dEjournals Home Page
Competitio
Online ready Current Most Read Archives Search
Register Login

Competitio

Vol. 18 No. 1-2 (2019)
PhD student papers

Role of the organizational factors in the success of Hungarian SMEs

Published:
2019-12-16
DOI Linkhttps://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/4
Author
Aniko Almasi
View
PDF (Hungarian)
Keywords
SME organizational innovation competitiveness
License

Copyright (c) 2019 Anikó Almási

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Selected Style: APA
Almasi, A. (2019). Role of the organizational factors in the success of Hungarian SMEs. Competitio, 18(1-2), 108-125. https://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/4
Abstract

This paper analyses the success of the Hungarian SME sector from the aspect of competitiveness, innovation, organizational background and the role of the leader/owner. The author summarizes the organizational innovation specialties of the SMEs based on four empirical researches and own case-study. The conclusion is the organizational innovation characteristically fades into the background of SME operation, development purposes and strategy. The role of the firm owner-leader is essential in these topics. Meanwhile the inflexibility of the organization, loyalty of the employees, labor market disadvantages, the knowledge level and competency of the human resources, its effect on the efficiency are often limit the expansion. These factors have significant influence on the success and competitiveness of the company. Therefore, the paper analyses the organizational innovation and background according to the company success, and the leader-based decision-making procedures, and processes, and evaluates the results of secondary research based on these. The novelty of the empirical research method is the search for GAPs between the leader and the organization and their correlation with success and attitude towards innovation.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: M14

