Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A vállalkozások versenyképességét befolyásoló környezeti tényezők – adóváltozások az elmúlt 5 évben
    16-23
    Megtekintések száma:
    77

    A vállalkozások versenyképességét számos tényező befolyásolja, beleértve az adópoliti kát is. Az elmúlt időszakban Magyarországon ez állandóan változik. Azonban a vállalkozásoknak szüksége lenne egy kiszámíthatóbb üzleti környezetre. A rövid tanulmány célja rámutatni ennek fontosságára.

  • A KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK CONTROLLING TERÜLETÉNEK DIGITALIZÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI
    49-59
    Megtekintések száma:
    329

    Napjaink egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági jelensége a negyedik ipari forradalom, melynek hatásaként a digitalizáció jelentősen átalakíthatja az üzleti folyamatokat. A transzformációt nem kerülheti el a vállalati controlling terület sem, módszerei és eszközei szükségszerűen megváltoznak. Ahogy maga a controlling, úgy annak változása is eltérő lehet a szektorok között, különösen a rendkívül diverz szolgáltató szektorban. A kutatás célja, hogy hazai mintán megvizsgálja, jelennek-e meg különbségek ilyen tekintetben a kereskedelmi főtevékenységű cégek és a szolgáltató szektor többi része között. A 46 controllerrel és vezetővel végzett kérdőíves kutatás adatai kereszttáblák, átlagok és statisztikai próbák által kerültek értékelésre. A controlleri munkavégzés alapjául szolgáló kulcs teljesítmény indikátorok digitális fejlődése vonatkozásában, az ERP rendszerek, az automatizációs megoldások és a nyelvi algoritmusok használata tekintetében nem mutatkoznak különbségek. A minta kereskedelmi csoportjában szignifikánsan gyakoribb az fejlett tervező és elemző lehetőségeket nyújtó üzleti intelligencia eszközök használata. A controlling terület digitalizációját ösztönző tényezők esetében nem tér el a minta két csoportja, a folyamatot hátráltató tényezők fontossága vonatkozásában azonban a kereskedelmi főtevékenységű vállalkozások különböznek: jobban idegenkednek az új technológiáktól, jobban féltik a megszokott munkarendjüket, de kevésbé érzékelik fontosnak a fejlesztés pénzügyi vonatkozásait.

  • Észak-alföldi KKV-k kontrolling sajátosságai
    259-263
    Megtekintések száma:
    244

    Magyarországon a rendszerváltás óta örökzöld gazdasági feladatként értelmezik a KKV-k helyzetének erősítését, kitüntetve e méretkategória szerepét a foglalkoztatásban, a GDP termelésben. Egy nehezen tervezhető gazdasági feltételrendszerben kiemelt szerepet kapnak azok a területek, amelyek erősíteni tudják a vállalkozásokat és segítségükkel részben csökkenthető a tevékenység kockázata. E terület egyik legfontosabb elemeként a még mindig sok cégvezetőnek idegenként ható „kontrolling”szemléletet és módszereket lehet kiemelni, amelyek bevezetése és alkalmazása viszonylag rövid időtávon belül kézzel fogható eredményekkel szolgál a vállalkozások döntéshozói számára. A tanulmányban bemutatásra kerülnek a vizsgálatba vont KKV jellemzői, a vállalkozások tervezési sajátosságai, a beszállítók és vevők értékelési gyakorlata, a termelés, illetve szolgáltatás önköltségszámítása, valamint a KKV-k
    jövőképe, amely alapján ha általánosítani nem is, de bizonyos mértékben jellemezni lehet a kontrolling eszközök és módszerek KKV-k által történő alkalmazását.

  • ELŐSEGÍTI-E A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A DÖNTÉSHOZATALT?
    Megtekintések száma:
    340

    Az elérhető információk befolyásolják a döntéseket, a nem megfelelően válogatott, hiányos, torz információk félrevezető képet adhatnak, s rossz döntésekhez vezethetnek. Egy vállalat külső piaci szereplőjéről elsőkörben a számviteli beszámolójából nyert adatokon keresztül juthat döntéstámogató információhoz. Ebből kifolyólag a kiegészítő melléklet, melynek célja a vállalkozás megbízható és valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének biztosítása, az egyik fő információforrások közé tartozik. Kutatási célom volt felmérni, hogy a vállalkozások vezetőit illetve gazdasági szakembereit milyen mértékben támogatják a partnervállalkozásaik kiegészítő mellékleteiből származó információk.

