Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A versenyképesség és a pénzügyi pozíció változás elemzése a tejiparban
    145-150
    Megtekintések száma:
    3

    Tanulmányomban összehasonlítottam a vezető tejipari vállalatok versenyképességének pénzügyi szempontú és versenyképességi definíció alapján történő elemzési eredményeit. Ennek vizsgálata az ágazat jelentősége, illetve az érdekes kutatási eredményeket előrevetítő kirívóan magas koncentráció miatt fontos. Az elemzés elvégzéséhez a 2011-es saját tőke értékek és a termékszerkezet alapján hét „tejtermék gyártása” főtevékenységű, a koncentrációt is jól reprezentáló vállalatot vontam be a vizsgálatba, melyeket a vállalati érdekek miatt 1,2,3,4,5,6,7-tel jelöltem. A vállalatok általam kiválasztott pénzügyi mutatóit elemeztem először igazodva számos hazai és nemzetközi szakirodalmi forráshoz. Ezután a Somogyi Márta által megalkotott és a Chikán-Czakó-féle versenyképességi definíciók meghatározó tényezőit pénzügyi alapadatokkal számszerűsítve is megvizsgáltam a kiválasztott vállalatok versenyképességét. Viszonyítási alapként technikai iparági átlagokat számoltam egyszerű számtani átlagok meghatározásával. Az elemzésekhez az elmúlt négy év beszámolóinak adatait használtam. Az adatok alapján az iparágra általánosságban a forgótőke-menedzsment hatékonyságának javítása jellemző. Az elemzésből kiderült, hogy a vizsgált vállalatok közül a legnagyobb piaci részesedésű két évben is veszteséges, míg a második legmagasabb árbevételű mind a négy vizsgált évben veszteséget realizált. Továbbá a versenyképességi definíción alapuló vizsgálat eredményei csökkentették a vállalatok közti különbségeket.

  • Élelmiszer-kereskedelmi vállalatok felelős magatartása
    103-108
    Megtekintések száma:
    4

    A környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás területén a tudományos élet képviselői egyre többször hangsúlyozzák, hogy a vállalatok működésének társadalmi és ökológiai hatásai egyre jelentősebbé válnak, így a vállalatok is felismerték, hogy az üzlet hagyományos értékrendszere – amely a profiton, a gazdasági növekedésen, a technológiai hatékonyságon és a pénzügyi teljesítményen alapul – nem segíti a környezeti-társadalmi célok elérését. Egyre több cég felelős gondolkodású vezetője a profitmaximalizáláson túl, szociális, emberi jogi, környezetvédelmi szempontokat is beépíti a cég céljai, értékei közé, mely révén a hagyományos célrendszer módosul és elvezet a felelős vállalat kialakulásához. A tanulmány célja, hogy a környezettudatos és felelős vállalati magatartás fogalmi tisztázása után bemutassa azokat a menedzsment eszközöket, mely révén a vállalatok környezetvédelem és társadalmi felelősségvállalás érdekében vállalt elkötelezettségüket és hozott intézkedéseiket hitelt érdemlő módon nyilvánosságra hozzák. Ezt követően értékelje a hazánkban működő multinacionális élelmiszer-gazdasági vállalatok, vizsgált témakörre vonatkozó, gyakorlatban megnyilvánuló magatartását.

  • A baromfifeldolgozó szektor top 1+3 vállalatának elemzése
    27-34
    Megtekintések száma:
    2

    A globalizálódó világban a vállalatok növekedése nem egyszerű, a növekedés megtartásához szükséges a piaci pozíció megerősítése, a profitabilitás, új piacok szerzése, a fizetőképesség megőrzése, a beruházások megtérülése, a tulajdonosi érték növelése. A beruházások, az optimális tőkeszerkezet és az erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás mind hozzájárul a vállalatok fenntartható, hosszú távú növekedéséhez, teljesítményének javulásához. A gyakorlatban a vállalatok forrásai között, a rövid- és hosszú lejáratú banki hitelek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a támogatások különböző formái, melyek hatást gyakorolnak a versenyszférában működő vállalatok eredményességére. A sikeres vállalatok növekedési stratégiájában megjelenik a nemzetköziesedés gondolata a külföldi piacra lépés során, amit a kibocsátás volumenének növelésével képesek elérni, melyhez olyan értékgeneráló, kapacitásbővítő beruházásokat kell végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a termelés adta méretgazdaságosság kihasználását (FENYVES et al., 2016).

