Keresés

Keresési eredmények

• A Miskolci Operafesztivál gazdasági és társadalmi-kulturális hatásainak elemző bemutatása

  114-130

  Kundi Viktória

  Megtekintések száma:

  118

  Jelen tanulmány a Miskolci Operafesztivál gazdasági és társadalmi-kulturális hatásait vizsgálja, bemutatva, hogy egy stagnáló gazdasági helyzetben lévő, nagyipari múlttal rendelkező városban miként képes prosperálni egy kulturális attrakció, amely a tudatos, kulturális alapú városfejlesztés eredményeképpen jött
  létre. A módszertani felvezetést követően, rövid elméleti felvezető után, Miskolc turisztikai adottságainak elemző bemutatása olvasható. A tanulmány további részben a módszertani fejezetben ismertetett módon lebonyolított empirikus vizsgálatok eredményeit láthatjuk.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z130

• A vályogkunyhótól a mikroprocesszorig: az Egyesített Növekedéselmélet és alapmodelljei

  29-50

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  127

  Az egyesített növekedéselmélet célja, hogy a gazdasági fejlődés hosszútávú tendenciáit egységes elméleti keretbe ágyazva magyarázza meg. Ennek megfelelően egy sikeres egyesített modellnek képesnek kell lennie a különböző időszakok, gazdasági rezsimek közötti átmenetek egységes elméleti keretben történő modellezésére. Ebben a tanulmányban, a három növekedési korszak jellemzőinek áttekintése után, két növekedési modellt mutatunk be. Míg a Hansen-Prescott modell elsősorban azt mutatja be, hogy miként zajlott le az átmenet, addig a Galor-Weil modell a megfigyelt folyamatok okaira és összefüggéseire derít fényt.

  JEL-kód: N10, O41

• Rangsorok és tükörképek – ahogy a leendő hallgatók választanak

  78-91

  Csuka Gyöngyi

  Szívós Mihály

  Megtekintések száma:

  145

  A tanulmány a szerzők felmérésének adatait dolgozza fel, amely vizsgálta azt, mennyire ismerik a leendő hallgatók az egyetemi rangsorokat, és hogyan veszik azokat figyelembe döntéseik során. A többség ismeri, de azok korántsem válnak meghatározó tényezővé a döntéseikben. Hangsúlyosan veszik figyelembe azt, hogy jó tanáraik legyenek, hasznosítható tudásra tegyenek szert, és végül az elhelyezkedésüket biztosító diplomához jussanak. Megpróbálnak több forrásból is ismeretekhez jutni, és az is megmutatkozott, hogy ezek közül az internet vált a legfontosabbá, amelyet már felkészülten és rutinszerűen használnak. Kimutatható, hogy ugyanakkor a személyre szabottabb tájékoztatási formákat is keresik, amelyek számát a jövőben célszerű lenne gyarapítani.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z13

• Több hitel, nagyobb kockázat

  185-200

  Csontó Balázs

  Siklós Dóra

  Megtekintések száma:

  168

  A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a Magyarországon az utóbbi években tapasztalt gyors hitelnövekedés jellemzőit. A hitelek elérhetősége, a hitelállomány nagysága óriási jelentőséggel bír a gazdaságban. Előbbi kulcsfontosságú a fogyasztásukat simítani szándékozó háztartások és a beruházni kívánó vállalatok számára, míg utóbbinak a monetáris transzmisszió és az esetleges kockázatok szempontjából van jelentősége. A dolgozatban megvizsgáljuk a hitelexpanzió okait, mind a háztartások, mind a vállalatok hitelezésének esetében. Ezt követően bemutatjuk, hogy a nagyobb hitelállomány javíthatja a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Ugyanakkor a nagymértékű hitelnövekedés kockázatokkal is jár - dolgozatunkban a mikrogazdasági kockázatokkal, a bankrendszer hitelkockázatával foglalkozunk. Külön foglalkozunk annak egyre nagyobb jelentősége miatt a devizahitelezéssel. Bemutatjuk Krugman (1999) modelljét az ázsiai válsággal kapcsolatban, majd egy kevésbé szélsőséges esetet vizsgálva rámutatunk, hogy a devizában történő eladósodás növekedése csökkenti a monetáris politika képességét az aggregált kereslet befolyásolására.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E51.

