Keresés

Keresési eredmények

• Az emberierőforrás-fejlesztés gyakorlata és a szervezetfejlesztés

  114-125

  Ujhelyi Mária

  Megtekintések száma:

  22

  A harmadik évezred kezdetén a vállalatok vezetői komoly kihívások előtt állnak. Az emberierőforrás-menedzsment egyre több cégnél stratégiai szerepet játszik, képviselői egyre gyakrabban kerülnek be a felső vezetésbe. A szerző által végzett kutatás a szervezetre jellemző emberierőforrás-menedzsment és -fejlesztési gyakorlat, illetve a változás-menedzselési módszerek között feltárható kapcsolatot vizsgálja. Azt próbálja igazolni, hogy az emberierőforrás-menedzsment gyakorlata, valamint a szervezet fejlesztés mint speciális változásmenedzselési módszer között összefüggés található. Jelen tanulmány a kutatási program egyik részeredményét mutatja be: azt hogy milyen kapcsolat van az emberierőforrás-fejlesztés gyakorlata és a szervezetfejlesztés diktálta értékek, magatartás formák között.

• Állampolgári Érdek Mutató: Javaslat az új közszolgálati menedzsment eredményességének mérésére

  117-131

  Rosta Miklós

  Megtekintések száma:

  129

  A jelen tanulmány egy olyan mutatót kíván bevezetni, amellyel lehetővé válik az új közszolgálati menedzsment átfogó, makroszintű eredményességének értékelése. A szerző amutató megalkotása során a közösségi döntések elméletéből indul ki, mivel az új közszolgálati menedzsment politikaelméleti és
  közgazdaság-tudományi alapjai szorosan köthetőek ezen elmélethez. A megalkotott kompozit indexet nem csak elméletben mutatja be, hanem tartalmilag és módszertanilag is ismerteti.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: H83, D70, D23

• A dinamikus kapcsolati képességek és a lojalitás szerepe a szervezetközi kapcsolatokban

  76-92

  Hetesi Erzsébet

  Vilmányi Márton

  Megtekintések száma:

  259

  Jelen tanulmány arra keres választ, hogy a hazai szervezetek hogyan viszonyulnak a hálózati együttműködésekben a kapcsolatok menedzseléséhez, és a közel négy éve tartó világgazdasági válság milyen hatással van a szervezetek közötti interakciókban a kapcsolati minőség és a szervezeti lojalitás megítélésére. A tanulmányban a dinamikus kapcsolati képesség és a szervezetek közötti (B2B) lojalitás elméleti hátterének bemutatása után empirikus kutatási eredményeinket ismertetjük, ahol a kapcsolati menedzsment és a szervezeti lojalitás faktorait próbáljuk meg azonosítani. Megközelítésünkben a kapcsolati menedzsment hatással lehet a szervezeti lojalitásra. Meggyőződésünk, hogy ahol a kapcsolatok menedzselése tudatos tevékenység, ott annak léteznek kialakult mechanizmusai (cselekvéssorok), s ezek a tudatosan felépített mechanizmusok pozitív hatással vannak a kapcsolati minőség értékelésére, s hozzájárulnak a partneri lojalitáshoz.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: M10, M14, M31, M39

• Versenyelőnyök: elmélet és gyakorlat

  51-70

  Hoványi Gábor

  Megtekintések száma:

  166

  A vállalat által kialakított versenyelőny alapvetően befolyásolja annak nyereségességét és piaci pozícióját. A cikk bemutatja, hogy az értékelésnek ezeken kívül számos más kritériuma is van, amelyet a menedzsmentnek figyelembe kell vennie a versenyelőnyök meghatározásánál, ilyenek például a forrásigény vagy a hálózati feltételek. A tanulmány kifejti, hogy a műszaki és gazdasági fejlődés felgyorsulása, a gazdasági folyamatok globalizálódása, valamint az interdependenciák hálózatának kialakulása következtében, milyen új versenyelőnytípusokkal kell számolnia a vállalatvezetésnek. A versenyelőnyök kiválasztásánal nagyon fontos szempont még, a versenyelőny sebezhetősége. Ezek után a cikk megkísérli a versenyelőny elmélet "törvényszerűségeinek" összefoglalását, majd pedig a versenyelőny - kiválaszásának legfontosabb menedzsment technikáira tér ki. Végezetül kiemeli, hogy a tárgyalt versenyelőnyök és ezek megszerzését segítő technikák sikerének kulcsa a vállalat csúcsvezetőjében rejlik, és a "csúcsvezető személyiségpiramisa" modellen keresztül bemutatja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy vállalatvezetőnek.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O30, O32

