Évf. 18 szám 1-2 (2019)
Kutatás közben

A szervezeti tényezők szerepe a magyarországi KKV szektor sikerességében

Megjelent december 16, 2019
Anikó Almási
Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani Doktori Iskola
PDF

APA

Almási, A. (2019). A szervezeti tényezők szerepe a magyarországi KKV szektor sikerességében. Competitio, 18(1-2), 108-125. https://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/4

A tanulmány a hazai KKV szektor sikerességét elemzi a versenyképesség és innováció, a tulajdonos-vezető szerep, illetve a szervezeti tényezők tükrében. A szerző saját, illetve négy hazai empirikus kutatás eredményeinek értékelése alapján arra következtet, hogy a szervezeti innováció jellemzően háttérbe szorul a kis- és közepes vállalkozások működésében, fejlesztési céljaiban és stratégiájában, amiben nagy szerepe van a tulajdonos-vezetőnek. Mindeközben a vállalkozás versenyképességére szignifikánsan ható tényezők között gyakran merül fel a növekedés gátjaként a szervezet rugalmatlansága, a humán erőforrás tudásszintje, kompetenciája, teljesítményre gyakorolt hatása, a munkavállalók lojalitása, valamint a munkaerőpiac korlátai. A tanulmány ezért a vállalkozás
sikeressége, illetve a vezetőhöz köthető döntések és folyamatok tükrében elemzi a szervezeti innovációt, és a szekunder kutatások eredményeit e szempontok alapján értékeli. A saját primer kutatás újszerű módszertannal a cégvezető és a szervezet közötti GAP-eken keresztül analizálja a KKV-k sikerességét és innovációs attitűdjét.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: M14

