Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A foglalkoztatásban és termelékenységben bekövetkezett permanens szektorális változások
    117-137
    Megtekintések száma:
    204

    A tanulmányban a hosszú távon jelentkező ún. „munkahelyetlen” növekedés (jobless growth) kérdésköréből kiindulva elsősorban a munkapiac foglalkoztatási és termelékenységi struktúrájában létrejövő permanens szektorális változásokra (sectoral shifts) koncentráltunk. Vizsgálódásaink során először arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a foglalkoztatás struktúrájában bekövetkezett változások a térbeli (az EU-15 országaiban), avagy a szerkezeti (ágazati) tényezőkben játszottak jelentősebb szerepet a vizsgált (1990–2003) időszakban. Mindamellett a munkapiaci termelékenységben bekövetkezett elmozdulásokon keresztül néhány elméleti hipotézist teszteltünk, nevezetesen a strukturális változásokból adódó nyereségek és veszteség (structural bonus & burden) hipotéziseit az ún. hatásarány-elemzésen keresztül. További empirikus vizsgálatokban kitértünk még a szektorális termelékenységben bekövetkezett változásokra különböző képzettségbeli és technológiai összevetések tükrében.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J24, L16.

  • The Concept of Innovative Fiscal Policy: Theory and Empirical Evidence
    56-72
    Megtekintések száma:
    241

    This contribution addresses the question of what are the main constituents of an innovative fiscal policy in the context of sustainability. We apply the concept of sustaining and disruptive innovation to fiscal policy. On the one hand, innovative fiscal policy is able to be sustaining whereby public finance will incrementally improve without leaving its decisive structure. On the other hand, innovative fiscal policy should be disruptive as well in the context of long term sustainability, whereby the structure of public finances can be profoundly restructured as a reaction to future challenges. By using the Finnish recovery in the early 1990s, we can refine our argument about the use and necessity of the mixture of fiscal rules and independent institutions in favour of fiscal sustainability. We also shed light on the key sources of the expansionary consolidation that emerged in the aftermath of the fiscal adjustment in the early 1990s. We emphasise that innovative fiscal policy with a mixture of legislated fiscal rules and independent fiscal anchor is more likely to be associated with sustainability if the economy has weaker growth potential which does not provide enough social trust towards the consolidation efforts of the government.

    Journal of Economic Literature (JEL) classification: E61, E62, Q01

  • Néhány szó a szabályrendszer által korlátozott fiskális politikáról
    131-152
    Megtekintések száma:
    176

    Magyarországon, 2005 őszén ismét – immár menetrendszerűen – a költségvetés tervezése kapcsán viták zajlottak. Az Európai Unió tagjaként ráadásul új elemmel is bővült a disputa, előtérbe került az EMU tagsághoz szükséges deficitkorlátozás problematikája, és a lehetséges csatlakozási időpontok meghatározásával kapcsolatban is jelentős véleménykülönbségek alakultak ki. Vajon más országokban is hasonlóképpen alakul a költségvetés elfogadásának eljárása? Az államháztartási többlet csupán a tankönyvekből ismert utópia? E kérdések megválaszolásához a fiskális politika, a fiskális korlátozások és azok szükségességének kérdéskörét tárgyalom a közgazdaságtan fejlődéstörténetébe helyezve, majd az Európai Monetáris Unió és a feltörekvő gazdaságok fiskális politikáját elemzem. A tanulmány befejező részében empirikus kutatásaimról adok számot, melynek kapcsán bemutatom és megvizsgálom néhány EU-tagország egymástól eltérő fiskális teljesítményét az elmúlt 15 évben. Az elemzés nyomán kapott eltérő eredmények egyik magyarázatául az szolgálhat, hogy a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szükségességére vonatkozóan tett közgazdasági felismerés és a szabályrendszer megléte nem
    elégséges a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás biztosításához. A nevezett tényezőkön túl politikai akarat és megfelelő intézményrendszer is szükséges azok megvalósításához, miközben a gazdaságpolitikának elegendő mozgástere marad saját preferenciarendszerének megvalósítására.

  • A Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán végzettek karrierkövetéses vizsgálata
    105-113
    Megtekintések száma:
    214

    A Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán 2002 őszi szemeszterében első alkalommal végeztünk végzett hallgatóink körében karrierkövetéses vizsgálatot. A kutatás célja a Karon folyó képzés fejlesztésének elősegítése, minőségének emelése, a Kart választani kívánó leendő hallgatók informálása a végzés utáni elhelyezkedési lehetőségekről.

  • A growth accounting fejlődése a növekedéselméletek tükrében
    85-103
    Megtekintések száma:
    268

    Jelen írásban röviden bemutatom az egyes növekedéselméletek fejlődését, számba véve az egyes fejlődési szakaszokban a növekedés legfontosabb forrásainak tekintett tényezőket. Mivel a termelési függvény egyik fontos paramétere, a helyettesítési rugalmasság értéke nem egységnyi, ahogyan azt a nemzetközi vizsgálatokban alkalmazott Cobb–Douglas-termelési függvény feltételezi, és a helyettesítési rugalmasság értéke 1-től eltérő is lehet, szükséges egy általánosabb, CES típusú (Constant Elasticity of Substitution – állandó helyettesítési rugalmasságú) „termelési függvény”-család alkalmazása is. Technikai kérdésként felmerül a termelési tényezők csoportosítása is. A helyettesítési rugalmasság egyben hatékonysági tényező is, ezért a termelési függvény ezen jellemzője kiemelt szerepet kap az elemzésben. Végül összefoglalom azokat a legjelentősebb irodalmakat, amelyek főként a növekedés összetételével (growth accounting) foglalkoznak, és megpróbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mely faktorok játszanak jelentős vagy kevésbé jelentős szerepet a gazdasági növekedésben. A growth accounting erősen összekapcsolódik a növekedéselméletekkel, így a megfelelő pontokon visszautalok az egyes növekedéselméletekre is.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E13, O47

  • Mobilizing Social and Organizational Resources in Project Type Cooperation: A Case Study in Networking in Interactive Media Firms
    25-40
    Megtekintések száma:
    295

    The paper aims at the identification and interpretation of specific coordination problems faced by project-based work organisations using the example of an interactive portal development for a leading
    Hungarian economic weakly. The study provides a brief overview of the most important theoretical approaches concerning project-based work organisations and the characteristics of the new or interactive
    media sector, which may act as a new model in the fast growing knowledge economy. The interactive portal development is typical of the so-called studio-model of project-based firms (PBF) characterised by
    the novel and singular character of the product or service and by the uncertain and fluid nature of the necessary knowledge and skills. The study calls attention to the project manager’s key role in combining
    formal and tacit skills and in the coordination of actors’ behaviour which is driven by different logics. In addition, the authors stress the importance of the client’s key role in designing and developing the
    interactive media service.

    JEL classifications: L86; M54; Z13

  • A politikai vezetés és a gazdasági növekedés: A vezető személye számít?
    101-116
    Megtekintések száma:
    247

    A cikk a politikai vezetés gazdasági növekedésben játszott szerepét foglalja össze, s áttekinti azokat az irodalmakat, amelyekben a vezető és maga a vezetés (leadership) válik hangsúlyossá a gazdasági teljesítmény egyik lehetséges magyarázataként. Az írás az intézményi közgazdaságtan főáramából indul ki, amely egyelőre mostohán kezeli az egyén szerepét, s leginkább az intézményrendszer fontosságára fókuszál. Az intézményi felfogással szembeni kritikák magva leginkább az, hogy az általuk használt mutatók endogének és a politikai kimenetre összpontosítanak. Hatékony gazdaságpolitikát viszont a vezetők is létrehozhatnak, ezért válhat fontossá, hogy magyarázó tényezőként bevonjuk őket az empirikus elemzésekbe.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: B3, O4, P48

  • The impact of regional trade agreements on bilateral trade flows: A Systemic Literature Review
    119-133
    Megtekintések száma:
    690

    This paper reviews the theoretical and empirical literature on the impact of regional trade agreements on trade. The empirical literature is arranged based on the econometric
    methods used to estimate the gravity model. Advantages and disadvantages of each method were highlighted. Papers covering RTAs from Africa, Asia, the Americas, and Europe were reviewed to gain a more representative understanding. The covered empirical literature suggests that the Poisson Pseudo Maximum Likelihood (PPML) estimator is more reliable than OLS in estimating gravity models, as it can deal with zero trade flows. The Fixed Effects (FE) approach produces more consistent estimates than the Random Effects (RE) approach when quantifying the effects of RTAs. This is because it allows one to control for the unobserved time-invariant variables. Surprisingly, the covered literature suggests that a great majority of African RTAs generated trade, regardless of the method of estimation used.

    Journal of Economic Literature (JEL) codes: F13, F15

  • A bankválságok szerepe a külföldi bankok terjeszkedésében
    105-126
    Megtekintések száma:
    177

    Az 1990-es években a külföldi bankok jelenléte látványosan növekedett világszerte, s különösen azokban az országokban volt dinamikus a terjeszkedésük, amelyek korábban nem képezték empirikus kutatások tárgyát. Tanulmányunk a világ 77 országában vizsgálta meg a külföldi bankok jelenlétét befolyásoló tényezőket. Empirikus eredményeink azt mutatják, hogy a külföldi bankok terjeszkedésében fontos szerepe van az adott országban eszközölt FDI nagyságának, valamint a helyi piaci lehetőségeknek. Elemzésünkben empirikusan teszteltünk egy új magyarázóváltozót (bankválság), amelynek bevezetésével kiterjesztettük a korábbi kutatások eredményeit, ugyanis számításaink arra engednek következtetni, hogy azokban az országokban, amelyekben előfordult bankválság a 90-es évtizedben, ott magasabb a külföldi bankok aránya a helyi bankszektorban. Éppen ezért, ennek az új magyarázóváltozónak az alkalmazását célszerű megfontolni minden olyan esetben, amikor a külföldi bankok terjeszkedésének okait vizsgáljuk.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21.

  • A német transzferrendszer mint a gazdasági visszaesés okozója
    Megtekintések száma:
    266

    A monetáris integráció elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy az integráció egyik leglényegesebb előnye az a gazdasági növekedést generáló hatás, amelyet tagjai számára eredményez. Németország esetében viszont azt tapasztaljuk, hogy a növekedés nemhogy nem fokozódott, hanem inkább lelassult, és a keleti területek felzárkózása is megtorpant. Ez rávilágít arra a tényre, hogy a német valutaövezet nem működik megfelelően, és az eltelt időben sem javult a teljesítménye. Az „optimális valutaövezet”-elmélet fejlődésének megfelelően a kritériumokat endogénnek tekinthetjük. Ennek azt kellene jelentenie, hogy a valutaunió létrehozását követően a monetáris integráció egyre inkább optimálissá válik. Németország esetében a növekedési adatokat áttekintve arra következtethetünk, hogy a német valutaunió az eltelt időben sem vált optimálissá. Így felvetődhet az a kérdés, hogy Németország esetében melyek azok a speciális körülmények, amelyek az endogenitási feltétel ellenére megakadályozzák a valutaövezet optimalitásának javulását. Ennek megválaszolására a dolgozat megvizsgálja a politikai és monetáris integráció egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a fiskális politika kérdéseire. A tanulmány alapján az elmélet és a német példa közötti ellentmondás, illetve az endogenitási feltétel nem teljesülése magával a német transzferrendszerrel és a „transzferfüggőség” kialakulásával magyarázható.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E62, E63, F01, F31, F36

  • Az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra fejlesztése: a Magyar Posta példája: Liberalizáció és szervezeti változások a postai szektorban
    143-158
    Megtekintések száma:
    350

    Esettanulmányunk egy szervezeti változásokkal, szervezeti innovációkkal foglalkozó kutatás keretei közé illeszkedik, a tudásigény megváltozását és a postai piac liberalizációja generálta változásokat vizsgálja a Magyar Posta Zrt-nél. A dolgozat elsősorban a hivatali szemlélet átalakulásának folyamatára, valamint az elvárt tudáskészlet összetételének módosulására koncentrál, illetve arra, milyen szervezeti változások segítették elő az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra kialakulását. Az interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy a „hivatalból szolgáltatóvá válás” folyamata a mai napig nem zárult le, viszont a munkavállalók körében
    egyre inkább megfigyelhető az ügyfélcentrikus szemlélet. A vezetői szinteken egyelőre a hierarchia és a status quo megőrzésére több figyelmet fordítanak, mint a szervezeti kultúra új értékeinek képviseletére.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: D23, M14

  • Fejlődésértelmezések: a latin-amerikai és kelet-ázsiai fejlődés államközpontú értelmezése
    115-130
    Megtekintések száma:
    288

    A tanulmány a huszadik század második felének latin-amerikai és kelet-ázsiai gazdaságfejlődését elemezve felhívja a figyelmet az állami szerepvállalás jelentőségére a gazdasági fejlődés előmozdításában.
    A fejlesztő államon alapuló kelet-ázsiai modell sikere és a latin-amerikai fejlődés kudarcai egyaránt arra utalnak, hogy a világgazdasági felzárkózás egyik legfontosabb feltétele egy megfelelő bürokratikus képességekkel és integritással rendelkező államapparátus jelenléte. Ugyanakkor a fejlesztő állam által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikára ma már nem csak a külső adottságok megváltozása miatt nincs mód, hanem a fejlődés sajátos dinamikája miatt sem: az egyik leglátványosabb fejlesztéspolitikai sikert elérő Dél-Koreában az önálló világpiaci szereplővé vált óriásvállalatok függetlenedési törekvései és a liberális demokrácia növekvő társadalmi támogatottsága egyaránt hozzájárultak a fejlesztő állam hagyományos intézményrendszerének lebomlásához. A gazdasági fejlődés előmozdításában azonban – különösen a technológiai fejlődés, a foglalkoztatásbővítés és az esélykiegyenlítés területén – ma is nélkülözhetetlen szerepet játszik az állami gazdaságkoordináció.

    JEL-kód: B14, B15, E61, F02, H11

  • Az EU regionális politikájának fejlődése, reformjai és az azokat körülvevő érdekellentétek
    88-102
    Megtekintések száma:
    221

    Az Európai Unióban minden egyes új költségvetési időszak megtárgyalásakor fellángolnak a viták a strukturális kiadások és szétosztásuk körül. Míg a szegényebb országok a Strukturális Alapok növelése mellett érvelnek, az Unió költségvetéséhez nettó befizetőként hozzájáruló országok azt hangsúlyozzák, hogy a relatíve magas kiadások és strukturális támmogatások ellenére egyáltalán nem látható, hogy az elmaradott régiók valamit is behoznának hátrányukból. A cikk összefoglalja a vita két oldalán állók elméleti alapvetéseit, és megpróbálja azokat tetten érni a brüsszeli politika meghatározódásában. A tanulmány első felében a regionális politika szükségessége, annak elméleti alátámasztása kerül górcső alá, kitérve az ún. konvergencia- és divergencielméletekre, majd ezt követően a regionális politikát alakító érdekellentéteket és mozgatórugókat vizsgálhatjuk meg. A szerző végső kérdése az, hogy vajon igazolhatóak-e egyáltalán a Strukturális Alapok kiadásai a bemutatott folyamatok és az elért eredmények fényében.

