Keresés
Keresési eredmények
-
A bankválságok szerepe a külföldi bankok terjeszkedésében
105-126Megtekintések száma:177Az 1990-es években a külföldi bankok jelenléte látványosan növekedett világszerte, s különösen azokban az országokban volt dinamikus a terjeszkedésük, amelyek korábban nem képezték empirikus kutatások tárgyát. Tanulmányunk a világ 77 országában vizsgálta meg a külföldi bankok jelenlétét befolyásoló tényezőket. Empirikus eredményeink azt mutatják, hogy a külföldi bankok terjeszkedésében fontos szerepe van az adott országban eszközölt FDI nagyságának, valamint a helyi piaci lehetőségeknek. Elemzésünkben empirikusan teszteltünk egy új magyarázóváltozót (bankválság), amelynek bevezetésével kiterjesztettük a korábbi kutatások eredményeit, ugyanis számításaink arra engednek következtetni, hogy azokban az országokban, amelyekben előfordult bankválság a 90-es évtizedben, ott magasabb a külföldi bankok aránya a helyi bankszektorban. Éppen ezért, ennek az új magyarázóváltozónak az alkalmazását célszerű megfontolni minden olyan esetben, amikor a külföldi bankok terjeszkedésének okait vizsgáljuk.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21.
-
A szervezeti tényezők szerepe a magyarországi KKV szektor sikerességében
108-125Megtekintések száma:983A tanulmány a hazai KKV szektor sikerességét elemzi a versenyképesség és innováció, a tulajdonos-vezető szerep, illetve a szervezeti tényezők tükrében. A szerző saját, illetve négy hazai empirikus kutatás eredményeinek értékelése alapján arra következtet, hogy a szervezeti innováció jellemzően háttérbe szorul a kis- és közepes vállalkozások működésében, fejlesztési céljaiban és stratégiájában, amiben nagy szerepe van a tulajdonos-vezetőnek. Mindeközben a vállalkozás versenyképességére szignifikánsan ható tényezők között gyakran merül fel a növekedés gátjaként a szervezet rugalmatlansága, a humán erőforrás tudásszintje, kompetenciája, teljesítményre gyakorolt hatása, a munkavállalók lojalitása, valamint a munkaerőpiac korlátai. A tanulmány ezért a vállalkozás
sikeressége, illetve a vezetőhöz köthető döntések és folyamatok tükrében elemzi a szervezeti innovációt, és a szekunder kutatások eredményeit e szempontok alapján értékeli. A saját primer kutatás újszerű módszertannal a cégvezető és a szervezet közötti GAP-eken keresztül analizálja a KKV-k sikerességét és innovációs attitűdjét.Journal of Economic Literature (JEL) kód: M14
-
A minőség fogyasztói és termelői értékelése
157-168Megtekintések száma:176A fogyasztók és a vállalatok minőségkoncepciói eltérnek egymástól. Ez jelentős hatékonyságveszteséghez vezet, a vállalatok ugyanis egy vélelmezett fogyasztói minőségkép alapján végeznek marketingtevékenységet, ez a kép azonban az esetek döntő többségében nem fedi a valóságot. A tanulmány amellett érvel, hogy a fogyasztóban kialakuló minőségkép nehéz előrejelezhetősége miatt a vállalatnak nem reaktív módon, e vélekedés feltérképezésével kell tevékenykednie, hanem proaktívan, e kép tudatos alakításával, a fogyasztói információfeldolgozó rendszer korlátainak figyelembevétele mellett.
