Cikkek

Mennyire környezettudatosak az egyes Hajdú-Bihar megyei élelmiszer-gazdasági vállala-tok?

Megjelent:
2024-02-19
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Molnár, G. (2024). Mennyire környezettudatosak az egyes Hajdú-Bihar megyei élelmiszer-gazdasági vállala-tok?. Gazdálkodástudományi Közlemények, 2(1), 67-74. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/13756
Absztrakt

A világ népessége olyan rohamos mértékben növekszik, hogy a megnövekedett élelmiszerigény kielégítése egyre nagyobb terheket ró az élelmiszertermelésre, mind mennyiségi- mind minőségi kérdés tekintetében. Az intenzívebb termelés egyre több energia- és nyersanyag-felhasználást kíván, ugyanakkor velejárója a növekvő mértékű környezeti terhelés is. Jelen tanulmányban arra vállalkoztam, hogy megvizsgálva a szűkebb értelemben vett élelmiszer-gazdaság környezetterhelő hatását, a feltárt probléma megoldására lehetőségként kidolgozzak egy ipari ökológiai modellt ezen vállalatok körében Hajdú-Bihar Megyében. Végül a vállalatok körében kérdőíves felmérést készítettem a környezeti magatartásukról, hogy feltárjam a modell megvalósításának lehetőségét illetve akadályozó tényezőit.

Hivatkozások
  1. Diwekar U. (2005): Green process design, industrial ecology, and sustainability. A systems analysis perspectives. In: Resources Conservation & Recycling 44, 215-235. p.
  2. Dyllick, T. – Belz, F. (1996): Ökologie, als Wettbewerbs-Faktor. Der Monat in Wirtschaft und Finanz 3.
  3. Gibbs D. – Deutz P. (2007): Reflection on implementing industrial ecology through eco-industrial park development, In: Journal of Cleaner Production 45, 1685-1695. p.
  4. Hajdu I.né – Lakner Z. (1999): Az élelmiszeripar gazdaságtana, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Buda-pest, 27, 31, 35, 538-540, 544-551. p.
  5. Jacobsen N. B. – Anderberg S. (2003): Az ipari szimbiotikus hálózatok fejlődése Kalundborg példáján A Visegrádi országok ipari ökológia konferenciáján elhangzott előadás magyar fordítása, 2-6. p.
  6. Juhász Cs. (2006): Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon. (jegyzet) Interreg III. A magyar-román közös program HU-RO SCG 1/329 számú „Hatékony és bizton-ságos növényvédelem az EU-ban” című projekt, Debrecen, 73-141. p.
  7. Kósi K. – Valkó L. (2006): Környezetmenedzsment, Typotex Kiadó, Budapest, 137.
  8. Nielsen S. N. (2006): What has modern ecosystem theory to offer to cleaner production, industrial ecology and society? The views of an ecologist, In: Journal of Cleaner Production 15, 1639-1653. p.
  9. Odor K. (2008): Élelmiszer-gazdasági vállalatok környezettudatos magatartásának vizsgálata PhD érte-kezés, Debreceni Egyetem, 10-14. p. 81-109. p.
  10. Pomázi I. – Szabó E. (2006): A társadalmi metabolizmus, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 25-27. o.
  11. Szépvölgyi J. (2003): Ipari ökológia és hulladékfeldolgozás, A Visegrádi országok ipari ökológia konfe-renciáján elhangzott előadás magyar fordítása, 2-11. p.
  12. Szolnoki Gy.né (1999): A zöld marketing és gazdasági környezete, Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  13. Szolnoki Gy.né (2005a): Az ökomarketing szerepe, jelentősége (1. rész) Gazdálkodás, XLIX. évf. 3. sz. 31-47. p.
  14. Szolnoki Gy.né (2005b): Az ökomarketing szerepe, jelentősége (2. rész) Gazdálkodás, XLIX. évf. 6. sz. 8-21. p.