  • CSR expectations and voluntary participation among employees
    14-21
    Megtekintések száma:
    177

    Our research aims to reveal the expectations of employees towards their organization about CSR initiatives, and also to map out what attitudes characterize them in connection with volunteerism that looks back on old traditions.

    With the involvement of more than 300 people in our research - mostly employees of large companies - we mapped the employee attitudes by analysing statistical and spontaneous mentions.

    Based on our results, it became clear that the employees consider it important that their employer also carries out socially responsible activities, and that their most important task is to achieve economic efficiency. They are also happy to participate in volunteer activities for a good cause.

  • TELJESÍTMÉNYMÉRÉSI MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
    Megtekintések száma:
    626

    A teljesítménymérés – a vállalatok pénzügyi-gazdasági teljesítményének mérése – kiemelt jelentőséggel bír mind a vállalatok egyéni teljesítményének megállapításában, mind a vállalatok közötti összehasonlításban. A teljesítmény-mérésnek többféle keretrendszerével és nagyon sok módszerével lehet találkozni a szakirodalomban és a vállalati gyakorlatban is. A globalizáció kiteljesedésével és az új gazdaság kialakulásával még inkább kiemelt szerepet kap e témával való foglalkozás. A cikk célja a teljesítményértékelés szakirodalmának áttekintése és két választott keretrendszer részletesebb ismertetése.

  • Az üzletválasztást befolyásoló tényezők és az élelmiszerkiskereskedelmi üzlethálózat kölcsönhatásai
    77-82
    Megtekintések száma:
    378

    A fogyasztói magatartás szemszögéből vizsgálva a vásárlási döntésekben az üzlethelyválasztás szerepe kiemelt jelentőségű. Éppen ezért az FMCG piacon működő üzletláncok értékesítési rendszerének kiemelt területét képező hálózatfejlesztés a fogyasztókért folyó verseny fontos eszköze. Jelen munkánkban vizsgáljuk azt, hogy a Magyarországon működő kiemelt üzletláncok hálózatfejlesztési döntéseit milyen tényezők befolyásolják és az üzlethálózat nagysága, valamint változása milyen összefüggésben van a fogyasztói üzletválasztással, annak lehetőségével és a döntés szabadságfokával

  • A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei a fenntartható ellátási láncok fejlesztésében
    90-106
    Megtekintések száma:
    135

    A logisztikai folyamatok egyre jelentősebb környezeti hatással járnak, amit részben a zöld logisztika ismeretének vagy prioritásának hiánya okozhat. A szállításból eredő kibocsátások, a termeléshez, raktározáshoz és anyagmozgatáshoz kapcsolódó energiafelhasználás, valamint a csomagolási hulladék mind komoly terhelést jelentenek. Ugyanakkor a környezetbarát megoldások javíthatják a vállalatok megítélését. A zöld ellátási lánc célja nemcsak a termékek eljuttatása a fogyasztóhoz, hanem a környezeti hatások csökkentése is, a hatékonyság és megbízhatóság fenntartása mellett. Az olyan fenntarthatósági stratégiák, mint a szénlábnyom mérséklése vagy az energiahatékonyság növelése, kulcsfontosságúak. A téma vizsgálatát szisztematikus irodalomelemzéssel végeztük a Web of Science adatbázis alapján (2014–2024), a PRISMA-módszertan alkalmazásával. Az eredmények szerint 2021-től előtérbe kerültek a digitális technológiák (pl. blockchain, Industry 4.0, mesterséges intelligencia), amelyek meghatározzák a zöld logisztika jövőjét és a további kutatási irányokat.

     

  • A controlling alkalmazási lehetőségei az építőipari kkv-k-nál
    351-358
    Megtekintések száma:
    227

    Modellünket elsősorban építőipari kis- és középvállalkozások számára állítottuk össze, ágazat specifikus jellemzők alapján. Ezek az alacsony alaptőkével történő megalapítás és szűk korlátok közt mozgó likviditás. E faktorok miatt nélkülözhetetlen a gyors információszolgáltatás, illetve a működőképességre és a finanszírozási kérdésekre történő összpontosítás. Ezért pár egyszerű elemmel kívántam segíteni azon építőipari kisvállalkozások vezetőinek/tulajdonosainak a gazdasági döntéseit, akik cégükben nem rendelkeznek önálló kontrolling szervezettel, viszont a megfelelő üzleti folyamatokhoz, a nyereséges működéshez szükségük van könnyen és gyorsan átlátható vezetői információkra a likviditás fenntartása érdekében.

