dEjournals Nyitóoldal
Competitio
Online megjelent Aktuális Legtöbbet olvasott Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Competitio

Évf. 19 szám 1-2 (2020)
Tanulmányok

Társasági adó – új paradigmára van szükség! – I.: Jövedelemadó versus hozzáadottérték-adó

Megjelent:
2020-12-14
DOI Linkhttps://doi.org/10.21845/comp/2020/1-2/3
Szerző
Török László
Megtekintés
PDF
Kulcsszavak
új paradigma társasági adó hozzáadott érték
Licenc

Copyright (c) 2020 László Török

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Török, L. (2020). Társasági adó – új paradigmára van szükség! – I.: Jövedelemadó versus hozzáadottérték-adó. Competitio, 19(1-2), 26-47. https://doi.org/10.21845/comp/2020/1-2/3
Absztrakt

Mióta a társasági adó intézménye létezik, nehezen megoldható feladatot jelent a társasági adó alapjának egzakt meghatározása. Amíg az államok a lehető legnagyobb, az adóalanyok a lehető legkisebb adóalapban érdekeltek. Az adóalap meghatározásának nemzeti és nemzetek feletti szabályai irreális gyakorisággal módosulnak, betartásuk csaknem lehetetlen, ezért állandósulni látszanak a konfliktusok az országok, valamint a vállalatok és az adóhivatalok között a fizetendő társasági adóval összefüggésben. A transz- és multinacionális vállalatok térnyerésével pedig kimutathatók a társasági adóval kapcsolatos agresszív adótervezésre, a burkolt adóelkerülésre irányuló erőfeszítések is. A nemzeti kormányok két- és többoldalú szerződésekkel próbálják ennek elejét venni, de a közelmúltban leleplezett, több milliárd euró/dollár nagyságrendű társasági adóügyek verdiktjei azt igazolják, hogy ezek nem bírnak elrettentő erővel, vagyis az eddig megtett intézkedések koránt sem elégségesek az adóelkerülések megakadályozására. Kutatási hipotézisemben azt állítom, hogy a társasági adó mai formájában nemzeti és globális szinten is fenntarthatatlan a bonyolult rendszere és manipulálhatósága miatt, valamint
jelentős makro- és mikroszintű implicit költségei következtében. Ezt követően javaslatot teszek egy olyan hozzáadott érték alapú új adóra és adókulcsra, mellyel a megszüntetésre kerülő társasági adó miatt kieső államháztartási bevétel ekvivalens és esszenciálisan letisztult módon pótolható. Ezután elvégzem a javaslatom szerinti új adónem tesztjét az Európai Unió országainak hozzáadottérték-adatai alapján. Végül bemutatom a társasági adót helyettesítő új globális adó területi elvét és hozzájárulását a nemzeti közteherviseléshez.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C53, E62, H24, K34