• „Egyszerre időtlen és égetően aktuális”: Emlékezés Bródy Andrásra

  5-17

  Bekker Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  143

  2010. december 3-án, 86 éves korában elhunyt Bródy András, a második világháború utáni magyar közgazdász-generáció egyik legkiemelkedőbb képviselője, talán legszínesebb egyénisége. Magas szintű elméleti kulturáltság, a korszerű elemzési eszközökben való jártasság jellemezte. Az inputoutput modellezés nemzetközileg elismert kutatója, aki Leontief munkatársaként is dolgozott. Több évtizedig foglalkozott a marxi teória matematikai megfogalmazásával. A termodinamika közgazdasági alkalmazásának kísérletével is úttörő kutatást végzett. Sziporkázó érvelése, várt és váratlan megnyilvánulásai szakmánk legendáriumának és anekdotakincsének értékes, sokat idézett és idézendő részeivé váltak. Szerencsénkre, Bródy András 1995 és 2005 között részt vett tanszékünk, a Corvinus Egyetem Elmélettörténet tanszékének oktató- és kutatómunkájában, tanárokat és diákokat egyaránt inspirálva jelenlétével. Annak tudatában, hogy szellemét elsősorban írásainak olvasása, a vele folytatott beszélgetések felidézése révén lehet rekonstruálni, összeállításunk három egymást kiegészítő mozzanatot tartalmaz. Rövid válogatást közlünk olyan cikkekből, melyeket kimondottan tanszékünk oktatási céljaira írt, felidézve tudósi érdeklődésének legfontosabb elemeit; részletek olvashatók abból az interjúból, melyet díszdoktorrá avatása alkalmából készítettünk a közgazdasági egyetemen; végül főbb műveinek bibliográfiáját adjuk közre.

  JEL: A11, B23, B24, B32

• Az állami újraelosztás és a gazdasági növekedés hosszú távú összefüggései

  132-146

  Nádasi Levente

  Megtekintések száma:

  174

  Jelen tanulmány célja, hogy intézményi, történeti, modellszerű és statisztikai megközelítésben tanulmányozza az állami újraelosztás mértékének változását, és azt, egyes országokban az újraelosztás változása
  milyen hatással van a hosszú távú gazdasági növekedésre. Általánosan kijelenthető, hogy Európában az 1870-es évek óta napjainkig folyamatosan (trendjét tekintve) nő a kormányzati kiadások GDP-hez
  viszonyított aránya. Megvizsgálom, milyen csatornákon keresztül hat az állam mérete a gazdasági növekedésre, illetve milyen egyéb tényezők befolyásolják a két változó hosszú távú kapcsolatának természetét. Hipotézisem szerint a fejlett államokban a magas állami újraelosztás hosszú távon már gátolja a gazdasági növekedést. Ezt igyekszem belátni 30 európai ország statisztikai elemzéséből is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E66, H62, C10

• The impact of digitalization on the financial sector

  29-42

  Póta Cserne Panka

  Becsky-Nagy Patrícia

  Megtekintések száma:

  534

  Present-day consumer society increasingly satisfies its needs through digital channels, and financial products and services are no exceptions. The 4th industrial revolution is not only about the penetration of technology, but also the paradigm shift of business processes. The traditional members of the financial sector must adapt to the digitalized world to keep their positions in the market. The penetration of BigTech and FinTech companies influenced the expectations of consumers: customer experience became the main criteria of their decisions. In order to simplify and accelerate processes, banks use the methods of digitalization, and automatize the system to increase client satisfaction. In this article, we will introduce the three
  bank types based primarily on the usage of innovative technology, the extension and depth of the cooperation with FinTech companies, and the status of a bank’s internal digital transformation. Also, we will introduce the current status of the banking sector evidenced by our SWOT-analysis and mention some of the existing payment solutions.
  JEL Classification: G21, G23

• A dualitás kérdése a rendszerváltást követő gazdasági fejlődésben

  71-90

  Szanyi Miklós

  Megtekintések száma:

  199

  E tanulmány képet kíván adni az átalakuló gazdaságok KMT-alapú gazdaságfejlődési modelljének egyik fő dilemmájáról és annak megoldási lehetőségeiről. Először a dualitás kérdését vizsgálja1.
  Jellemzi a két struktúrát, bemutatja a kettő közötti eltéréseket, valamint a vizsgált két vállalatcsoport gazdasági beágyazódásának sajátosságait. Rámutat a vámszabad területi szabályozás hatásaira. A magyar vállalkozások számára adódó alacsonyabb szintű bekapcsolódási lehetőségek közül kiemeli a bérmunkakapcsolatokat mint jellemző formát. Feltárja azokat a tényezőket, amelyek a két szektor közötti
  átjárást nehezítik. A tanulmány második fele a dualitást csökkenteni képes tudásátadás, a multinacionális cégektől kiinduló átcsorduló (spillover) hatások jelentőségét taglalja, illetve a mérésükre tett kísérletek
  tapasztalatait.

  JEL: F23, L53

• Az európai növekedési potenciál eróziója

  5-23

  Halmai Péter

  Megtekintések száma:

  108

  Az EU-tagországok potenciális növekedési üteme az 1990-es évektől egyre inkább lassul és elmarad versenytársaitól. Az EU súlyos termelékenységi problémái (mindenekelőtt a teljestényező-termelékenység dinamikájának jelentős csökkenése), a globalizáció folyamataihoz történő nem kielágítő mértékű alkalmazkodás a potenciális növekedés ütemének tartós és lényeges mértékű további csökkenését valószínűsítik. A potenciális növekedés üteme hosszabb távon paradox módon az új tagországokban csökkenhet leginkább- A jelenlegi világgazdasági krízis következtében új kockázatok jelentkeznek. Jelentős a sokkok ismétlődésének a veszélye. E tényezők az európai növekedési potenciál további erózióját vetítik előre. A kedvezőtlen irányzatok meghaladása a jelzettnél kedvezőbb növekedési pálya csak átütő erejű, integrált strukturális reformok megvalósítása, az európai modell átfogó felülvizsgálata alapján lehetséges.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F43

• A HR-funkció átalakulása a Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknál egy empirikus felmérés tapasztalatainak tükrében

  98-116

  Poór József

  Megtekintések száma:

  479

  Magyarországon az első külföldi tulajdonú leányvállalatot 1973-ban a Siemens cég jegyeztette be. 1988-tól kezdve tömegesen jelentek meg a nagy nemzetközi cégek leányvállalatai hazánkban. A közvetlen
  tőkeberuházások (Foreign Direct Investment) kiemelkedő motorjai ezek a vállalatok, melyek helye és szerepe az eltelt 19 év alatt nagyon sokat módosult. A jelzett cégek helyi menedzsmentje szempontjából kitüntetett szerepe van az emberi erőforrások menedzselésének. (A tanulmányban a hagyományos, nemzetközileg használt HRM rövidítés helyett az újabban terjedő HR változatot használjuk.) Az emberierőforrás-menedzsment irodalmában még nem található meg az átmeneti országok leányvállalatainál kialakult új HR-minták pontos leírása. Ez az új helyzet új tudást kíván, és annak megértését, hogy az embereket hogyan irányítják, fejlesztik, koordinálják a nemzetközi vállalatoknál hazánkban. Jelen tanulmány bemutatja a HR változását a nemzetközi vállalatok hazai leányvállalatainál elvégzett felmérésünk tükrében, a szervezeti életciklus változásának függvényében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: M16, M51, M52 és M54

• A munkaerő-piaci intézmények hatásai a foglalkoztatásra szektorális megközelítésben

  27-41

  Máté Domicián

  Megtekintések száma:

  162

  Az utóbbi években ismét felerősödtek a munkaerő-piaci intézmények szerepével kapcsolatos viták. A vizsgálatok azonban mára már nem elsősorban a miért léteznek és hogyan jöttek létre problémákra fokuszálnak, hanem sokkal inkább arra, hogy miért olyanok amilyenek és vajon milyen tényleges tartalommal bírnak a gazdasági szereplők számára. A tanulmányban a munkaerő-piaci intézmények közül a szakszervezetekre, a minimálbérekre, a munkanélküliek támogatására, valamint a piaci szabályozásra és politikákra koncentrálunk. Az empirikus elemzések eredményeként megállapítható, hogy a piaci és nem piaci szektorokban ezek eltérő módon befolyásolják a foglalkoztatás alakulását. Az elvégzett vizsgálatok továbbá rávilágítottak az időtényező releváns szerepére, ugyanis eltérő időtávokban ugyanazon intézmény különböző makrogazdasági hatásmechanizmusokat fejthet ki.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J45, E02.