  • A számviteli elvek által biztosított szabadság hatása a gazdálkodási folyamatok reális megítélésére
    51-59
    Megtekintések száma:
    210

    A gazdálkodók vagyoni-pénzügyi-jövedelmezőségi helyzetükre vonatkozóan a számvitel információs rendszeréből kaphatnak folyamatosan tájékoztatást. A beszámolási kötelezettség teljesítésével és a nyilvánosság biztosításával a megfelelő információt a környezet is ebből a forrásból kapja. Az egységes rendszer működtetése érdekében az alapvető szabályokat a számviteli törvény határozza meg. A jogszabály alapelve szerint olyan nyilvántartási rendszert kell fenntartani, valamint olyan eszköz- és forrásértékelési szabályokat kell alkalmazni, amelyek segítségével a gazdálkodó vagyoni helyzetéről megbízható, valós képet lehet kialakítani. Tény, hogy a számvitel sem alkalmazható a környezettől elzártan, a sajátosságoknak a nyilvántartásokban, a vagyonértékelésekben, a
    jövedelmi, pénzügyi folyamatokban is érvényre kell jutniuk. Az eltérő piaci és egyéb körülmények miatt – éppen a törvény alapcélja érdekében – rugalmasságot kell biztosítani. A körülményekhez történő alkalmazkodás érdekében a számviteli törvény elveket határoz meg és azok keretei között viszonylagos szabadságot biztosít a gazdálkodók számára. A belső szabályok kialakítása a számviteli politikában történik, amelyet minden törvény hatálya alá tartozónak el kell készíteni. A könyvvizsgálat kiemelt feladata annak ellenőrzése, hogy a lehetőségekkel a gazdálkodók helyesen éltek-e, vagy azt saját
    igényeik szerint alakították-e elferdítve a valóságtól a beszámolóban szereplő adatokat.

  • A DEBRECENI TOP 9 FITNESZ SZOLGÁLTATÓ VÁLLALKOZÁS GAZDASÁGI ELEMZÉSE: -
    Megtekintések száma:
    422

    Debrecenben 11 olyan nagyobb méretű fitnesz terem van, ahol szolgáltatásként megjelenik a csoportos edzés is. Ezeket a fitnesztermeket mind ezen szolgáltatás, mind területük, mind gépparkjuk alapján a város vezető fitnesz szolgáltatóiként azonosíthatjuk be. Ezen fitnesz szolgáltatók gazdasági elemzését végeztük el éves beszámoló adataik alapján. Végül 9 fitnesz szolgáltató mérleg és eredménykimutatásának adatait sikerült összegyűjteni, melyek segítségével a vizsgált szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét elemeztük. Megállapítható, hogy a vizsgált fitnesztermek vagyonszerkezete profiljukhoz illeszkedő, azaz dominálnak az ingatlanba, a gépparkba történő befektetések, melyek gyakorta külső forrásokra támaszkodva valósíthatóak meg. Ezzel összefüggésben felmerül az eladósódottság veszélye, ami arra hívja fel a debreceni nagy fitnesztermek figyelmét, hogy a jövőben mind jövedelmezőségük, mind pénzügyi stabilitásuk fejlesztése érdekében szükséges lépéseket tenniük.

  • A PÉNZÜGYI KULTÚRA ÉS TUDATOSSÁG MEGHATÁROZÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE
    Megtekintések száma:
    2225