  • A pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelésének szerepe a tőzsdén jegyezett vállalatok körében
    101-108
    Megtekintések száma:
    7

    A számviteli rendszer legfőbb célja és feladata, hogy megbízható és valós képet biztosítson a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Hazánkban a számviteli szabályozás klasszikusan a bekerülési értékek alkalmazására épül, azonban nem új keletű igény a bekerülési áras értékelés mellett, az aktuális piaci értékek számviteli alkalmazása. Az uniós irányelveknek megfelelően a hazai számviteli szabályozás 2004. január 1-től hatályba léptette a pénzügyi instrumentumok meghatározott körének valós értéken történő értékelési lehetőségét. Ezzel párhuzamosan a tőzsdén jegyzett vállalatok számára bevezették az összevont (konszolidált) éves beszámolójuk nemzetközi standardok (IFRS) szerinti elkészítésének követelményét. Dolgozatomban a tőzsdén jegyzett magyarországi székhelyű vállalatok egyedi és összevont (konszolidált) éves beszámolóit vizsgáltam primer kutatás formájában. Elsődleges célom volt választ kapni arra, hogy a valós értéken történő értékelést a vállalatok milyen mértékben alkalmazzák az egyedi éves beszámolójuk, valamint a nemzetközi standardok szerint összeállított konszolidált beszámolójuk során, az értékelés milyen módon van hatással az eredményre, illetve hogyan változtatja meg a vagyon összetételét. A pénzügyi instrumentumok valós értékelése a hazai gyakorlatban kezdetleges és sok esetben becsléseken alapul. Eredményhatása következtében azonban jelentős hatást gyakorol a vállalati teljesítmény megítélésére. Így a közeljövőben mindenképp jelentős figyelmet érdemel mind a gyakorlati alkalmazás, mind a könyvvizsgálat területén.

  • A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY OKOZTA HATÁSOK VIZSGÁLATA SZABOLCSSZATMÁR-BEREG MEGYE AUTÓIPARÁBAN TEVÉKENYKEDŐ VÁLLALATOK FOGLALKOZTATÁSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRE VONATKOZÓAN
    47-52
    Megtekintések száma:
    11

    Magyarországon a 2020 márciusában megjelenő Covid19-járvány a nemzetgazdaság bruttó hazai termelését illetően valamennyi ágazatában erőteljesen éreztette a hatását annak berobbanását követően, azonban az év végére szinte stabilizálta helyzetét. Ez azt jelenti, hogy a 2020-as év teljes egészében az ipari termelés GDP-je az előző év azonos időszakához képest 2%-kal nagyobb, míg a szolgáltatás 1%-kal kisebb teljesítményt tudott elérni. Tanulmányunk általános célja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei autóiparban tevékenykedő 3, különböző vállalati méretkategóriába tartozó cég példáján keresztül bemutassuk, hogy a világjárvány milyen változásokat okozott azok foglalkoztatási és pénzügyi helyzetét tekintve. Feltételezzük, hogy az országos átlagos adatokhoz hasonlóan, a vizsgált cégeknek sem kellett a járvány miatt jelentős negatívumokat átélniük. A vizsgált cégeknél a járvány hatása a foglalkoztatás és a pénzügyi helyzet terén rugalmas alkalmazkodást kívánt a vállalatok vezetőitől, melyekhez időben képesek voltak alkalmazkodni, és jövedelmezően sikerült zárniuk a 2020-as évet. Annak ellenére, hogy a munkaerő foglalkoztatása terén a cégek szinte miden lehetőséget kihasználtak arra vonatkozóan, hogy megtartsák alkalmazottaikat, mégis történtek elbocsátások (a mikro vállalkozás esetében). A pénzügyi helyzet vonatkozásában pedig elmondható, hogy összességében jól helyt álltak a cégek, a 2020. évi tavaszi mélypontot maguk után hagyva év végére talpra álltak, sőt az egyik cégnek extra profitot is sikerült elérnie. A vállalatok vezetőivel készített mélyinterjúk alapján hipotézisünk így bizonyítást nyert.

