Keresés

Keresési eredmények

• A nemzetközi diplomamobilitás stratégiai irányvonalai – a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motiváció, valamint a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálata

  3-38

  Böcskei Elvira

  Bács Zoltán

  Kovács Barnabás

  Tarnóczi Tibor

  Fenyves Veronika

  Megtekintések száma:

  340

  Kutatásunk során a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motivációit vizsgáltuk. Kérdőíves kutatásunk célja az volt, hogy mind a keresleti,
  mind a kínálati oldalon feltárjuk azokat a lehetőségek, amelyek alapján a hazájukon kívül tanulmányokat folytatni kívánó fiatalok Magyarországot, mint lehetséges célországot jelölik meg. A kutatás első fázisában a befelé irányuló hallgatói mobilitás statisztikai vizsgálatát végeztük el. A magyar felsőoktatásról alkotott kép azért is érdekes, mert ugyan a legtöbb hallgatót küldő országok között ma még a közvetlen szomszédos országokat találjuk (Szlovákiát, Romániát, Szerbiát és Ukrajnát), ugyanakkor Norvégia mellett az ázsiai (Kína, Irán) és afrikai (Nigéria) országok hallgatóinak dinamikus növekedése figyelhető meg (Oktatási Hivatal statisztikai adatbázisa). A kutatás második fázisában került sor a kérdőíves felmérésre, amellyel arra kerestük a választ, hogy:
  – milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a külföldi hallgató hazáján kívül folytasson tanulmányokat (mikor döntött a külföldi tanulás mellett, honnan szerezte információit, melyek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták ország- és intézményválasztását stb.),
  – mennyiben elégedett a választott képzéssel, az oktatásszervezéssel, továbbá a képzés befejezését követően mik a jövőbeni tervei,
  – a képzési, megélhetési költségek alakulására vonatkozó milyen előzetes információkkal rendelkezett, melyek voltak a finanszírozás forrásai, hogyan alakultak a megélhetési költségei, illetve megtérültek-e ezek a költségek, milyen volt a szabadidő és a tanulás aránya, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségei,
  – mennyiben elégedett az intézményi szolgáltatásokkal (technikai felszereltséggel, oktatótermek felszereltségével, könyvtári szolgáltatással, intézményi programokkal).
  Cikkünkben, a terjedelmi korlátokra való tekintettel, a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálatára térünk ki.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I2, J1

• The Relevance of New Institutional Economics

  1-4

  Hámori Balázs

  Megtekintések száma:

  86

• A politikai vezetés és a gazdasági növekedés: A vezető személye számít?

  101-116

  Zolcsák Dóra

  Megtekintések száma:

  136

  A cikk a politikai vezetés gazdasági növekedésben játszott szerepét foglalja össze, s áttekinti azokat az irodalmakat, amelyekben a vezető és maga a vezetés (leadership) válik hangsúlyossá a gazdasági teljesítmény egyik lehetséges magyarázataként. Az írás az intézményi közgazdaságtan főáramából indul ki, amely egyelőre mostohán kezeli az egyén szerepét, s leginkább az intézményrendszer fontosságára fókuszál. Az intézményi felfogással szembeni kritikák magva leginkább az, hogy az általuk használt mutatók endogének és a politikai kimenetre összpontosítanak. Hatékony gazdaságpolitikát viszont a vezetők is létrehozhatnak, ezért válhat fontossá, hogy magyarázó tényezőként bevonjuk őket az empirikus elemzésekbe.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: B3, O4, P48

• Munkapiaci rugalmatlanság és a munkanélküliségi idősorok egységgyök-tulajdonsága: problémafelvetés

  103-114

  Kormos János

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  125

  A cikk a munkanélküliség idősorainak vizsgálatára vonatkozó irodalmat, illetve az e tesztek mögött meghúzódó közgazdasági magyarázatokat tekinti át. Választ keresünk arra, hogy mi az elméleti alapja a munkanélküliség idősoraiban az egységgyök létezését kutató teszteknek. Amellett érvelünk, hogy az e tesztek előtt álló egyik fő nehézséget a munkapiaci intézményrendszer megváltozása jelenti. A hagyományos egységgyöktesztek emiatt meglehetősen gyengévé válnak, míg a panel egységgyöktesztek a kérdés közgazdasági oldalát egyszerűsítik le. Következtetésünk, hogy az úgynevezett közel egységgyök-folyamatokra vonatkozó tesztek egyfajta kiutat jelenthetnek.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C22, E24