    A mai modern társadalmunkban a gazdasági, pénzügyi ügyek kezelésének képessége egyre fontosabbá válik. Ez igaz a befektetési és banki szakemberekre, de igaz mindenkire, akinek felelős döntéseket kell hoznia a mindennapok során, így már a fiatal felnőttekre is. A jó döntés meghozásnak képességét általában gazdasági kompetenciának, gazdasági műveltségnek vagy pénzügyi kultúrának nevezik. A pénzügyi kultúra meghatározásával és mérésével már régóta foglalkoznak magán, üzleti és állami intézmények és szervezetek, nemzeti és nemzetközi szinten is. Magyarországon is elindult már a pénzügyi edukáció, különböző szektorokban, különböző szereplőkkel. Az oktatásnak és a nevelésnek elvitathatatlan a szerepe ebben, meglátásom szerint, minél kisebb korban indítjuk ezt, annál eredményesebb. A tanulmányban áttekintjük a pénzügyi kultúra fogalomkörének lehetséges meghatározását, a magyarországi helyzetet és a fejlesztési utat

  • Számviteli beszámolók kiegészítő mellékleteinek vizsgálata a sporttevékenységgel foglalkozó vállalatok példáján
    61-66
    Megtekintések száma:
    337

    A mai globalizált és felgyorsult világban nélkülözhetetlen, hogy a vállalkozások naprakész információkkal rendelkezzenek. A gazdasági élet kihívásainak az a vállalat tud megfelelni, amely rendelkezik a szükséges információkkal. A nyilvános információk egyik forrása lehet a 2000. évi C. törvény előírásai alapján elkészített és közzétett számviteli beszámoló. A számviteli beszámoló három részből áll, a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből. A kiegészítő melléklet szöveges információi a számszerű adatok pontosabb értelmezéséhez szükségesek. A vállalatok hatékony működéséhez, a megfelelő döntéshozatalhoz, a kockázatok értékeléséhez nyújthat segítséget egy-egy piaci szereplő (vevők, szállítók, versenytársak stb.) kiegészítő melléklete. Jelen tanulmányban a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek milyen információkat tartalmaznak a számviteli törvény általi előírt kötelező információk közül.

  • Agroökonómiai beruházás almaültetvény vonatkozásában a Vajdaságban
    108-117
    Megtekintések száma:
    158

    Az almatermesztés nagy hagyományokkal rendelkezik. Bácskertes (Vajdaság, Szerbia) településen azonban ez a kijelentés intenzív termelés szempontjából nem állítható. Ezért is döntöttem úgy, hogy az otthon az amúgy is főként gyümölcstermesztéssel foglalkozó, családi mezőgazdasági vállalkozás kedvezőbb jövedelmezősége céljából, a tanulmány fő témájául az intenzív almaültetvény gazdasági beruházásait választom. Az intenzív almaültetvények létesítése a legköltségesebb beruházás a gyümölcsfajták közül, amelynek megtérülése számos tényezőtől függ. Munkámban a beruházási támogatásokkal telepített ültetvény gazdaságosságával foglalkozom. Kutatásomat a termelői adatok és szakirodalom segítségével készítettem, valamint helyzetfelmérést végeztem a helyileg legközelebb lévő frisspiacon a vásárlói igények felmérése kapcsán. A gazdaságosságra vonatkozóan az ültetvényt az NPV (nettó jelenérték), IRR (belső megtérülési ráta), DPD (dinamikus megtérülési idő), valamint PI (jövedelmezőségi index) mutatókon keresztül szemléltetem.

  • AZ EMBERI ERŐFORRÁS ÉRTÉKELÉSE ÉS MEGJELENÉSE A VÁLLALATI VAGYONBAN
    24-31
    Megtekintések száma:
    236

    A vállalatok értékének jelentős részét a nem tárgyiasult erőforrások jelentik, amelyekre többféle elnevezés (pl. szellemi tőke, immateriális javak, tudástőke stb.) található a szakirodalomban. Tanulmányunkban bemutatjuk az emberi erőforrás értékelésének jelentőségét és a lehetséges értékelési módszereket. A humánerőforrás-számvitelt számos tudományos munka említi, de nem alakult ki egységes definíció a fogalom meghatározására. Kitérünk a humán többletérték modellre, amely alapján a vállalat mérlegét az eszköz oldalon a humán eszközzel, a forrás oldalon a humán tőkével, vagyis az alkalmazottakkal kapcsolatban a későbbiekben felmerülő fizetési kötelezettségekkel kiegészítve megkapjuk a vállalat korrigált értékét. Felvázoljuk továbbá a szakemberek javaslatait, miszerint a humán eszközt is valamilyen módszerrel amortizálni vagy rendszeres időközönként újraértékelni szükséges. Említést teszünk a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards, IFRS) rendelkezéseiről, ugyanis az IFRS is szabályozza a munkavállalókat illető jövőbeli kiadások, valamint a saját előállítású és üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak mérlegben történő megjelenítését.