• Az európai vonatkozású multinacionális vállalatok esetében előforduló nyelvi kihívások és az azokra adott válaszok szakirodalmi elemzése

  101-119

  Várnagy Edina

  Megtekintések száma:

  159

  A nyelvi sokszínűség a nemzetközi üzleti tranzakciók elkerülhetetlen része, annak ellenére, hogy az English nyelv dominálja ezt a területet. A multinacionális vállalatok működése során mind a menedzsment, a HR és a munkavállalók számára kihívást jelent megtalálni a megfelelő alkalmazkodási stratégiát. A nemzetközivé váló szervezetek csoportosíthatóak az EPRG (etnocentrikus, policentrikus, régiócentrikus, geocentrikus) modell segítségével, aszerint, hogy hogyan határozzák meg kapcsolatukat a leányvállalatokkal, hogyan működnek a külföldi piacokon. Ezt a modellt alkalmazva következtetéseket lehet levonni az alkalmazott nyelvstratégiára vonatkozóan is. 

  JEL-kód: F23, Z13

• Párhuzamos technológiai és szervezeti innováció

  5-19

  Bőgel György

  Krauth Péter

  Megtekintések száma:

  204

  A számítógépes munkavégzés terjedésének köszönhetően az információs technológia fejlődése közvetlen és jelentős hatást gyakorol a vállalatok szervezeti-működési rendszerére. A technológiai és a szervezeti rendszerek fejlődésében megfigyelhető összefüggések és párhuzamosságok feltárásával számos kutatási
  program foglalkozik, a jelen tanulmány is ezek körébe tartozik. A cikk első szakasza áttekintést ad az információs rendszerek fejlesztésénél használt szolgáltatásorientált architektúra (SOA) filozófiájáról és módszertanáról. A második szakasz bemutatja, hogy a vállalati szervezeti rendszerek fejlődésében hasonló irány figyelhető meg, vagyis a SOA-alapú gondolkodás egyáltalán nem áll messze a mai vállalatszervezési megoldásoktól. Végezetül a harmadik szakasz felvázolja a SOA-alapon működő vállalati szervezet működési modelljét, kitérve bevezetésének néhány fontosabb kérdésére is. Az eredmények alapvetően módszertani jellegűek, a szervezeti és az információs rendszer összehangolásának fontosságára, az abban rejlő lehetőségekre hívják fel a figyelmet. A cikk egy, a Magyar Posta Zrt. által kezdeményezett kutatásfejlesztési program első szakaszának lezárásaként készült.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: L14, L22, L86, M15

• Társasági adó – új paradigmára van szükség! – I.: Jövedelemadó versus hozzáadottérték-adó

  26-47

  Török László

  Megtekintések száma:

  468

  Mióta a társasági adó intézménye létezik, nehezen megoldható feladatot jelent a társasági adó alapjának egzakt meghatározása. Amíg az államok a lehető legnagyobb, az adóalanyok a lehető legkisebb adóalapban érdekeltek. Az adóalap meghatározásának nemzeti és nemzetek feletti szabályai irreális gyakorisággal módosulnak, betartásuk csaknem lehetetlen, ezért állandósulni látszanak a konfliktusok az országok, valamint a vállalatok és az adóhivatalok között a fizetendő társasági adóval összefüggésben. A transz- és multinacionális vállalatok térnyerésével pedig kimutathatók a társasági adóval kapcsolatos agresszív adótervezésre, a burkolt adóelkerülésre irányuló erőfeszítések is. A nemzeti kormányok két- és többoldalú szerződésekkel próbálják ennek elejét venni, de a közelmúltban leleplezett, több milliárd euró/dollár nagyságrendű társasági adóügyek verdiktjei azt igazolják, hogy ezek nem bírnak elrettentő erővel, vagyis az eddig megtett intézkedések koránt sem elégségesek az adóelkerülések megakadályozására. Kutatási hipotézisemben azt állítom, hogy a társasági adó mai formájában nemzeti és globális szinten is fenntarthatatlan a bonyolult rendszere és manipulálhatósága miatt, valamint
  jelentős makro- és mikroszintű implicit költségei következtében. Ezt követően javaslatot teszek egy olyan hozzáadott érték alapú új adóra és adókulcsra, mellyel a megszüntetésre kerülő társasági adó miatt kieső államháztartási bevétel ekvivalens és esszenciálisan letisztult módon pótolható. Ezután elvégzem a javaslatom szerinti új adónem tesztjét az Európai Unió országainak hozzáadottérték-adatai alapján. Végül bemutatom a társasági adót helyettesítő új globális adó területi elvét és hozzájárulását a nemzeti közteherviseléshez.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C53, E62, H24, K34

• Két éves a Tanszéki esték a Menedzsment és Marketing Tanszéken c. rendezvénysorozat

  157-161

  Kun András

  Megtekintések száma:

  51

• A HR gyakorlatok alakulásának összehasonlító vizsgálata a világ négy régiójában, közép-kelet-európai sajátosságokat keresve

  20-38

  Karoliny Mártonné

  Poór József

  Megtekintések száma:

  298

  A közép- és kelet-európai országok emberi erőforrás menedzselési (Human Resource Management – HRM, vagy röviden HR) gyakorlatának alakulásáról készülő tanulmányokat a régió országaiban működő szakemberek, vezetők és a kutatók egyaránt érdeklődéssel fogadják. E tanulmányban ezt az igényt újszerű módon, a regionális sajátosságok bemutatásával igyekszünk kielégíteni. Az összehasonlító HRM főbb fejlődési fázisainak szakirodalmi áttekintése után, az ezek megállapításaira építő régióképzési elvek alkalmazásával, összehasonlító elemzés segítségével mutatjuk be a világ Cranet hálózati tagországaiból
  képzett négy régiójának HR sajátosságait. Figyelmünk középpontjában a közép- és kelet-európai országok HR jellegzetességeinek feltárása áll. Ennek érdekében ezeket először HR kulcsfunkciónként, majd összegzően is összevetjük Európa volt szocialista országok nélküli régiójának, illetve a nem európai angolszász és a délkelet-ázsiai országok HR jellegzetességeivel, a 2008/10-es Cranet-felmérés adatai alapján.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M12, M50,M51, M52,M53 és M54

• Trendek és tendenciák a magyarországi állami egyetemek HR-rendszereinek továbbfejlesztése területén

  115-146

  Poór József

  Bencsik Andrea

  Fekete Iván

  Majó Zoltán

  László Gyula

  Megtekintések száma:

  305

  Az elmúlt években elfogadottá vált, hogy a szervezetek sikerességében, illetve a hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzésében és fejlesztésében a hagyományos sikertényezők mellett egyre fontosabb szerepet játszik az emberi erőforrások menedzselése (HRM/HR) (Gordon – Whitchurch 2007). A fejlett világ országaiban – főleg az angolszász „pionírok” esetében – a közszféra (beleértve az egyetemeket is) messze maga mögött hagyta a normatív jellegű, a formális szabályozáson alapuló „bürokratikus-rendészeti, taylori” rendszert (Karoliny et al. 2003). A 70-es évektől jelentek meg az üzleti megoldások mindenhatóságát és a hatékonyságot hirdető „új közszféramenedzsment” (New Public Management, NPM) modell képviselői, és az 1980-as évek elején elkezdték a széles körű reformprogramok megvalósítását. E törekvések olyan modellt és tapasztalatot nyújtottak, amelyek alkalmazhatók voltak Európa átalakuló országaiban, beleértve hazánkat is. A leírtakhoz kapcsolódva arra vállalkoztunk, hogy – a teljesség igénye nélkül, a szakirodalmi források és tizenegy hazai egyetem gyakorlata alapján – áttekintsük a HR helyzetének átalakulását és modernizációjának lehetőségeit ezen a területen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21; H19; M52;M53;M54