References
  1. Allen, N.J. – Meyer, J.P. (1990): The measurement and antecedents of affective, continuance and normative commitment to the organization. Journal of Occupational Psychology, 63, 1-18. https://doi.org/10.1111/j.2044-8325.1990.tb00506.x
  2. Almási A. – Hetesi E. (2017): Siker? Szervezet és szinergia kapcsolata a hazai kis- és középvállalkozásoknál. in Bányai E. – Lányi B. – Törőcsik M. (szerk.): Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás. Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar: Pécs. ISBN: 978-963-429-1 pp. 412–421.
  3. Amabile, T. M. – Schatzela, E.A. – Monetaa, G. B. – Kramerb, S.J. (2004): Leader behaviors and the work environment for creativity: Perceived leader support The Leadership Quarterly 15 (2004) 5–32, https://doi.org/10.1016/j.leaqua.2003.12.003
  4. Ancona, D. G. – Caldwell, D. (1992): Bridging the boundary: External activity and performance in organizational teams. Administrative Science Quarterly, 37, 634-665. https://doi.org/10.2307/2393475
  5. Barney, J. B. (2001): Resource-based theories of competitive advantage: A ten-year retrospective on the resource-based view. Journal of Management, 27(6), pp. 643-650. https://doi.org/10.1177/014920630102700602
  6. Boda Gy. (2012): Maradunk a periférián vagy felzárkózunk? A magyar növekedés szűk keresztmetszeteiről. Műhelytanulmány. Budapest: BCE Vállalatgazdaságtani Intézet Versenyképesség Kutató Központ
  7. Bőgel Gy. – Krauth P. (2012): Párhuzamos technológiai és szervezeti innováció. Competitio. 11. évf. 1. sz. DOI: 10.21845/comp/2012/1/1
  8. Cranet (2006): International executive report 2005. Cranet survey on comparative human resource management. Cranet, Cranfield University, Cranfield
  9. Cranet (2011): International executive report 2011. Cranet survey on comparative human resource management. Cranet, Cranfield University, Cranfield
  10. Cranet (2017): International executive report 2017. Cranet survey on comparative human resource management. Cranet, Cranfield University, Cranfield
  11. Csath, M. (2004): Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó
  12. Chikán A. – Czakó E. (2009): Versenyben a világgal: Vállalatok versenyképessége az új évezred küszöbén. Budapest: Akadémiai Kiadó
  13. Chikán, A. (2008): Vállalatgazdaságtan. Bp.: Aula Kiadó
  14. Dobák M. – Hortoványi L. – Szabó Zs. (2012): A sikeres növekedés és innováció feltételei. Vezetéstudomány. XLIII. ÉVF. 2012. 12. SZÁM 40-48. old.
  15. Farkas F. – Karoliny M.-né – Poór J. (2009): Az emberierőforrás-menedzsment magyarországi és közép-kelet-európai sajátosságai a Cranet-kutatás alapján. Vezetéstudomány. XL. ÉVF. 2009. 7–8. SZÁM. 3-10. old.
  16. Fejes, E. (2015): Innovációs kalandozások az elmélettől a stratégiáig. Vezetéstudomány. XLVI. ÉVF. 2015. 6. SZÁM
  17. Hágen I. Zs. – Holló E. (2017): A hazai KKV-k helyzete a versenyképesség, innováció és controlling tükrében. Controller info, 5 (1). https://doi.org/10.24387/CI.2017.1.7
  18. Hámori B. – Szabó K. (2010): A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Közgazdasági Szemle, LVII. évf., (876–897. o.)
  19. Hámori B. – Szabó K. (2012): Innovációs verseny: Esélyek és korlátok. Budapest: Aula Kiadó, Hámori, B. – Szabó K. (2018): Innováció és hálózat. Educatio. 27. évfolyam (2) pp. 208-224. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.2.4
  20. Hoványi G. (1995): A vállalat és környezete az ezredfordulón - a menedzser szemével Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 10. sz. (955-970. o.)
  21. Hoványi G. (2007): Versenyelőnyök: elmélet és gyakorlat. Competitio. VI. évfolyam, 2. szám. https://doi.org/10.21845/comp/2007/2/3
  22. Kaplan, R. S. – Norton, D. P. (1992): The Balanced Scorecard Measures That Drive Performance. Harvard Business Review, Vol. 70. No. 1. pp. 71-79.
  23. Kay, J. (1993): Foundations of Corporate Success. Oxford University Press. New York
  24. Kilduff, M. – Krackhardt, D. (2008): Interpersonal networks in organizations. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511753749
  25. Kovács I.É. – Poór J. – Karoliny M.-né (2018): Globális, regionális és helyi hasonlóságok és különbségek az emberierőforrás-menedzsmentben. Tér és Társadalom 32. évf., 2. szám. https://doi.org/10.17649/TET.32.2.3030
  26. KSH (2016): A kis- és középvállalkozások helyzete hazánkban, 2016. Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kkv16.pdf Letöltve: 2018.06.12.
  27. Mamatoğlu, N. (2010): Moderator Role of Employees’ Personality Factors in Relationship between Leader Behavior Perceptios and Dimensions of Organizational
  28. Identity. Turkish Journal of Psychology, 25 (65), 98-100
  29. Málovics É. (2004): Szervezeti kultúra és identitás. Czagány L. – Garai L. (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE GTK Közleményei 151-167.o. JATE Press, Szeged
  30. Málovics É. – Farkas G. (2017): A tudásátadás vizsgálata egy családi vállalkozásban grounded theory módszerrel in Farkas B. – Pelle A. (szerk.) 2017: Várakozások és gazdasági interakciók. JATEPress, Szeged, 269–281. o.
