosított reprodukcióhoz ugyanis az egyes országok teljes fertilitási rátájának (TFR) 2,1 körül kell mozognia. Ennek az értéknek az elérése a legtöbb fejlett állam számára komoly kihívást jelent. Mindezekből kiindulva, a tanulmány lineáris regresszió, illetve egyéb adatbányászati módszerek segítségével modellezi, majd vizsgálja a teljes termékenységi arányszámot. Ennek megvalósítása a WEKA nyílt forráskódú program, illetve huszonkét OECD ország adatainak segítségével történik. Az elsődleges cél a TFR-t befolyásoló tényezők feltérképezése. Ezt követően annak tanulmányozása, hogy a jóléti államok esetében mennyire reális törekvés a 2,1-es teljes termékenységi arányszám elérése. A reprodukciós szinthez legközelebb álló eredményeket a lineáris regresszió és a véletlen erdő modellek adják rendre az 1,761 és az 1,893 értékekkel. Az eredmények alapján elmondható, hogy a jóléti országok számára a rövidtávon elérhető cél a kívánt érték minél jobban történő megközelítésére való törekvés.
Hivatkozások
- BECKER G. S. (1960): An Economic Analysis of Fertility. pp. 209-240. In: Demographic and Econo-mic Change in Developed Countries. (eds. Universities-National Bureau). Columbia University Press, New York, 547 p.
- BECKER S. G. – MURPHY K. – TAMURA R. (1990): Human Capital, Fertility, and Economic Growth. Journal of Political Economy. Volume 98. Issue 5. October, pp. 12-13.
- BUKODI E. – RÓBERT P. (1999): Statisztikai elemzések a nők munkaerő-piaci részvétele és a gyer-mekvállalás. Statisztikai Szemle. 77. évf. 4. sz. pp. 201–224.
- DEL BOCA D. (2002): The effect of child care and part time opportunities on participation and fertility decisions in Italy. Journal of Population Economics. Volume 15. Issue 3. August, pp. 549-573.
- ESPING-ANDERSEN, G. (1990): The Three Words of Welfare Capitalism. Princeton University Press, New Jersey, 248 p.
- GAUTHIER A. H. (2002): Family Policies in industrialized countries: Is there convergence? Popu-lation, Vol. 57. No. 3, pp. 447–474.
- GEDEON P. (2011): Rivális elméletek a jóléti államról. Politikatudományi Szemle. 20. évf. 2. sz. pp. 7-30.
- GOLDSTEIN J. R. – KLÜSENER S. (2014): Spatial Analysis of the Causes of Fertility Decline in Prus-sia. Volume 40. Issue 3. September, pp. 497-525.
- KAMARÁS F. (2000): Termékenység, népesség-reprodukció pp. 409-432. In: Társadalmi riport 2000. (Szerk. Kolosi T. – Tóth I. Gy. – Vukovich Gy.). Tárki, Budapest, 640 p.
- KUCZYNSKI R. R. (1932): Fertility and Reproduction; methods of measuring the balance of births and deaths. Falcon Press, New York, 94 p.
- MYRSKYLÄ M. – KOHLER H. P. – BILLARI F. C. (2009): Advances in development reverse fertility declines. Nature. Vol. 460. No. 7256. August, pp. 741–743.
- SOBOTKA T. (2004): Is Lowest-Low Fertility in Europe Explained by the Postponement of Childbea-ring? Population and Development Review. Vol. 30. No. 2. June, pp. 195-220.
- SOBOTKA T. – SKIRBEKK V. – PHILIPOV D. (2011): Economic Recession and Fertility in the Deve-loped World. Population and Development Review. Volume 37. Issue 2. June, pp. 267-306.
- TÓTH I. GY. – CSABA I. (1999): A jóléti állam politikai gazdaságtana. Osiris Kiadó, Budapest, 378 p.