  • Mennyire környezettudatosak az egyes Hajdú-Bihar megyei élelmiszer-gazdasági vállala-tok?
    67-74
    Megtekintések száma:
    0

    A világ népessége olyan rohamos mértékben növekszik, hogy a megnövekedett élelmiszerigény kielégítése egyre nagyobb terheket ró az élelmiszertermelésre, mind mennyiségi- mind minőségi kérdés tekintetében. Az intenzívebb termelés egyre több energia- és nyersanyag-felhasználást kíván, ugyanakkor velejárója a növekvő mértékű környezeti terhelés is. Jelen tanulmányban arra vállalkoztam, hogy megvizsgálva a szűkebb értelemben vett élelmiszer-gazdaság környezetterhelő hatását, a feltárt probléma megoldására lehetőségként kidolgozzak egy ipari ökológiai modellt ezen vállalatok körében Hajdú-Bihar Megyében. Végül a vállalatok körében kérdőíves felmérést készítettem a környezeti magatartásukról, hogy feltárjam a modell megvalósításának lehetőségét illetve akadályozó tényezőit.

  • Egyetemisták véleménye a társadalmi felelősségvállalásról (CSR)
    159-166
    Megtekintések száma:
    4

    A gazdasági és ökológiai rendszer együttes működését, az ember és a természet viszonyát diszharmónia jellemzi, mely orvoslására tudatos, felelős magatartás és cselekvés szükséges. Egyre több cég, felelős gondolkodású vezetője, a profitmaximalizáláson túl önkéntesen jogi, etikai, erkölcsi, környezetvédelmi és társadalmi szempontokat is beépít a cég céljai, értékei közé, vagyis felismerték, hogy az üzleti élet világa nem egy hermetikusan zárt terület, hanem kapcsolatban áll szűkebb és tágabb környezetével, vagyis a társadalommal és a természeti környezettel. Számos szakirodalomban olvashatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben a vállalatok fokozódó erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy felelős magatartásukat nyilvánosságra hozzák, tájékoztassák a fogyasztókat, remélvén, hogy a fogyasztók bizalmat szavaznak terméküknek, szolgáltatásuknak. Azonban kevesebbet olvashatunk arról, hogy a fogyasztók hogyan vélekednek a cégek felelős magatartásával kapcsolatban. Jelen tanulmány célja az volt, hogy bemutassam Egyetemünk turizmus-vendéglátás valamint kereskedelem és marketing szakon tanuló végzős hallgatóinak véleményét a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban. Érdekesnek tartottam megvizsgálni, hogy van-e különbség a két szakon tanulók érdeklődése, véleménye, tájékozottsága között a vizsgált témában; befolyásolja-e a hozzáállásukat nemük, illetve származási helyük.

  • Karantén tanulságok: hogyan alakítja át a felgyorsuló digitális forradalom gazdaságainkat
    75-80
    Megtekintések száma:
    10

    Tanulmányom azt vizsgálja, hogy a digitalizáció hogyan alakítja át a gazdaságot és a munkaerőpiacot. A különböző technológiák alkalmazása, a robotológia és a mesterséges intelligencia az életünkben minden területen jelen vannak és gyökereikben alakítják át a gazdaság világát. Jelen kutatás arra is keresi a választ, hogy a robotizáció miként függ össze a munkahelyek megszűnésével és teremtésével, továbbá bemutatásra kerülnek az ezzel kapcsolatos tévhitek. A létrejött negyedik ipari forradalomban adatrobbanás következett be, ahol az IT legfőbb feladata, hogy korszerűsítsen és megteremtse a kellő biztonságot, ami egyszerre áldás és átok a vállalatok számára, a rendelkezésükre álló hatalmas adatmennyiség miatt, amit fel tudnak használni üzleti célú „manipulációhoz”, de fontos, hogy ki tudják szűrni belőle a számukra érdemlegeset. Magyarországi viszonylatokat tekintve a digitalizáció hozzájárulhat a GDP növekedéséhez, miközben növeli a termelékenységet. A digitális megoldásokkal időt szabadítanak fel az emberek, a saját felhasználású óráikat gyarapítják, azonban ezt a megnövekedett „szabadságot” gyakran fordítják céltalan böngészésre, és ez az, amit a vállalatoknak ki kell használniuk, meg kell tanulniuk hirdetni és a megfelelő módon megfogni a vásárlók figyelmét, majd a honlapon tartani őket és vevőközpontúan gondolkozni, így a vevők igényei maximális kielégítést nyernek, ami az e-kereskedelem alapja.