• A klubok közgazdasági elmélete

  64-85

  Elek Nóra Ilona

  Megtekintések száma:

  194

  A klubok közgazdasági elméletének jelentősége az, hogy a klubjavak definiálásával lehetővé vált az olyan javak elemzése, amelyek nem rendelkeznek maradéktalanul a tiszta közjavak vagy a tiszta magánjavak tulajdonságaival. A tanulmány az irodalom alapján elhelyezi a klubjószágot a javak között, majd részletezi a klubokkal és klubjavakkal kapcsolatos definíciós alapelemeket, a tiszta közjószágtól való eltéréseket. Ezt követően, a teljesség igénye nélkül, a fontosabb szerzők munkáinak kiemelésével felvázolja a klubelmélet legfőbb kérdéseit és modelljeit. Legvégül, a teória gyakorlati kérdésekben való relevanciájának alátámasztásaként, néhány olyan közgazdasági problémára, területre tér ki, ahol alkalmazták a klubelméletet.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: H41, H49

• A német transzferrendszer mint a gazdasági visszaesés okozója

  Orosz Ágnes

  Megtekintések száma:

  184

  A monetáris integráció elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy az integráció egyik leglényegesebb előnye az a gazdasági növekedést generáló hatás, amelyet tagjai számára eredményez. Németország esetében viszont azt tapasztaljuk, hogy a növekedés nemhogy nem fokozódott, hanem inkább lelassult, és a keleti területek felzárkózása is megtorpant. Ez rávilágít arra a tényre, hogy a német valutaövezet nem működik megfelelően, és az eltelt időben sem javult a teljesítménye. Az „optimális valutaövezet”-elmélet fejlődésének megfelelően a kritériumokat endogénnek tekinthetjük. Ennek azt kellene jelentenie, hogy a valutaunió létrehozását követően a monetáris integráció egyre inkább optimálissá válik. Németország esetében a növekedési adatokat áttekintve arra következtethetünk, hogy a német valutaunió az eltelt időben sem vált optimálissá. Így felvetődhet az a kérdés, hogy Németország esetében melyek azok a speciális körülmények, amelyek az endogenitási feltétel ellenére megakadályozzák a valutaövezet optimalitásának javulását. Ennek megválaszolására a dolgozat megvizsgálja a politikai és monetáris integráció egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a fiskális politika kérdéseire. A tanulmány alapján az elmélet és a német példa közötti ellentmondás, illetve az endogenitási feltétel nem teljesülése magával a német transzferrendszerrel és a „transzferfüggőség” kialakulásával magyarázható.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E62, E63, F01, F31, F36

• A közép-kelet-európai országok agrár-külkereskedelmi integrációja az Európai Unióba: mit mondanak nekünk a nemzetközi kereskedelemelmélet előrejelzései és az empirikus vizsgálatok?

  62-77

  Fertő Imre

  Megtekintések száma:

  149

  A cikk röviden áttekinti a közép-kelet-európai országok az Európai Unióba irányuló agrár-külkereskedelmi integrációjáról szóló empirikus irodalom legfontosabb eredményeit. A várakozásokkal szemben a régió országai nem lettek jelentős agrárexportőrök. Az agrárkereskedelem specializációjában, az ágazaton belüli kereskedelem szerkezete, az ár és minőségi árversenyképesség jelentős szóródást mutat az egyes országok és termékcsoportok között. A különbségek jórészt visszavezethetők a relatív tényezőellátottságban megfigyelhető eltérésekre, illetve az egyes országok különböző kiindulóhelyzetére. Az új elméleti és
  módszertani eredmények alkalmazása az agrár-külkereskedelem elemzésében sokat segíthet az új tagállamok külkereskedelmi integrációjának jobb megértésében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