  1. Allen, N.J. – Meyer, J.P. (1990): The measurement and antecedents of affective, continuance and normative commitment to the organization. Journal of Occupational Psychology, 63, 1-18. https://doi.org/10.1111/j.2044-8325.1990.tb00506.x
  2. Almási A. – Hetesi E. (2017): Siker? Szervezet és szinergia kapcsolata a hazai kis- és középvállalkozásoknál. in Bányai E. – Lányi B. – Törőcsik M. (szerk.): Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás. Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar: Pécs. ISBN: 978-963-429-1 pp. 412–421.
  3. Amabile, T. M. – Schatzela, E.A. – Monetaa, G. B. – Kramerb, S.J. (2004): Leader behaviors and the work environment for creativity: Perceived leader support The Leadership Quarterly 15 (2004) 5–32, https://doi.org/10.1016/j.leaqua.2003.12.003
  4. Ancona, D. G. – Caldwell, D. (1992): Bridging the boundary: External activity and performance in organizational teams. Administrative Science Quarterly, 37, 634-665. https://doi.org/10.2307/2393475
  5. Barney, J. B. (2001): Resource-based theories of competitive advantage: A ten-year retrospective on the resource-based view. Journal of Management, 27(6), pp. 643-650. https://doi.org/10.1177/014920630102700602
  6. Boda Gy. (2012): Maradunk a periférián vagy felzárkózunk? A magyar növekedés szűk keresztmetszeteiről. Műhelytanulmány. Budapest: BCE Vállalatgazdaságtani Intézet Versenyképesség Kutató Központ
  7. Bőgel Gy. – Krauth P. (2012): Párhuzamos technológiai és szervezeti innováció. Competitio. 11. évf. 1. sz. DOI: 10.21845/comp/2012/1/1
  8. Cranet (2006): International executive report 2005. Cranet survey on comparative human resource management. Cranet, Cranfield University, Cranfield
  9. Cranet (2011): International executive report 2011. Cranet survey on comparative human resource management. Cranet, Cranfield University, Cranfield
  10. Cranet (2017): International executive report 2017. Cranet survey on comparative human resource management. Cranet, Cranfield University, Cranfield
  11. Csath, M. (2004): Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó
  12. Chikán A. – Czakó E. (2009): Versenyben a világgal: Vállalatok versenyképessége az új évezred küszöbén. Budapest: Akadémiai Kiadó
  13. Chikán, A. (2008): Vállalatgazdaságtan. Bp.: Aula Kiadó
  14. Dobák M. – Hortoványi L. – Szabó Zs. (2012): A sikeres növekedés és innováció feltételei. Vezetéstudomány. XLIII. ÉVF. 2012. 12. SZÁM 40-48. old.
  15. Farkas F. – Karoliny M.-né – Poór J. (2009): Az emberierőforrás-menedzsment magyarországi és közép-kelet-európai sajátosságai a Cranet-kutatás alapján. Vezetéstudomány. XL. ÉVF. 2009. 7–8. SZÁM. 3-10. old.
  16. Fejes, E. (2015): Innovációs kalandozások az elmélettől a stratégiáig. Vezetéstudomány. XLVI. ÉVF. 2015. 6. SZÁM
  17. Hágen I. Zs. – Holló E. (2017): A hazai KKV-k helyzete a versenyképesség, innováció és controlling tükrében. Controller info, 5 (1). https://doi.org/10.24387/CI.2017.1.7
  18. Hámori B. – Szabó K. (2010): A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Közgazdasági Szemle, LVII. évf., (876–897. o.)
  19. Hámori B. – Szabó K. (2012): Innovációs verseny: Esélyek és korlátok. Budapest: Aula Kiadó, Hámori, B. – Szabó K. (2018): Innováció és hálózat. Educatio. 27. évfolyam (2) pp. 208-224. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.2.4
  20. Hoványi G. (1995): A vállalat és környezete az ezredfordulón - a menedzser szemével Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 10. sz. (955-970. o.)
  21. Hoványi G. (2007): Versenyelőnyök: elmélet és gyakorlat. Competitio. VI. évfolyam, 2. szám. https://doi.org/10.21845/comp/2007/2/3
  22. Kaplan, R. S. – Norton, D. P. (1992): The Balanced Scorecard Measures That Drive Performance. Harvard Business Review, Vol. 70. No. 1. pp. 71-79.
  23. Kay, J. (1993): Foundations of Corporate Success. Oxford University Press. New York
  24. Kilduff, M. – Krackhardt, D. (2008): Interpersonal networks in organizations. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511753749
  25. Kovács I.É. – Poór J. – Karoliny M.-né (2018): Globális, regionális és helyi hasonlóságok és különbségek az emberierőforrás-menedzsmentben. Tér és Társadalom 32. évf., 2. szám. https://doi.org/10.17649/TET.32.2.3030
  26. KSH (2016): A kis- és középvállalkozások helyzete hazánkban, 2016. Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kkv16.pdf Letöltve: 2018.06.12.
  27. Mamatoğlu, N. (2010): Moderator Role of Employees’ Personality Factors in Relationship between Leader Behavior Perceptios and Dimensions of Organizational
  28. Identity. Turkish Journal of Psychology, 25 (65), 98-100
  29. Málovics É. (2004): Szervezeti kultúra és identitás. Czagány L. – Garai L. (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE GTK Közleményei 151-167.o. JATE Press, Szeged
  30. Málovics É. – Farkas G. (2017): A tudásátadás vizsgálata egy családi vállalkozásban grounded theory módszerrel in Farkas B. – Pelle A. (szerk.) 2017: Várakozások és gazdasági interakciók. JATEPress, Szeged, 269–281. o.