  • Az ITIL felkészültség vizsgálata hazai vállalatok körében
    57-64
    Megtekintések száma:
    3

    Az informatika egyre meghatározóbbá válik az üzleti tevékenységek eredményesebbé tételében. Egy vállalat fennmaradása elképzelhetetlen megfelelő informatikai felszereltség és annak megfelelő színvonalú üzemeltetése hiányában. Dolgozatomban elemzem az ITIL azon pontjait, ajánlásait, melyek ahhoz szükségesek, hogy egy vállalat az információs technológia segítségével életképes, megbízható hálózatot építsen ki. Továbbá bemutatom néhány magyarországi vállalat informatikai infrastruktúráját, valamint azt, hogy informatikai felszereltségük használhatóságát az ITIL folyamatok bevezetése milyen szinten segíti. Különböző magyar vállalatok ITIL felkészültségét vizsgálva kiválasztottam három céget, melyeknél különbözőféleképpen valósul meg a szolgáltatásnyújtás. Fontos különbség, hogy míg az első – profiljából fakadóan – másoknak nyújt informatikai üzemeltetési szolgáltatást, a második belső szervezete által üzemelteti saját informatikai rendszerét, a harmadik pedig külső és belső szolgáltatásokat egyaránt használ. A cégek adatait összehasonlítva teszek megállapításokat üzemeltetési biztonságuk fokozására.

  • A munkahelyi egészségfejlesztés jelentősége
    13-18
    Megtekintések száma:
    13

    Magyarországon a lakosság fizikai aktivitása lesújtó képet mutat, az Eurobarometer 2017-es adatai alapján, a fizikai inaktivitás aránya 7%-kal meghaladja az Európai Uniós átlagot. Nemzetközi és hazai tanulmányok bizonyították, hogy mind a nemzetgazdaság, mind a vállalati szféra számára komoly terhet jelentenek, az olyan fizikai inaktivitással összefüggésbe hozható betegségek, mint például a szív és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás vagy a stroke. Vizsgálatomban a fizikai inaktivitás gazdasági terheit mutatom be, illetve a munkahely egészségfejlesztés jelentőségére hívom fel a figyelmet. A kutatási eredményeim alapján megállapítható, hogy annak ellenére, hogy az egészségfejlesztés elsősorban az ember egyéni felelőssége, a munkáltatók szerepe sem megkerülhető. 2009-ben a betegségek közvetlen és közvetett gazdasági terhei – melyek a munkáltatókat érintette – meghaladták 400 000 millió forintot. A vállalatok számára az egészséges munkaerő garantálhatja a zökkenőmentes, folyamatos termelést, így jól felfogott érdekük, hogy hozzájáruljanak munkavállalóik egészséges életmódjához. A munkahely egészségfejlesztő akciók jellemzően megtérülő befektetésnek számítanak, hiszen azok a vállalatok, amelyek rendelkeznek ilyen programokkal, pozitív változást értek el a betegségek miatti hiányzások számában, nőtt a termelékenységük, valamint a vállalati imázs is javult, aminek köszönhetően a személyi állomány fluktuációja is csökkent.

  • A kínai működőtőke-befektetések szerepe a világgazdaságban
    72-82
    Megtekintések száma:
    1

    Napjainkra Kína a sikeresen végrehajtott gazdasági nyitásának és a 2001-es WTO csatlakozásának köszönhetően világgazdaságunk egyik legkiemelkedőbb és egyben legmeghatározóbb szereplőjévé nőtte ki magát. Jelentőségét a világkereskedelemben, a tőkebefektetésekben, a pénzügyi piacokon és technológiai területeken, valamint a nemzetközi szervezetekben betöltött pozíciója is alátámasztja, mindemellett közvetítő szerepet tölt be a világ fejlett és fejlődő országai között. Az ország megnövekedett gazdasági jelentőségének következtében mára nehéz olyan országot találni, ahol ne lennének egyre nagyobb mértékben jelen kínai vállalatok. Azonban a célországok adottságaitól és gazdasági fejlettségétől függően más és más motivációk, érdekek és egyéb tényezők játszanak kulcsfontosságú szerepet a kínai működőtőke vonzásában, ennek köszönhetően különbözőképen hatnak a fogadó országra. Munkám fő célja, hogy alátámasszam hipotézisem, amely szerint összefüggés van a befektetések típusa és a célország gazdasági fejlettsége között – ezért a befektetések mögötti motivációkat, a befektetések jellegét és a fogadó országot érő gazdasági hatásokat vizsgáltam, melynek eredményeként megállapítottam, hogy a fejlődő országokba jellemzően a nyersanyagokhoz és energiahordozókhoz való hozzáférés, míg a fejlett országokban a globális értékláncon való feljebb kerüléshez szükséges versenyképesség javítását célzó befektetések irányulnak.

