Keresés
Keresési eredmények
-
Eating Behaviors of Preschool-Aged Children – Gender-Linked Differences
13-26Megtekintések száma:298A growing popularity in the consumption of foods with low nutritional value is increasing amongst the preschool age groups worldwide, which is partially responsible for the increase of childhood obesity rates globally. Thus, it is vital to examine the eating behavior of preschool aged children, as these are known to effect the daily energy intake. On the contrary, gender differences could possibly also influence the food intake and therefore health-related outcomes in children. In order to investigate the relationship between the children’s eating behavior and their gender, a survey was conducted amongst the parents of children aged between 3-7 in Hungary, which included Wardle et al.’s (2001a) 35-item instrument, the Children’s Eating Behavior Questionnaire, together with questions concerning possible food allergies and demographics. The sample of size N=365 was then analyzed using SPSS via the INDSCAL method. The initial creators of the Child Eating Behavior Questionnaire found only one gender difference, namely that the incidence of eating fussiness was slightly higher in boys, the findings of the current study were able to verify this result together with other dissimilarities. The findings indicate that other eating behaviors can be linked to gender, including that girls’ desires to drink, which is generally higher than that of boys and that boys tend to eat slower than girls. Boys also lean towards emotional undereating, while girls have a tendency towards emotional overeating. The information above can be of great use to marketers in the food and beverage industry as well as the healthcare industry.
JEL Codes: I12, M31
-
The Examination of Markets of Organic Foods
45-50Megtekintések száma:226Nowadays the consumption of organic foods has an outstanding importance from the aspects of health and environmental consciousness. In this study the habits of organic food consumption in Debrecen are examined by the help of a questionnaire-based survey and a personal interview. On the basis of our results the supply of organic foods in the local markets satisfies the requirement of the consumers, and this tendency is expected to be maintained for the future. The most popular products are vegetables, fruits, dairy products, meat and honey. Generally the consumers are very satisfied with these products. Most of the buyers choose organic foods not only because these products are healthy, but for the fact that they are aware of the environmental- friendly technology by which the production happens. Consumers visiting the markets buy organic foods mainly at a weekly occasion, thus their consumption is conscious, and the healthy way of life is relevant for them. Many people do not know that there are such markets in Debrecen, in this way the promotion of these places is outstandingly important.
-
A háromfaktoros evési kérdőív alkalmazási lehetőségei a marketingkutatásban – Nem és generációk közötti eltérések
3-20Megtekintések száma:388Az elhízás a fejlett országokat érintő népbetegség. A túlsúly és az elhízás, mint rizikófaktor komoly anyagi terhet jelent egyéni, foglalkoztatói és állami szinten, mind a megelőzés, mind a kezelés fázisában. A nemzetközi és hazai szakirodalomban több kutatás foglalkozik az egészségmagatartás dimenzióinak vizsgálatával komplex megközelítésben, vagy egyes kiemelt területekre (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, testmozgás, élelmiszerfogyasztás) fókuszálva. Az élelmiszerfogyasztás vizsgálatához kifejlesztett tesztek közül a Háromfaktoros Evési Kérdőív (TFEQ 21 és 18) magyarországi adaptálása már megtörtént. A hazai és külföldi kutatók az eredeti 51 tételes skála és annak rövidített változata értelmében három evési stílust azonosítottak elhízott és normál testsúlyú célcsoportokra: (1) érzelmi evés, (2) kognitív korlátozás és (3) a kontrollálatlan evés.
A tanulmány célja egyrészt az evési magatartással kapcsolatos rövidített skála (TFEQ 16) hazai adaptálási lehetőségének bemutatása, másrészt a demográfiai ismérvekkel való kapcsolat feltárása. Az empirikus kutatás keretében 919 felnőtt egyént sikerült elérni, 45,2%-ban férfiakat, 54,8%-ban nőket. Életkor alapján a Baby Boom nemzedék tagjai 14,7%, az X és az Y generáció 42,5, 42,8% arányban képviselteti magát a mintában. Jelen kutatás eredménye alátámasztotta a szakirodalomban fellelhető faktorstruktúrát, azaz ugyanabban a felépítésben található meg, az érzelmi evés a kontrollálatlan evés és a kognitív korlátozás. A nőkre inkább jellemző mind az érzelmi evés és mind a kognitív korlátozás, mint a férfiakra. A tudatos korlátozás nélküli evés leginkább az Y generáció jellegzetessége.
A kutatás jövőbeli iránya a fogyasztók evési magatartása alapján történő szegmentálása, illetve a rájuk irányuló marketingprogramok kidolgozása.JEL-kódok: I12, M30, M39
-
Vadhúsfogyasztói magatartás a minőségi szarvashús imázsa és pozícionálása
141-147Megtekintések száma:159Kutatásunk célja a magyarországi lakosok vadhúsfogyasztási illetve szarvashús-fogyasztási magatartásának a megismerése volt. A felmérés alkalmával kérdőíves megkérdezést és fókuszcsoportos interjúztatást hajtottunk végre. A szarvashús hazánkban még egy kevésbé ismert, luxuscikknek tartott termék, aminek a kommunikációját, értékesítési stratégiáit szinte az alapoktól kell felépíteni. Korlátozó tényező, hogy a megkérdezettek nem ismerik, drágának vélik, és szezonális termékként tekintenek rá.