-
A fiskális politika vizsgálata a PaCifiCa országaiban
109-126Megtekintések száma:208Latin-Amerikában évtizedeken keresztül meghatározó tényező volt a volatilitás, melyet az egyes országok az elmúlt évtizedek reformsorozatainak köszönhetően kisebb-nagyobb sikerrel küszöböltek ki. A globalizálódó világ kihívásaira válaszul a térségben regionális integrációk is születtek. A legutóbb létrejött integráció a PaCifiCa, melynek megalakulása kapcsán érdemes megvizsgálni a tagállamok fiskális
helyzetét, amely nagymértékben meghatározza a jövőbeni együttműködés sikerességét. Habár a vizsgált négy ország a 2007–2009-es válságot stabilnak mondható fundamentumokkal vészelte át, a visszaesés rávilágított a köztük lévő különbségekre is: amíg Chile és Peru kontraciklikus fiskális politikát alkalmazva könnyen tud reagálni a ciklikus kilengésekre, addig Kolumbia és Mexikó gazdasága sokkal sebezhetőbb. A jóléti rendszerek vizsgálata pedig megmutatja, hogy bár Chile kiterjedt jóléti rendszerrel rendelkezik, a térség országai továbbra is jelentősen elmaradnak a hagyományos értelemben vett jóléti állam fogalmától.Journal of Economic Literature (JEL) kód: H50, H60
-
Az EU regionális politikájának fejlődése, reformjai és az azokat körülvevő érdekellentétek
88-102Megtekintések száma:221Az Európai Unióban minden egyes új költségvetési időszak megtárgyalásakor fellángolnak a viták a strukturális kiadások és szétosztásuk körül. Míg a szegényebb országok a Strukturális Alapok növelése mellett érvelnek, az Unió költségvetéséhez nettó befizetőként hozzájáruló országok azt hangsúlyozzák, hogy a relatíve magas kiadások és strukturális támmogatások ellenére egyáltalán nem látható, hogy az elmaradott régiók valamit is behoznának hátrányukból. A cikk összefoglalja a vita két oldalán állók elméleti alapvetéseit, és megpróbálja azokat tetten érni a brüsszeli politika meghatározódásában. A tanulmány első felében a regionális politika szükségessége, annak elméleti alátámasztása kerül górcső alá, kitérve az ún. konvergencia- és divergencielméletekre, majd ezt követően a regionális politikát alakító érdekellentéteket és mozgatórugókat vizsgálhatjuk meg. A szerző végső kérdése az, hogy vajon igazolhatóak-e egyáltalán a Strukturális Alapok kiadásai a bemutatott folyamatok és az elért eredmények fényében.
-
Az európai uniós támogatások hatásának vizsgálata
83-102Megtekintések száma:371Nagy általánosságban elfogadott nézet, hogy az Európai Unióból érkező támogatások jelentős növekedési többletet generálnak. A strukturális alapok potenciális hatásait számszerűsítő, az Európai Bizottság által elvégeztetett modellszimulációk alá is támasztják a pozitív várakozásokat. Az alapok tényleges hatását vizsgáló empirikus tanulmányok azonban meglehetősen szerény, az alapoknak tulajdonítható növekedési és felzárkózási többletről számolnak be1. Ennek az ellentétnek a feloldását tűzte célul a jelen írás, mely a következő logikai szálon halad. Először bemutatja az EU-ban kialakult értékelési folyamatot és típusait, majd megvizsgálja az egyes értékelési módszerekből levonható tanulságokat az esettanulmányok, a modellszimulációk és az ökonometriai tanulmányok mélyebb elemzésével. A cikk következtetése, hogy a regionális politika szándékai csak korlátozottan érvényesülnek, melynek okai többek között a támogatások kiszorító hatásában, a járadékvadászatban és a kormányok erkölcsi kockázatában keresendő.