  • RIPORTOLÁS AZ IPAR 4.0 IDEJÉN – ETIKA & HATÉKONYSÁG
    42-50
    Megtekintések száma:
    544

    A digitális korszakba érve megváltoztak az üzleti feltételek. Az Ipar 4.0 társadalmi és gazdasági hatásai körülveszik az emberiséget. A Cyber-fizikai térben együttműködő rendszerek mozgatják a vállalatokat, állítják elő az értéket. Ezeket a folyamatokat a menedzsment természetesen értékelni akarja, és erről beszámolókat, riportokat szeretne látni. Új idők, új szelek, azaz a digitalizációs technológiára épülő vállalat tevékenységeihez új féle riportolási technika, módszertan szükséges. A tanulmányban röviden bemutatjuk azokat az eszközöket, melyeket ehhez használunk. Ezen eszközök (módszerek) számos etikai kérdést is felvetnek, miközben a controllingnak, a riportolásnak a hatékonysági nyomásnak is meg kell felelnie, azaz azt a riportok irányából is növelnie kell.

  • Fogyasztói magatartás vizsgálata a közösségi médiában a kézilabda területén
    55-65
    Megtekintések száma:
    372

    A közösségi média nagyjából két évtizede robbant be köztudatba, és forradalmasította a marketing kommunikációról és az információ átadásról kialakított képünket ebben az időszakban. Olyan kapukat nyitott meg, amikre előtte nem is volt példa. A sportvállalatok számára is profitábilis lehet, ha hatékony marketingkommunikációt tudnak folytatni a már meglévő és a lehetséges fogyasztóik felé. Ahhoz, hogy hatékonyak tudjanak lenni ebben a környezetben fontos, hogy vizsgálják a fogyasztói magatartást, hogy a felhasználók valós igényeit feltérképezzék és az igényeket kielégítsék. Online kérdőív segítségével felmértük a kitöltőink fogyasztói igényeit és a közösségi média piacát marketing szempontból. Kézilabda specifikus kutatást végeztünk, a vizsgálati mintát tekintve kizártuk a kézilabdát semmilyen szinten nem követő személyeket. Vizsgáltuk a korosztálybeli különbségeket, és az eszközhasználatot is egyaránt. Eredményeinket tekintve kijelenthető, hogy fontos az alapos piackutatás, hogy hatékony marketingkommunikációt tudjon egy kézilabda klub végezni a különböző közösségi média platformokon.

  • COVID-19 AND CORPORATE SOCIAL RESPONSIBILITY: EVIDENCE FROM NIGERIAN MICRO, SMALL AND MEDIUM ENTERPRISE (MSMEs)
    Megtekintések száma:
    174

    The devastating impact of COVID-19 extends beyond health concerns; the coronavirus outbreak has rapidly transformed into an environmental, social and economic emergency. The global pandemic has prompted businesses to adopt innovative business models and re-strategize corporate social responsibility (CSR) in order to cope with the global challenges triggered by COVID-19. Micro, small, and medium-sized enterprises (MSMEs) are hit the hardest as they lack adequate resources to strive in these difficult times. This paper is a review article that uses secondary data to analysis COVID-19 pandemic and the CSR of MSMEs' in Nigeria. The study concludes that COVID-19 has a significant effect on MSMEs' CSR. Therefore, the study recommends that CSR projects should be compatible with government policies and plans to have a wider and even more sustainable effect. CSR engagement would be more fruitful if MSMEs embrace collective corporate social responsibility.