-
Termelői piacok az egyetemi campuson
41-56Megtekintések száma:512A rövid ellátási láncok a nemzetközi tanulmányok egyre gyakrabban vizsgált területének számítanak. Sokan elterjedésükben látják a fenntarthatóság megoldását a mezőgazdaságban. Egyik meghatározó értékesítési csatornái a termelői piacok, melyek száma nagyot ugrott az utóbbi években Magyarországon. A termelői piacok fogyasztóit világszerte számos tanulmány elemzi, azonban az egyetemisták termelői piaccal való kapcsolatát kevés kutatás vizsgálja. Az USA-ban azonban akadnak erre példák; sőt az is jellemző, hogy termelői piacokat rendeznek az egyetemi campusokon. Az egyetemisták nem tipikus vásárlói a termelői piacoknak, azonban ők lesznek a jövő fogyasztói, így érdemes megvizsgálni az ő szokásaikat, igényeiket is. Egyetemisták által kitöltött kérdőív segítségével megvizsgáljuk, hogy mutatkozik-e különbség a korábbi tanulmányokban vizsgált és az általunk elemzett egyetemisták élelmiszervásárlási szokásai között. Vannak-e egyértelműen azonosítható termelői piacra járási szokásaik? Van-e igény termelői piacok rendezésére az egyetemek campusán? A Magyarországon tanuló egyetemisták élelmiszervásárlási szokásai jórészt megegyeznek a korábban végzett kutatások által vizsgált egyetemisták szokásaival. Egyetemi hallgatóknál az élelmiszervásárlás során főként a termékek ára, a kényelem, a választék és a minőség szempontok dominálnak. A kérdőívet kitöltő egyetemisták 31%-a még soha nem vásárolt termelői piacon, és csupán 21%-a vásárol rendszeresen. A rendszeresen nem vásárlók legfőbb akadálya a termelői piacoktól való távolság, amire megoldást jelenthet a termelői piacok egyetemi campuson történő megrendezése. A tanulmányban vizsgált minta 95%-a nyitott erre, így érdemes lenne egy-egy egyetem tekintetében külön kutatást végezni és a pozitív eredményeket gyakorlatba is átvezetni.
JEL-kódok: O13, P46, Q13 -
Az édes ízzel kapcsolatos fogyasztói preferenciák vizsgálata
21-30Megtekintések száma:107A kutatás célja a magyar lakosság cukor-, édesítőszer-, édesség-fogyasztási szokásainak feltárása volt. Az online kérdőíves felmérés 2024 júniusában készült, 1000 fő részvételével. A kvótás mintavétel biztosította, hogy a minta reprezentatív legyen kor, nem, régió és településtípus szerint a 18 év feletti lakosságra. A kérdőív a fogyasztási szokások mellett az ismeretekre és demográfiai jellemzőkre is kitért. Az eredmények alapján a válaszadók többsége ragaszkodik a cukorfogyasztáshoz az íz és a megszokás miatt, miközben a cukor elutasításának fő oka az üres kalóriák kerülése és egészségi megfontolások. Az édesítőszerek használata elsősorban testsúlykontrollhoz, cukorbetegséghez és egészségtudatossághoz kapcsolódik, de az ízélmény kevéssé motiváló tényező. Az édességek fogyasztása rendkívül elterjedt: a válaszadók 99,1%-a valamilyen rendszerességgel fogyaszt ilyen termékeket. A „mentes” édességek közül a cukormentes változatok a legkeresettebbek, különösen a nők, a nagyvárosi lakosok és a krónikus betegséggel élők körében. A 2022-es adatokhoz képest nőtt az édességfogyasztás, és az édesítőszer-használat motivációjában előtérbe került a testsúlykontroll. A fogyasztói döntéseket továbbra is elsősorban az élvezeti szempontok befolyásolják, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap az egészségtudatosság, ami a cukormentes termékek iránti fokozódó érdeklődésben is tükröződik.
JEL-kódok: D11, D12, M31 -
A magyar lakosság étkezési motivációinak vizsgálata a TEMS-modell alapján
81-93Megtekintések száma:378Tanulmányunk hiánypótló abban a tekintetben, hogy elsőként vizsgáltuk a magyar lakosság evési motivációit a TEMS kérdőív segítségével. Célkitűzésünk volt a magyar fogyasztók evési motivációinak részletes elemzése. Ennek érdekében egy 1000 fős országos kérdőíves felmérést indítottunk, amely nemre, korra, településtípusra, és régióra tekintettel reprezentatív. A felmérés során 8 jól elkülöníthető faktort kaptunk, amelyek a következők: Szociális szorongás, Kényelmes élvezkedés, Egészségtudatosság és Testsúly-kontroll, Árérzékenység, Társasági evés, Önjutalmazás, Szokás- és hagyomány-vezérelt evés, Az étel csábító jellege. A faktorelemzés alapján a fogyasztókat 5 klaszterbe tudtuk sorolni: Tradicionális egyszerűsítők, Spórolós társasági és érzelmi evők, Kiegyensúlyozott önjutalmazók, Egészségtudatosak, Közömbösek.
JEL-kódok: A13, D70, I12, Q56 -
Milyen alapélelmiszert dúsítson a funkcionális élelmiszergyártó? – Egy tudományos vita magyarországi folytatása
35-48Megtekintések száma:332Kutatásunk alapját az a korábban szakirodalomban vitatott kérdés adta, miszerint az egészséges vagy az egészségtelen megítélésű alapélelmiszereket érdemes-e dúsítaniuk a funkcionális élelmiszergyártóknak. A legtöbb korábbi kutatás (POULSEN, 1999; BALASUBRAMANIAN és COLE, 2002; VAN KLEEF, VAN TRIJP és LUNING, 2005; ARES és GAMBÁRO, 2007; KRUTULYTE, 2011; ANNUNZIATA és VECCHIO, 2011; SIEGRIST et al., 2015) arra az eredményre jutott, hogy az olyan élelmiszerek lehetnek a sikeres funkcionális termékek alapélelmiszerei, amelyek önmagukban is egészséges megítélésűek, mint például a joghurt, a reggeliző pelyhek, a narancslé és a teljes kiőrlésű termékek.
Egyes szerzők szerint (BECH-LARSEN és GRUNERT, 2003; BENKOUIDER, 2005) viszont az egészséges megítélésű alapélelmiszereket nem célravezető fejleszteni a funkcionális vonalon, mivel ezek önmagukban is egészséges megítélésűek, így a fogyasztók nem találták indokoltnak a mesterséges dúsítást.
A kutatás legfontosabb célkitűzése az volt, hogy megtudjuk, Magyarországon a fogyasztók körében mely termékek dúsítása lenne indokoltabb az élelmiszeripari vállalatok számára. 2034 válaszadót elérő online fogyasztói megkérdezésünkben a korábbi kutatások módszertanára építettünk. A kérdőív részeként a conjoint-kártyák mintájára különböző mini-koncepciókat hoztunk létre, melyek iránti vásárlási hajlandóságot vizsgáltuk.
