Évf. 6 szám 2 (2019): Táplálkozásmarketing
Articles

Margarinnal kapcsolatos preferenciák vizsgálata egyetemista fogyasztók körében

Megjelent december 31, 2019
Táplálkozásmarketing_2019_2_borító
Czine Péter
Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Statisztika és Módszertani Intézet
Bio
Prof. Dr. Szakály Zoltán
Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet
Bio
Prof. Dr. Balogh Péter
Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Statisztika és Módszertani Intézet
Bio
PDF

APA

Czine, P., Szakály, Z., & Balogh, P. (2019). Margarinnal kapcsolatos preferenciák vizsgálata egyetemista fogyasztók körében. Táplálkozásmarketing, 6(2), 3–12. https://doi.org/10.20494/TM/6/2/1

Kutatásunk középpontjában a diszkrét választási kísérlet alkalmazhatóságának vizsgálata volt, az élelmiszerekkel (jelen esetben margarinnal) kapcsolatosan. A módszertan hatékonyságának felmérése mellett szerettünk volna képet kapni arról, hogyan is ítélnek meg a hazai fogyasztók egy olyan egészség szempontjából megosztó terméket, mint a margarint. Azaz milyen tulajdonságokat várnak el és melyek azok, amelyek növelik/csökkentik hasznosságérzetüket. Továbbá ezek összhangban vannak-e a civilizációs megbetegedések megelőzésével. A válaszok megtalálásához a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói körében vittük végig a diszkrét választás kísérletét, a szakirodalomban leírt részletességgel. Modellünk becslései, a módszertan jelen területen történő sikeres alkalmazhatóságát igazolják. A kapott eredmények alapján, a zsír és sótartalom növekedésével arányosan csökken a fizetési hajlandóság (WTP), az előzetes elvárásokkal ellentétben a fogyasztói hasznosságérzetet nem befolyásolja jelentős mértékben a napraforgóolaj tartalom. A nyert információkból hasonló konzekvenciára jutottunk, mint a bevezetőben hivatkozott irodalmak szerzői. Következtetésünk szerint a mintában szereplő fogyasztók között részben jelen van az egészségtudatosság és a civilizációs megbetegedések megelőzését szolgáló döntéseket hozzák meg választásaik során. Kutatásunk korlátai között említést kell tenni újfent arról, hogy a tanulmány elsődleges célja a módszertan tesztelése volt, a bevont minta nem reprezentatív, így az eredmények nem alkalmasak általánosításra. Emellett az alkalmazott modell magyarázóereje (R^2) csekély. Ezen tényezőkből adódóan, jövőbeni kutatási irányokat jelenthet egy reprezentatív minta vizsgálata, valamint további modellek tesztelése.

JEL-kódok: I12, M31