Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Huszonegy közgazdasági érv a feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben
    5-29
    Megtekintések száma:
    742

    Összeurópai szinten és Magyarországon is élénk társadalmi vita folyt 2013/2014 fordulóján a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) intézményének megvalósíthatóságáról. Ennek a diskurzusnak fontos állomása volt egy, a magyar viszonyokra adaptált 100 oldalas koncepció megjelenése. A Bánfalvi István nevével fémjelzett tanulmány alapgondolata, hogy 2015-től alanyi jogon minden gyermek 25 ezer, minden felnőtt 50 ezer, illetve minden várandós nő 75 ezer forintot kapjon. A jelen tanulmány egyfelől konkrét bírálatát adja ennek a 25–50–75 javaslatnak, másfelől igyekszik szélesebb statisztikai keretek között vizsgálni a jövedelmi szegénység magyarországi adatait. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a szegénység csökkentése szempontjából a kistelepülésekre bezsúfolódott roma népesség újramobilizálása a jövő kulcskérdése.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H21, I38, J15

  • Kompetenciamenedzsment és irányításirendszer-szabványok
    93-108
    Megtekintések száma:
    399

    A tudás alapú gazdaság- és szervezetfejlesztés napjainkban összefonódik a kompetenciamenedzsment kérdésével. Az egyéni és szervezeti tudáselemek létrehozása és áramoltatása fontos kihívások. Kutatói és tanácsadó munkáim során számos szervezetnél tapasztaltam, hogy a tudásmenedzsment alkalmazása hasznos lenne, ám különböző okokból az nem valósul meg, sőt gyakran nem is ismerik a lehetőségeket.
    Tanulmányomban azt kívánom bemutatni, hogy a széles körben elérhető ISO 9001 szerint tanúsított irányítási rendszerek megteremtik a kereteket a tudásalapú fejlesztésekhez. A módszertani és tartalmi előnyök ismertetésén túl fontosnak tartom, hogy kitérjek a gyakorlati alkalmazás kritikus pontjaira is.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: D83, M19

  • A tacit tudás jelentősége a globalizált vállalati kultúrában
    103-118
    Megtekintések száma:
    363

    A tanulmány a globalizáció egyik elemét, a globális kultúra kérdéseit vizsgálja vállalati szempontból. Rámutat a magyarországi leányvállalatok és anyacégeik kulturális különbségeiből adódó eltérő tacit tudás átadásának fontosságára és lehetőségeire, összekapcsolva a vállalati versenyképesség, a vállalati kultúra és a hallgatólagos tudás fogalmát és kérdéseit. Bemutatja, hogy a szervezetek miként hoznak létre új tudást és hogyan tudják azt átadni. Következtetésként megfogalmazza, hogy amennyiben a tudásmenedzsmentre kellő hangsúlyt fektetnek, a munkavállaló távozásával a tudás a szervezeten belül marad, így a vállalat nem veszít versenyképességéből.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D23, D61, D83, L21, M21, O31, O33

  • Gondolatok Sir J. R. Hicks (1904-1989) születésének 100. évfordulója alkalmából
    167-175
    Megtekintések száma:
    225

    A közelmúltban több jelentős cikk is megjelent, mely Nobel-díjas közgazdászok eredményeit tekinti át, vagy helyezi más megvilágításba egy-egy évforduló alkalmából. Erre vállalkozik ez az esszé is. John Richard Hicks 1904. április 8-án született az angliai Leamington Spa-ban. Születésének 100. évfordulója alkalmából emlékezünk meg munkásságáról, sajátos szemszögből. Vizsgálatunk tárgya, hogy a "theory of finance" történetének gyökerei honnan származnak, milyen hatást gyakorolt a terület úttörő munkáira Hicks, illetve az ő eredményeit - különös tekintettel a kockázat értelmezésére -, hogyan pontosította az utókor.