A magyar vásárlók számára a kitöltők válaszai alapján POULSEN (1999) eredményeivel megegyezően az „egészséges” élelmiszerek dúsítása általában a termék megítélését még jobbá teszi, viszont BECH-LARSEN és GRUNERT (2003) eredményeivel is egyetértünk, miszerint az egészségtelenebb termék esetében nagyobb változás érhető el a dúsítással az egészséges megítélésben. De ha a funkcionális élelmiszerfejlesztő a terméke egészséges imázsával akarja azt értékesíteni, akkor mégis egészséges megítélésű alapterméket érdemes fejlesztenie, mert az „egészségtelen” dúsításával létrejövő termék iránti vásárlási hajlandóság nem éri el a dúsítás nélküli egészségesnek tartott élelmiszerét.JEL-kód: I15
-
A Gymbeam és Myprotein weboldalak online vásárlási élményének összehasonlító elemzése szemkamerás kutatással
21-30Megtekintések száma:230Az egészségtudatos életmód iránti érdeklődés és a digitalizáció térnyerése fokozatosan növeli az online élelmiszer-vásárlás iránti keresletet. Ennek kapcsán kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy a fogyasztók a vásárlási folyamat során milyen tényezőkkel találkoznak a GymBeam és MyProtein online áruházak vetületében. A kutatás során különböző módszereket alkalmaztunk. Szemkamerás kutatás mellett utókérdőívet és fókuszcsoportos beszélgetést is végeztünk. Elsőként szakirodalmi elemzést folytattunk, amely betekintést nyújtott az egészségtudatos fogyasztók online egészségesnek vélt termékek vásárlási szokásaiba. Ezt követően a szemkamerás vizsgálatban 38 résztvevő tekintette meg a GymBeam és MyProtein weboldalak főoldalát, az egészségesnek vélt termékkategória oldalakat, valamint két konkrét saját márkás termékoldalt. Az eredmények összegyűjtése után a résztvevők egy utókérdőívet töltöttek ki, amely segítette a demográfiai háttér megismerését. Végül a 8 fős fókuszcsoportos beszélgetés révén mélyebb információkat szereztünk a fogyasztói preferenciákról, benyomásokról és az online vásárlási magatartásról. A kutatás eredményei arra mutatnak rá, hogy a vállalatok számára különösen figyelembe kell venniük a vizuális megjelenést, mivel a csomagolás és az online promóciós stratégiák jelentős hatást gyakorolnak a fogyasztói döntésekre. Az eredmények alapján javasolt, hogy az online áruházak biztosítsák a termékinformációk érthető és tömör bemutatását, tervezzék meg az akciósáv elhelyezkedését, valamint gondolják át a felugró ablakok jelen módszerrel való alkalmazását a vásárlók hatékony megszólítása érdekében.
JEL-kódok: M31, I12 -
Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon
55-70Megtekintések száma:1200A COVID-19 pandémia megjelenése és gyors terjedése gazdasági sokkhatást okozott, amely változást eredményezett az emberek mindennapi életének szerkezetében, valamint a fogyasztói magatartásban is. A világjárvány, az ebből fakadó korlátozások következtében megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, kapcsolattartással, étkezéssel, kapcsolatos szokásai. A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás az élelmiszer-vásárlási szokások terén is változással járt. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, milyen hatással van a COVID-19 két szomszédos ország – Magyarország és Szlovákia két régiójának élelmiszer-vásárlással kapcsolatos fogyasztói magatartására, valamint hogyan változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntési tényezőket. Kutatásunk a pandémia második szakaszában, 2020 novemberében kezdődött és 2021 áprilisában fejeződött be. Online kérdőíves felmérést végeztünk levelezőlista, valamint a közösségi média felhasználásával. Hosszú távú trendek vizsgálata ebben a kezdeti időszakban még nem volt lehetséges, így csak a rövid távú hatásokra helyezzük a hangsúlyt. Délnyugat – Szlovákiában, konkrétan a pozsonyi – dunaszerdahelyi – komáromi régióban, Magyarországon pedig a Nyugat - dunántúli régióban (Győr – Moson - Sopron megye) végeztük a felmérést. Több jellegzetesség, magatartási eltérés volt fellelhető a két régió/ország között. Az online élelmiszer-vásárlás olyan általános trend, amely mindkét régióban tapasztalható volt, ezt a pandémiás helyzet némileg tovább fokozta. Kiderült, hogy az online élelmiszervásárlás még nem vált általánosan elterjedtté, a magyar, valamint a szlovák lakosság továbbra is ragaszkodik az élelmiszerek boltban történő vásárlásához. Eredményeink alapján látható, hogy bár nőtt az online vásárlások aránya, mégsem tűnik elegendőnek a válsághelyzet ahhoz, hogy a vásárlókban kialakult rutint, vagy a korlátokat, például az online vásárlással kapcsolatos bizonytalanságot, vagy az új, ezidáig nem ismert termék vásárlását teljesen feloldja. A pozitív tapasztalatokat biztosító változások azonban valószínűleg hosszabb ideig tartanak, különösen azok, amelyek a kényelem és a jólét által vezéreltek, mint például a digitális átvétel, az értékalapú vásárlás és a megnövekedett egészségtudatosság. Ez lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy innovatív, értékalapú és integrált termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak a vásárlói igények kielégítésére.