• Átalakuló piacok és átalakuló piacfelfogás: Válogatás a Ronald Coase Institute Workshop on Institutional Analysis és az International Society for New Institutional Economics éves konferenciájának programjából (2005. szeptember 17–25., Barcelona)

  217-224

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  115

• Korrupt német vállalatok? Az elmúlt évek német vállalati botrányainak politikai-gazdaságtani magyarázatához

  97-114

  Ádám Zoltán

  Megtekintések száma:

  97

  A tanulmány arra próbál magyarázatot keresni, hogy mi az oka az utóbbi évek látványos - a külső szemlélő számára egyre növekvő horderejűnek tűnő - német vállalati botrányáinak. A botrányok alapvetően kétfajta, a nagy német feldolgozóipari vállalatok számára egyaránt meghatározó fontosságú kapcsolatrendszer anomáliáiból fakadnak. Az első esetben a munkavállalókkal való együttműködésen alapuló sajátos német vállalatirányítási modell, a Mitbestimmung által korlátozott vállalatvezetői mozgástér bővítéséről van szó. A második esetben az exportpiaci megrendelők megvesztegetésére kerül sor, ami viszont a legkevésbé sem tekinthető német vállalati sajátosságnak. A dolgozat a komparatív politikai-gazdaságtan 1970-es, 80-as évekbeli kutatásaiból kinőtt "variációk kapitalizmusra" megközelítést a botrányok alternatív magyarázataira alkalmazva igyekszik értelmezni a történteket.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: P16, F55 

• Az intézményi rendszer szerepe a globalizáció hatására átalakuló kultúrafinanszírozásban

  131-148

  Tóth Ákos

  Megtekintések száma:

  80

  A tanulmány a kulturális szféra területén az intézményi renszer és a közvetlen állami szerepvállalás közötti kapcsolat - globalizáció hatására bekövetkező - változásait vizsgálja. Az Egyesült Államok és Oroszország kulturális szférájának finanszírozása különböző szintről, teljesen eltérő úton indult el, és a kultúrafinanszírozási modellek tekintetében két ellentéted technikát valósított meg. A tanulmányban a szerző által megfogalmazott hipotézis feltételezi, hogy a fejletlen intézményi rendszerrel rendelkező országokban nagyobb valószínűséggel alakul ki/vagy marad továbbra is irányadó a kulturális szféra közvetlen állami finanszírozása. A szerző a vizsgálat eredményeit egy harmadik ország, Hollandia tekintetében is ellenőrzi, ahol a két ellentétes modell bizonyos jellemzői együttesen vannak jelen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: P14, P39, Z10, Z11

• Növekedéselmélet osztrák-intézményi perspektívában

  157-174

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  87

  A növekedéselméletnek tulajdonképpen egy alapkérdése van: miért szegények egyes országok, mások pedig miért gazdagok. A szerző a növekedéselméleten belül alapvetően két irányzatot azonosít Williamson társadalmi elemzési struktúrája segítségével és rámutat arra, hogy mindkét alapvető megközelítés egyoldalú választ ad erre a kérdésre. A tanulmány azt a vállalatelméletből ismert kritikát alkalmazza a két irányzatra, mely szerint az egyik irányzat túl nagy hangsúlyt fektet a technológiára, a másik pedig a tranzakciós költségekre és az ösztönzőkre. Kibontakozóban van azonban egy olyan új megközelítés, amely képes integrálni e két oldalt. E megközelítés a modern osztrák közgazdaságtan elméleti meglátásaiból indul ki.

