Keresés

Keresési eredmények

• EMBER-TERMÉSZET INDONÉZIA – MALUKUBAN : HYGERA LAI: ÖRÖKSÉG AZ ÖKOLÓGIA VÉDELMÉHEZ LUANG-SZIGETEN

  49-61

  Kissiya Efilina

  Biczó Gábor

  Megtekintések száma:

  312

  Luang-sziget egy kis sziget Kelet-Timor közelében, Ausztráliától délnyugatra. A földrajzi elhelyezkedés, a globális gazdasági megfontolások, a globális éghajlat és az indonéz kormány politikája egyaránt hatással van a Luang-szigeti nép létezésére és kultúrájára. A Luang-sziget lakosságának van egy Hygera Lai nevű helyi bölcsessége, amely segíti őket a természettel való kapcsolat kialakításában. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a Hygera Lai és a környezet kapcsolatát a Luang-sziget lakói között. Jelen kutatás egy ökológiai antropológiai lencsét használó kvalitatív vizsgálat.

• AZ ORIGINALITÁS MÉRŐ ÉS BECSLŐ MÓDSZEREINEK KONKURENS VALIDITÁSA

  27-38

  Mező Ferenc

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  1532

  Jelen tanulmányban az originalitás mérésének és becslésének módszertani problémáira fókuszálunk. Az első részben bemutatunk néhány tesztekben alkalmazott pontozási szisztémát, majd rámutatunk a becslőskálák alkalmazásának lehetőségeire, buktatóira. A második részben egy konkurens validitás vizsgálatot (n=127) mutatunk be. Alkalmazott tesztek és változók: a Tóth-féle Kreativitást Becslő Skála (TKBS), a Szokatlan használat teszt és a Körök teszt originalitást mérő változói. Eredmények: kb. r = 0,2 szignifikáns (p≤0,05) korreláció volt az originalitás pontok között – ez nem elég a konkurens validitás szempontjából.

• A IX. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia Programja

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  250

  A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, valamint a Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége tisztelettel meghívja Önt a IX. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris tudományos konferenciára. 

  A konferencia ideje: 2024. április 12.

  A konferencia helye:

  Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar  

  Cím: 4220, Hajdúböszörmény, Désány István u. 1-9.

  A tanulmányban a konferencia programja olvasható.

• ROMA SZAKKOLLÉGISTÁK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN

  41-60

  Rákó Erzsébet

  Bocsi Veronika

  Megtekintések száma:

  455

  A tanulmány fő célja, hogy a debreceni székhellyel működő roma szakkollégiumokban tanuló diákokat bemutassa. Ennek keretét egy 2019-es kutatás adja, amely a három szakkollégium 62 hallgatóját érte el. A téma aktualitását az adja, hogy a roma és nem roma fiatalok továbbtanulását összevetve még mindig kevés a felsőoktatásba bekerülő roma fiatalok száma. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen tényezők segítették a roma szakkollégistákat az iskolai sikerek elérésben. A kutatás kérdőíve a diákok szociokulturális hátterét, tanulási motivációit, középiskolai tapasztalatait, illetve a kapcsolathálók etnikai mintázatait mérte fel. Az empirikus eredmények elméleti kereteit a magyarországi roma gyermekek és fiatalok oktatásszociológiai kutatásainak eredményei jelentik, amelyeket a felzárkóztató programok ismertetésével egészítünk ki. Az elemzés során a kapott adatokat a Magyar Ifjúság 2016 adatbázisához viszonyítjuk, így képet kapunk arról, hogy a roma fiatalok milyen csoportjai számára vált elérhetővé a felsőoktatás. Vizsgálatunk egy szála a roma identitással bíró, illetve roma identitással nem bíró szakkollégisták összehasonlítását tartalmazza.