• Szabályozási koherencia és gazdaság növekedés

  33-54

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  165

  A tanulmány a szabályozás országok közötti eltéréseinek okait vizsgálja. Abból az ellentmondásból indul ki, hogy a szegény országok alkalmazzák a nagyobb mennyiségű szabályozási eszközt, holott empirikusan kimutatható, hogy a kevesebb szabályozást alkalmazó országok növekednek gyorsabban. A tanulmány ennek magyarázatához bevezeti a szabályozási koherencia fogalmát, és ennek országok közötti különbségeit egyszerre próbálja magyarázni a szabályozás általános szintjének eltéréseivel. A fő állítás az, hogy a szabályozási koherencia és a szabályozási szint is a külső, tágabb intézményrendszer függvénye, mert ezek eltérései befolyásolják a szabályozók ösztönzőit. Az állítást a tanulmány klaszterelemzéssel próbálja empirikusan is megalapozni.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B53, M13, L51

• A kulturális és kreatív iparágak a világ legfrekventáltabb régióiban

  Gályász Anett

  Megtekintések száma:

  207

  A dolgozat körüljárja és rendszerezi a kreativitás és a kreatív ipar fogalmát, a kreatív gazdaság fogalmi eltéréseit, melyek segítségével feltérképezhető, hogy az egyes országok vagy régiók mely területeknek tulajdonítanak domináns szerepet a fejlődés szempontjából. Bemutatja ezen túl a kreatív gazdaság foglami rendszere kidolgozására és statisztikai mérésére irányuló próbálkozásokat. A továbbiakban a kreatív ipar statisztikai, gazdasági és társadalmi jellemzőit vizsgálja, összhangban az Európa 2020 stratégiával, valamint az általa kijelölt irányvonalat követő egyéb szakmai anyagokkal, és meghatározza az előttünk álló feladatokat.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z1

• A literature review of Happiness and Economics and guide to needed research

  117-131

  Wiese Thomas

  Megtekintések száma:

  664

  Happiness and Economics as a new branch of behavioural economics has had a major impact on economic theory and economic policy: Several studies have been published in the last 20 years in leading journals. Furthermore, several governments have decided to collect data about the well-being of their citizens. The author claims that utility cannot only be measured by the choices individuals do: Reported happiness and life satisfaction data is also an acceptable empirical estimate for individual utility. Consequently, happiness research can bear new knowledge and important understanding of human welfare. Therefore, this paper gives an overview of the existing literature. Methods and approach of scholars is critically analysed and shortcomings are discussed. Thereafter, findings on major economic issues like growth, unemployment and inflation are presented. Besides, governmental policy and implications for society are debated. Lastly, future research possibilities are mentioned.

  Journal of Economic Literature (JEL) Classification: D60 D63 I31

• Choice of an Exchange Rate Regime: the Role of Optimum Currency Area Theory

  21-40

  Horvath Julius

  Megtekintések száma:

  112

  This lecture deals with the problem of the choice of exchange rate regime for fiat and fully convertible currencies. We begin with a review of different types of exchange rate regimes and discuss the difference between de jure and de facto regimes. We also briefly talk about how classification of exchange rate regimes leads to different interpretations of the relationship between regime and macroeconomic performance. Afterwards we give a short discussion of the vanishing intermediate exchange rate regime hypothesis. In the second part of the lecture we mention five different approaches to the choice of the optimal exchange rate regime and provide a general overview of the literature on optimum currency areas.

• Economic Freedom and the Process of Economic Growth: An Empirical Analysis Based on a New Measure

  5-30

  Kapas Judit

  Czegledi Pal

  Megtekintések száma:

  356

  This paper, relying on a conceptualization of economic freedom in terms of kinds of government actions, develops a new measure of economic freedom. However, this is not art for art’s sake; instead, it allows us to provide an explanation for how particular institutions of economic freedom enhance economic development, a view upon which scholars agree. We develop two concepts related to economic freedom, namely the freedom-compatible and freedom-non-compatible institutions and use them as tools in an analysis of the process of economic growth, especially the relationship between economic freedom and long-run income. The major argument is that freedom-compatible institutions are primary determinants of income, while freedom-non-compatible institutions depend upon them and are partly the outcomes of the growth process itself, a fact which is explained by the Misesian theory of interventionism. Our regression analyses support our theoretical insights.