• Szabályozási koherencia és gazdaság növekedés

  33-54

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  122

  A tanulmány a szabályozás országok közötti eltéréseinek okait vizsgálja. Abból az ellentmondásból indul ki, hogy a szegény országok alkalmazzák a nagyobb mennyiségű szabályozási eszközt, holott empirikusan kimutatható, hogy a kevesebb szabályozást alkalmazó országok növekednek gyorsabban. A tanulmány ennek magyarázatához bevezeti a szabályozási koherencia fogalmát, és ennek országok közötti különbségeit egyszerre próbálja magyarázni a szabályozás általános szintjének eltéréseivel. A fő állítás az, hogy a szabályozási koherencia és a szabályozási szint is a külső, tágabb intézményrendszer függvénye, mert ezek eltérései befolyásolják a szabályozók ösztönzőit. Az állítást a tanulmány klaszterelemzéssel próbálja empirikusan is megalapozni.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B53, M13, L51

• Csak a név változott...: (Beszámoló az ISNIE éves konferenciájáról; 2015. június 18–20., Harvard Egyetem, Boston)

  88-91

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  118

  Az intézményi közgazdaságtan vezető nemzetközi társasága, az International Society for New Institutional Economics (ISNIE) éves konferenciáját 2015-ben a patinás Harvard Egyetem Law School-jában tartotta. A rendezvény színvonala méltó volt a helyszín rangjához. Mint minden évben, ezúttal is az intézményi közgazdaságtan legjobb kutatói mutatták be eredményeiket, rendkívül izgalmas és inspiratív szellemi környezetet teremtve. A sorban immár 19. konferencia minden tekintetben megerősítette az ISNIE nagyon erős gyökereit, melyet a társaság első, Nobel-díjas elnökei, Ronald H. Coase, Douglass C. North és Oliver E. Williamson irányítása alatt sikerült nagyon mélyre növeszteni, majd az őket követő kiváló elnökök alatt oldal irányba is fejleszteni, azaz új irányokat is elterjeszteni.

• Állampolgári Érdek Mutató: Javaslat az új közszolgálati menedzsment eredményességének mérésére

  117-131

  Rosta Miklós

  Megtekintések száma:

  100

  A jelen tanulmány egy olyan mutatót kíván bevezetni, amellyel lehetővé válik az új közszolgálati menedzsment átfogó, makroszintű eredményességének értékelése. A szerző amutató megalkotása során a közösségi döntések elméletéből indul ki, mivel az új közszolgálati menedzsment politikaelméleti és
  közgazdaság-tudományi alapjai szorosan köthetőek ezen elmélethez. A megalkotott kompozit indexet nem csak elméletben mutatja be, hanem tartalmilag és módszertanilag is ismerteti.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: H83, D70, D23

• Bevezetés az ordoliberalizmusba: Kasper, W. – Streit, M. M. – Boettke, P. J.: Institutional Economics. Property, Competition, Policies. Second Edition. Edward Elgar Publishing, Cheltenham, UK, 2012. 578 oldal

  131-134

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  110

• Freedom of the Markets versus Good Governance: Experiences in Central Europe

  35-61

  Muraközy Laszlo

  Megtekintések száma:

  111

  The market and the state, operation and characteristics of two institutions of key importance in the modern mixed economies, are investigated for the former socialist countries in this study. After two decades it can be seen more clearly what system has been established in the region, how it operates, and what its characteristics are. In the first part of the with the help of international comparisons we examine how free the market is, how good the rules are, and how much they help, or hinder, the fulfilment of its function. From an other aspect we compare the scope of the good governance and the size, the freedom and efficiency of the state. According to the evidence of the international studies examined, the former socialist countries established the forms of the market institutional system relatively quickly, but the operation and quality of these lagged significantly behind those of the developed countries. Also important conclusion of the study is that by the first decade of the millennium the characteristics of the former socialist countries are increasingly diverging from one another. Both the characteristics of the earlier socialism, and the more distant historical past which can be caught in the act within it, had and have an effect on the economic and social systems now established in Eastern and Central Europe.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: H1, P17, P27, P35

• A kultúra szerepe a gazdasági növekedésben: összefoglalás, kritika és továbblépési utak?