  • Az acélipar állami támogatási lehetőségei az Európai Szén- és Acélközösség megszűnése után
    125-142
    Megtekintések száma:
    286

    Az Európai Szén- és Acélközösség (más néven Montánunió) az ún. Főhatóság irányításával a szénbányászat és az acélipar közösségi szintű fejlesztési kereteinek kialakítására tett kísérletet. A Szerződés általános szabályként megtiltotta az állami támogatást, de bizonyos könnyítéseket engedélyezett a válsághelyzetek kezelésére. Ez a gyakorlat lényegesen eltért a Közösséget létrehozó Római Szerződés közösségi támogatási rendszerétől. Az acélipar szabályozása, a hosszú, közel 30 évig tartó válságkezelés után, az ESZAK Szerződés lejártával 2002. július 24.-től átkerült a Római Szerződés hatálya alá. Az állami támogatások új szabályozási keretei lényegesen szűkebb mozgásteret engednek a vállalkozásoknak, mint a korábbi gyakorlat. Számolni kell azzal is, hogy az átmenet során lehetnek problémák, mind az elsődleges, mind a másodlagos szabályozás területén. Az Európai Szén és Acélközösség a két ágazat működését felügyelte, a termelés koordinálásával, pénzügyi kölcsönök és garanciák nyújtásával. Ahhoz, hogy ezt a szerepét el tudja látni, a termelőktől – az alapító okirat felhatalmazása alapján – forgalomarányosan adót szedhetett be. Így feladatai ellátáshoz a közösségi költségvetéstől független pénzügyi forrással rendelkezett. A Nizzai Szerződésnek az Európai Szén- és Acélközösség megszűnésével foglalkozó Jegyzőkönyve előírta, hogy a vagyont – a Szén- és Acélkutatási Alap vagyona megjelöléssel – az Európai Közösségnek át kell adni, de az kizárólag a két ágazat fejlesztéseinek támogatására használható fel. Az áttekintés célja, hogy összefoglalóan bemutassa az Unió hatályos állami támogatási szabályait és az acélipari vállalkozások számára igénybe vehető kedvezmények körét.

  • A bizalom mint költségcsökkentő tényező
    74-84
    Megtekintések száma:
    318

    Jelen tanulmányban az egyik legtöbbet kutatott informális intézmény, a bizalom direkt és indirekt költségcsökkentő hatását vizsgáljuk. A bizalom mikroszintű bevezetését makroszintű megközelítés követi,
    mely a bizalom tranzakciós költségeken keresztüli közvetlen és a jogrendszeren keresztül történő közvetett, tovagyűrűző költségcsökkentő hatására kíván rávilágítani. Utóbbi részeként 25 európai uniós ország empirikus vizsgálata során a bizalom és az adminisztratív teher okozta költségek – mint a jogrendszer által generált költségek – közötti összefüggéseket elemezzük. A közgazdasági irodalom igazolja egyrészt, hogy a bizalom csökkenti a tranzakciós költségeket, másrészt, hogy a jogrendszer hatékonysága hozzájárul a tranzakciós költségek csökkenéséhez. Feltevésünk szerint a bizalom növekedése javítja a jogrendszer hatékonyságát, és ezen keresztül is csökkenti a tranzakciós költségeket.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: D02, E02

  • A szervezeti tényezők szerepe a magyarországi KKV szektor sikerességében
    108-125
    Megtekintések száma:
    1027

    A tanulmány a hazai KKV szektor sikerességét elemzi a versenyképesség és innováció, a tulajdonos-vezető szerep, illetve a szervezeti tényezők tükrében. A szerző saját, illetve négy hazai empirikus kutatás eredményeinek értékelése alapján arra következtet, hogy a szervezeti innováció jellemzően háttérbe szorul a kis- és közepes vállalkozások működésében, fejlesztési céljaiban és stratégiájában, amiben nagy szerepe van a tulajdonos-vezetőnek. Mindeközben a vállalkozás versenyképességére szignifikánsan ható tényezők között gyakran merül fel a növekedés gátjaként a szervezet rugalmatlansága, a humán erőforrás tudásszintje, kompetenciája, teljesítményre gyakorolt hatása, a munkavállalók lojalitása, valamint a munkaerőpiac korlátai. A tanulmány ezért a vállalkozás
    sikeressége, illetve a vezetőhöz köthető döntések és folyamatok tükrében elemzi a szervezeti innovációt, és a szekunder kutatások eredményeit e szempontok alapján értékeli. A saját primer kutatás újszerű módszertannal a cégvezető és a szervezet közötti GAP-eken keresztül analizálja a KKV-k sikerességét és innovációs attitűdjét.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: M14

  • Roadmap for the adoption of the euro in Hungary: dangers and opportunities
    132-142
    Megtekintések száma:
    356

    In April 2003, the EU Accession Agreement was officially signed for the Czech Republic, Estonia, Cyprus, Hungary, Latvia, Lithuania, Malta, Poland, Slovenia and the Slovak Republic. These countries are destined to become EU members in May 2004. As part of the “acquis communautaire”, participation in the new version of the exchange rate mechanism (ERM II), and subsequently in the European Monetary Union (EMU) is obligatory for all new EU members (no opt-out clause is available). Therefore, the question today for the accession countries is no longer whether or not to enter the eurozone but rather the time horizon when the entry should happen.

    Journal of Economic Literature (JEL) code: E42, E58, F33.

  • Visszajáró svéd kísértet? Egy félreértés fogságában: a svéd modell álma és a kelet-közép-európai realitás
    153-164
    Megtekintések száma:
    252

    A kilencvenes évek eleji súlyos válságot követően a főáramba tartozó makroközgazdászok szinte egyöntetűen temették az ún. „svéd modellt”, a működő piacgazdaság és a bőkezű jóléti állam egykor sokak által csodált és irigyelt kombinációját. A XXI. század elején azonban Svédország és a többi észak-európai állam ismét kiváló értékelést a kap egyrészt a különböző versenyképességi indikátorok, másrészt a humán fejlettség jelzőszámai szerint is. Márpedig az állami újraelosztás mértéke az északi országokban, köztük is Svédországban a legmagasabb a fejlett államok körében. Ráadásul az aktív munkapiaci politikák révén fennmaradt a kiterjedt állami szerepvállalás a munka világában is. Eszerint Svédország ismét komoly intellektuális kihívást jelent a Washingtoni Konszenzusban megfogalmazódó alapvetéseknek? Vagy a svéd gazdaság működése alapvetően változott meg, és a harmadik utas kísérlet bukása után ma ismét normális piacgazdaság, néhány sajátos, az észak-európai országokra általában jellemző vonással? Az alábbi írásban e két lehetséges értelmezés mögött felsorakoztatható főbb makrogazdasági érveket mutatjuk be.

  • Nemzetgazdaságunk a rendszerváltás után
    55-84
    Megtekintések száma:
    172

    Jelen írás áttekinti Magyarország gazdasági fejlődésének legfontosabb trendjeit a 90-es évektől napjainkig. A folyamatok jobb szemléltetése érdekében a magyarországi eseményeket nemzetközi környezetbe helyezve, az EU-hoz csatlakozott posztszocialista országok adataival összevetve tárgyaljuk. Ezt követően felvázoljuk, hogy a gazdasági változások milyen társadalmi folyamatokhoz illeszkednek, külön kitérve többek között az egészégügy helyzetére, az oktatásra és a kulturális élet fejlődési sajátosságaira.

  • Outward direct investment versus technology licensing: an SME perspective
    55-70
    Megtekintések száma:
    298

    Based on the example of the evolution and internationalization of a Hungarian wastewater treatment company, this paper investigates various theoretical and strategic management issues. As for the
    theoretical part, Hungary’s outward direct investment performance is analyzed departing from the thesis that Hungary’s present seemingly favorable OFDI performance is just a statistical artifact. It is
    only organic development, based on local entrepreneurs’ capital export that can substantiate Hungary’s present OFDI position. The strategic management issues analyzed in the paper include the sequencing of internationalization; the pitfalls related to growth; modes of foreign market entry; and the choice between FDI-based internal exploitation of technological knowledge and external technology exploitation in the form of technology licensing.

    JEL codes: F23, L24, L26, O16, O33, Q57

  • Efficiency and resource allocation: the Hungarian managed health care system
    42-55
    Megtekintések száma:
    239

    The managed health care system (MHCS) was introduced and applied in Hungary between 1999 and 2009. The gradually expanding system covered only 22% of the population and included exclusively the curative-preventive health care, subsidy on medicaments, subsidy on therapeutic appliances and the spa service. Like anywhere else it was cost-effectiveness that was expected from the MHCS without the adverse effect in the quality of the health service. To decide whether the MHCS was successful in Hungary or not, we compare it with the results of those segments of the health system where the MHCS was not introduced. We use the method of the incremental cost analysis. We are making our comparison exclusively on the basis of health economics aspects, because no difference has evolved in the quality of the medical attendances. We will see that where the MHCS was applied, the medical attendance became cheaper, at those places where the MHCS was not applied the medical attendance became more expensive, causing a chronic financial deficit (137785 million HUF). Although the MHCS managed from less money, it gained 17767 million HUF during the mentioned ten years. We are going to present the general features of the MHCS and support the fact that the outcome of the managed care concept was rationalized and the savings in several segments of health care, by means of empirical evidence.

    Journal of Economic Literature (JEL) classification: I150, I180, G220, G320, H520.

  • Franciaország és Magyarország kultúrafinanszírozásának összehasonlító elemzése
    50-67
    Megtekintések száma:
    304

    Franciaország és Magyarország egyaránt az úgynevezett koordinált kultúrafinanszírozási modellt alkalmazza, mely előnyben részesíti az állam aktív szerepvállalását. A két ország kulturális szektorának GDP-hez való hozzájárulása a hasonló szemlélet alkalmazása ellenére jelentős eltérést mutat. A tanulmány
    azt vizsgálja, mi lehet az oka az eltérő növekedésnek, milyen szerepe van a történelmi gyökerekre épülő intézményrendszernek, annak kikényszerítő erejének a vizsgált országok kulturális szektorának bővülésére. Elemzi, hogy az intézmények, azon belül a formális és az informális intézmények összhangja elősegíti-e a
    kulturális szektor hozzájárulását a GDP-hez.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z10, Z11

  • A társaságcsoporthoz tartozó tagvállalatok, valamint vezető tisztségviselőik jogállásának kritikai elemzése
    101-110
    Megtekintések száma:
    191

    A társaságcsoporthoz tartozó függő vállalatok és vezető tisztségvisleőik helyzetének konszernjogi sajátosságai a magyar jogban jelenleg a szerző szerint nem kellően rendezettek. A jogilag önálló, de gazdaságilag függőségi viszonyban lévő tagvállalatok a saját érdekeik háttérbe szorítására kényszerülnek a közös üzletpolitikai célok megvalósítása érdekében. A Gt. által szabályozott faktikus konszern tényállás esetében csak a társaságban való részesedéhez kapcsolódó - elsősorban közvetlen - befolyásszerzés relevanciája érvényesül. A meghatározó befolyás más módon való kialakulásához a Gt. nem fűz többletkötelezettségeket, s nem építi ki a kis tulajdonosok és a hitelezők érdekvédelmi intézményeit sem. Ezek szerint a domináns befolyásoló helyzet tényének van jelentősége, s nem annak, hogy az uralkodó tag szavazati jogának nagyságán vag a tagokkal (részvényesekkel) kötött szerződésen alapul-e az irányító befolyás.

  • Regionális hálózati együttműködések
    115-130
    Megtekintések száma:
    226

    Jelen tanulmány célja az – elsősorban építőipar területén – fellelhető regionális hálózati együttműködések feltérképezése, különös tekintettel az Észak-Alföldi Régióra. A tanulmány három fő részből áll: az építőiparra vonatkozó iparágelemzést követően egy rövid összefoglaló található a napjainkban fellelhető vállalati hálózati együttműködések, a klaszteresedés elméleti alapjairól, illetve speciálisan az építőiparban tevékenykedő vállalatok közti ilyen jellegű kapcsolatokról, végül a munkát az Észak-Alföldi Régió egy meghatározó építőipari vállalatának kapcsolati hálózatát feltáró esettanulmány zárja. Legfontosabb megállapítása, hogy hazánkban még nem indult el az építőipar területén a számos fejlett gazdaságban már működő klaszteresedés, ám a hálózatosodás – mely alapját képezheti egy építőipari klaszter kialakulásának – beindult, s ha tovább folytatódik, az tovább növelné az együttműködésből eddig is tapasztalt előnyöket.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: L140, L850

  • Az eurózónához való csatlakozás időzítése
    45-62
    Megtekintések száma:
    437

    A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33

  • Az agrárpolitika hatása a föld árára
    69-82
    Megtekintések száma:
    222

    A cikk az agrárpolitika a földárakra gyakorolt hatásával foglalkozik. Az empirikus tanulmányok és a közgazdasági modellek legfőbb eredménye, hogy az agrárpolitikai támogatások tőkésednek a földárakban,
    azonban ennek terjedelme meglehetősen széles intervallumban mozog. A mennyiségi szabályozással kombinált agrárpolitikai eszközök hatása a földárakra azonban kevésbé egyértelmű. A számítások azt
    mutatják, hogy föld árrugalmatlan, noha korántsem annyira, mint azt az elméleti modellek feltételezik. Az empirikus tanulmányok rávilágítottak arra, hogy a különböző agrárpolitikai programok hatását
    külön-külön kell becsülni, mert egyébként torzított eredményeket kaphatunk. A hedonikus regressziókon alapuló számítások azt sugallják, hogy a föld és a hozzá kapcsolódó változók térbeli sajátosságai szintén
    befolyásolják a kormányzati programok hatását.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q 15, Q 18