• AZ OXIPO JÁTÉKGYŰJTEMÉNY A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉÉRT

  63-73

  Mező Katalin

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  2015

  Jelen tanulmány egy komplex kutatási projekt első szakaszának bemutatásáról szól, melynek célja egy új (az OxIPO modell alapján kidolgozott) játékgyűjtemény elméleti hátterének megismertetése. A játékgyűjtemény a gyermekkorban kialakuló kognitív képességek fejlesztése érdekében került összeállításra. A kognitív képességekkel kapcsolatban Affolter (1972), Sindelar (1994) és mások korábbi fejlesztési megközelítései figyelembe vették az érzékelés vizuális, auditív vagy motorikus (inter) modalitásait, de úgy gondoljuk, hogy komplexebb modellre van szükségünk a teljes képességrendszer lefedéséhez. Az OxIPO modell (Mező, 2002, 2016) keretén belül a tanulást információfeldolgozási folyamatként értelmezzük.  Az OxIPO modellben (Mező, 2002, 2016) a Tanulás = Organizáció - szervezés x (Input -bemenet + Process - feldolgozás + Output- kimenet), ennek segítségével nem csak a bemeneti modalitásokat tudjuk szabályozni és rendszerezni, hanem a kimeneti modalitásokat is, és emellett értelmezhetünk néhány kognitív képességet a folyamatfázisban. Készítettünk egy játékgyűjteményt, amely hat bemeneti (vizuális, auditív, kinesztikus, szaglás, ízléses és tapintható) modalitáson, öt kognitív képességen (észlelés, figyelem, memória, fogalmi gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás) és három kimeneti (vizuális, auditív, motorikus) modalitáson alapul. A 6 bemeneti modalitás, az 5 célképesség és a 3 kimeneti modalitás eredményeként 90 különféle játék létezik, amelyeket az OxIPO modell leírhat. A jövőben empirikus vizsgálatokkal be kell bizonyítanunk, hogy ez a játékgyűjtemény 90 független kognitív képesség tesztelésére és fejlesztésére használható. Másrészt be kell bizonyítanunk, hogy ezek a kognitív képességek valóban befolyásolják a gyermekek mindennapi életét és az eredményességüket.

• A CSILLAGÁSZAT KREATÍV OKTATÁSA AZ ÓVODÁBAN ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

  53-68

  Samatova Aziza

  Chrappán Magdolna

  Megtekintések száma:

  275

  A tanulmány a csillagászat kreatív tanítási módszereinek alkalmazási lehetőségeit mutatja be az üzbég óvodai és általános iskolai oktatásban, a tudomány és technológia modern fejlődésével összefüggésben. A tanulmányban a szerzők a csillagászat kreatív tanításának módszereit ismertetik, amelyek célja a gyermekek a világról alkotott elképzeléseinek formálása modern tudományos csillagászat által. A tanulmány elemzi azon pedagógiai kísérletek eredményeit, amelyek bebizonyították, hogy a csillagászat kreatív tanítása jelentősen növeli a gyermekek érdeklődését a tudomány iránt, és hozzájárul kreatív gondolkodás és potenciál fejlődéséhez. A csillagászat kreatív tanításának fő alapelvei az óvodai és általános iskolai oktatásban  a játékok, a kísérletek, a kommunikáció, a kreativitás és a különböző vizualizációs eszközök használata. Ezek a módszerek és elvek segítenek a gyerekeknek abban, hogy jobban megértsék az elméleteket és a tudományos tényeket, és lehetővé teszik számukra, hogy részt vegyenek a tevékenységekben. Így a tanulmány alapjául szolgálhat az óvodai és általános iskolai csillagászat tanításának új módszereinek és megközelítéseinek kidolgozásához, valamint a meglévő módszerek hatékonyságának javításához.

• KONFERENCIA A TANULÁSRÓL ÉS A TÁRSADALOMRÓL

  113-118

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  474

  Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem volt a helyszíne a „Tanulás és Társadalom” Interdiszciplináris Nemzetközi Konferenciának 2022. november 10-12.-én. A konferencián 12 ország 331 résztvevőjének 161 előadását tették közzé 16 szekcióban. A rendezvény a MEC_SZ_141117 projekt keretében valósult meg, mely projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_SZ_21 pályázati program finanszírozásában valósult meg. Jelen tanulmány egy rövid beszámoló a konferenciáról.

