Folyóiratcikk

A DEBRECENI TOP 9 FITNESZ SZOLGÁLTATÓ VÁLLALKOZÁS GAZDASÁGI ELEMZÉSE: -

Megjelent:
December 31, 2020
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Szabóné Szőke, R., Pfau, C., Bartha , Éva, Müller, A., & Bácsné Bába, Éva. (2020). A DEBRECENI TOP 9 FITNESZ SZOLGÁLTATÓ VÁLLALKOZÁS GAZDASÁGI ELEMZÉSE: -. Economica, 11(3-4). https://doi.org/10.47282/economica/2020/11/3-4/8707
Absztrakt

Debrecenben 11 olyan nagyobb méretű fitnesz terem van, ahol szolgáltatásként megjelenik a csoportos edzés is. Ezeket a fitnesztermeket mind ezen szolgáltatás, mind területük, mind gépparkjuk alapján a város vezető fitnesz szolgáltatóiként azonosíthatjuk be. Ezen fitnesz szolgáltatók gazdasági elemzését végeztük el éves beszámoló adataik alapján. Végül 9 fitnesz szolgáltató mérleg és eredménykimutatásának adatait sikerült összegyűjteni, melyek segítségével a vizsgált szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét elemeztük. Megállapítható, hogy a vizsgált fitnesztermek vagyonszerkezete profiljukhoz illeszkedő, azaz dominálnak az ingatlanba, a gépparkba történő befektetések, melyek gyakorta külső forrásokra támaszkodva valósíthatóak meg. Ezzel összefüggésben felmerül az eladósódottság veszélye, ami arra hívja fel a debreceni nagy fitnesztermek figyelmét, hogy a jövőben mind jövedelmezőségük, mind pénzügyi stabilitásuk fejlesztése érdekében szükséges lépéseket tenniük.

Hivatkozások
  1. Afthinos Y., , Theodorakis N.D., Nassis P. (2005): Customers’ expectations of service in Greek fitness centers: gender, age, type of sport center, and motivation differences. Managing Service Quality , Vol. 15 No. 3, pp. 245-258.
  2. Birher I., Pucsek J., Sándor L., Sztanó I. (2009): A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése. Perfekt Zrt., Gyoma, 526 p.
  3. Bíró T., Pucsek J., Szántó I. (2010): Amit a mérleg mutat. SALDO, Budapest, 119 p.
  4. Breesch D., Vos S.,Scheerder J. (2015): The financial viability of the fitness industry in Belgium. Sport, Business and Management International Journal Vol. 5 No. 4, 2015pp. 365-385.
  5. Chang K., Chelladurai P. (2003): System-based quality dimensions in fitness services: development of the scale of quality. The Service Industries Journal , Vol. 23 No. 5, pp. 65-83
  6. Frambach R.T, Schillewaert N. (2002): Organizational innovation adoption: a multi-level framework of determinants and opportunities for future research. Journal of Business Research , Vol. 55 No. 2, pp. 163-176.
  7. Gál J., Meszlényi R., Szabó Zs. (2005): Az éves beszámoló és a vállalati eredmény elemzése. Tomori Pál Főiskola, Kalocsa, 58 p.
  8. Gratton C., Taylor P. (2000): Economics of Sport and Recreation. Spon Press, London.
  9. Kim D., Kim S.Y. (1995): QUESC: an instrument for assessing the service quality of sport centers in Korea. Journal of Sport Management , Vol. 9 No. 2, pp. 208-220
  10. Lam E.T.C., Zhang J.J., Jensen, B.E. (2005): Service quality assessment scale (SQAS): an instrument for evaluating service quality of health-fitness clubs. Measurement in Physical Education and Exercise Science , Vol. 9 No. 2, pp. 79-111.
  11. Lucassen J.,van Schendel M. (2008): De fitnessbranche in beeld – 2008. Resultaten van de nationale fitnessmonitor (The fitness industry at a glance – 2008. Results of the national fitness monitor). W.J.H. Mulier/Arko Sports Media Instituut’s, Hertogenbosch and Nieuwegein.
  12. Minton D., Stanley J. (2008): The health and fitness industry: trend and commercial realities. In Oakley B.,Rhys M. (Eds), The Sport and Fitness Sector: An Introduction. Routledge, New York, NY, pp. 23-55.
  13. Mullen S.P.,Whaley D.E. (2010): Age, gender, and fitness club membership: factors related to initial involvement and sustained participation. International Journal of Sport and Exercise Psychology Vol. 8 No. 1, pp. 24-35.
  14. Müller A., Bácsné Bába É., Gabnai Z., Pfau C., Pető K.(2019): A fitnesztrendek és új típusú mozgásformák társadalmi és gazdasági aspektusai. Acta Carulus Robertus 9(2) pp. 109.-122
  15. Polyakova O., Mirza M.T. (2016): Service quality models in the context of the fitness industry. Sport, Business and Management:International Journal Vol. 6 No. 3, 2016pp. 360-382
  16. Ryan R.M. , Frederick C.M. , Lepes D. , Rubio N., Sheldon, K.M. (1997): Intrinsic motivation and exercise adherence. International Journal of Sport Psychology , Vol. 28 No. 4, pp. 335-354.
  17. Scheerder J., Vos S. (2010): De fitnesssector in beeld. Basisrapportering over het Vlaamse Fitness Panel 2009 (VFP09) (Fitness industry at a glance. Basic report of the Flemish fitness panel 2009) , K.U. Leuven/Research Unit of Social Kinesiology, Leuven
  18. Scheerder J., Vos, S. (2010): De fitnesssector in Vlaanderen en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest. Een profielanalyse op basis van het Vlaamse Fitness Panel 2009 (VFP09) (The fitness industry in Flanders and Brussels. A profile analysis based on the Flemish fitness panel 2009 (VFP09)) (Praktijkgids Sportmanagement – V.3 Cases – Afl. 41/December 2010) , F & G Partners, Antwerp, pp. 149-168.
  19. Tarnóczi T. előadása, 2017
  20. Woolf J. (2008): Competitive advantage in the health and fitness industry: developing service bundles. Sport Management Review , Vol. 11 No. 1, pp. 51-75.
  21. Yildiz S.M. (2011): An importance-performance analysis of fitness center service quality: empirical results from fitness centers in Turkey. African Journal of Business Management , Vol. 5 No. 16, pp. 7031-7041.
  22. Zeithaml V.A., Bitner, M.J. (2003): Services Marketing: Integrating Customer Focus Across the Firm. McGraw-Hill, New York, NY.
  23. 2000. évi C. tv.