-
Az árak mérésének nehézsége, vagy a mérés nehézségének ára? A magyar mobilpiac modellezésének néhány kérdése
199-216Megtekintések száma:199A dolgozat a magyar mobilszolgáltatások áraival kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. Számba veszi a mérést akadályozó legfontosabb nehézségeket, melyek lényeges dilemma elé állítják a kutatót. Vagy megpróbálunk egy aggregált mutatót konstruálni, amely a korábbi adatokra épül és inkább a múltbeli, illetve jelenbeli helyzetet jellemzi – feláldozva ezzel az előrejelzés lehetőségét –, vagy megkerülendő a nehézségeket elméleti modellt alkalmazunk az árak jövőbeni felvázolására. E probléma érzékeltetésére két, a gyakorlatban alkalmazott mutatót és azok hiányosságait ismerteti a szerző, majd a jól ismert Bertrand-modell helytállóságát igazolja. A modell eredménye az árverseny, melynek alátámasztására empirikus tényeket sorakoztat fel a szerző.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, D43, L13
-
A kulturális és kreatív iparágak a világ legfrekventáltabb régióiban
120-137Megtekintések száma:341A dolgozat körüljárja és rendszerezi a kreativitás és a kreatív ipar fogalmát, a kreatív gazdaság fogalmi eltéréseit, melyek segítségével feltérképezhető, hogy az egyes országok vagy régiók mely területeknek tulajdonítanak domináns szerepet a fejlődés szempontjából. Bemutatja ezen túl a kreatív gazdaság foglami rendszere kidolgozására és statisztikai mérésére irányuló próbálkozásokat. A továbbiakban a kreatív ipar statisztikai, gazdasági és társadalmi jellemzőit vizsgálja, összhangban az Európa 2020 stratégiával, valamint az általa kijelölt irányvonalat követő egyéb szakmai anyagokkal, és meghatározza az előttünk álló feladatokat.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z1
-
Az EU regionális politikájának problémái és jövője: a harmadik kohéziós jelentés és előzményei
189-206Megtekintések száma:192Az Európai Unió új költségvetési időszakának kialakításához közeledve viharfelhőket látunk tornyosulni az Unió egén. A különböző kihívások és problémák próbára teszik az európai politikaalkotókat. Jelen írás azt vizsgálja, hogy melyek azok a legfőbb területek, amelyen a szakavatottaknak mindenképpen tenniük kell valamit. Ilyen területként kerül előtérbe az Unió regionális politikája. A regionális politika által elért és el nem ért eredmények számvetése, a strukturális politika céljainak összefoglalása után a dolgozat a reformelképzeléseket és az új kohéziós politika körvonalait vázolja fel a februárban megjelent harmadik kohéziós jelentésnek megfelelően.
-
Az audiovizuális- és zenei jellemzők kapcsolata a reklámfilmekben
72-91.Megtekintések száma:313A televízió-reklámok napjaink egyik széles körben alkalmazott marketingkommunikációs eszközei. A bennük szereplő zenék képesek hozzájárulni a nézők figyelmének felkeltéséhez, illetve fenntartásához. Szerepük jelentőségét és különböző lehetséges hatásaikat kutatások is kimutatták, azonban általánosan elmondható, hogy a terület szakirodalmi bázisa eltérő fókuszpontokkal jellemezhető, s általában véve töredezettnek tekinthető. Jelen tanulmányban feltáró jelleggel elemzem a legmagasabb márkaértékkel rendelkező vállalatok reklámfilmjeit. Arra a kérdésre keresem a választ, milyen összefüggés figyelhető meg a zene és a képernyőn látható események között, s ezek milyen kapcsolatot mutatnak a főbb zenei jellemzőkkel. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a reklámfilmek képi-hangi eseményei összekapcsolásának erőssége és a zenei jellemzők hangzásbeli intenzitása között általában pozitív irányú összefüggések rajzolódnak ki.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: M31, M37
-
A balti országok átalakulása a rendszerváltozás első szakaszában – miért Észtország a legsikeresebb?