  • Életkor szerinti differenciálás a szállodai turisztikai termékekben
    27-33
    Megtekintések száma:
    284

    A szállodai termékstratégiák kialakításában a diverzifikálás és a differenciálás közötti arány kialakítása jelentős döntés arról, hogy a szálloda szélesebb szolgáltatáskínálatot nyújt, amiből megtalálja több vendégkör is a számára megfelelőt, vagy leszűkíti a megcélzott szegmenseit és számukra nyújt specifikus kínálati elemeket. Egyik szegmentálási szempont lehet a vendégek kora. A kínálatban leghangsúlyosabban megjelenő és beazonosítható korcsoport a senior korosztály, amely a szállodák számára mindig fontos volt. Szezonon kívül jelentenek keresletet, kiszámíthatóak, ismert igényekkel rendelkeznek, elégedettségük könnyen elérhető. A kutatás arra a kérdésre keres választ, hogy élnek-e a szállodák a senior szegmens megnyerési lehetőségével, valamint milyen sajátosságokat mutatnak a számukra kiajánlott termékek. A tanulmány szekunder információkat feldolgozó részében a turisztikai marketing szakirodalom témához kapcsolódó részei a szállásadásra kerültek leszűkítésre, ezt követi a szegmens jellemző foglalási és tartózkodási szokásainak beazonosítása. A kínálat primer elemzésére megfigyeléssel került sor, a szállodák senior vendégkörnek szánt ajánlatainak .összegyűjtésével és összehasonlításával.

  • A fenntartható fogyasztói attitűdök vizsgálata
    14-24
    Megtekintések száma:
    571

    A fenntarthatóság témája világszinten ismert, hiszen egy globális problémára igyekszik megoldást találni. Célja olyan alternatívák létrehozása és használata inputok és outputok felhasználása során, amik kevesebb szennyezést okoznak, csökkentve a Föld által biztosított megújuló és nem megújuló erőforrások igénybevételét. A fenntartható fejlődés céljául tűzte ki azt, hogy úgy alakítsa át a kormányzati, termelési, gyártási, fogyasztási és egyéb folyamatokat, hogy lehetőséget adjon a Föld hosszú távú fennmaradására. Az exponenciálisan növekvő lakosság és az egyre nagyobb mértékben felmerülő fogyasztás és túlfogyasztás még nagyobb ütemben kezdte el szennyezni a világunkat. Elég csak a levegő fokozott szmogszennyezettségre, az elsivatagosodásra, a szennyezett vizekre vagy a globális klímaváltozásra gondolni ahhoz, hogy rájöjjünk, mekkora problémával is nézünk szembe. Primer kutatásunk kérdőíves megkérdezésre épült, mely a magyar és spanyol kitöltők közötti különbséget igyekezett feltárni a fenntartható, azonbelül is elsősorban a környezettudatos magatartás kapcsán. Jelen tanulmányban csak a magyar kitöltők (N=357) eredményeire összpontosítva mutatjuk be az egyes fogyasztói csoportokat a környezettudatos magatartás mentén. A vizsgálathoz leíró statisztikai elemzést, főkomponens- és klaszterelemzést használtunk. A kutatásunkból kiderült, hogy kitöltők többféle módszerrel is igyekeznek csökkenteni az egyéni károsanyag-kibocsátásukat. Ezenkívül legfontosabbnak azt tartják, hogy már gyerekkorban megkezdődjön a környezettudatos nevelés. A főkomponens analízis eredményeink nem csengtek egybe a korábbi kutatási eredményekkel a témában, de hasonló mintázatokat mutattak. Jelen kutatásban a dimenziók az Öko-fitt-karriertudatosság, a Trendkövetés, az Önzetlen patrióta értékek és a Kedvező vállalatmegítélés lettek. A klaszterelemzés alapján elmondható, hogy a leginkább a fenntarthatósági célok iránt elkötelezett csoportban, a Fenntartható Tudatosok szegmensben nincsenek sokan, azonban az elmúlt évektől eltérően van egy erősen fenntarthatóság és hazai értékek párti csoport, akik nagyobb létszámban jelentek meg a mintánkban.

  • Az adaptív (a fogyatékkal élőket megcélzó) turizmus fejlődése Oroszországban
    92-95
    Megtekintések száma:
    166

    A cikk a fogyatékkal élők számára készült turisztikai termékek fejlesztésének problémáival foglalkozik. A szerzők különös figyelmet fordítanak a szállítással és az elszállásolással foglalkozó szervezeteknek. A fogyatékkal élők integrálása a társadalomba része a társadalmi felelősség megvalósításának a turizmus szektorban.