  • Szolgáltatásnyújtás az ITIL módszertan ajánlásainak megfelelően
    55-60
    Megtekintések száma:
    1

    A vállalatok fejlődését célzó olyan hagyományos eljárások, mint a költségcsökkentés, létszámcsökkentés a gazdasági válság idején egyre gyakoribbak. Azonban nem feltétlenül ezek a célravezető módszerek. A vezetés átgondoltan, informatikai módszertanok ajánlásai alapján is tehet szert profitra. Ilyen módszertan az IT Infrastruktúra Könyvtár (ITIL) is, mely az informatikai infrastruktúra menedzselésére kínál ténylegesen működő, jól bevált módszereket. Ez alapján szervezheti egy vállalat többek közt ügyfélszolgálatát és incidenskezelési folyamatát is. Kutatásom során arra kerestem a választ, tényleg működnek-e ezek a jól bevált gyakorlatok, hogy határozható meg az ideális alkalmazotti létszám, biztosítható-e az ügyfelek elégedettségét kiváltó szolgáltatási szint és rendelkezésre állási idő. A vállalat gazdaságos működését többféle módon el lehet érni, illetve fenn lehet tartani. De az ügyfelek számára az első számú szempont, hogy valóban azt a szolgáltatási szintet kapják-e a pénzükért, amit elvárnak.

  • A BRICS országok jelenléte Afrikában
    77-82
    Megtekintések száma:
    2

    Napjainkban a BRICS országok egyre nagyobb szerepet töltenek be a világgazdaságban, elsősorban beruházásaik révén, az afrikai kontinens pedig rengeteg lehetőséget nyújt a befektetők számára (nyersanyagok, hatalmas felvevőpiac). Kutatómunkám során arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyire mélyült el a BRICS országok és Afrika kapcsolata (elősorban kereskedelemi és befektetési téren). Az országok közti történelmi kapcsolatok alakulását, a külföldi közvetlen tőkeberuházásokat és az azokat végrehajtó legjelentősebb állami vagy magánvállalatok konkrét befektetéseit vizsgálom, a legtöbb helyen az UNCTAD és az OECD adatbázisainak segítségül hívásával. Továbbá áttekintem azon ösztönzőket, melyek az említett országok afrikai behatolás-politikáját irányítják, valamint az általuk, a térségben alkalmazott stratégiákra is kitérek. A kutatások nyomán kitűnik, hogy valóban egyre szorosabb gazdasági kapcsolat van a fejlődő országok adott csoportja és az afrikai kontinens között, emellett a BRICS országok mindegyikének (többek között) 2 alapvető célja van a régióban (nyersanyagok megszerzése, felvevőpiac biztosítása késztermékeik számára), ezen kívül az Afrikába irányuló befektetések nagy részét a BRICS országok multinacionális vállalatai végzik, gyakran a helyi cégek bevonásával (vegyesvállalatok). Végső következtetésként elmondhatjuk, hogy amennyiben a fekete kontinens országai követnék Dél-Afrika példáját, sikeresebben tudnák hasznosítani a BRICS országokból a régióba érkező tőkét.

  • Az élelmiszeripari vállalkozások piacorientációjának vizsgálata
    51-57
    Megtekintések száma:
    1

    Az élelmiszeripari vállalkozások működése folyamatosan napirenden lévő kérdés a gazdaság döntéshozóinak számára. Hangsúly kerül nemcsak arra, hogy milyen fontos a kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe, hanem az is aktuális téma, hogy miként tehető versenyképesebbé a szektor. A napjainkban egyre jobban kiélesedő verseny újabbnál újabb kihívások elé állítja a vállalkozásokat. Ezeknek a változásoknak a kezelésében és felismerésében jelenthet fontos szerepet a piacorientált szervezeti kultúra vagy magatartásforma. A tanulmányban élelmiszeripari vállalkozások piacorientációját vizsgáltam és hogy a vállalatok által adaptált piacorientáció mértéke milyen kapcsolatba hozható a szervezet oktatáspolitikájával, marketing tevékenységével és az élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelőséggel. Arra az eredményre jutottam, hogy a piacorientáció magas szintje együtt jár a szervezet oktatás iránti igényével, a marketing tevékenység végzésével és a magasabb marketing ráfordításokkal. Az élelmiszerbiztonság, az élelmiszertermék-fejlesztés és a piacorientáció közt kapcsolat azonban már nem mutatható ki.