  22-44

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  211

  Az utóbbi két évtizedben egy meglehetősen széles, de szerteágazó empirikus irodalom alakult ki a kultúra gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról. Ez az irodalom exponenciálisan fejlődik napjainkban is, a növekedéselmélet és az intézményi közgazdaságtan érintkezési határán. A tanulmány strukturálja és bemutatja ezt az irodalmat, három fő ágra bontva azt, majd ezt követően összefoglalja az irodalmon belül felmerült kritikákat is. A kritikákban megjelölt két továbblépési út kapcsán a szerző javaslatot tesz a jövőbeli kutatások lehetséges irányultságára.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O43, Z19

• A kockázati tőke globális térnyerésének kérdése

  60-69

  Futó Judit Edit

  Megtekintések száma:

  119

  A 2008-as pénzügyi válság a kockázati tőke iparát is negatívan érintette világszerte, így az eddig megszokott befektetési körülmények megváltoztak. A tanulmány egyik célja, hogy áttekintést adjon a változásokról és az azokra való reagálásról. A globális trendek alapján látható, hogy az éves kockázatitőke-befektetések szintje 2013-ban is éppen csak eléri a 2008 előttit. Néhány ázsiai országban – például Kínában és Indiában – a visszaesés ugyan nem volt számottevő, az európai országokban viszont annál inkább. A tanulmány másik célja megvizsgálni, van-e realitása egy egységes globális kockázatitőke-modellnek, vagy minden országban más és más a helyzet, s ha fennáll a különbözőség, akkor ez milyen magyarázó tényezőkre vezethetők vissza. A kiterjedt nemzetközi irodalom alapján azt szűrtem le, hogy egy egységes modell kialakulását számos tényező befolyásolja; a pénzügyi rendszerek jellemzői, a jogi és intézményi akadályok, valamint a kultúra egyaránt ezek közé tartozik.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: G24

• Greenwichi időzóna az interdiszciplináris intézményi kutatásban: Beszámoló a World Interdisciplinary Network for Institutional Research első konferenciájáról (2014. szeptember 11–14., Old Royal Naval College, London)

  113-117

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  110

• Human Capital and EU-Enlargement

  83-92

  Meyer Dietmar

  Megtekintések száma:

  76

  The enlargement of the European Union is an almost everywhere accepted necessity, but at the same time of course also a compromise. Economies or regions of different economic, social, institutional, etc. development become united in Europe with a territory from the Atlantic to the Eastern borders of Poland, Slovakia and Hungary, from the Baltic Sea to the Mediterranean Sea. This integration process going along with the worldwide globalisation will imply a new distribution, or a redistribution of the factors of production. First of all the human capital will be touched by this development.2 One of the most important results found by social sciences in the 20th century is the realisation of the immense role played by human factors in the process of economic development. The extremely high efficiency of human capital and the high mobility could diminish the regional differences in the economic development and therefore in the social life. But even this is one reason for the mentioned re-allocation of the human capital. In the frame of a very simple static model (See e. g. Bishi – Kopel [2002]) the flow of human capital between different regions – called the European Union and the New Member States – will be analysed. The introduction of search costs extends the field of policy-analysis.

• A méltányos kereskedelem hazai kutatási előzményei és magyarországi helyzete

  54-68

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  469

  A fair trade egy olyan civil kezdeményezés, amelynek célja, hogy méltányos kereskedelmi feltételeket teremtsen a Harmadik Világ szegény termelői számára,
  ezáltal esélyt nyújtva számukra egy fenntartható fejlődési modellre kialakítására. A rendhagyó kereskedelmi partnerség a déli országok termelői és az északi félteke vásárlói között a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályait igyekszik megváltoztatni, és egy újszerű alternatívát ajánl helyette. A termékminősítéssel és nemzetközi intézményrendszerrel rendelkező méltányos kereskedelem célja az eddigi domináns gazdasági modell játékszabályainak megváltoztatása, ebben legfőbb eszköze a tudatos és felelősségvállalásra kész fogyasztói réteg elkötelezése. Az irodalomáttekintő cikk a mozgalom eddigi magyarországi eredményeit és a témában végzett kutatásokat igyekszik bemutatni.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F18, J81, P45

• Az állami újraelosztás és a gazdasági növekedés hosszú távú összefüggései

  132-146

  Nádasi Levente

  Megtekintések száma:

  149

  Jelen tanulmány célja, hogy intézményi, történeti, modellszerű és statisztikai megközelítésben tanulmányozza az állami újraelosztás mértékének változását, és azt, egyes országokban az újraelosztás változása
  milyen hatással van a hosszú távú gazdasági növekedésre. Általánosan kijelenthető, hogy Európában az 1870-es évek óta napjainkig folyamatosan (trendjét tekintve) nő a kormányzati kiadások GDP-hez
  viszonyított aránya. Megvizsgálom, milyen csatornákon keresztül hat az állam mérete a gazdasági növekedésre, illetve milyen egyéb tényezők befolyásolják a két változó hosszú távú kapcsolatának természetét. Hipotézisem szerint a fejlett államokban a magas állami újraelosztás hosszú távon már gátolja a gazdasági növekedést. Ezt igyekszem belátni 30 európai ország statisztikai elemzéséből is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E66, H62, C10

• Eltérő hátterű nyersanyagban gazdag országok növekedésének fenntarthatósága a főbb nemzetközi indexek fényében

  145-168

  Borkó Tamás

  Megtekintések száma:

  102

  A tanulmány arra keres választ, hogy eltérő hátterű, de bizonyos nyersanyagok jelentősége és nettó exportja szempontjából meghatározó országok teljesítményének különbözőségét, a nyersanyagbőségből
  eredő hátrányok vagy előnyök dominanciáját milyen tényezők magyarázhatják. Ehhez a főbb ismert nemzetközi versenyképességi és intézményi indikátorokat hasznosítjuk. A tanulmány fő következtetése, hogy a nyersanyaggazdaságok sikeres és fenntartható növekedésében megkülönböztető jelentőséggel bír a piaci hatékonyság, az üzleti környezet minősége, az innovatív képesség, a kormányzati, piaci és jogi intézmények minősége és hatékonysága, a korrupció alacsony szintje, valamint a politikai és polgári szabadságjogok megléte.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O13, O17, Q32

• A balti országok átalakulása a rendszerváltozás első szakaszában – miért Észtország a legsikeresebb?

  133-144

  Hajnal Béla

  Megtekintések száma:

  195

  A dolgozatban a három balti államnak a rendszerváltozás első szakaszában elért eredményeit kívánom mutatni, kiemelve a stabilizáció, liberalizáció, privatizáció és a pénzügyi intézményrendszer reformjának fontosabb állomásait. A dolgozat összefoglalja azt, hogy milyen problémákkal találták magukat szemben és ezekre válaszul mik voltak azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyek fontos szerepet játszottak az utólag sikeresnek nevezhető átalakulás megalapozásában. Kitérek arra, hogy milyen feltételek és tényezők segítették, illetve akadályozták a fejlődést, végül megpróbálom levonni azokat a következtetéseket, amelyek azt az előzetes feltevést igazolják, hogy a tankönyvszerű átalakítást levezénylő Észtország valóban a következetes gazdaságpolitikának köszönheti-e, hogy az értékelések alapján (pl. Lisszaboni Agenda) a csatlakozásra az egyik leginkább felkészült országnak tekintik, míg Lettországot és Litvániát csak a második csoportba sorolják (Bara – Szabó 2001:338).

• A munkajog kialakulása és fejlődése a gazdaságszociológiai folyamatok tükrében

  63-88

  Prugberger Tamás

  Megtekintések száma:

  377

  A tanulmány a munkajog intézményrendszerének a kifejlődését és átalakulását mutatja be, összefüggésbe hozva azt a társadalomgazdasági igények, valamint a gazdasági és a technikai-technológiai fejlődés alakulásával. Rávilágít arra, hogy milyen tényezők játszottak közre abban, hogy a vállalkozások és az ott kialakult paternalista munkaviszonyok túlnyomó többsége helyébe a nagyüzem és a nagyüzemben történő hierarchizált munkavégzés lépett. A tanulmány bemutatja, hogy a klasszikus kapitalizmusra jellemző munkáltatóbarát és a munkavállalói érdekeket antiszociálisan elnyomó munkajog miként vált a szociális piacgazdaság filozófiájának és a jóléti államkoncepció hatására munkavállaló-barátivá. Ezt követően a tanulmány azokkal a társadalmi mozgatórugókkal foglalkozik, amelyek hatására napjaink munkajoga megint kezdi alárendelni a munkavállalói érdekeket a munkáltatói érdekérvényesítésnek.