133-144Megtekintések száma:304A dolgozatban a három balti államnak a rendszerváltozás első szakaszában elért eredményeit kívánom mutatni, kiemelve a stabilizáció, liberalizáció, privatizáció és a pénzügyi intézményrendszer reformjának fontosabb állomásait. A dolgozat összefoglalja azt, hogy milyen problémákkal találták magukat szemben és ezekre válaszul mik voltak azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyek fontos szerepet játszottak az utólag sikeresnek nevezhető átalakulás megalapozásában. Kitérek arra, hogy milyen feltételek és tényezők segítették, illetve akadályozták a fejlődést, végül megpróbálom levonni azokat a következtetéseket, amelyek azt az előzetes feltevést igazolják, hogy a tankönyvszerű átalakítást levezénylő Észtország valóban a következetes gazdaságpolitikának köszönheti-e, hogy az értékelések alapján (pl. Lisszaboni Agenda) a csatlakozásra az egyik leginkább felkészült országnak tekintik, míg Lettországot és Litvániát csak a második csoportba sorolják (Bara – Szabó 2001:338).
-
A monetáris politika eltérő hatása az USA-ban és az eurózónában – azaz gondolatok az eltérő kibocsátási reakcióról
113-132Megtekintések száma:217Angeloni és szerzőtársai 2003-as tanulmányukban kvantitatív módszerekkel nem találták a választ arra kérdésre, hogy miért reagál az Egyesült Államokban érzékenyebben a fogyasztás egy monetáris politikai lépésre, mint az eurózóna országaiban. E dolgozatban kvalitatív módon vázol fel egy lehetséges választ a fenti problémára. A szerző elsősorban a pénzügyi közvetítőrendszer, az ebből következő pénzügyi vagyonszerkezet és az erre épülő transzmissziós mechanizmusok különbségében látja a lehetséges megoldást. Módszerünkkel nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy a felvázolt strukturális eltérésekből következő érzékenységkülönbség megmagyarázza az Angeloni és szerzőtársai által kimutatott mértéket.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E21, E44, E52, G20 -
A magyar államadósság lehetőségei és lehetetlenségei
26-42Megtekintések száma:498A dolgozat tárgya Magyarország bruttó konszolidált államadósságának ex ante jellegű, hipotetikus vizsgálata. Elemzéséhez definiálja a témával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat és összefüggéseket,
a bruttó államadósság eltérő mértékeinek megítéléseit, a magyar államadósság-pálya kialakulását, annak főbb szakaszait és jellemzőit. Ezt követően a tanulmány bemutat egy olyan makroökonómiai keretet,
mellyel extrapolálni lehet a GDP-arányos államadósság jövőbeli kimeneti értékeit a főbb magyarázó változók paramétereinek függvényében. A fő makrogazdasági aggregátumok mint endogén változók
bemeneti (input) értékeinek megválasztása más empirikus kutatások és a szerző saját extrapolációi eredményeként kerültek megállapításra, melyek alkalmazásával prognosztizálhatóvá váltak a jövőbeli
államadósság-ráták értékei. A tanulmány arra keres választ, hogy a magyarázó (gazdasági) változóknak vannak-e jelenleg olyan megalapozott értékei, amelyek – a választott makroökonómiai előrejelző keretbe behelyettesítve – azt eredményezik, hogy a magyar államadósság a GDP-hez mérten kívánatosnak tartott 50 százalékos mértékre redukálódik. Tíz szcenárió eredményeként többé-kevésbé pesszimista, egyetlen forgatókönyv esetén viszont optimista kép rajzolódott ki a bruttó államadósság jövőbeli helyzetéről.Journal of Economic Literature (JEL) kód: C53, H68
-
A külföldi közvetlen befektetések jelentősége Magyarország gazdaságában az ezredfordulón
10-25Megtekintések száma:192Az elmúlt két évtizedben világszerte nagyságrendekkel nőttek a külföldi közvetlen befeketetések (FDI). Ebből adódóan a nemzetközi és a hazai kutatások középpontjában áll gazdasági hatásaiknak, következményeiknek vizsgálata. A cikkben - a teljeség igénye nélkül - röviden összefoglalásra kerülnek a fogadó országra gyakorolható hatásaik, majd ezután a hazai statisztikai adatok elemzése következik. Ezek a befektetések Magyarországon különösen nagy jelentőséggel bírnak. Fontos szerepet játszottak gazdaságunk exportvezérelt növekedési pályára állításában, ráadásul éppen akkor, amikor a belső felhalmozások ezt nem tették lehetővé. Kedvezőtlen hatásként lehet értékelni az exportot meghaladó importszükségletüket, amellyel jelentősen hozzájárulnak a külkeresekedelmi deficithez. Az éves tőkeáramlás nagy segítséget jelent a folyó fizetési mérleg hiányának kompenzálásában, azonban ennek a deficitnek jelentős része a közreműködésével megtermelt jövedelem kivonásából származik, ami 1998-tól kezdve egyre nagyobb méreteket ölt. A hazai vállalatok adatai (1998-2001) alapján látható, hogy a magyar gazdaság dualitása nem fokozódik.