  • A vegán életmódot követő nők fogyasztói magatartása
    13-20
    Megtekintések száma:
    9

    Napjainkban az egészséges életmód piacmeghódító szerepe vitathatatlan. Egyre többen figyelnek oda étkezésükre, életmódjukra. Több irányzat is kialakult ennek jegyében. Ezen tanulmány kimondottan a veganizmusra, ezen túl is a vegán nők fogyasztói attitűdjének megismerésére helyezi a hangsúlyt. Fontos megismernünk motivációikat, illetve reakciójukat egyes marketingkommunikációs eszközre, hogy ezeken keresztül a vállalatok pontosabb képet kapjanak arról, hogy miként tudnak ennek az egyre szélesedő rétegnek az igényeihez alkalmazkodni. Kiemelten a tanulmány kitér a jelenleg népszerű influenszer-jelenségre és arra, hogy a vegán fogyasztókat mennyire befolyásolja döntéseikben egy influenszer véleménye.

  • Ami a pénznél is többet ér – az IT cégek sepciális finanszírozásának hazai esetei
    87-92
    Megtekintések száma:
    0

    Az elmúlt évtizedben átalakult az infokommunikációs technológia, és az internetalapú szolgáltatások elterjedésével új fogyasztói szükségletek jelentek meg. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére új típusú szolgáltatásokat nyújtó vállalatok jöttek létre. Az IT cégek térhódításával a köztudatban is egyre ismertebbé vált a kockázati tőke típusú finanszírozás, amely abban tér el a hagyományosnak tekinthető belső finanszírozási módoktól, hogy nemcsak tulajdonosi tőkét biztosít a portfolióvállalatnak, hanem a befektető aktív közreműködése során szakértelmét és kapcsolati hálóját is rendelkezésére bocsátja. Dolgozatunk célkitűzése, annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mitől értékesebb a hagyományos tőkefinanszírozás formájától a kockázati tőke. Hipotézisünk szerint az IT cégekkel kapcsolatos tőkefinanszírozás sikerének kulcsa a befektető hozzáadott értéke, amely iparági szaktudásának, befektetői tapasztalatának és kapcsolati hálójának rendelkezésre bocsátása által valósul meg. Dolgozatunkban esettanulmányokon keresztül nyújtunk átfogó képet, három IT ágazatban működő, különböző vállalati életszakaszban lévő társaság kockázati tőkével való finanszírozásának hozzáadott értékéről. Az esettanulmányok alapján megállapítottuk, hogy minden vizsgált vállalat esetében beigazolódott, hogy a kapott tőkénél sokkal nagyobb jelentőséggel bír a befektető személyisége és az általa biztosított szemlélet, tudás, tapasztalat és kapcsolati háló.

  • Innovatív klaszterszolgáltatás fejlesztés a hazai klaszterszervezetek körében
    21-26
    Megtekintések száma:
    0

    Azon vállalatok, melyek a jelenlegi kutatási és fejlesztési folyamatokban nem vesznek részt, komoly gazdasági hátrányba kerülhetnek innovatív versenytársaikkal szemben. Kutatásom során a hazai klaszterfejlesztés jellegzetességeit vizsgálva, közelebb kerültem a működésfejlesztési innovációs fejlesztésekhez, új technológiai és vállalati problémamegoldó eszközökhöz, a hazai klaszterszolgáltatások jellemző megjelenési formáihoz és azok gyakori problémáihoz. Az előzetesen áttekintett szakirodalom időszerű adatainak köszönhetően aktuális képet tudtam biztosítani a klasztermenedzsment, klaszterpolitikai tényezők, klaszterszervezés és innovációs jellegzetességekre. Az innovációs folyamatokat használva a létrehozott Működésfejlesztési Innovációs Modell megfelelően tükrözi a modern vállalatfejlesztés tényezőit és leginkább érintett területei. Kutatásaim során arra kerestem a választ, hogy egy hazai klaszterszervezet miként tud segítséget nyújtani klaszter tagvállalataink, és milyen szolgáltatásokra van szüksége, hogy versenyképes, erős szervezetként jelenjen meg az iparág piacán, mint klasztervállalat. A hazai klasztervállalatok sikerének kulcsát megragadva érdemes nagy hangsúlyt fektetni a tudáshálózat magas szintű kiépítésére, a belső kommunikációs hálózat megfelelő működésének fejlesztésére és a hazai ás nemzetközi kapcsolatokra.