• ISKOLAI SZOCIÁLIS MUNKA MAGYARORSZÁGON ÉS NAGY-BRITANNIÁBAN

  57-71

  Szecskó János

  Megtekintések száma:

  611

  A tanulmány a Magyarországon és Nagy-Britanniában működő iskolai szociális munkát mutatja be és hasonlítja össze egymással. A kutatás célja a két országban végzett tevékenység részletesebb, pontosabb megismerése, rámutatva a gyakorlatban megvalósuló hasonlóságokra és a különbségekre. A kutatási kérdések rávilágítanak a magyar és a brit iskolai szociális munka működésének körülményeire, a szociális munkás és az oktatási intézmény együttműködésére, valamint az ott végzett tevékenységekre. A kutatás módszereként félig strukturált interjúkat készítettünk (n=14) az iskolákkal szoros kapcsolatban álló szociális munkásokkal és kifejezetten iskolai szociális munkásokkal. Az oktatási intézményekben megszervezett mentálhigiénés-teamek működtetése nem csak a gyermekek védelmét szolgálják, hanem egy ilyen szakmai csapat létrehozása és koordinálása az iskolai szociális munkás elfogadottságát és befolyását is növelheti az intézményben.

• AZ AGRESSZIÓ MEGNYILVÁNULÁSA A KREATIVITÁSTESZTEKBEN

  43-55

  Mező Katalin

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  857

  Noha az agresszió és a kreativitás kölcsönhatása már az 1900-as évek kezdetétől kutatott terület, annak lehetősége, hogy a kreativitástesztek az agresszió vizsgálatára is alkalmasak lehetnek mégis újszerű. Jelen tanulmányban (egy agresszió-mutató kidolgozását és validálását célzó hosszabb távú kutatás elővizsgálataként) a kreativitástesztekben megjelenő agresszív válaszok gyakoriságára, korrelációira fókuszálunk. Módszer: a Szokatlan használat és a Körök teszt (verbális és nem verbális kreativitástesztek) ingereire adott agresszív válaszok számának különbségeit, korrelációs kapcsolatait elemezzük (N=356 fő). Eredményeink szerint a kreativitástesztek különböző ingereire adott agresszív válaszok száma: a) szignifikánsan különböző (p<0,001); b) nem korrelál jól egymással (max r=0,414); c) függ (p<0,001) a nem és a kor alapján képzett mintaváltozóktól. A kreativitástesztek esetében lehetségesnek tartjuk egy speciális agressziómutató kidolgozását, de e munka során figyelembe kell vennünk jelen tanulmány eredményeit.

• MŰVÉSZETI DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZÖK A MŰVÉSZETTEL NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN

  91-102

  Mező Ferenc

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  836

  Jelen tanulmány a művészettel nevelés szolgálatában álló művészetdiagnosztikai eszközök bemutatásáról szól, melyek alkalmasak lehetnek a tanulói képességek pedagógiai, pszichológiai kontextusban végzett felmérésére. A tanulmány rövid áttekintést nyújt a vizuális művészet területén használható diagnosztikai eszközökről is.

• A MEGFELELŐ OKTATÁSI INTÉZMÉNY KIVÁLASZTÁSÁNÁL MEGJELENŐ TÁRSADALMI ELVÁRÁSOK

  35-47

  Inántsy Pap Ágnes

  Szilágyi Barnabás

  Megtekintések száma:

