Szerző

Balogh Renátó

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Megtekintés

pdf

Kulcsszavak

egészségfejlesztés munkahely egészségfejlesztés egészséggazdaság

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Balogh, R. (2024). A munkahelyi egészségfejlesztés jelentősége. Gazdálkodástudományi Közlemények, 7(1), 13-18. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14072

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

Magyarországon a lakosság fizikai aktivitása lesújtó képet mutat, az Eurobarometer 2017-es adatai alapján, a fizikai inaktivitás aránya 7%-kal meghaladja az Európai Uniós átlagot. Nemzetközi és hazai tanulmányok bizonyították, hogy mind a nemzetgazdaság, mind a vállalati szféra számára komoly terhet jelentenek, az olyan fizikai inaktivitással összefüggésbe hozható betegségek, mint például a szív és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás vagy a stroke. Vizsgálatomban a fizikai inaktivitás gazdasági terheit mutatom be, illetve a munkahely egészségfejlesztés jelentőségére hívom fel a figyelmet. A kutatási eredményeim alapján megállapítható, hogy annak ellenére, hogy az egészségfejlesztés elsősorban az ember egyéni felelőssége, a munkáltatók szerepe sem megkerülhető. 2009-ben a betegségek közvetlen és közvetett gazdasági terhei – melyek a munkáltatókat érintette – meghaladták 400 000 millió forintot. A vállalatok számára az egészséges munkaerő garantálhatja a zökkenőmentes, folyamatos termelést, így jól felfogott érdekük, hogy hozzájáruljanak munkavállalóik egészséges életmódjához. A munkahely egészségfejlesztő akciók jellemzően megtérülő befektetésnek számítanak, hiszen azok a vállalatok, amelyek rendelkeznek ilyen programokkal, pozitív változást értek el a betegségek miatti hiányzások számában, nőtt a termelékenységük, valamint a vállalati imázs is javult, aminek köszönhetően a személyi állomány fluktuációja is csökkent.

Hivatkozások

1. ÁCS P. – HÉCZ R. – PAÁR D. – STOCKER M. (2011): A fittség (m)értéke. A fizikai inaktivitás nem-zetgazdasági terhei Magyarországon. Közgazdasági Szemle. 58. évf. 7-8. szám, pp. 689-708.
2. ÁDÁNY R. (2011): Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina Könyvkiadó Zrt., Debrecen, 505.
3. BÁCSNÉ B.É. – SZABADOS GY. – MADARÁSZ T. (2017): Munkavállalók fizikai állapot felmérésé-nek tapasztalatai a kkv szektorban. Taylor Gazdálkodás- és szervezéstudományi folyóirat: A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei. 9. évf. 2. szám, pp. 179-187.
4. BAICKER K. – CUTLER D.M. – SONG Z. (2010): Workplace wellness programs can generate savings. Health Affairs. 29. évf. 2. szám, pp. 59-75.
5. COLDITZ G. A. (1999): Economic costs of Obesity and Inactivity. Medicine and Science in Sports and Exercise. 31. évf. 11. szám, pp. 663-667.
6. DAJNOKI K. – HÉDER M. (2017): „Új szelek fújnak” – a HR válasza a globalizáció és a változás kihí-vásaira. Hadtudomány: A Magyar Hadtudományi Társaság Folyóirata. 27. évf. E-szám, pp. 84-93. http://real-j.mtak.hu/11288/6/HT-2018-2_WEB-re.pdf (letöltve: 2018.10.13.)
7. DEUTSCH SZ. – GERGELY É. (2015): A munkahelyi stressz és elégedettség tényezőinek feltárása egészségügyi dolgozók körében. Acta Medicinae et Sociologica. 6. évf. 2. szám, pp. 101-126.
8. FRICZ P. (2011): Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged. pp. 276-284.
9. GOETZEL R.Z. – OZMINKOWSKI R. J. (2008): The Health and Cost Benefits of Work Site Health-Promotion Programs. Annual Review of Public Health. 29 évf. pp. 303-323
10. HIDVÉGI P. – BÍRÓ M. - MÜLLER A. – VÁCZI P. (2017): Testnevelési program a munkahelyi egész-ségfejlesztésben. Acta Academiae Agriensis. 44. évf. pp. 115-138.
11. KŐMÍVES P.M. – SZABADOS GY.N. – KULCSÁR G. – BÁCSNÉ B.É. – FENYVES V. - DAJNOKI K. (2018): „Visszatérni vidékre” A sport megtartó ereje. International Journal of Engineering and Ma-nagement Sciences/ Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények.
12. évf. 4. szám, pp. 292-307.
13. MÜLLER A. – RÁTHONYI G. – BÍRÓ M. – RÁTHONYI-ODOR K. – BÁCS Z. – ÁCS P. – HEGYI G. – BÁCSNÉ B.É. (2018a): The effect of complex climate therapy on rehabilitation results of elderly asthmatic and chronic obstructive airways disease (COPD) patients. European Journal of Integrative Medicin. 20. évf. 6. szám, pp. 106-114.
14. MÜLLER A. – BALATONI I. – CSERNOCH L. – BÁCS Z. – BÍRÓ M. – BENDÍKOVÁ E. – PESTI A. – BÁCSNÉ B.É. (2018b): Asztmás betegek életminőségének változása komplex rehabilitációs kezelés után. Orvosi Hetilap. 159. évf.
15. szám, 1103-1112.
16. PFAU C. (2016): Hallgatói szabadidősport szervezése és jellemzői a felsőoktatásban. Taylor Gazdálko-dás- és szervezéstudományi folyóirat: A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei. 8. évf. 4. szám, pp. 5-16.