JEL- kódok: D12, D91
-
Az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdök vizsgálata
39-55Megtekintések száma:625A kutatásunk legfőbb célkitűzése az egészségvédő élelmiszerek szerepének elemzése a mindennapi táplálkozás során. A szekunder kutatás során hazai és külföldi releváns szakirodalmak segítségével vizsgáltuk az egészség és egészségmagatartás általánosságait és jellemzőit. Részletesen ismertettük az egészségi állapot hazai tendenciáit. Elemeztük a funkcionális élelmiszerek legfontosabb jellemzőit és a személyre szabott táplálkozás tényezőit. A szakirodalmi áttekintésre alapozott primer kutatásunk során online kérdőíves felmérést hajtottunk végre, amelynek során 231 főt kérdeztünk meg. A megkérdezésünk nem tekinthető reprezentatívnak, azonban a nemek aránya a mintasokaság összetételét illetően közel azonos a hazai lakosságra vonatkoztatva. A kérdőíves felmérés során vizsgáltuk az egészségvédő élelmiszer-kategóriák fogyasztási gyakoriságát, majd elemeztük a válaszadók megítélését az egészségvédő élelmiszerek tényleges egészségre gyakorolt hatását illetően. Felmértük az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdöket. Vizsgálat alá vontuk a lehetséges egészségügyi kockázatok és problémák megítélését a fogyasztók szemszögéből. Mértük a különböző egészségvédő tényezők befolyásoló szerepét a vásárlások során. Továbbá feltérképeztük a személyre szabott táplálkozással kapcsolatos programokban való részvételi szándékot. Eredményeink alapján kiderült, hogy az elemzés alá vont egészségvédő élelmiszerek jelentős részét heti 1-2 alkalommal fogyasztják a válaszadók. Megállapítható, hogy a megkérdezettek kevésbé tartják tudományosan megalapozottnak a vizsgált élelmiszer-kategóriákat. A válaszadóknál egyértelműen azonosítható a különféle egészségügyi problémákkal szembeni preventív magatartás. Azonban bizonytalanság is tapasztalható, hiszen nehezen tudják eldönteni a válaszadók, hogy amit tesznek a betegségek megelőzése érdekében, az elegendő-e vagy sem. Ebben a bizonytalan helyzetben kizárólag a témakörben járatos szakemberek nyújthatnak számukra tényleges segítséget.
JEL besorolás: M31
-
A kávéfogyasztási szokások vizsgálata
59-70Megtekintések száma:2181A kávéfogyasztás napjainkban egy széleskörűen elterjedt tevékenység, mely jellemző a világ minden pontjára. Kijelenthető, hogy igen népszerű ital, melynek számos változata ismert. A koffein számtalan hatását tartjuk számon, az emberi szervezetre vonatkozóan, mely magába foglalja az egészségre kedvező és a káros hatásokat egyaránt. Magyarországon 2018-ban az évi egy főre jutó kávéfogyasztás 3,1 kilogramm volt, mellyel a világ kávéfogyasztási listáján a 24. helyet foglalta el.
Kutatásunk célja a kávéfogyasztási szokások feltárása volt hazai szinten, egy szekunder adatgyűjtésre alapozott kérdőíves felmérés eredményei alapján. Kutatásunk során nagy hangsúlyt fektettünk a kávéfogyasztás jótékony és káros egészségügyi hatásainak vizsgálatára is, ezért további célunk volt feltárni, hogy a hazai fogyasztók tisztában vannak-e a kávéfogyasztás egészségügyi hatásaival. Továbbá megvizsgáltuk a kávéfogyasztás okait és az elfogyasztott mennyiségeket is. A kutatásaink során meghatározott hipotézisünk a következő volt: „Azok az emberek, akik gyakran fogyasztanak kávét, nincsenek tisztában a kávé egészségügyi hatásaival”.
Kutatásunk első lépéseként szekunder adatgyűjtést végeztünk, melyet egy primer információgyűjtés követett. Az utóbbi alapját egy fogyasztói megkérdezés jelentette, melyet online, kérdőív segítségével végeztünk el. Az általunk vizsgált minta nagysága 1664 fő. A mintasokaság statisztikailag nem reprezentálja Magyarország lakosságát, ezért a felmérést nem tekintjük reprezentatívnak, az eredmények csupán feltáró jellegűek. Kutatásunk során megállapítottuk, hogy bár a kávét gyakran fogyasztó emberek többsége tisztában van a kávé jótékony és káros egészségre gyakorolt hatásával, ez nemek szerinti bontásban főként a nőkre igaz, a férfiakra kevésbé. A megkérdezett férfiak többsége csak a káros hatásokat ismeri. Eredményeink alapján, azok, akik tisztában vannak a kávé minden egészséget befolyásoló tulajdonságával, nem tudatosabbak az elfogyasztott kávé mennyiségét tekintve, azokkal szemben, akik csak a jó, a rossz vagy a tulajdonságok egyikét sem ismerik.
JEL-kód: A13, P56 -
The Effect of Consumer Perceived Trust and Image Toward Food Brands on Consumers’ Willingness to Buy
41-56Megtekintések száma:471Purpose – consumers’ buying process is affected by many variables in which branding strategy is indeed an important variable to be considered. This paper aims to evaluate the influence of three branding elements – brand name, packaging, and country of origin – on Palestinian consumers’ willingness to buy food products to understand better their buying. Methodology – The study was conducted in the Palestinian market, the sample was selected according to simple random sampling technique, and a structured questionnaire was prepared, then it was electronically distributed by using emails and social media. The questionnaire contains 35 questions depending on a balanced Fifth Likert Scale and a single-item 7-point differential semantic scale, the questions intended to determine the influence of the selected branding elements on consumers’ willingness to buy food products. The data were analysed depending on the descriptive analysis and one sample t-test. Findings – according to the results of the data analysis it was found that product features and attributes were the factors of the highest importance that influenced the consumers’ willingness to buy, while the branding elements variables came at second rank of importance. Also, the results show that the effect of three chosen branding elements on consumer willingness to buy is significant. The outcomes of this study may be advantageous for firms working in food sectors, since the Palestinian market is lacking such a scientific study and help them in creating marketing strategies to increase the sales volume of their products.
JEL Codes: M31, M39
-
A vendégelégedettség/elégedetlenség és panaszkezelés a magyar házon kívüli étkezési szektorban
3-18Megtekintések száma:276A magyar éttermi látogatók többsége viszonylag magas elégedetlenségi szinttel rendelkezik, viszonylag magas az egy főre jutó átlagos panasz-okok, elégedetlenségi okok száma (2,51%), különösen igaz ez a 3. számú szegmensre (alacsony lojalitás, magas panaszhajlandóság, 2,6), illetve a 4. számú szegmensre (magas lojalitás, magas panaszhajlandóság, 2,7). A magas panaszhajlandóság ellenére az éttermi személyzetnek adott szóbeli és dokumentált írásbeli panaszok aránya (főleg az utóbbi) alacsony, így a vendégelégedetlenség okai döntő részben rejtve maradnak. A panaszkifejezés általános módja a negatív szájreklám, illetve a borravaló csökkentése és elhagyása. Az éttermi szolgáltatások színvonala növelésének és a vendégelégedettség javításának a lojalitás erősítésének elengedhetetlen módja a panaszmenedzsment-rendszer fejlesztése, a panaszok dokumentálása és hatékony kezelése. Fontos a panaszmenedzsment rendszerhez kapcsolódó éttermi személyzeti ösztönzés is. Ezen rendszer hatékony kiépítését jelentősen elősegítheti az éttermek és vendéglők jól elvégzett vendégszegmentálása és az arra épülő termék és szolgáltatás kifejlesztése.