  JEL Classification: B53, H10, O10

• Magyarország függése a külső finanszírozástól

  145-156

  Kuti Mónika

  Megtekintések száma:

  88

  Tanulmányomban a hetvenes évektől napjainkig tekintem át a külföldi forrásbevonás főbb jellegzetességeit, elemzem a külkereskedelmi pozíciók, a GDP felhasználás, a kormányzati-költségvetési túlköltekezés rendre visszatérő adóssággeneráló összefüggéseit. Rámutatok az elmúlt több mint harminc év eladósodási és restrikciós hullámainak hasonlóságaira és különbségeire, valamint kísérletet teszek az ezredforduló néhány új jelenségének megragadására.

  JEL-kód: H6, F4

• A bizalom mint költségcsökkentő tényező

  74-84

  Hodosi Anett

  Megtekintések száma:

  205

  Jelen tanulmányban az egyik legtöbbet kutatott informális intézmény, a bizalom direkt és indirekt költségcsökkentő hatását vizsgáljuk. A bizalom mikroszintű bevezetését makroszintű megközelítés követi,
  mely a bizalom tranzakciós költségeken keresztüli közvetlen és a jogrendszeren keresztül történő közvetett, tovagyűrűző költségcsökkentő hatására kíván rávilágítani. Utóbbi részeként 25 európai uniós ország empirikus vizsgálata során a bizalom és az adminisztratív teher okozta költségek – mint a jogrendszer által generált költségek – közötti összefüggéseket elemezzük. A közgazdasági irodalom igazolja egyrészt, hogy a bizalom csökkenti a tranzakciós költségeket, másrészt, hogy a jogrendszer hatékonysága hozzájárul a tranzakciós költségek csökkenéséhez. Feltevésünk szerint a bizalom növekedése javítja a jogrendszer hatékonyságát, és ezen keresztül is csökkenti a tranzakciós költségeket.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D02, E02

• A „washingtoni konszenzus” jelentősége a posztszocialista országok számára

  5-25

  Mihályi Péter

  Megtekintések száma:

  239

  Kereken 20 éves a washingtoni konszenzus (WK), melynek a mából visszatekintve az a legfőbb jelentősége, hogy deklarálta: nincs kétféle normatív közgazdaságtan – egy az OECD-országokra, egy meg Latin-Amerikára, illetve a fejlődő országokra általában. Véletlen időbeli egybeesés, hogy éppen ekkor omlottak össze a kelet-európai tervgazdaságok is. Az elmúlt 20 év válságait sokan a WK számlájára írják. Ez tévedés. Kétszáz évnyi tapasztalat igazolja, hogy a kapitalizmus elkerülhetetlen sajátossága az üzleti ciklusok hullámzása, a túltermelési válságok 5–12 évenkénti előfordulása, és hozzá tartoznak a rendszerhez a
  váratlanul kirobbanó pénzügyi válságok is. A mostani is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F23, F41, P11, P36

• A gazdasági növekedés gyorsításának esélyei Magyarországon 2030-ig

  5-26

  Mihályi Péter

  Megtekintések száma:

  136

  A rendszerváltás nem hozta meg, amit leginkább várt a magyar közvélemény: a nyugati orrszágok életszínvonalához való felzárkózást. Ez 2030-ig sem fog bekövetkezni. Ma már világos, hogy a foglalkoztatás növelésében, a humán tőke formális képzésben testet öltő gyarapításában és az innovációban sokkal kevesenn növekedési tartalék van, mint azt a hazai közgazdasági gondolkodás tudni véli. Egyetlen komoly növekedési tartalékunk van: a vállalatok tulajdonosi koncentrációja nyomán, a méret- és választékgazdaságosságban rejlő előnyök kihasználásával kell növelni a vállalatok termelékenységét. Érdemileg nem lesz több munkáskéz, azoknak kell termelékenyebben dolgozni - másutt és másképpen -, akik már ma is dolgoznak. Ezen túlmenően a nagy elosztó rendszerek strukturális reformja és a beruházási ráta növelése is elengedhetetlen. Mindenekelőtt azonban, először "fejben" kell megváltozni, a termelékenység növelése útjában álló jogi, ideológiai és szemléletbeli akadályokat kell lebontani. Az ország politikai elitjének meg kell értenie és el kell fogadnia, hogy nincs olyan rövid távú társadalompolitikai cél, amiért érdemes feláldoznia termelékenység növekedését.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E66, O47, O50, O52