  31. March, J. G. (2000): Bevezetés a döntéshozatalba, Panem Kiadó, Budapest
  32. Maslow, A. (2003): A lét pszichológiája felé. Ursus Libris Kiadó, Budapest
  33. Mintzberg, H. (1983): Structures in Fives: Designing Effective Organisations. London: Prentice-Hall
  34. Neuleinger, Á. (2016): Több-módszertanú és vegyes módszertanú kutatások. Vezetéstudomány, 47, Marketingtudományi különszám. 63-65.
  35. NKFIH (2018): Milyen a hazai innovációs teljesítmény az EU 2018-ban kiadott innovációs rangsorának adatai szerint? Forrás: https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-hirei/milyen-hazai-innovacios-teljesitmeny Letöltve: 2018.07.22.
  36. OECD (2005): Oslo Manual: Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. OECD Publishing
  37. Oldham, G. R., – Cummings, A. (1996): Employee creativity: Personal and contextual factors at work. Academy of Management Journal, 39 (3), 607–634., https://doi.org/10.2307/256657 https://doi.org/10.5465/256657
  38. Peterson, S. – Luthans, F. – Avolio, B. – Walumbwa, F. – Zhang, Z. (2011): Psychological captal and employee performance: a latent growth modeling. Personnel Psychology, 2011 (64), 427-450. https://doi.org/10.1111/j.1744-6570.2011.01215.x
  39. Poór J. (2013): Nemzetköziesedés és globalizáció az emberi erőforrás menedzsmentben. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest
  40. Poór J. – Balogh G. – Bálint B. – Dobay P. – Kollár Cs. (2017): Integrált es integráló EEM rendszerek es eszközok. In: Karoliny M.-né, Poór J. (szerk.): Emberi erőforrás menedzsment. 6. kiadás. Walters Kluwer, Budapest, 359–395.
  41. Porter, M.E. (1990): The Competitive Advantage of Nations. New York: The Free Press. https://doi.org/10.1007/978-1-349-11336-1
  42. Rideg A. (2017): A versenyképesség, a vállalati kompetenciák és a pénzügyi teljesítmény összefüggéseinek elemzése a magyar KKV szektorban. PhD értekezés, Pécs https://doi.org/10.1007/978-1-349-11336-1
  43. Ravasi, D. – Schultz, M. (2006): Responding to organizational identity threats: exploring the role of organizational culture. Academy of Management Journal, 3, 433–458. https://doi.org/10.5465/amj.2006.21794663
  44. Schein, E. H. (2010): Organizational culture and leadership. 4th edition. Josses-Bass, San Francisco
  45. Szerb L. (2008): A hazai kis- és középvállalkozások fejlődését és növekedését befolyásoló tényezők a 2000-es évek közepén. Vállalkozás & Innováció 2. évfolyam, 2. szám 1-35.
  46. Szerb L. (2010): Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index. Akadémiai Doktori Értekezés, Pécs, 2010.
  47. Szerb L. (2010): A magyar mikro-, kis- és középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata. Vezetéstudomány. 41 (12). pp. 20-35.
  48. Szerb L.– Csapi V. – Deutsch N. – Hornyák M. – Horváth Á. – Kruzslicz F. – Lányi B. – Márkus G. – Rácz G. – Rappai G. - Rideg A. (2014): Mennyire versenyképesek a magyar kisvállalatok? A magyar kisvállalatok (MKKV szektor) versenyképességének egyéni-vállalati szintű mérése és komplex vizsgálata. Marketing és Menedzsment 48. évf. Klnsz. / 2014 3-21 old.
  49. Szerb L. – Hornyák M. (2016): A magyar kisvállalatok versenyképességének vizsgálata regionális összehasonlításban. Lengyel I. – Nagy B. (szerk.) 2016: Térségek
  50. versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása, JATEPress, Szeged, 307–325. o.
  51. Szerb L. – Komlósi É. – Varga A. (2017): Gyors növekedésű vállalatok Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LXIV. szám, pp. 476-506. https://doi.org/10.18414/KSZ.2017.5.476
  52. Teece, D.J. (2011): Dynamic Capabilities: A guide for managers. Ivey Business Journal, March/April
  53. Vilmányi M. (2004): Szervezeti tanulás, hálózati kompetencia, bizalom. pp. 186-200. in: Czagány L. – Garai L. (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac, JATEPress, Szeged
  54. Vilmányi M. – Hetesi E. (2006): A kapcsolati sikeresség komplex mérési modellje. Marketing Oktatók Klubjának Konferenciája. „Fenntartható Fejlődés - Társadalmi
  55. Orientáció – Innováció”. Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, Budapest, 2006. augusztus 24-25.
  56. Ujhelyi M. (2017): Szervezeti változások jellemzőinek empirikus vizsgálata. Taylor Gazdálkodás- és szervezéstudományi folyóirat. 2017/2. szám IX. évfolyam 2. szám No. 28., p. 82-89.
  57. Ulrich, D. – Dulebohn, J. H. (2015): Are we there yet? What’s next for HR? Human Resource Management Review, 2., 188–204. https://doi.org/10.1016/j.hrmr.2015.01.004
  58. Ulrich, D. (2015): Editorial: The future target or outcomes of HR work. Individual, organizations and leadership. Human Resource Development International, 1., 1–9. https://doi.org/10.1080/13678868.2013.825144
  59. Yukl, G. A. – Wall, S. – Lepsinger, R. (1990). Preliminary report on validation of the managerial practices survey. In K.E. Clark – M.B. Clark (ed): Measures of leadership Greensboro, NC: Center for Creative Leadership. 223–237.