JEL-kód: D12
-
Az olasz élelmiszeripari termékek megítélése a magyar fogyasztók körében
31-52Megtekintések száma:103Az élelmiszer-marketing szerepe egyre fontosabbá válik, mivel az élelmiszerpiac rendkívül kompetitív és érzékeny a gazdasági, kulturális és társadalmi változásokra. Az fogyasztói magatartás megértése az élelmiszerpiacon kulcsfontosságú a hatékony marketingstratégiák kidolgozásához. Kutatásunk célja az volt, hogy a magyar piacon megvizsgáljuk a származási ország hatását mint fogyasztást befolyásoló tényezőt, különös tekintettel az olasz élelmiszertermékekre. Kvantitatív és kvalitatív módszereket (azaz kérdőíves felmérést és két fókuszcsoportos interjút) alkalmazva elemeztük a válaszadók olasz élelmiszerekkel kapcsolatos vásárlási szokásait, preferenciáit, valamint a „Made in Italy” termékekhez fűződő attitűdjeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a származási ország befolyásolja a fogyasztói döntéseket, különösen az olasz termékeket rendszeresen vásárlók körében, akik ezekhez az élelmiszerekhez magasabb minőséget, különleges ízt és frissességet társítanak. Ugyanakkor a fogyasztók árérzékenysége korlátozó tényező lehet a prémium árazás alkalmazásakor. Az olasz élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdök alapján a fogyasztók három jól elkülöníthető szegmensbe sorolhatók („Elutasítók”, „Semlegesek” és „Lelkesek”), és megállapítható, hogy a szocio-ökonómiai státusz növekedésével az olasz termékek iránti attitűdök is javulnak. A kiváló minőség és az egyedi ízvilág hangsúlyozása, valamint a szegmens alapú szájreklám tudatos alkalmazása fontos szerepet játszhat a „Made in Italy” élelmiszerek magyar piacon való népszerűsítésében.
JEL-kódok: M31, Q13 -
A szülői egészségtudatosság és az étkezési preferenciáik vizsgálata a gyermekkori elhízás tükrében
27-38Megtekintések száma:786A XXI. század egyik megatrendje, az egészségtudatos életmód és táplálkozás, amely kutatásunk alapját képezi. A téma számtalan aspektusa már ismert, ám a szülők egészségtudatossága, illetve élelmiszervásárlási szokásaik és ennek hatásai gyermekeik egészségére egy olyan téma, amelyről még csak elenyésző számú tanulmány készült, amely alátámasztja tanulmányunk relevanciáját. Feltáró kutatásunk célját a különböző szülői attitűdök, illetve preferenciák vizsgálata képezte, melynek keretein belül olyan Magyarországon élő édesanyákat és édesapákat kérdeztünk meg, akiknek gyermekei 0-14 év közöttiek. Primer kutatásunk során, kérdőíves megkérdezést alkalmaztunk, amelyet 206-an töltöttek ki, így a főbb gondolatok, irányelvek már tetten érhetők a szülők étkezési és nevelési szokásaikat tekintve. Kutatásunk főbb témakörei: az egészség és az egészséges életmód fontossága, a szülői tájékozódás formái és módja a témát illetően, a családok étkezési szokásai, illetve a szülői felelősségvállalás kérdésköre. A statisztikai elemzés során több szegmentumot sikerült elkülönítenem egymástól, melyek eltérő attitűdjei, preferenciái jól kimutathatók. Az eredményekből kiderült például, hogy a válaszadók az egyes értékcsoportok mentén másképp ítélik meg az étkezéseket vagy az információforrások fontosságát és hitelességét.
JEL-kódok: I12, M31
-
Pilot-study az iskolai éttermek ételeinek kedvelése és az éttermi szolgáltatás fontosabb tényezőinek vizsgálatához
53-63Megtekintések száma:249Magyarországon a nevelési-oktatási intézményekben a fenntartó köteles napi egyszeri étkezés keretében egy ebédet biztosítani. Ez iskoláskorú gyermekeknél a lakosság 14%-át érinti (2016-os adat). Az iskolai étkeztetési szolgáltatást azonban sok tanuló nem veszi igénybe többnyire ételintolerancia, vagy „nem szeretem”, „nem finom”, és „negatív szóbeszéd a menzáról”, stb. okok miatt. Néhány országban már végeztek felméréseket az iskolai menza és ételei kedveléséről, hogy áthidaljanak ezek közül néhány okot.
Magyarországon még nem történt ilyen felmérés, ezért fő célunk a budapesti iskolai éttermek és ételeinek kedveltségi szintjének felmérése. Ennek első lépése e pilot-study, ahol az általunk kidolgozott menzaértékelő kérdőívet teszteltük öt iskola, összesen 202 étkező diákján és pedagógusán. Célul tűztük ki az iskolai étterem ételeire és fontosabb tényezőire vonatkozó kérdőívünk érthetőségének tesztelését továbbá kis csoportos vizsgálatát az ételek kedvelésének, és többször-kevesebbszer fogyasztásának, a szolgáltatás fontosabb tényezőinek rangsorolását és megvalósulását, illetve a diákok és pedagógusok véleményeinek összehasonlítását.
A kérdőívek kiértékeléséből megállapítottuk, hogy rangsorolásos kérdést nem érdemes beletenni a kérdőívbe. E kérdés kivételével kérdőívünk alkalmasnak bizonyult nagy mintaszámon való alkalmazásra. A kiértékelés során külön érdemes kiértékelni a diákok és pedagógusok válaszait az életkori sajátosságokból fakadó eltérések miatt.