  237

  Több mint 1000 egyházi fenntartású köznevelési intézmény működik jelenleg Magyarországon, így a felekezeti oktatásügy napjainkban újra igen aktuális kérdéssé vált. Az expanzió számos okra vezethető vissza, amelyhez kiindulópontként azt az 1990-es törvényt tekinthetjük, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról rendelkezik. Ennek eredményeképpen a rendszerváltás óta az egyház iskolafenntartó is lett, ami új kihívásokat jelent, illetve folyamatosan új elvárásokat is támaszt vele szemben. A felekezeti iskoláknak közfinanszírozású intézményként egyeztetni kell saját oktatási/nevelési küldetését az állam és az iskolaválasztók elvárásaival. Az iskolaválasztás determinánsait számos kutató vizsgálta nemzetközi és hazai szinten is (Bell 2009, Dronkers 1995, Ferenc-Séra 2001, Kertesi 2005, Korzenszky 1997). Feltételezhetjük, hogy az iskola a társadalmi mobilitás eszközeként a szülők szemében gyermekük boldogulásának lehetőségét villantja fel. Az iskolaválasztás determinánsai országonként és koronként változóak lehetnek, mégis vannak viszonylag állandónak tekinthető faktorok. Ilyenek lehetnek a lakókörnyezet, a szülők társadalmi státusza, iskolai végzettsége, vallásossága, kulturális tőkéje, hite az iskolában, mint a társadalmi mobilitás eszközében, jövőképe, illetve tájékozottságuk az iskolaválasztási lehetőségekről. Meghatározó determináns lehet továbbá a család összetétele és koherenciája.  Feltételezhetjük, hogy a felekezeti-, az állami-, alapítványi iskolákat választó iskola felhasználók motivációi eltérők lehetnek. Az is valószínűsíthető, hogy az iskola szintje – alap vagy középfok – is befolyásolja az iskolaválasztók attitüdjeit. Jelen tanulmány célja, hogy a görögkatolikus egyház által fenntartott iskolák választói körében végzett kérdőíves empirikus kutatás eredményeit ismertessem, illetve azokat tágabb értelmezési keretbe helyezve olyan társadalmi szintű összefüggéseket keressek, amelyek segíthetnek megismerni az egyházakkal, mint iskolafenntartókkal szemben megfogalmazott elvárásokat, illetve aggályokat.  

• TEHETSÉGKERESŐ ÉS -FEJLESZTŐ PROGRAMOK A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEIBEN

  89-96

  Ábrám Tibor

  Sarka Ferenc

  Megtekintések száma:

  207

  A Magyarországi Református Egyház Tehetséggondozó Stratégiája a TÁMOP-3.1.17-15-2015-0004 pályázat keretében készült melyet az Európai Szociális Alap és a magyar állam közösen finanszírozta. Jelen tanulmányban e stratégia részleteit vázoljuk fel.

• GENERÁCIÓK KÖZÖTTI KAPCSOLAT MEGERŐSÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS JÓ GYAKORLATAI KÖZÉP-EURÓPÁBAN – ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

  109-126

  Varga Nagy Anikó

  Molnár Balázs

  Megtekintések száma:

  405

  “A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje” címmel végeztünk kutatást az EFOP-5.2.2.-17-2017-00048 projekt azonosító számú „A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok Kárpát-medencei kutatása a Hajdúsámsoni Református Egyházközség és a Családpedagógiai Egyesület együttműködésében” pályázati projekthez kapcsolódóan. Online kérdőívet készítettünk a humánszolgáltatásban dolgozó szakemberek számára. A kérdőív elsősorban generációk közti kapcsolatok erősítését példázó jó gyakorlatok feltárását szolgálta, a családi közösségek összetartásának és erősítésének, valamint a mai családokat megismerő különféle lehetőségeknek a középpontba állításával. Célunk volt a több generációt megmozgató programokkal kapcsolatos jó gyakorlatok összegyűjtésének a felvállalása a generációkat érintő motivációk feltárásával. Jelen tanulmányunkban az ezekkel kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze.

• BESZÁMOLÓ A 4. NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIÁRÓL

  71-81

  Mező Katalin

  Mándy Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  382

  Beszámoló a 4. Nemzetközi Interdiszciplináris Konferenciáról

• HALLGATÓI SZOCIALIZÁCIÓ - OKTATÓI SZEMMEL

  19-33

  Bocsi Veronika

  Megtekintések száma:

  526

  A tanulmány célja, hogy a hallgatói szocializáció két szálát, a szakmai szocializációt és a felsőoktatás nevelésszociológiai aspektusát az oktatók nézőpontjából mutassa be. Az elméleti keretet a hallgatói szocializáció és az értelmiségképzés lehetőségei adják. de kitérünk az egyetemek átalakuló világára is, amelyben az általunk vizsgált folyamat zajlik. Kutatásunk kezdete óta (2019. szeptembere) 21 félig strukturált interjút rögzítettünk egy olyan oktatói mintán, amellyel eddig a képzési struktúra tíz területét és az ország hét városát fedtük le. Jelen elemzésünk az interjús beszélgetések alábbi területeire fókuszál: a hallgatói populáció leírása, az egyetem kulturális klímája, illetve az egyetem hatásmechanizmusa (ez utóbbiban az oktatói hatásokat is áttekintjük). Eredményeink arra utalnak, hogy az egyetemi szocializáció intézményenként változatos képet mutat, amelyet a város nagysága, az egyetemek kulturális klímája, az intézmények szervezeti jegyei és az oktatói közeg is alakít. A hallgatói szocializáció folyamatát a középiskolából érkező diákok sajátosságai is formálják, illetve olyan külső, az egyetemtől független kontextusok, mint a mediatizáció, az olvasási-tanulási szokások megváltozása vagy a diákok motivációja

