Keresés

Keresési eredmények

• AZ UEFA KLUBVERSENY-RENDSZEREK BEVÉTEL-ELOSZTÁSI MECHANIZMUSAI

  73-85

  Macskin László

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  29

  Az UEFA versenyrendszerei átalakulóban vannak, amit a 2021-ben bejelentett Európai Szuperliga is ösztönzött. A 2024/2025-ös szezonban változások léptek életbe a Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga lebonyolítási és bevétel-elosztási rendszereiben. A dolgozat célja ezen rendszerek pénzügyi folyamatainak elemzése, különös tekintettel a klubok kifizetéseire.

  Kutatásom során szekunder adatgyűjtést végeztem. A Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga rendszereit vizsgáltam a korábbi 2023/2024-es és az új lebonyolítás szerinti 2024/2025-ös szezonokra vonatkozóan. Kiemelten vizsgálva, hogyan befolyásolja a változó lebonyolítási struktúra a klubok részesedését.

  A Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga résztvevői négy fő forrásból jutnak bevételhez az UEFA által: indulási díjak, teljesítményhez kötött összegek, koefficiens alapú tételek és market pool bevételek alapján. Ezen pillérek alakulnak át a 2024/2025-ös szezontól. A BL-ben a klubok több, mint 4-szer akkora összeghez jutnak mint az Európa Ligában. A Konferencia Ligában az elérhető összeg lényegesen kevesebb, kb. 1/9-e a BL-hez képest.

  Következtetésem szerint a versenyrendszerek átalakulása és bevétel-elosztása továbbra is jelentős hatással lesznek az európai futballklubok gazdasági helyzetére. A reformokat részben külső nyomás generálta, így a jövőben további változások várhatóak, amelyek akár egy Európai Szuperligához hasonló versenyrendszer kialakítását is eredményezhetik.

• Induló sütőipari vállalkozás gazdaságossági elemzése

  125-132

  Kurmai Viktória

  Megtekintések száma:

  54

  Egy induló pékség üzleti tervét készítettem el, azzal a céllal, hogy meghatározzam, hogy lakóhelyemen gazdaságos-e pékséget létrehozni és üzemeltetni. Meghatároztam, hogy az üzleti környezet és a saját adottságok révén van-e a vállalkozásnak realitása. Célom az volt, hogy meghatározzam a vállalkozás indításának beruházási költségeit (kezdeti tőkeigényét), valamint a működés időszakának bevételeit, költségeit és eredményeit. A beruházás gazdaságosságának értékelését elvégeztem, s ez alapján kiválasztottam a gazdaságos tervváltozatokat. Végül a gazdaságosság legérzékenyebben befolyásoló tényezőit kiértékeltem.

• NETTÓ MUNKABÉR ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN

  13-19

  Bartha Dániel

  Megtekintések száma:

  84

  A tanulmány célja az, hogy rávilágítson az azonosságokra és a különbözőségekre a magyar és román személyi jövedelemadó és munkabért terhelő járulékok között. Egyértelműen megállapítható, hogy mindkét országban azok minősülnek adóalanyoknak, másszóval rezidenseknek, akiknek állandó vagy szokásos tartózkodási helyük belföldön található, valamint, ha belföldi illetőségű adóalanyok, akkor mind a bel mind a külföldről származó jövedelmük adókötelesnek tekintendő, feltéve, hogy azok után külföldön adót nem fizettek. Közös vonás mindkét országban, hogy igénybevehető a családi kedvezmény, ami eltartottak számától függően növekszik, viszont Magyarországon sokkal magasabb arányban, mint Romániában. Eltérés a két ország között, hogy Romániában, csak bizonyos jövedelemszintig érvényesíthető az a típusú kedvezmény. A román állam meghatározott bizonyos tevékenységi köröket, akik számára nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a munkából megszerzett jövedelmük után, Magyarországon a következő évtől, azaz 2022-től bevezetik a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók személyi jövedelemadó mentességét. Összességében tehát elmondható, hogy vannak hasonlóságok és különbőzőségek az országok között, viszont ahhoz, hogy objektív kép legyen alkotható egy ország adórendszeréről nem elegendő megismerni csupán egyetlen adónemet. Ahhoz viszont elegendő, hogy összehasonlítás útján meghatározható legyen, hogy milyen párhuzam húzható a két ország között.