A diákok nagyon kedvelt ételei közé a sült és rántott húsok tartoznak (szívesebben is ennének belőlük többször), illetve a sütemények és desszertek. Egyöntetűen nem kedvelt ételt/ételcsoportot nem jelöltek meg, de kedveltségi listájukat a főzelékek és az egyszerű levesek zárták, amelyekből kevesebbszer is szeretnének fogyasztani. A pedagógusok egészségesebb ételcsoportokat preferáltak (halak, párolt, grillezett, rántott zöldségek) továbbá a rántott és a sült húsokat, és többször ennének halakat, sült húst és húsos leveseket. Kevésbé kedvelt ételeik a tészta ételek, és az egyszerű levesek, de kevesebbszer ennének főzeléket és gabona köretet. Általában a pedagógusok magasabb értékelési szintet adtak egy-egy ételcsoportra, ezért az ételcsoportok majdnem felénél szignifikáns különbség adódik a diákok válaszaihoz képest. A tészta ételeket, és a süteményeket, desszerteket a diákok kedvelték szignifikánsan jobban.
Az ételek tulajdonságainak (íz, illat, táplálóság, hőmérséklet, szépen tálalás) diákok szerinti minősítése szignifikánsan alacsonyabb a pedagógusokénál. A higiéniával, az ételek egészségességével, és változatosságával mindkét csoport meg volt elégedve. Sajnos a diákétterem egyéni igényekhez való alkalmazkodása még nem megfelelő egyik csoport szerint sem.JEL-kódok: D12, L83
-
Az étkezési tojás fogyasztási szokásainak főbb jellemzői Magyarországon
133-138Megtekintések száma:215Hazánkban az elmúlt években számos változás ment végbe a tojáságazatban, a vertikum szereplőinek számos kihívással kell szembenéznie napjainkban is. Magyarországon jelentősen visszaesett a tojás termelése és annak fogyasztása. A tanulmány célja megvizsgálni, hogy mely tényezők mennyire fontosak a hazai fogyasztók számára az étkezési tojás vásárlása és fogyasztása során, illetve hogy mennyire informáltak a fogyasztók a tojással kapcsolatban. Ennek felméréséhez egy online megkérdezést végeztünk, melynek során 729 értékelhető kérdőívet gyűjtöttünk be. A válaszadók 99%-a alkalmanként vagy rendszeren fogyaszt tojást, míg 79,1%-a meg is vásárolja azt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a hazai fogyasztók a tojás frissességét és annak sérülésmentességét tartják a legfontosabbnak, míg az olyan tényezők, mint a védjegy, a kilogrammonkénti ár vagy a tojás színe kevésbé befolyásolják a választásukat. Jelen tanulmányban csak a vásárlás és a fogyasztás során befolyásoló tényezők fontossága, valamint az ezekkel kapcsolatos vélemények kerültek bemutatásra. A rendelkezésünkre álló adatbázis alapján a hazai étkezési tojás fogyasztással és vásárlással kapcsolatos összefüggések alaposabb feltárására további vizsgálatok szükségesek.
-
Margarinnal kapcsolatos preferenciák vizsgálata egyetemista fogyasztók körében
3-12Megtekintések száma:298Kutatásunk középpontjában a diszkrét választási kísérlet alkalmazhatóságának vizsgálata volt, az élelmiszerekkel (jelen esetben margarinnal) kapcsolatosan. A módszertan hatékonyságának felmérése mellett szerettünk volna képet kapni arról, hogyan is ítélnek meg a hazai fogyasztók egy olyan egészség szempontjából megosztó terméket, mint a margarint. Azaz milyen tulajdonságokat várnak el és melyek azok, amelyek növelik/csökkentik hasznosságérzetüket. Továbbá ezek összhangban vannak-e a civilizációs megbetegedések megelőzésével. A válaszok megtalálásához a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói körében vittük végig a diszkrét választás kísérletét, a szakirodalomban leírt részletességgel. Modellünk becslései, a módszertan jelen területen történő sikeres alkalmazhatóságát igazolják. A kapott eredmények alapján, a zsír és sótartalom növekedésével arányosan csökken a fizetési hajlandóság (WTP), az előzetes elvárásokkal ellentétben a fogyasztói hasznosságérzetet nem befolyásolja jelentős mértékben a napraforgóolaj tartalom. A nyert információkból hasonló konzekvenciára jutottunk, mint a bevezetőben hivatkozott irodalmak szerzői. Következtetésünk szerint a mintában szereplő fogyasztók között részben jelen van az egészségtudatosság és a civilizációs megbetegedések megelőzését szolgáló döntéseket hozzák meg választásaik során. Kutatásunk korlátai között említést kell tenni újfent arról, hogy a tanulmány elsődleges célja a módszertan tesztelése volt, a bevont minta nem reprezentatív, így az eredmények nem alkalmasak általánosításra. Emellett az alkalmazott modell magyarázóereje (R^2) csekély. Ezen tényezőkből adódóan, jövőbeni kutatási irányokat jelenthet egy reprezentatív minta vizsgálata, valamint további modellek tesztelése.
JEL-kódok: I12, M31
-
A fenntartható értékrend vizsgálata a debreceni egyetemisták körében
3-20Megtekintések száma:559Kutatásunk célja a fenntartható értékrend megjelenésének vizsgálata volt debreceni egyetemisták körében. Első lépésként célunk volt feltárni a LOHAS és a LOVOS fogyasztói csoportok értékeit és vizsgálni a két szegmens kapcsolatrendszerét. Ezt követően elemeztük az értékek megjelenését debreceni egyetemisták körében faktoranalízis segítségével. Majd k-means és hiearchikus klaszterezési eljárást alkalmazva az egyetemisták értékrendalapú életstílus-szegmentációját végeztük el mindkét szegmens esetében külön-külön.
Kutatásunk legfontosabb eredményeinek a következők tekinthetők. A LOHAS és LOVOS szegmens között bár több közös érték felfedezhető, azonban mégis két jól elkülöníthető csoportot alkotnak. A fenntarthatóság irányába mutató, ezen belül is a LOHAS életstílus jellemzői megjelentek a debreceni egyetemisták értékrendjében is. Az Ambiciózus trendkövetők csoportja (mintasokaság 25,1%-a) nem tekinthető teljes egészében a LOHAS értékek iránt elkötelezett fogyasztói csoportnak, azonban a klaszter tagjai körvonalazzák leginkább a LOHAS fogyasztók életstílusának jellemzőit.