• A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK REGGIO EMILIA JELLEGŰ MEGKÖZELÍTÉSE

  149-168

  Rusli Nor Amalina Binti

  Varga Nagy Anikó

  Megtekintések száma:

  764

  A tanulmány célja annak feltárása, hogy milyen módon foglalkozik a “Reggio Emilia” a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. A tanulmány a Reggio Emilia megközelítésben alkalmazott kutatók (például Vygotsky, Gardner, Piaget, Bronfenbrenner, Bruner és Dewey) elméleteit tárgyalja. A Reggio Emilia megközelítés segíthet a sajátos igényű gyermekek tanulási képességeinek optimalizálásában, megkönnyíti a tapasztalatokon keresztül történő tanulást és lehetőséget, bátorságot ad nekik, hogy kipróbáljanak valami újat. A cikk célja annak vizsgálata, hogy a Reggio Emilia megközelítés milyen mértékben segítheti a sajátos nevelési igényű gyermekek kreativitásának fejlődését, valamint, hogy bemutassa a sajátos nevelési igényű gyermekek korai nevelése során alkalmazható Reggio Emilia nevelési formákat.

• A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALMI MOBILITÁS: HODÁSZI PÉLDA

  Szabó Henriett

  Megtekintések száma:

  287

  A tanulmány Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében található nagyközség esetében vizsgálja a roma származású fiatalok társadalmi mobilitásának folyamatát. Hodász település a vonatkozó kutatások tükrében azért került a figyelem középpontjába, mert ellentétben a hasonló adottságú hátrányos helyzetű zárt roma közösségekkel, itt feltűnően nagy számban sikerült a fiataloknak a tanulás révén kiemelkedniük. Az elemzés átfogóan értelmezi azokat a helyi társadalom működését meghatározó szabályokat, az oláh cigány közösség lokális értékrendjét jellemző sajátosságokat, amelyek lehetővé tették, hogy roma fiatalok nagy számban szerezzenek felsőfokú végzettséget.  A tanulmány második felében három esettanulmányon keresztül az olvasó azt is megértheti, hogy az értelmiségi pálya, az ennek keretében lejátszódó integráció nem eredményez automatikusan társadalmi mobilitást. Ennek belátásához a szituatív elemzés révén, Hodász példájában meghatározhatóak azok a tényezők, amelyek az értelmiségi pályára kerülés alapfeltételeit képezték.

• A MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÉS A SZABADIDŐSPORT KAPCSOLATA

  29-40

  Pfau Christa

  Kanyó Krisztina Zsófia

  Megtekintések száma:

  2344

  A mai felgyorsult világnak köszönhetően a lelki eredetű betegségek száma megsokszorozódott, a krónikus stressz, önbizalomhiány, depresszió mind jelen vannak az emberek hétköznapjaiban. Ahogy a fizikai egészség meglétéhez, úgy a mentális egészség megőrzéséhez, javításához is elengedhetetlen az emberek életében a fizikai aktivitás. A kutatás során a jövő nemzedékének mentális egészségét és sportolási szokásait vizsgáljuk, fókuszálva a stresszkezelő képességre, a stresszoldás fontosságára. A kapott válaszokat vizsgálva, elsősorban a vizsgált személyek sportolási szokásait állítjuk párhuzamba a mentális tényezőkkel, az összefüggések feltárása érdekében. A kutatás során, primer eljárásként, kérdőíves felmérést végeztünk, melynek keretében 331 fő válaszát elemeztük. A Debrecenben élő fiatalok 72,3%-a választotta a 3-4-es fokozatot (4-es skálán) a stresszkezelő képességük mértékére irányuló kérdés során.  Ugyanezen megkérdezésre, a sporttevékenységet nem végző fiatal felnőttek 52,5%-a érzi úgy, hogy jó, vagy közel jó stresszkezelő képességnek vannak birtokában. A sportolók 19,8%-al nagyobb arányban válaszolták tapasztalataik alapján, hogy jó stresszkezelő képességgel rendelkeznek, mint a sporttevékenységet nem, vagy ritkán végző egyének. A megkérdezettek a sport pozitív hatásai közül a koncentráció segítését (7-es skálán 5,8-ra értékelt) és stresszoldást (5,8) tartják a legfontosabbnak. A válaszadók, függetlenül attól, hogy melyik kategóriába tartoznak a sportolási szokások tekintetében, a stresszoldást, mint a sport egy mentális egészségre ható tényezőjét kiemelten fontosnak tartják. A sportolók 85%-a, míg a nem sportolók 80,7%-a tartja fontosnak a sport stresszoldó hatását, tehát csupán 4,3%-os eltérést prezentál az eredmény, ami elenyésző mértéknek számít. Ez mégis pozitívumként könyvelhető el, mivel a sporttevékenységet nem végzők is tisztában vannak a széles körben elfogadott ténnyel, miszerint a sport egyik, a mentális egészségre gyakorolt hatása a stresszoldás.

• A TEHETSÉGMENEDZSMENT TAPASZTALATÁBÓL ‒ JÓ GYAKORLAT A DEBRECENI ÁRPÁD VEZÉR ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

  117-127

  Tóth Elektra

  Czeglédi Ildikó

  Pálinkás Réka

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  415

  A tehetséggondozás nagyon fontos területe az iskolák pedagógiai programjának. A gyerekek érdeklődési körének vizsgálata vagy az érdeklődésük felkeltése jelentheti a tanulók számára azt a tanulási motivációt mely lehetővé teszi a tehetség kibontakozását vagy segítheti a tehetséggé válás folyamatát, melyet a pedagógus-tanuló-szülő közös összehangolt munkája tehet a legeredményesebbé. Tanulmányunkban a Debreceni Árpád Vezér Általános Iskola tanulói tehetséggondozásában Tóth Elektra 5. b. osztályos tanuló és mentortanárja Czeglédi Ildikó által bemutatott pályaművét és a tehetséggondozás folyamatát és résztvevőit mutatjuk be, mint jó gyakorlatot. A kutatás témája az űrkutatás és csillagászat volt, mely igen érdekes téma lehet a diákoknak, hiszen olyan objektumokkal foglalkozik, melyek fényévnyi távolságban kissé misztikusnak és elérhetetlenek tűnve motiválják a gyerekeket is a megismerés folyamtára. A VI. Debreceni Városi Tehetséggondozó Diákkonferencia 2022. március 10-n rendezett eseményre készült, a pályamű egy 3 oldalas dolgozatból és egy 5 perces kiselőadásból állt. Az Észak-alföldi régióba tanuló felső tagozatos diákok által kitöltött kérdőíves kutatás (N=357) arra kereste a választ, hogy érdeklődnek-e a gyerekek az űrkutatás iránt, honnan szereznek erről információt és milyen iskolai programba kapcsolódnának be, ami ezzel a témával kapcsolatos. A kérdőív eredményeit SPSS szoftver segítségével került feldolgozásra, alapstatisztikát (átlag, szórás) és összefüggés vizsgálatot (independent t test, Chi 2 proba) számítottunk. A kutatás igazolta, hogy a gyerekek érdeklődnek a téma iránt ám az iskolai programok során a fiúk és lányok motivációjában szignifikáns eltérést tudtunk kimutatni, melyeket az iskolai programokat szervező pedagógusoknak érdemes figyelembe venni, így még eredményesebben tudják a majd a gyerekeket megszólítani a témában. A lányokat az űrkutatás hasznosságával, a rajz és technika foglalkozásokkal és előadásokkal lehet megszólítani, míg a fiúkat az internetes játékokkal.