-
Tőkepiacok nyolc új EU-tagországban – látszat- vagy valós fejlettség
183-198Megtekintések száma:191A tanulmány arra keresi a választ, hogy mi az Európai Unióhoz frissen csatlakozott, volt tervgazdaságú nyolc ország tőkepiacának valós szerepe és lehetősége. A szerző bemutatja, hogy – bár a gazdasági növekedés szempontjából kívánatos a vegyes pénzügyi közvetítés, így a bankrendszer mellett a tőkepiac hatékony működése – a pénzügyi globalizáció hatásai miatt a vizsgált országok tőzsdéinek fejlődése nem lehet párhuzamos az általános intézményrendszer mélyülésével. A tanulmány a szabványosított piacok szerepének kiemelése mellett különböző alapvető stratégiákat is elemez.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F36, G14, G15
-
A Journey Through the Theory of Economic Development
91-102Megtekintések száma:254The theory of development economics changed signifcantly from the first attempts of defining the concepts in the 50s until nowadays. The contributions to the development theory are at the same time closely related to the historical context of the underdeveloped and developing countries. This paper tries to facilitate the understanding of the way development economics evolved, by presenting the main contributions to the theory. The research methodology used in this study is analytical, based on the gatherinf of the information, its organisation in a logical way, the presentation and analysis of the most significant ones, and finally the drawing of relevant conclusions. The main findings of this paper are that after five decades of strong ideas and recipes of economic development we have reached a point of uncertainty regarding what is beneficial or harmful for the nations' economic development.
Journal of Economic Literature (JEL) classification: O10.
-
Növekedéselmélet osztrák-intézményi perspektívában
157-174Megtekintések száma:278A növekedéselméletnek tulajdonképpen egy alapkérdése van: miért szegények egyes országok, mások pedig miért gazdagok. A szerző a növekedéselméleten belül alapvetően két irányzatot azonosít Williamson társadalmi elemzési struktúrája segítségével és rámutat arra, hogy mindkét alapvető megközelítés egyoldalú választ ad erre a kérdésre. A tanulmány azt a vállalatelméletből ismert kritikát alkalmazza a két irányzatra, mely szerint az egyik irányzat túl nagy hangsúlyt fektet a technológiára, a másik pedig a tranzakciós költségekre és az ösztönzőkre. Kibontakozóban van azonban egy olyan új megközelítés, amely képes integrálni e két oldalt. E megközelítés a modern osztrák közgazdaságtan elméleti meglátásaiból indul ki. -
Külön út - külön siker
125-148Megtekintések száma:257Tanulmányomban az Európai Unió egyik tagállamát, a korporatív gazdaság egyik példájának tekinthető Ausztria kis, nyitott, föderális berendezkedésű államát veszem górcső alá. Az osztrák gazdaságban a második világháború utáni újjáépítési periódust viharos gazdasági expanzió jellemezte; az olajválságot követően pedig a fejlett tőkés országok között egyedülálló módon alacsony infláció és alacsony munkanélküliség, valamint az átlagosnál dinamikusabb gazdasági növekedés állította az országot a figyelem központjába. A felfokozott külső gazdaságpolitikai érdeklődés miatt ekkor került széles körű vizsgálat alá az osztrák modell, azaz az