A LOVOS életstílus jellemzői szintén megjelentek a kutatás alapján a debreceni egyetemisták értékrendjében. A Tudatos egyszerűsítők (a mintasokaság 34,6%-a) esetében tapasztalhatjuk a legnagyobb elköteleződést a LOVOS értékek irányában, náluk mindhárom, a szegmenssel kapcsolatban megfogalmazott értékcsoport jelen van.JEL-kódok: A13, Q56, D70
-
Generációk környezetvédelmi tudatossága és fenntartható termékfejlesztés: A zöld jövő felé vezető út
45-57Megtekintések száma:506A környezetvédelem korunk egyik legfontosabb kihívása, amely a növekvő népesség és fogyasztás következtében egyre sürgetőbbé válik. Ez a tanulmány különböző generációk, különösen a Z generáció környezeti tudatosságát vizsgálja, és kiemeli a nemek közötti különbségeket. Az online kérdőíves kutatás során 427 fő Észak-alföldi régióban élő válaszadó véleményét elemeztük, közülük 367-en tartoztak a Z generációhoz (148 férfi, 219 nő), és 57-en az X és Y generációhoz. A tanulmány a Z generáció klímaváltozás mérséklésével kapcsolatos tevékenységekhez való hozzáállását is vizsgálta, nemek és generációk közötti összehasonlítással. A szelektív hulladékgyűjtést (átlag=4,37), az élelmiszer-pazarlás elkerülését (átlag=4,21) és a tudatos energiahasználatot (átlag=4,17) a Z generáció rangsorolta a legfontosabbként egy 1-től 5 ig terjedő Likert skálán (1= egyáltalán nem fontos, 5= teljes mértékben fontos). A nők szignifikánsan magasabbra értékelték a környezettudatos tevékenységeket, mint például az újrahasznosított papír használatát és a kevesebb csomagolást igénylő termékek választását, mint a férfiak (p≤0,05). Az összehasonlító elemzés kimutatta, hogy az X és Y generáció szinte minden klímavédelmi tevékenységet fontosabbnak tart, mint a Z generáció (p≤0,05), ami valószínűleg az energiatakarékossági megoldásokkal kapcsolatos magasabb szintű ismereteknek köszönhető. Az oktatás és a családi környezet kiemelt szerepet játszik a környezeti értékek kialakításában. Generációs különbségek ellenére a Z generáció is prioritásként kezeli a hulladékcsökkentést, és vásárlási döntéseikben figyelembe veszik a klímavédelmi szempontokat. A tanulmány bemutatja egy fenntartható üdítőital kifejlesztését is, amely figyelembe veszi a környezeti szempontokat, és innovatív csomagolási megoldást kínál a hulladék minimalizálása érdekében.
JEL kód: Q01 -
A LOHAS szegmens mérete és jellemzői Magyarországon
11-30Megtekintések száma:779Az 1990-es évekig a marketing fókuszában azok a cserefolyamatok álltak, amelyekben a hatalom birtokosa a termelő volt. Az erőforrások korlátozottságának és a környezeti kihívásoknak a felismerésével, a harmadik évezred elején olyan globális kérdések foglalkoztatják a marketing szakembereket, mint a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás. Kutatásunk célja a fenntartható értékrend szerinti életstílus elemzésével meghatározni a magyarországi LOHAS fogyasztói csoport nagyságát, melyet három lépésben valósítottunk meg. Elsőként a fenntartható értékrend hazai megjelenését vizsgáltuk faktorelemzés segítségével. Ezt követően elvégeztük a magyar fogyasztók értékrend alapú életstílus szegmentációját k-means klaszterezési eljárás segítségével, végül pedig további szegmentációval megbecsültük a LOHAS értékek iránt legelkötelezettebb fogyasztói csoport nagyságát. Célkitűzésünk volt továbbá, hogy eredményeinket összehasonlítsuk Rácz (2013) azonos módszertannal végzett tudományos munkájának legfontosabb megállapításaival. A kutatás célkitűzéseinek megvalósítására egy 1000 fős országos reprezentatív kérdőíves megkérdezést indítottunk 2013 szeptemberében Magyarországon. Az értékorientált életstílus kutatás során 25 életstílus-állítást fogalmaztunk meg. A 25 állítás 5 tényező mentén került kialakításra, amelyek a következők voltak: környezettudatos értékek, egészségtudatos értékek, etikus értékek, autentikus értékek, individualista értékek. Eredményeink szerint a magyar fogyasztók értékrendjében jelen vannak a fenntarthatóság irányába mutató jellemzők, és azok hat értékkategóriába különülnek el: individualista értékek, autentikus értékek, környezettudatos értékek, etikus kompetenciaértékek, egészségtudatos értékek, etikus vállalati értékek. Az értékdimenziók közül az autentikus értékek, az egészség- és környezettudatosság, valamint az etikus vállalati magatartás meghatározó jelentőségűek a magyar lakosság számára. A fenntartható értékrend mentén öt értékalapú szegmentumot tudtunk elkülöníteni, ezek név szerint az Idősödő közömbösek (16,4%), a Fiatal trendkövetők (32,1%), a Fiatal környezettudatosak (18,6%), az Etikus hagyománytisztelők (22,6%) és a Csalódott pesszimisták (10,3%). A legnagyobb klaszter, a Fiatal trendkövetők csoportja körvonalazza leginkább a LOHAS fogyasztók életstílusának jellemzőit. A szegmens azonban nem tekinthető teljes egészében a LOHAS értékek iránt elkötelezett fogyasztói csoportnak. A legnagyobb heterogenitást az etikus kompetenciaértékek mentén mutatják a Fiatal trendkövetők, ezért szükségesnek tartottuk a csoport további szegmentálását a legelkötelezettebb LOHAS fogyasztók arányának meghatározása érdekében. Az etikus kompetencia- jellemzőket leginkább felülértékelő harmadik alklaszter feleltethető meg a magyar LOHAS fogyasztói csoportnak. Eredményeink alapján arányuk 8,7% a magyar lakosságon belül, amely lényegében megegyezik Rácz (2013) megközelítően 8,0%-os csoportméretével.