• Az emberierőforrás-menedzselés magyarországi változásai: Két egymást követő Cranet felmérés eredményei alapján

  92-110

  Karoliny Mártonné

  Farkas Ferenc

  Poór József

  Megtekintések száma:

  400

  A rendszerváltás óta Magyarországon a menedzsment más területeivel együtt az emberi erőforrások menedzselése is lényeges átalakuláson ment keresztül – és sok tekintetben ma is a folyamatos változások
  terepe. A tanulmány, miközben az emberierőforrás-menedzsment mai magyar sajátosságait és annak változásait igyekszik megragadni, azok megítélése során összehasonlításra – az azonosságok és különbözőségek feltárására – törekszik két, a Cranet-felmérés által biztosított empirikus adatok segítségével. Ezek alapján bemutatjuk, hogy az emberi erőforrások menedzselésének magyar jellemzői és gyakorlata milyen területeken és milyen mértékben hasonlít a kutatási hálózatban résztvevő 32 országban, illetve ezenbelül a kelet-közép-európai régióba tartozó 6 országban azonosított sajátosságokhoz.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J24, M12 és M54

• ESG-szabályozás és ami mögötte van – lehetőségek és kihívások a vállalkozások magyarországi ESG felkészülésében

  Szendrey Orsolya

  Bányai Gábor

  Dombi Mihály

  Futó Judit

  Gulyás Dávid János

  Karcagi-Kováts Andrea

  Harazin Piroska

  Megtekintések száma:

  29

  Az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot (ESG-törvény). A törvény hatálya alá eső vállalkozásoknak fokozatosan számos kvalitatív és kvantitatív elvárásnak kell a jövőben megfelelni, mely jelentős kihívások elé állítja a piaci szereplőket és a működésüket ellenőrző szabályozó hatóságokat. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse azt, hogy a törvényi hatály fokozatos kiterjesztése milyen módon, mely piaci és iparági szereplőket érint, így rávilágítva arra, hogy a szabályozói előírásoknak való megfelelés a környezeti, vállalatirányítási és társadalmi kérdéseket illetően milyen lehetőségeket és kihívásokat jelent az érintett felek számára.

• A TESCO Magyarország fenntarthatósági és közösségi tevékenysége menedzsment összefüggésének vizsgálata

  24-48

  Tessényi Judit

  Katona Norbert

  Megtekintések száma:

  162

  A szerzők fenntarthatóság menedzselését vizsgáló esettanulmányukban a TESCO magyarországi felelősségvállalási és közösségi tevékenységének fókuszait, szervezeti folyamatait, működését vizsgálják egyrészt a publikusan fellelhető vállalati jelentések és elemzések, másrészt a tevékenységekben kulcsszerepet játszó belső és külső szakemberekkel folytatott félig strukturált interjúk segítségével. A szerzők munkája a tevékenységek leíró jellegű bemutatásán túl rámutat arra, hogy a fenntarthatósággal és a közösségekkel kapcsolatos szervezeti folyamatok eredményes menedzselésének számos szervezeti feltétele van, ahogyan aláhúzza a külső felek, szolgáltatók bevonásának lehetőségeit és korlátait is. Az esettanulmány értékét emeli, hogy az utóbbi években hazai vezető élelmiszeri-kiskereskedelmi vállalat fenntarthatósági tevékenységét bemutató átfogó esettanulmány nem született.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A13, D6, F6, M14, M19, M38