Évf. 9 szám 2 (2010)
Tanulmányok

Pénzügyi válság, gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány (Nemegyensúlyi paradigma)

Megjelent december 13, 2010
PDF

APA

Móczár, J. (2010). Pénzügyi válság, gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány (Nemegyensúlyi paradigma). Competitio, 9(2), 19–34. https://doi.org/10.21845/comp/2010/2/2

A 2007–2009-es pénzügyi válság kapcsán számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is feltették a kérdést: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaságtudomány a megelőzésében? E cikk az eddigiektől eltérően új választ ad e kérdésekre. Fő érve, hogy a gyakorlati gazdaságpolitika zsákutcába jutott, amikor a közgazdászok hosszú időre elfogadták a hatékony piac elméletén alapuló egyensúlyi modelleket. A múlt század közepén megjelent statikus egyensúlyi paradigma oly erősen uralkodik mind a mai napig, hogy sem Kornai (1971), sem Benassy (1982), sőt Goodwin (1991) intelmeit sem vették komolyan. A gazdaság ugyanis szinte sohasincs egyensúlyban, így „egyenletrendszereik” semmilyen útmutatást sem adhatnak a politikusoknak, hogy mit is kellene tenniük a felerősödött válságok idején. A Dornbusch-modell (1976) vagy Krugman–Obstfeld (2000) tankönyvi magyarázatai is pénzpiaci egyensúlyi helyzetből indulnak ki, és csak egy másik egyensúlyi helyzetbe történő átmenet mechanikáját írja le kis nyitott gazdaságokban. A szerző legújabb könyve (Móczár 2008) egy új paradigmához, a nemegyensúlyi modellezéshez nyit utat, aminek fel kell váltania az ortodox egyensúlyi paradigmát, hogy kezelni tudjuk a buborékokat, hogy megengedjük a pénzpiacok szabályozását stb. Itt most felvázoljuk ennek szükségességét.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E5, E6, G28

  1. Akerlof, G. (1970): The Market for Lemons: Qualitative Uncertainty and the Market Mechanism, Quarterly Journal of Economics, vol. 84, August, 488–500.
  2. Blanchard, O. (2000): What do we know about macroeconomics that Fisher and Wicksell did not know? De Economist, vol. 23. no. 3. 582–604.
  3. Blinder, A. S. (1999): Economics becomes a science – or does it? In: A. Bearn (ed.), Useful Knowledge: The American Philosophical Society Millennium Program (Philadephia: American Philosophical Society).
  4. Buchanan, J. (1991): Constitutional Economics, Oxford: Basil Blackwell.
  5. Burda, M. and Wyplosz, Ch. (2005): Macroeconomics: A European Text, New York: Oxford University Press.
  6. Csaba, l. (2009): Crisis in Economics, Budapest: Akadémiai Kiadó.
  7. Csíkszentmihályi Mihály (1997): Flow – Az áramlat, Budapest, Akadémiai Kiadó.
  8. Eatwell, J. (2007): Risk management and systematicrisk. In: Estrin, S., Kolodko, G. W. and Uvalic, M. eds.: Transition and Beyond, Houndsmill/UK and New York: Pelgrave, 247–262.
  9. Frydman, R. and Goldberg, M. D. (2007): Imperfect Knowledge Economics: Exchange Rates and Risk, Princeton, NJ.: Princeton University Press.
  10. Greenspan, A. (2008): We will never have a perfect model of risk. Financial Times, 16, March.
  11. Hayek, F. A. (1941): Pure Theory of Capital, London: MacMillan.
  12. Hayek, F. A. (1978): The Constitution of Liberty, Chicago: University of Chicago Press.
  13. Hume, D. (1752): Essays, Morals, Political and Literary, Edinburgh.
  14. Keynes, J. M. (1930): The Great Slump of 1930, London: The Nation and Athenaeum, Dec. 20, 27.
  15. Keynes, J. M. (1936/1965): (General Theory of Employment, Interest and Money), A kamat, a foglalkoztatás és a pénz általános elmélete, Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
  16. Kornai, J. (1971): Anti-equilibrium, Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
  17. Krugman, P. (2009): How Did Economists Get It So Wrong? The New York Times, September 2.
  18. Krugman, P. (2009/a): Mathematics and Economics, The New York Times, September 11.
  19. Kydland, F. E. – Prescott, E. C. (1982): Time to Build and Aggregate Fluctuations, Econometrica, vol. 50, 1345–1370.
  20. Lintner, J. (1965): The Valuation of Risky Assets and the Selection of Risky Investments in Stock Portfolios and Capital Budgets, Review of Economic Studies, 47, 13–37.
  21. Locke, J. (1692): Some Considerations of the Consequences of the Lowering of Intererst and Raising the Value of Money, mimeo, Oxford.
  22. Lucas, R. E. Jr. (1975): An Equilibrium Model of the Business Cycle, Journal of Political Economy, Vol. 83. 326–334.
  23. Lucas, R. E. Jr. (1976): Economic policy evaluation: a critique. In: Brunner, K. and A. H. Meltzer, eds., The Phillips Curve and the Labor Market, Amsterdam: North-Holland Publ. Co.
  24. Lucas, R. E. Jr. (1977): Understanding Business Cycles. In: Brunner, K. and A. H. Meltzer, eds., Stabilization of the Domestic and International Economy, Vol. 5. Carnegie-Rochester Series on Public Economics.
  25. Mankiw, N. G (2003): Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest.
  26. Markowitz, H. (1952): Portfolio Selection, Journal of Finance, vol. 7. March, 77–91.
  27. Móczár József (2006): Arrow-Debreu modell és a Kornai-kritika 30 év után, Közgazdasági Szemle, 2. szám, 171–199.
  28. Móczár József (2008): Fejezetek a modern közgazdaság-tudományból, Budapest: Akadémiai Kiadó.
  29. Móczár József (2008): Közgazdaságtan vagy közgazdaság-tudomány? A XX. század legfontosabb eredményei. I. rész, Competito, VII. évfolyam, 2. szám, 5–34.
  30. Móczár József (2009): Közgazdaságtan vagy közgazdaság-tudomány? A XX. század legfontosabb eredményei. II. rész, Competito, VIII. évfolyam, 1. szám, 76–97.
  31. Shleifer, A. – Vishny, W. R. (1997): The Limits of Arbitrage, The Journal of Finance, Vol. 52, No. 1. 35–55.
  32. Nayyar, D. (2007): Foreword. In: Chang, H. J. ed.: Institutional Change and Economic Development, London: Anthem Press and New York: UNU Press, XVII–XIX.
  33. Selten, R. (1998): Features of empirically observed bounded rationality, European Economic Review, vol. 42. nos. 2–3. 413–436.
  34. Shafer, W. – Sonnenschein, H. (1982): Market demand and excess demand functions. In Handbook of Mathematical Economics, vol. 2. eds. K. J. Arrow – M. D. Intriligator, Amsterdam: North-Holland, 671–693.
  35. Sharpe, W. F. (1964): Capital Asset Pricing: A Theory of Market Equilibrium Under Conditions of Risk, The Journal of Finance, 19, 425–442.
  36. Simon, H. (1957): Models of Man: Social and Rational, New York: John Wiley and Sons.
  37. Stiglitz, J. E. (2002): Globalization and Its Discontents, London: Allen Lane.
  38. Summers, L. (1985): On Economics and Finance, The Journal of Finance, vol. 40, no. 3, 633–635.
  39. Weintraub, E. R. (2002): How Economics Became Mathematical Science, Durham, NC.: Duke University Press.
  40. Zalai, E. (2000): Matematikai közgazdaságtan, Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.