Hivatkozások
  1. Avi-Yonah, R. S. (2004): Corporations, Society and the State: A defense of the corporate tax, Virginia Law Review, Volume 90 September 2004, Number 5, pp. 1193-1255.
  2. Artner Annamária (2016): Egyenlőtlen fejlődés és felzárkózás, Tér és Társadalom 30. évf.,3. szám, 2016, pp 113-117, doi:10.17649/TET.30.3.2804
  3. Auerbach, A.- Devereux M. P.- Keen, M.- Vella, J. (2017): Destination-based cash flow tax, Oxford University Centre for Business Taxation, https://eml.berkeley.edu/~auerbach/CBTWP1701.pdf, Letöltve: 2020.05.27.
  4. Bakos Péter - Bíró Anikó - Elek Péter- Scharle Ágota (2008): A magyar adórendszer hatékonysága, ELTE, Társadalomtudományi Kar, https://tatk.elte.hu/file/21_fuzet_final_pdf.pdf, Letöltve: 2020.03.11.
  5. Brill, A.–Hassett, K. A. (2007): Revenue-maximizing corporate income taxes: the Laffercurve in OECD countries, AEI Working Paper, No. 137.
  6. Clausing, K. (2007): Corporate tax revenues in OECD countries, International Tax and Public Finance, Vol. 14. No. 2. pp 115–133. https://doi.org/10.1007/s10797-006-7983-2, Letöltve: 2020.03.12.
  7. Deák András (2018): „Válság vagy trend? : Az EU-orosz kapcsolatok a pénzügyi válság után, In: Éltető, A. - Szijártó, N. (ed.) Változó Európa a változó világban, Világgazdasági Intézet, pp. 267-295., https://doi.org/10.14267/phd.2016019
  8. Desai, M. A. – Dharmapala, D. (2018): Revisiting the uneasy case for corporate taxation in an uneasyworld, https://www.researchgate.net/publication/329795266_Revisiting_the_uneasy_case_for_corporate_taxation_in_an_uneasy_world, DOI: 10.5871/jba/006s1.247,
  9. Davis C. (2012): Reforming the State Corporate Income Tax, https://www.researchgate.net/publication/256029742_Reforming_the_State_Corporate_Income_Tax, Letöltve:2020.03.16.
  10. Dwenger, N.–Steiner, V. (2012): Profit taxation and the elasticity of the corporate income tax base: evidence from German corporate tax return data. National Tax Journal, 65. No. 1. pp. 117–150.
  11. Európai Bizottság (2016): Az adóelkerülés elleni irányelv, https://ec.europa.eu/taxation_customs/business/company-tax/anti-tax-avoidance-package/anti-tax-avoidance-directive_en, Letöltve: 2020.05.26.
  12. Elek Péter –Lőrincz László (2015): Az effektív társasági adókulcs rugalmassága Magyarországon a 2009–2011 közötti adókulcscsökkentés alapján, Közgazdasági Szemle, LXII. évf., 2015. január pp 27–47.
  13. Európai Bizottság (2017): Az agresszív adótervezés visszaszorítása, https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/file_import/european-semester_thematic-factsheet_curbing-agressive-tax-planning_hu.pdf, Letöltve: 2020.03.19.
  14. Európai Parlament (2019). Általános adópolitika, https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/92/altalanos-adopolitika, Letöltve: 2020.03.23.
  15. Institute of World Economics (2014): Adóelkerülés vagy adóoptimalizálás, https://vilaggazdasagi.blog.hu/2014/11/06/adoelkerules_vagy_adooptimalizalas_a_vallalati_jovedelemado_a_nemzetkozi_es_europai_vitakban, Letöltve: 2020.03.30.
  16. Jansky, P. (2019): Effective Tax Rates of Multinational Enterprises in the EU, https://www.greens-efa.eu/files/doc/docs/356b0cd66f625b24e7407b50432bf54d.pdf, Letöltve: 2020.03.31.
  17. Kopint-Tárki (2007). Az adóbázis szélesítésének nemzetközi tapasztalatai, Munkaanyag, pp 1-60.
  18. Lampreave, P. (2011): Fiscal Competitiveness Versus Harmful Tax Competition in the European Union, Bulletin for international taxation. - Amsterdam. - Vol. 65 (2011), no. 6; 17 p, https://doi.org/10.2139/ssrn.1932257
  19. Mooij, R. A. de–Ederveen, S. (2008): Corporate tax elasticities: a reader’s guide to empirical findings, Oxford Review of Economic Policy, Vol. 24. No. 4. pp 680–697.
  20. Nobilis Benedek - Svraka András (2014): Megoldások a tőkenyereség adózásából fakadó torzítások mérséklésére és a magyar kisvállalati adó, Köz-Gazdaság, Tudományos füzetek, 9. évf., 4. sz., pp 81-97.
  21. OECD (2019): Secretariat Proposal for a “Unified Approach” under Pillar One, Public consultation document, Paris, https://www.oecd.org/tax/beps/public-consultation-document-secretariat-proposal-unified-approach-pillar-one.pdf, Letöltve: 2020.04.01.
  22. Péteri Gábor (2015): Helyi adózás: a szükséges rossz? https://kozjavak.hu/helyi-adozas-szukseges-rossz, https://doi.org/10.21867/kjk/2015.2.8,
  23. Tørsløv, T. R.- Wier, L.S. – Zucman, G. (2018): The missing profits of nations, Working Paper 24701, Online: http://www.nber.org/papers/w24701, https://doi.org/10.3386/w24701,
  24. UNCTAD (2013): World investment report, UN, New York, Geneva, https://unctad.org/en/PublicationsLibrary/wir2013_en.pdf, Letöltve: 2020. 04.06.
  25. UNU-WIDER (2017): Global distribution of revenue loss from tax avoidance, WIDER Working Paper 2017/55, https://www.wider.unu.edu/sites/default/files/wp2017-55. pdf, Letöltve: 2020. 04.07.
  26. Vance, L. M. (2016): Abolish the Corporate Income Tax, https://www.fff.org/explore-freedom/article/abolish-corporate-income-tax/, Letöltve: 2020.04.08.
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei