Vol. 12 No. 3-4 (2021)
Articles

A PÉNZÜGYI KULTÚRA ÉS TUDATOSSÁG MEGHATÁROZÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE

Published December 31, 2021
Szóka Szóka
szk (Magyar)

APA

Szóka, K. (2021). A PÉNZÜGYI KULTÚRA ÉS TUDATOSSÁG MEGHATÁROZÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE. Economica, 12(3-4). https://doi.org/10.47282/economica/2021/12/3-4/10417

In our today's modern society, the ability to handle economic and financial issues is becoming increasingly important. This is true for investment and banking professionals, but it is true for everyone who has to make responsible decisions in their daily lives, including young adults. The ability to make a good decision is commonly referred to as economic competence, economic literacy, or financial literacy. Defining and measuring financial literacy has long been cared by private, business and public institutions and organizations, both nationally and internationally. Financial education has already started in Hungary, in different sectors, with different actors. The education and upbringing have an undisputed role of in this, in my view, the younger we start it, the more effective it is. In this study, we review the possible definition of the concept of financial literacy, the status in Hungary and the development path.

  1. Atkinson, A., F. Messy (2012): Measuring Financial Literacy: Results of the OECD / International Network on Financial Education (INFE) Pilot Study., OECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions, No. 15, OECD Publishing, Paris. [Online]. Available: https://doi.org/10.1787/5k9csfs90fr4-en [Megtekintés: 18-Szept-2021].
  2. Állami Számvevőszék (2016): Kutatási jelentés. Pénzügyi kultúra fejlesztési programok felmérése. ISBN 978-615-5222-12-2 [Online]. Available: https://www.asz.hu/storage/files/files/Publikaciok/Elemzesek_tanulmanyok/2016/penzugyi_kult_fejl_programok.pdf?ctid=976 [Megtekintés: 18-Okt-2021].
  3. Állami Számvevőszék (2020): Kutatási jelentés. Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalokpénzügyi kultúrájáról. ISBN: 978-615-5222-26-9 [Online]. Available: https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2021/felsooktatas_penzugyikultura_20210311.pdf?ctid=1259 [Megtekintés: 18-Okt-2019].
  4. Béres, D., Huzdik, K. (2012): A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY LVII.: 3. pp. 322-336.
  5. Bárczi, J., Zéman, Z. (2015): A pénzügyi kultúra és annak anomáliái. POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT 11:1-3 pp. 101-108.
  6. Botos, K., Botos, J., Béres, D., Csernák, J., Németh, E. (2016): Pénzügyi kultúra és kockázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY 57:3 pp. 291-309.
  7. Csiszárik-Kocsir, Á.; Garai-Fodor, M. (2018): Miért fontos a pénzügyi ismeretek oktatása a Z generáció véleménye alapján? Polgári Szemle, 14. évf., 1–3. sz., 2018, 107–119., DOI: 10.24307/psz.2018.0809
  8. Csorba, L. (2020): Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY 65:1. pp. 67-82.
  9. Fejes, J. K. (2020): A pénzügyi tudatosság formálásának lehetőségei a középfokú oktatásban. XIV. Soproni Pénzügyi Napok pénzügyi, adózási és számviteli konferencia konferenciakötete. Soproni Felsőoktatásért Alapítvány. ISBN 978-615-80230-6-1
  10. Folke, T., Gjorgjiovska, J., Paul, A., Jakob, L., & Ruggeri, K. (2021). Asset: A new measure of economic and financial literacy. European Journal of Psychological Assessment, 37(1), pp. 65–80. [Online]. Available: https://doi.org/10.1027/1015-5759/a000575 [Megtekintés: 18-Okt-2021].
  11. Garai-Fodor, M., Csiszárik-Kocsir, Á. (2018): Miért fontos a pénzügyi ismeretek oktatása a Z generáció véleménye alapján? POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT 14:1-3 pp. 107-119.
  12. Hegedűs, M. (2020): Oktatási módszertanok átalakulóban. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT: SZAKMA 62:6 pp. 39-41. ISSN-1419-6956
  13. Horváthné Kökény A., Széles Zs. (2014): Mi befolyásolja a hazai lakosság megtakarítási döntéseit? PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY 59:4 pp. 457-475.