  31. March, J. G. (2000): Bevezetés a döntéshozatalba, Panem Kiadó, Budapest
  32. Maslow, A. (2003): A lét pszichológiája felé. Ursus Libris Kiadó, Budapest
  33. Mintzberg, H. (1983): Structures in Fives: Designing Effective Organisations. London: Prentice-Hall
  34. Neuleinger, Á. (2016): Több-módszertanú és vegyes módszertanú kutatások. Vezetéstudomány, 47, Marketingtudományi különszám. 63-65.
  35. NKFIH (2018): Milyen a hazai innovációs teljesítmény az EU 2018-ban kiadott innovációs rangsorának adatai szerint? Forrás: https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-hirei/milyen-hazai-innovacios-teljesitmeny Letöltve: 2018.07.22.
  36. OECD (2005): Oslo Manual: Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. OECD Publishing
  37. Oldham, G. R., – Cummings, A. (1996): Employee creativity: Personal and contextual factors at work. Academy of Management Journal, 39 (3), 607–634., https://doi.org/10.2307/256657 https://doi.org/10.5465/256657
  38. Peterson, S. – Luthans, F. – Avolio, B. – Walumbwa, F. – Zhang, Z. (2011): Psychological captal and employee performance: a latent growth modeling. Personnel Psychology, 2011 (64), 427-450. https://doi.org/10.1111/j.1744-6570.2011.01215.x
  39. Poór J. (2013): Nemzetköziesedés és globalizáció az emberi erőforrás menedzsmentben. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest
  40. Poór J. – Balogh G. – Bálint B. – Dobay P. – Kollár Cs. (2017): Integrált es integráló EEM rendszerek es eszközok. In: Karoliny M.-né, Poór J. (szerk.): Emberi erőforrás menedzsment. 6. kiadás. Walters Kluwer, Budapest, 359–395.
  41. Porter, M.E. (1990): The Competitive Advantage of Nations. New York: The Free Press. https://doi.org/10.1007/978-1-349-11336-1
  42. Rideg A. (2017): A versenyképesség, a vállalati kompetenciák és a pénzügyi teljesítmény összefüggéseinek elemzése a magyar KKV szektorban. PhD értekezés, Pécs https://doi.org/10.1007/978-1-349-11336-1
  43. Ravasi, D. – Schultz, M. (2006): Responding to organizational identity threats: exploring the role of organizational culture. Academy of Management Journal, 3, 433–458. https://doi.org/10.5465/amj.2006.21794663
  44. Schein, E. H. (2010): Organizational culture and leadership. 4th edition. Josses-Bass, San Francisco
  45. Szerb L. (2008): A hazai kis- és középvállalkozások fejlődését és növekedését befolyásoló tényezők a 2000-es évek közepén. Vállalkozás & Innováció 2. évfolyam, 2. szám 1-35.
  46. Szerb L. (2010): Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index. Akadémiai Doktori Értekezés, Pécs, 2010.
  47. Szerb L. (2010): A magyar mikro-, kis- és középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata. Vezetéstudomány. 41 (12). pp. 20-35.
  48. Szerb L.– Csapi V. – Deutsch N. – Hornyák M. – Horváth Á. – Kruzslicz F. – Lányi B. – Márkus G. – Rácz G. – Rappai G. - Rideg A. (2014): Mennyire versenyképesek a magyar kisvállalatok? A magyar kisvállalatok (MKKV szektor) versenyképességének egyéni-vállalati szintű mérése és komplex vizsgálata. Marketing és Menedzsment 48. évf. Klnsz. / 2014 3-21 old.
  49. Szerb L. – Hornyák M. (2016): A magyar kisvállalatok versenyképességének vizsgálata regionális összehasonlításban. Lengyel I. – Nagy B. (szerk.) 2016: Térségek
  50. versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása, JATEPress, Szeged, 307–325. o.
  51. Szerb L. – Komlósi É. – Varga A. (2017): Gyors növekedésű vállalatok Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LXIV. szám, pp. 476-506. https://doi.org/10.18414/KSZ.2017.5.476
  52. Teece, D.J. (2011): Dynamic Capabilities: A guide for managers. Ivey Business Journal, March/April
  53. Vilmányi M. (2004): Szervezeti tanulás, hálózati kompetencia, bizalom. pp. 186-200. in: Czagány L. – Garai L. (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac, JATEPress, Szeged
  54. Vilmányi M. – Hetesi E. (2006): A kapcsolati sikeresség komplex mérési modellje. Marketing Oktatók Klubjának Konferenciája. „Fenntartható Fejlődés - Társadalmi
  55. Orientáció – Innováció”. Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, Budapest, 2006. augusztus 24-25.
  56. Ujhelyi M. (2017): Szervezeti változások jellemzőinek empirikus vizsgálata. Taylor Gazdálkodás- és szervezéstudományi folyóirat. 2017/2. szám IX. évfolyam 2. szám No. 28., p. 82-89.
  57. Ulrich, D. – Dulebohn, J. H. (2015): Are we there yet? What’s next for HR? Human Resource Management Review, 2., 188–204. https://doi.org/10.1016/j.hrmr.2015.01.004
  58. Ulrich, D. (2015): Editorial: The future target or outcomes of HR work. Individual, organizations and leadership. Human Resource Development International, 1., 1–9. https://doi.org/10.1080/13678868.2013.825144
  59. Yukl, G. A. – Wall, S. – Lepsinger, R. (1990). Preliminary report on validation of the managerial practices survey. In K.E. Clark – M.B. Clark (ed): Measures of leadership Greensboro, NC: Center for Creative Leadership. 223–237.