  • nemzetközi befektetői szemlélet Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) történő érvényesülésének bemutatása a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor ASA szabad cash flow módszerrel történő vállalatértékelésén keresztül
    33-40
    Megtekintések száma:
    8

    A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szabályozása keretelveken nyugszik. Ezen keretelvek kialakításakor a standardalkotók meghatározták, hogy a pénzügyi jelentések elsődleges felhasználói, akik számára a jelentéseket elő kell állítani, a tőke biztosítói, azaz a jelenlegi és potenciális tulajdonosok, befektetők és tágan értelmezett hitelezők. Ezen koncepció érvényre jutását kívánom bemutatni két, telekommunikációs iparágban működő vállalkozás részvényeibe történő befektetési lehetőség vizsgálatán keresztül. Hipotézisem az, hogy az IFRS szerint készült beszámolók adatai alapján maradéktalanul elkészíthető két különböző országban bejegyzett, különböző tőzsdén jegyzett cég értékelése, mely alapján megéri befektetni a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor ASA részvényeibe. A vállalatok értékelését követően eredményeim alapján hipotézisem első felét elfogadtam, azonban második felét, a két vállalat részvényeibe való befektetést az akkori túlértékeltségük miatt elvetettem. A Magyar Telekomnak osztalékpolitikája felülvizsgálatát, a Telenornak költségei és kötelezettségei csökkentését javasoltam.

  • Napjaink gazdasági válságának bemutatása és hatásának vizsgálata a mikro-, kis-, és középvállalati szektorban három mezőgazdasági vállalkozás példáján keresztül
    5-10
    Megtekintések száma:
    1

    A fejlett piacgazdaságok az elmúlt évtizedekben sem tudtak megszabadulni a növekedés kiszámíthatatlanságaitól és a ciklikus ingadozások terheitől, válságok, tartós recessziók mindig is előfordultak a gazdaság történetében. A napjainkban kibontakozott válság azonban minden eddigi képzeletet felülmúlt, olyan súlyosan érintette az egész világot, hogy még a mai napig sem tudott igazán megbirkózni vele. A világméretű pénzügyi válság drámai módon Magyarországot is elérte egy nemzetközi vihar formájában, melyet egyre erősebben kezdtek érezni a vállalakozások is, különösen a mikro-, kis-, és középvállalkozások, melyek kis méretük és alacsony piaci részesedésük miatt amúgy is jobban ki vannak szolgáltatva a piac változásainak (MURAKÖZY, 2010). Jelenleg a kis- és középvállalati szektor számára a legnagyobb versenyhátrányt az jelenti, hogy nehéz a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás. Ennek oka, hogy a nemrég kialakult gazdasági válság következtében a bankok hitelezési hajlandósága erőteljesen csökkent a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában, ami később a mikro- és kisvállalati hitelezésben is megmutatkozott. Célkitűzésemnek eleget téve megvizsgáltam a gazdasági válság Szabó Lajos egyéni vállalkozóra, a Módos Kft.-re és a Kösely Zrt.-re gyakorolt hatását. A vizsgálat során arra a következtetésre jutottam, hogy mindhárom vállalkozást egyformán érintik a kis- és középvállalati szektor általános problémái, viszont mindhárom vállalkozás eltérően reagál a válság okozta nehézségekre.

  • A vidéki spin-off cégek létjogosultsága – debreceni és budapesti székhelyű spin-off vállalatok összehasonlító elemzése
    37-44
    Megtekintések száma:
    0

    A cikk megírása során a budapesti és debreceni régió spin-off vállalatainak összehasonlítására fektettük a hangsúlyt. Mindezt azért, mert mint minden kisebb országban, Magyarországon is az jellemző, hogy a vállalkozások támogatása egy adott centrum köré összpontosul, és ezt szerettük volna az elért kutatási eredményeinken keresztül is minél jobban illusztrálni. Megállapítottuk, hogy hazánkban még kiforratlan a spin-off vállalkozások háttérrendszere, és a régiók közötti eltérések sem elhanyagolhatóak. Mint minden kisebb országban itt is érvényesül a centralizáltság, vagyis fővárosunk köré összpontosul a tevékenység túlnyomó része. A vidéki spin-off-oknak, tehát megoldást jelenthet, ha székhelyüket Budapestre helyezik át. A törvényi szabályozásokból adódó jogi összeférhetetlenségek szintén megnehezítik a vállalkozások megalakítását, illetve működését. Ennek kezelésére az államnak változtatásokat kellene tennie ezen a téren. Ezen felül az állami szerepvállalást is növelni kellene, különböző programokkal, pályázatokkal. Azt javasoljuk továbbá a vállalkozó szellemű kutatóknak, hogy semmiképpen se kezdjenek egyedül vállalkozásba, hiszen a csapatban való együttműködés mindig sokkal hatékonyabbnak bizonyul. Ebben az esetben lehet ugyanis a legjobban kihasználni az egyénekben rejlő különböző kompetenciákat.