  • Eltérő hátterű nyersanyagban gazdag országok növekedésének fenntarthatósága a főbb nemzetközi indexek fényében
    145-168
    Megtekintések száma:
    214

    A tanulmány arra keres választ, hogy eltérő hátterű, de bizonyos nyersanyagok jelentősége és nettó exportja szempontjából meghatározó országok teljesítményének különbözőségét, a nyersanyagbőségből
    eredő hátrányok vagy előnyök dominanciáját milyen tényezők magyarázhatják. Ehhez a főbb ismert nemzetközi versenyképességi és intézményi indikátorokat hasznosítjuk. A tanulmány fő következtetése, hogy a nyersanyaggazdaságok sikeres és fenntartható növekedésében megkülönböztető jelentőséggel bír a piaci hatékonyság, az üzleti környezet minősége, az innovatív képesség, a kormányzati, piaci és jogi intézmények minősége és hatékonysága, a korrupció alacsony szintje, valamint a politikai és polgári szabadságjogok megléte.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: O13, O17, Q32

  • A bizalom mint költségcsökkentő tényező
    74-84
    Megtekintések száma:
    296

    Jelen tanulmányban az egyik legtöbbet kutatott informális intézmény, a bizalom direkt és indirekt költségcsökkentő hatását vizsgáljuk. A bizalom mikroszintű bevezetését makroszintű megközelítés követi,
    mely a bizalom tranzakciós költségeken keresztüli közvetlen és a jogrendszeren keresztül történő közvetett, tovagyűrűző költségcsökkentő hatására kíván rávilágítani. Utóbbi részeként 25 európai uniós ország empirikus vizsgálata során a bizalom és az adminisztratív teher okozta költségek – mint a jogrendszer által generált költségek – közötti összefüggéseket elemezzük. A közgazdasági irodalom igazolja egyrészt, hogy a bizalom csökkenti a tranzakciós költségeket, másrészt, hogy a jogrendszer hatékonysága hozzájárul a tranzakciós költségek csökkenéséhez. Feltevésünk szerint a bizalom növekedése javítja a jogrendszer hatékonyságát, és ezen keresztül is csökkenti a tranzakciós költségeket.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: D02, E02

  • A határon átnyúló fúziók piaci és pénzügyi jellemzői Magyarországon, a külföldi közvetlen befektetések tükrében
    30-46
    Megtekintések száma:
    309

    A külföldi társaságok befektetéseinek egyik eszközét a határon átnyúló fúziók és felvásárlások (CrossBorder Mergers and Acquisitions – CBM&A) alkotják. Ennek számszerű bizonyítéka az, hogy amíg az 1990-es évek közepéig ezek értéke az összes külföldi közvetlen befektetés (Foreign Direct Investment – FDI) körülbelül felét tette ki, addig az 1990-es évek egészében a 84 százalékát, 2000-ben pedig már a 100 százalékát adta. Magyarországon ez a trend nem érvényesült ennyire markánsan, ám a szóban forgó arány 2009-ben mégis megközelítette a 100 százalékot. Ebben a tanulmányban nem csupán a CBM&A és
    az FDI kapcsolatát vizsgálom, hanem tekintetbe veszem a külföldi portfólió befektetéseket is. A Gazdasági Versenyhivatal által engedélyezett 343 CBM&A határozatainak elemzése azt mutatja, hogy összességében több a hasonlóság ezek és az FDI-k között, viszont létezik néhány olyan markáns különbség is, amelyet alátámasztok és kiegészítek a statisztikai eljárásokkal kapott eredményekkel.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21

  • Az EU regionális politikájának problémái és jövője: a harmadik kohéziós jelentés és előzményei
    189-206
    Megtekintések száma:
    192

    Az Európai Unió új költségvetési időszakának kialakításához közeledve viharfelhőket látunk tornyosulni az Unió egén. A különböző kihívások és problémák próbára teszik az európai politikaalkotókat. Jelen írás azt vizsgálja, hogy melyek azok a legfőbb területek, amelyen a szakavatottaknak mindenképpen tenniük kell valamit. Ilyen területként kerül előtérbe az Unió regionális politikája. A regionális politika által elért és el nem ért eredmények számvetése, a strukturális politika céljainak összefoglalása után a dolgozat a reformelképzeléseket és az új kohéziós politika körvonalait vázolja fel a februárban megjelent harmadik kohéziós jelentésnek megfelelően.