osztrák gazdaságpolitika és az intézményrendszer. Az 1980 as évek elején azonban a gazdaságban strukturális problémák jelentkeztek, melynek eredményeként a növekedési ütem jelentős mértékben lelassult, míg a 2000-ben bekövetkező politikai változások végre ismét kedvező gazdaságpolitikai fordulatot hoztak. Az alábbiakban elsőként a második világháború utáni újjáépítés során kialakult gazdasági helyzetet mutatom be, majd az osztrák társadalmi partnerség kialakulását, változásait és szerepét vizsgálom. Ezt követően napjaink Ausztriáját elemzem a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szempontjából, fókuszálva az államháztartás helyzetére és a szövetségi berendezkedésből adódó komplex fiskális kapcsolatokra.Journal of Economic Literature (JEL): H62, H63 -
Pazarlás vagy Perspektíva (PPP-konstrukciók és hazai alkalmazásuk)
89-104Megtekintések száma:239A tanulmány célja a Public Private Partnership típusú együttműködések elméleti és gyakorlati jellemzőinek összefoglalása. Az első rész a PPP konstrukciók fogalmát határozza meg bemutatva a modellek – többféle – osztályozását. A PPP-modellek bemutatását a konstrukciók univerzális jellemzőinek áttekintése, majd alkalmazásuk lehetséges előnyeinek és potenciális kockázatainak tárgyalása követi. A tanulmány második része a PPP-projektek értékelési, kiválasztási technikáját mutatja be különös tekintettel a konstrukciók pénzügyi értékelésére. Ezt követi a PPP-modellek alkalmazásának makrogazdasági hatásainak elemzése hangsúlyosan kiemelve az államháztartási statisztikai elszámolás problémáit. A cikk a PPP magyarországi helyzetérnek bemutatásával zárul, áttekintést ad a szabályozási bemutatja a hazai PPP-fejlesztések fő irányait, tárgyalja a fejlesztések nehézségeit. Az tanulmányt egy konkrét – a megvalósítás fázisában lévő – program, a felsőoktatási PPP fejlesztések bemutatásával zárul.
-
Nemzetközi együttműködés a változó világgazdaságban: Magas István – Kutasi Gábor (szerk.): Változó világgazdaság. Globális kormányzás – vállalati nemzetköziesedés – regionális fejlődés. Tanulmányok Simai Mihály 80. születésnapjára. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2010, 358 oldal.
151-158Megtekintések száma:225 -
Hogyan hat a monetáris politika a befektetői döntésekre?
99-112Megtekintések száma:229A tanulmány célja, hogy megvizsgálja azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a monetáris politika kifejti hatását a befektetői döntésekre . A monetáris politikai döntések a transzmissziós csatornákon keresztül gyakorolnak hatást a gazdaságra, így e csatornák működésének alapos megismerése elengedhetetlenül fontos a monetáris politikai célkitűzések megvalósításához. Éppen ezért, a monetáris politika által alkalmazható eszközök nagyon rövid áttekintése után a dolgozat részletesen elemzi az egyes csatornák működését. Ezen belül kitér a hagyományos csatornákra („money view”) és a hitelcsatornára összpontosító nézetekre („credit view”), valamint e csatornáknak az eurózónában és Magyarországon betöltött jelentőségére. A tanulmány befejező része felhívja a figyelmet egy olyan helyzetre, amikor a monetáris politika elveszíti a befektetői döntések befolyásolására vonatkozó képességét, azaz a likviditási csapda jelenségére.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E50, E52