  • A reálopciók alkalmazása a pénzügyekben
    75-82
    Megtekintések száma:
    2

    Napjainkban a vállalkozások fő célja a vállalati vagyon, illetve érték növelése. A vállalkozás értékteremtésének méréséhez, azaz a korábbi értékhez képest elért növekedés meghatározásához, szükséges, hogy megfelelően becsülni tudjuk a vállalat aktuális értékét. A befektetők szeretnék tudni, hogyan növekszik a befektetésük értéke, a befektetésük után milyen többlethozamra számíthatnak. A vállalatok és a beruházások értékelésében hagyományosan az ún. diszkontált cash-flow módszert használják. Ez a módszer az esetek többségében jól használható, azonban vannak olyan esetek, amikor az értékeléshez opcionális jövőbeli lehetőségek kapcsolhatók, esetleg a bizonytalanságot is kezelni kell. Az ilyenek esetek megoldására kezdték el használni a pénzügyi eszközök értékelésére kidolgozott opcióárazási módszereket a reáleszközök területén is. A cikkben bemutatásra kerül egy vállalatértékelési modell, amelyikben kiindulási értékként a vállalati vagyon értékelésére a szabad cash flow kerül felhasználásra, majd a becsült vagyonérték felhasználásával a reálopciós értékelés és a két-dimenziós Monte Carlo szimuláció összekapcsolásával kerül meghatározásra a vállalat piaci értéke. A modellt egy tőzsdei vállalat adatainak felhasználásával került tesztelésre, és a modell megoldása a R statisztikai programcsomagban meglévő opcióértékelési és szimulációs lehetőségek felhasználásával történt.

  • A teljesítménymenedzsment célkitűzéseinek vizsgálata a GE Hungary Kft. kisvárdai fényforrásgyárában
    29-36
    Megtekintések száma:
    0

    A társadalmi és gazdasági változásoknak köszönhetően ma már az ember a legfőbb erőforrás, mely nagyban meghatározza a vállalatok sikerességét. Vállalkozásfejlesztési szakon szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalataim arra engedtek következtetni, hogy az emberi erőforrások kezelésében való jártasság a versenyképesség kulcstényezője, ezért stratégiai kérdéssé vált. Ma már elfogadott tény, hogy a munkaerő szakképzettsége, tudása, elkötelezettsége és motiváltsága a nemzeti és a vállalati tőke jelentős részét alkotja. A teljesítménymenedzsment rendszer egy olyan szisztematikus megközelítése az emberek menedzselésének, amely a teljesítményt, a célokat, a mérést, a visszacsatolást és az elismerést használja eszközként az alkalmazotti potenciál maximális hasznosítására történő motiválásban. A tanulmány fő célja, hogy szakirodalmi áttekintésre alapozva bemutatassa az emberi erőforrás menedzsment centrális elemének, a teljesítménymenedzsment rendszerének a legfontosabb alapelveit, sajátosságait, célkitűzéseit, valamint összefonódását az egyéni teljesítményértékeléssel és a humán erőforrás fejlesztéssel, napjaink egyik legnagyobb magyarországi gazdasági vállalatának tükrén keresztül.

  • A lineáris diszkriminancia-analízis és a logisztikus regresszió módszertani kérdései
    127-132
    Megtekintések száma:
    0

    Ahhoz, hogy felmérhető legyen egy vállalkozás állapota, és az esetleges válsághelyzet, szükség van mérési, előrejelzési eszközökre. A belső működés folyamatos elemzése, a csődveszély felmérése, és csődelőrejelzési módszerek alkalmazása elengedhetetlen versenyképesség megőrzéséhez. Az elemzéseket kezdetben pénzügyi mutatószámokkal, később mutatószámrendszerek segítségével és statisztikai eszközökkel végezték az elemzők. Napjainkban a felgyorsult globalizálódott gazdaságban a módszerek ismerete és alkalmazása elengedhetetlen mind a vállalatok, mint vevőik, szállítóik, és egyéb érintettjeik értékelésekor.