  • Az IFRS-ek bevezetése az egyedi beszámolók szintjén
    140-143
    Megtekintések száma:
    292

    Az elmúlt években újra és újra felvetődik annak az igénye, hogy ne kelljen a tőzsdén bejegyzet nyilvánosan működő részvénytársaságoknak hazai számviteli törvény szerint is könyvelniük, és annak megfelelően egyedi éves beszámolót készíteniük, hanem legyen elegendő egy, az IFRS szerini konszolidált éves beszámoló összeállítása. Ez jelentős adminisztraí v tehercsökkentést eredményezhetne, mivel a menedzsment minden üzlei döntést az IFRS-ek és nem a számviteli törvény szerint készült beszámoló alapján hoz meg, főleg abban az esetben, ha a társasági nyereségadó megállapítására is nemzetközi
    standardok szerint elkészítet beszámoló alapján kerülne sor.

  • A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek és a reklámokkal szembeni attitűdjének vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    31-46
    Megtekintések száma:
    308

    A fogyasztásszociológiai és reklámpszichológiai alapokon nyugvó téma jelentősége és aktualitása több aspektusból is megközelíthető. A gazdasági élet szereplőinek sikerült elérni, hogy a fiatalkorúak az egyik legfontosabb célpiaccá „nőtték ki magukat”. Ugyanis napjainkban a gyermekek és fiatalok a leginkább preferált célcsoport, ők a jövő (fogyasztói). Emellett egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, ahol a javak jellemzően nem csupán a szükséglet-kielégítés
    eszközei, hanem fontos befolyásoló tényezők is egyben, amelyek alapul szolgáltak a társadalmi státuszkülönbségek kialakulásában. Jelen munkánkban azt vizsgáljuk, hogy 2015-ben, a webkorszakban hogyan állnak a televíziós reklámok tárgyköréhez a Z generáció tagjai, milyen attitűdökkel rendelkeznek; illetőleg ez hogyan alakítja fogyasztói magatartásukat vagy mely tényezők azok, amelyek a mai kamaszokat vásárlói döntésük meghozatalakor motiválnak. Ebből adódóan célunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő „tween” szegmens fogyasztási- és médiahasználati szokásainak, befolyásoló tényezőinek, motívumaik, márkapriorizációik, illetve reklámokkal szembeni attitűdjeik megvizsgálása.

  • ESPORT ITTHON: SZERVEZETEK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK
    Megtekintések száma:
    698

    Igen izgalmas időszaka van a hazai gaming és esport szférának, mely úgy tűnik, hogy kiemelt figyelmet kapott a hazai, koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzetben. Amennyire lassan közhelynek számít a Fortnite, DOTA2, CS, Overwatch, LOL stb. játékok (sportágak) helyzetére, versenyzőire, sporteseményeire való hivatkozás és nézettség, úgy kerülte el eddig a szakma figyelmét a tevékenység hazai társadalmi és szervezeti hátterének, valamint ezzel összefüggésben fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata. A kutatás módszertana az irodalmazás során alkalmazott másodelemzésen túl empirikus kvalitatív interjús felvételezés, melyet szakmabeli szervezetek, sportemberek körében mértünk fel és kerestük tanulmányunkban arra a kérdésre a választ, hogy vajon milyen is a sport hazai helyzete, miféle nehézségek, kilátások jellemzik az ebben a körben működő egyéneket és szervezeteket, figyelembe véve a társadalmi vonatkozásokat is. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy mind szervezeti mind társadalmi oldalról több változás lenne kívánatos.

  • A mezőgazdasági biztosítási piac újszerű megoldásainak vizsgálata a marketing és környezetvédelem tükrében
    125-133
    Megtekintések száma:
    232

    A hiányosan működő mezőgazdasági kárenyhítési alap kiegészült 2012-től egy díjtámogatással segítet üzlei mezőgazdasági biztosítási konstrukcióval. (1. ábra). A törvényi szabályozás célkitűzése, hogy a mezőgazdasági termelők széles körét kockázatközösségbe szervezze, valamint erősítse az érintet ek öngondoskodási felelősségvállalását. Az új, kibővítet , kétszintű mezőgazdasági kockázatkezelő rendszerből 2012-ben és 2013-ban sem került felhasználásra a teljes összeg. 2014-re ezen újszerű lehetőség további elterjesztése egy fontos kérdése a biztosítási piacnak. Feladatunk, hogy megvizsgáljuk a piaci szereplők mennyire tájékozot ak illetve, hogy milyen markei ng megoldásokkal lehet jobban elterjeszteni és ”csábítóbbá” tenni?