• A SZOKATLAN HASZNÁLAT ÉS A KÖRÖK KREATIVITÁS TESZTEK MAGYAR NYELVŰ VÁLTOZATAINAK FELÜLVIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK ESETÉBEN

  41-47

  Mező Katalin

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  1591

  Bár az idő, mint látens vagy explicit tényező szerepet játszik minden kreatív folyamatban, az idő szerepének közvetlen vizsgálata ritkábban fordul elő a kreativitáskutatásban (Mező K., 2017; Mainemelis, 2002; Runco, 1999). Jelen tanulmány a kreativitás tesztek magyar változatainak felülvizsgálatára fókuszál, mivel ezeknek a teszteknek az utolsó sztenderdizálása több mint 30 éve volt. A vizsgálatban a Szokatlan Használat Teszt (mint verbális kreativitási teszt), a Körök teszt (mint figurális teszt) és a Raven nem verbális intelligencia teszt (mint kiegészítő vizsgálat) alkalmazására került sor. A kutatási mintát 1363 általános és középiskolás diák alkotta, akiknek 35331 válaszát rögzítettük és elemeztük. Eredményeink szerint szignifikáns különbség (p ≤ 0,05) van a régi és az új (revideált) értékelési táblázatok pontszámai között, az összes teszt és az összes korcsoport esetében. A felülvizsgált pontszámok szempontjából szignifikáns különbség van a fluencia, az originalitás és a flexibilitás tekintetében mind a tesztek, mind az összes korcsoport esetében. Az egyéb mutatók (átlagos originalitás, relatív flexibilitás és a revideált átlagos originalitás) különbségei nem jelentősek.

• A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK NÉMET NYELVOKTATÁSÁNAK HELYZETE NYÍREGYHÁZÁN

  69-81

  Nemes Magdolna

  Rózsa Helga

  Megtekintések száma:

  401

  Jelen tanulmány a tanulásban akadályozott tanulók német nyelv-oktatásának helyzetét mutatja be Nyíregyházán. Kutatásunkban félig strukturált interjúkat alkalmaztunk, a szülők és a tanulók, valamint a nyelvtanárok körében. A témát az érintett hetedik és nyolcadik osztályos tanulók és szüleik szempontjából vizsgáltuk. A cél az volt, hogy feltérképezzük benyomásaikat, amelyek segítséget nyújthatnak az egységesítésben. A vizsgálatban 25 tanulásban akadályozott tanuló és szüleik vettek részt. Az interjúk a Nyíregyházi Göllesz Viktor Szakiskola, Általános Iskola és EGYMI, valamint a Nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Képességfejlesztő Iskola, Kollégium és EGYMI 7. és 8. osztályos tanulóival készültek 2020 tavaszán. A vizsgált képet a gyermekeket tanító két nyelvtanárral készült interjú teszi teljessé. A tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a résztvevők részéről igény van az egységesítésre. A diákok, a nyelv-tanárok és szülők számára is könnyebbséget jelentene az otthoni tanulás támogatásában, ha egységes tankönyv kínálat állna rendelkezésre. A kutatás során kapott válaszokból arra következtethetünk, hogy a pedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni képességekhez való alkalmazkodásra és a játékos, kommunikatív nyelvoktatásra.

• A MAGYAR SPORTPOLITIKA LEGFŐBB JELLEMZŐI, INTÉZKEDÉSEI 1945-TŐL KEZDŐDŐEN A RENDSZERVÁLTÁSIG ÉS NAPJAINKIG, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LABDARÚGÁS SPORTÁGÁRA

  19-33

  Rábai Dávid

  Megtekintések száma:

  590

  Jelen elméleti jellegű tanulmányunk célkitűzése, hogy felderítse és bemutassa a magyar sporton és a labdarúgáson belül végbemenő sportpolitikai intézkedéseket és piacosítási folyamatokat, amely a neoliberális gondolkodás egyik eredményeképpen indult be és ment végbe hazánkban a rendszerváltástól kezdődően. A dolgozatunkban ezeket a lehetséges kiváltó okokat vesszük górcső alá az ebben a témában született kutatási eredmények és tanulmányok alapján. Célunk, hogy 1945-től kezdődően keressük azokat a kiváltó eseményeket, amelyek a sportpolitikai folyamatok változásaihoz, esetleges paradigmaváltásához vezethettek. Célunk még, hogy kiemelten a labdarúgás sportágát sportpolitikai vizsgálódás alá vessük és kapcsolódási pontokat keressünk a labdarúgó akadémiákkal összefüggésben. A tanulmányunk több fejezetből épül fel. Az első fő részben a magyar sport helyzetét tekintettük át a sportpolitikai változások tükrében 1945-től kezdődően egészen a rendszerváltozásig, illetve az azt követő évekig. A második fő fejezetben a labdarúgással kapcsolatos legfőbb sportpolitikai intézkedéseket és az ezzel járó változásokat tekintettük át ugyanezen korszakot vizsgálva. Ennek a fejezetnek a harmadik alegységében, külön alfejezetben tárgyaltuk a labdarúgó akadémiákkal kapcsolatos legfőbb politikai változásokat.  Kutatásunk eredményeképpen kiderült, hogy a szocialista rendszert befejező rendszerváltás jelensége markáns politikai változásokat hozott mind a sport, mind pedig szűkebb értelemben a labdarúgás sportágán belül. A legfőbb változásként a piacosodási folyamat emelhető ki, amellyel hazánk labdarúgása a nyugati minták követésének irányába indult. A labdarúgó akadémiák széleskörű elterjedése politikai döntések eredményeként határozható meg, azonban hiába működnek közel már 17 éve hazánkban, mégsem tudják határozottan igazolni a létjogosultságukat.

• A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA PEDAGÓGIAI HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ HAJLANDÓSÁG VIZSGÁLATA GYÓGYPEDAGÓGUS HALLGATÓK KÖRÉBEN

  31-45

  Demeter Zsuzsa

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  1481

  Cél: a mesterséges intelligencia alapú rendszerek, eszközök, szolgáltatások begyűrűztek az élet minden területére, így megjelentek az oktatásban is. Jelen tanulmány célja a leendő gyógypedagógusok véleményeinek megismerése a mesterséges intelligencia (röviden MI) pedagógiai célú használatával kapcsolatban. Módszer: A tanulmányban bemutatásra kerülő vizsgálatban n= 157 gyógypedagógia szakos hallgató véleményének elemzésére került sor, kérdőíves kutatás segítségével. Az eredményeket matematikai statisztikai elemzéssel, az SPSS szoftver segítségével értékeltük ki. A programon belül kereszttáblás elemzést, χ²-tesztet és gyakoriságszámítást alkalmaztunk. Eredmények: a leendő gyógypedagógusok csak nagyon kis százaléka (18,5%) találkozott az eddigi tanulmányai alatt MI eszközökkel és alkalmazásokkal. Az MI eszközök alkalmazását inkább a tanórai tevékenységeken kívül tartják elképzelhetőnek. Az MI használatára való hajlandóság tekintetében nincs szignifikáns különbség az életkor viszonylatában, a 24 év alattiak 59,7%-a , a 24 év felettiek 65 % véli úgy, hogy az MI eszközök szükségesek a gyógypedagógiában, ugyanakkor az MI alkalmazások, eszközök és lehetőségek tekintetében a leendő gyógypedagógusok tudása  nagyon bizonytalan és kevés, ezért szükség lenne a mesterséges intelligenciával kapcsolatos edukáció széles körű elterjesztésére.

• „FELKÉSZÜLÉS (EGYÜTT) A XXI. SZÁZAD KIHÍVÁSAIRA” CÍMŰ KIADVÁNY BEMUTATÁSA

  79-82

  Mező Katalin

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  488

  „Felkészülés (együtt) a XXI. század kihívásaira” című kiadvány bemutatása (recenzió).

• HYDROCEPHALUS-SZAL SZÜLETETT TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYERMEK ‒ ESETLEÍRÁS

  71-81

  Mező Katalin

  Varga Attiláné

  Megtekintések száma:

  756

  A tanulmány egy hydrocephalus-szal (vízfejűséggel) született, tanulásban akadályozott gyermek élet-útjának bemutatásával, személyiségfejlődésének, fejleszthetőségének elemzésével foglalkozik. A veleszületett vízfejűség hatásaként jellemzően értelmi, magatartásbeli, beilleszkedési zavarok alakulnak ki, melyek jelentős mértékben befolyásolják az egyén életminőségét. A publikációban egy tanulásban akadályozott hidrocephaliás tanuló esettanulmánya jelenik meg.