-
Fiatal versenysportolók étkezési szokásainak vizsgálata
79-88Megtekintések száma:799Napjainkban a mozgás és az egészségmegőrzése egyre hangsúlyosabban jelenik meg mind a közéletben, mind a tudományos világban. Ehhez kapcsolódóan számos tudományos fejlődéssel, új ajánlással találkozhatunk. Jelen kutatásban a sportoló ifjúságot vizsgáltuk, elsősorban étkezési szokásaikat illetően, hiszen a megfelelő étrend összeállítása sokban hozzájárul, hogy a sportolók a lehető legjobb eredményt tudják elérni. Kutatásunkban az aktuális tudományos trendek, kutatási eredmények feltérképezése után kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltuk a célcsoport tagjait, azaz a versenysportot űző 15-35 közötti fiatalokat. A szűrések és az adattisztítás után 190 fő maradt a mintában. A vizsgálatok jelen tanulmányban leíró statisztikai elemzésekre épültek. Eredményeinkből kiderült, hogy alanyainknál nem lép fel különbség a felkészülési- és versenyidőszak alatti étkezés esetében, ez mindkét periódusban jellemzően az ajánlásoknak megfelelően 3-5 alkalom. Ezenkívül megállapíthatjuk, hogy már az egészen fiatal sportolók is tisztában vannak a tudatos táplálkozás fontosságával, és igyekeznek ennek megfelelő, kiegyensúlyozott étkezést folytatni. Ami viszont kevésbé fest jó képet tájékozottságukról, hogy nem ismerik vagy nem tartják fontosnak a különböző egészség- és teljesítményvédő, illetve -fejlesztő élelmiszerek fogyasztását, illetve nem is érdeklődnek az ehhez kapcsolódó új lehetőségek iránt.
JEL besorolás: M31, H12, Z2
-
Táplálkozási szokások változása a pandémia alatt
39-53Megtekintések száma:579A COVID-19 fertőzés jelentős mértékben hatott a lakosság mindennapi életvitelére, melynek oka elsődlegesen a járványellenes megszorító intézkedések voltak. Előtérbe kerültek az egészséget védő tényezők, melyek közül az egészséges táplálkozásnak kiemelt szerepe van az emberi szervezet kórokozókkal szembeni ellenállás fokozásában. Ezen kívül a túlsúly kedvezőtlenül befolyásolja a betegség lefolyását, így társadalmunkra még nagyobb veszélyt jelent a vírus. Célunk volt vizsgálni, hogy milyen változásokat hozott a pandémia a mindennapi étkezésünkben, kiemelten a zöldség és gyümölcs fogyasztást. Az adatgyűjtés során szekunder és primer kutatást is végeztünk. Primer vizsgálatunkat online kérdőív segítségével végeztük, melyre 242 válasz érkezett. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek felénél változtak a táplálkozási szokások és egy harmada plusz kilókkal küzd a pandémia alatt. Nagyobb százalékban gondolják azt, hogy elegendő zöldség/gyümölcs fogyasztásuk, míg a napi ajánlott mennyiség bevitele már csak 29,6%-ra jellemző. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a napi ajánlott zöldség/gyümölcs mennyiségével nincsenek tisztába a megkérdezettek, amely az egészséges táplálkozás szempontjából is alapvető problémaként tekinthető.
JEL kód: I12
-
Online élelmiszervásárlási szokások és lehetőségek vizsgálata magyar és amerikai online vásárlók körében
31-43Megtekintések száma:689A témaválasztás időszerű, aktuális. Jelen kutatásban elemzésre kerültek a – nem reprezentatív – minta alapján a magyar és az amerikai online vásárlók nemzetiségbeli és demográfiai azonosságai, valamint különbségei.
A cikk első célkitűzése a kutatási eredmények elemzése során feltárni a nemzetenként eltérő online termék- és szolgáltatáskategóriákat. A kutatásban résztvevő magyar fogyasztók többsége a leggyakrabban vásárolt online termék és/vagy szolgáltatáskategóriák közé a melegételt, az élelmiszert és a napi fogyasztási cikkeket sorolta, valamint ¹/₅-ük jelölte, hogy igénybe veszi az online biztosítók és bankok oldalait. A megkérdezett amerikaiak leginkább divatipari termékeket, ruhaneműket és kiegészítőket vásárolnak online. További kutatások során kiderült, hogy az eltérő fogyasztói szokások egyik fő oka, hogy a vizsgált régióban szinte egyáltalán nincsen melegétel kiszállítás, csupán a hétköznapi bevásárlás lehetősége adott (például napi fogyasztási cikkek, félkész termékek vásárlása, stb.).
További kutatási cél volt a tanulmány eredményei alapján feltárni, hogy mely változók, illetve milyen információk játszhatnak szerepet az online vásárlás előnyben részesítésében. Ezt az 1. táblázat „online vásárlás indoklásának” állításai tartalmazzák, amelyek összefoglalják az online vásárlás előnyeit és hátrányait. A fogyasztók preferenciáit vizsgálva a nemzetiség tekintetében a „jobb minőség”, a „csak online vásárolható” meg a termék, továbbá a „kényelem”, illetve az „interneten csak összehasonlítom” állításokban volt szignifikáns különbség. Ezen túlmenően a „jobb minőség” esetében a nemzetek között tapasztalt demográfiai különbségek (mint például a személyek iskolai végezettsége és jövedelme) is jelentősen befolyásolták a kapott eredményeket. Példaként említve a „jóval átlag alatti jövedelem” kategóriájában mutattak az amerikai és a magyar fogyasztók közel azonos értéket. A további jövedelem kategóriákban az amerikaiak inkább értettek egyet azzal, hogy azért böngésznek az interneten, mert ott csak összehasonlítják a termékeket, mint az ugyanakkora jövedelemmel rendelkező magyar fogyasztók. A vizsgálat az „interneten csak összehasonlítom” állítás esetében, jövedelem szintenként mutatott kiemelt eltérést.
Az online élelmiszervásárlásra kiterjedő kérdésben a VR szemüveg segítségével, otthonról intézhető virtuális élelmiszerbevásárlás lehetőségét vizsgáltam, ahol mindkét nemzetiség esetében közepes, relatív semleges értéket kaptam. Eszerint az élelmiszerboltban tett virtuális bevásárlás lehetőségére nem kaptam egyértelmű, pozitív eredményt.
Mostani kérdőíves megkérdezésem eredményei alapján további potenciális kutatási témakörök merültek fel számos tudományterületre vonatkoztatva (pl. a robottechnika és a szoftverfejlesztés), amelyeket a későbbiek során további kutatásokkal fogok megvizsgálni.JEL-kód: E70