  14. Hung, A., Parker, A. M., Yoong, J. (2009): Defining and Measuring Financial Literacy. RAND Working Paper Series WR-708. [Online]. Available: https://ssrn.com/abstract=1498674, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1498674 [Megtekintés: 10-Szept-2021].
  15. Jakocác, K., Németh, E. (2017): A pénzügyi kultúra nemzeti stratégiái: tapasztalatok és tanulságok. PRO PUBLICO BONO: MAGYAR KÖZIGAZGATÁS; A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI SZAKMAI FOLYÓIRATA:1 pp. 196-211.
  16. Johnson, E.; Sherraden, M. S. (2007): From Financial Literacy to Financial Capability Among Youth. The Journal of Sociology and Social Welfare, Vol. 34, No. 3, pp. 119–145.
  17. Kovács, L., Terták, E. (2019): Financial Literacy: Theory and Evidence. Bratislava, Szlovákia: Verlag Dashöfer, 150 p. ISBN: 9788081781209
  18. Kovács, T.; Szóka, K. (2020): A pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság helyzete. In: Kovács, Tamás; Szóka, Károly (szerk.) XIV. Soproni Pénzügyi Napok: „Gazdaságvédelem és pénzügyi kiutak” pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferencia: Konferenciakötet. Sopron, Magyarország: A Soproni Felsőoktatásért Alapítvány (2020) pp. 104-112.
  19. K&H Vigyázz, kész, pénz! [Online]. Available: https://www.kh-vigyazzkeszpenz.hu/ [Megtekintés: 10-Okt-2021].
  20. Magyar Nemzeti Bank (2008): Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztés területén a PSZÁF és az MNB között. [Online]. Available: www.mnb.hu/letoltes/0415mnbpszafmegallpodas-penzugyi-kultura-fejleszte.pdf [Megtekintés: 10-Okt-2021].
  21. Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyminisztérium, Pénziránytű Alapítvány (2020): A pénzügyi tudatosság fejlesztése segíti a családok anyagi biztonságát is. MNB Sajtóközlemények. [Online]. Available: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2020-evi-sajtokozlemenyek/a-penzugyi-tudatossag-fejlesztese-segiti-a-csaladok-anyagi-biztonsagat-is [Megtekintés: 10-Okt-2021].
  22. Magyarország Kormánya (2017): Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája. [Online]. Available: https://2015-2019.kormany.hu/download/5/39/21000/P%C3%A9nz%C3%BCgyi%20tudatoss%C3%A1g%20fejleszt%C3%A9s%C3%A9nek%20strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf [Megtekintés: 3-Nov-2021].
  23. Németh, E., Jakovác, K., Mészáros, A., Kollár, P., Várpalotai, V. (2016): Insight and Blight – Initiatives on Enhancing Financial Literacy in Hungary = Körkép és kórkép a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzésekről. Pénzügyi Szemle 61: 3 pp. 407-428.
  24. Németh, E., Zsótér, B., Béres, D. (2020): A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében. Pénzügyi Szemle 65:2 pp. 281-308.
  25. OECD/INFE (2018): Toolkit for Measuring Financial Literacy and Financial Inclusion. [Online]. Available: http://www.oecd.org/financial/education/2018-INFE-FinLit-Measurement-Toolkit.pdf [Megtekintés: 10-Okt-2021].
  26. OECD/INFE (2020): International Survey of Adult Financial Literacy. [Online]. Available: www.oecd.org/financial/education/launchoftheoecdinfeglobalfinancialliteracysurveyreport.htm [Megtekintés: 10-Okt-2021].
  27. OTP Fáy András Alapítvány. [Online]. Available: https://www.otpfayalapitvany.hu/web/home [Megtekintés: 10-Okt-2021].
  28. Stolper, O. A., Walter, A. (2017): Financial literacy, financial advice, and financial behavior. J Bus Econ 87, pp. 581–643. [Online]. Available: https://doi.org/10.1007/s11573-017-0853-9 [Megtekintés: 3-Nov-2021].
  29. Süge, Cs. (2010): A pénzügyi kultúra mérhetősége. In: Tompáné Dr. Daubner Katalin & Dr. Miklós György (szerk.) Tudomány napi előadás. Tudományos mozaik 7. Második kötet. Kalocsa, Tomori Pál Főiskola. pp. 1–11.
  30. Wuttke, E.; Seifried, J.; Schumann, St. (2016): Economic competence and financial literacy of young adults. Status and challenges. Opladen; Berlin; Toronto: Verlag Barbara Budrich 2016, 235 S. - (Research in vocational education; 3) - DOI: 10.25656/01:12165 [Online]. Available: https://www.pedocs.de/frontdoor.php?la=en&source_opus=12165 [Megtekintés: 10-Okt-2021].