Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelésének szerepe a tőzsdén jegyezett vállalatok körében
    101-108
    Megtekintések száma:
    22

    A számviteli rendszer legfőbb célja és feladata, hogy megbízható és valós képet biztosítson a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Hazánkban a számviteli szabályozás klasszikusan a bekerülési értékek alkalmazására épül, azonban nem új keletű igény a bekerülési áras értékelés mellett, az aktuális piaci értékek számviteli alkalmazása. Az uniós irányelveknek megfelelően a hazai számviteli szabályozás 2004. január 1-től hatályba léptette a pénzügyi instrumentumok meghatározott körének valós értéken történő értékelési lehetőségét. Ezzel párhuzamosan a tőzsdén jegyzett vállalatok számára bevezették az összevont (konszolidált) éves beszámolójuk nemzetközi standardok (IFRS) szerinti elkészítésének követelményét. Dolgozatomban a tőzsdén jegyzett magyarországi székhelyű vállalatok egyedi és összevont (konszolidált) éves beszámolóit vizsgáltam primer kutatás formájában. Elsődleges célom volt választ kapni arra, hogy a valós értéken történő értékelést a vállalatok milyen mértékben alkalmazzák az egyedi éves beszámolójuk, valamint a nemzetközi standardok szerint összeállított konszolidált beszámolójuk során, az értékelés milyen módon van hatással az eredményre, illetve hogyan változtatja meg a vagyon összetételét. A pénzügyi instrumentumok valós értékelése a hazai gyakorlatban kezdetleges és sok esetben becsléseken alapul. Eredményhatása következtében azonban jelentős hatást gyakorol a vállalati teljesítmény megítélésére. Így a közeljövőben mindenképp jelentős figyelmet érdemel mind a gyakorlati alkalmazás, mind a könyvvizsgálat területén.

  • A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY OKOZTA HATÁSOK VIZSGÁLATA SZABOLCSSZATMÁR-BEREG MEGYE AUTÓIPARÁBAN TEVÉKENYKEDŐ VÁLLALATOK FOGLALKOZTATÁSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRE VONATKOZÓAN
    47-52
    Megtekintések száma:
    20

    Magyarországon a 2020 márciusában megjelenő Covid19-járvány a nemzetgazdaság bruttó hazai termelését illetően valamennyi ágazatában erőteljesen éreztette a hatását annak berobbanását követően, azonban az év végére szinte stabilizálta helyzetét. Ez azt jelenti, hogy a 2020-as év teljes egészében az ipari termelés GDP-je az előző év azonos időszakához képest 2%-kal nagyobb, míg a szolgáltatás 1%-kal kisebb teljesítményt tudott elérni. Tanulmányunk általános célja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei autóiparban tevékenykedő 3, különböző vállalati méretkategóriába tartozó cég példáján keresztül bemutassuk, hogy a világjárvány milyen változásokat okozott azok foglalkoztatási és pénzügyi helyzetét tekintve. Feltételezzük, hogy az országos átlagos adatokhoz hasonlóan, a vizsgált cégeknek sem kellett a járvány miatt jelentős negatívumokat átélniük. A vizsgált cégeknél a járvány hatása a foglalkoztatás és a pénzügyi helyzet terén rugalmas alkalmazkodást kívánt a vállalatok vezetőitől, melyekhez időben képesek voltak alkalmazkodni, és jövedelmezően sikerült zárniuk a 2020-as évet. Annak ellenére, hogy a munkaerő foglalkoztatása terén a cégek szinte miden lehetőséget kihasználtak arra vonatkozóan, hogy megtartsák alkalmazottaikat, mégis történtek elbocsátások (a mikro vállalkozás esetében). A pénzügyi helyzet vonatkozásában pedig elmondható, hogy összességében jól helyt álltak a cégek, a 2020. évi tavaszi mélypontot maguk után hagyva év végére talpra álltak, sőt az egyik cégnek extra profitot is sikerült elérnie. A vállalatok vezetőivel készített mélyinterjúk alapján hipotézisünk így bizonyítást nyert.

  • A versenyképesség és a pénzügyi pozíció változás elemzése a tejiparban
    145-150
    Megtekintések száma:
    14

    Tanulmányomban összehasonlítottam a vezető tejipari vállalatok versenyképességének pénzügyi szempontú és versenyképességi definíció alapján történő elemzési eredményeit. Ennek vizsgálata az ágazat jelentősége, illetve az érdekes kutatási eredményeket előrevetítő kirívóan magas koncentráció miatt fontos. Az elemzés elvégzéséhez a 2011-es saját tőke értékek és a termékszerkezet alapján hét „tejtermék gyártása” főtevékenységű, a koncentrációt is jól reprezentáló vállalatot vontam be a vizsgálatba, melyeket a vállalati érdekek miatt 1,2,3,4,5,6,7-tel jelöltem. A vállalatok általam kiválasztott pénzügyi mutatóit elemeztem először igazodva számos hazai és nemzetközi szakirodalmi forráshoz. Ezután a Somogyi Márta által megalkotott és a Chikán-Czakó-féle versenyképességi definíciók meghatározó tényezőit pénzügyi alapadatokkal számszerűsítve is megvizsgáltam a kiválasztott vállalatok versenyképességét. Viszonyítási alapként technikai iparági átlagokat számoltam egyszerű számtani átlagok meghatározásával. Az elemzésekhez az elmúlt négy év beszámolóinak adatait használtam. Az adatok alapján az iparágra általánosságban a forgótőke-menedzsment hatékonyságának javítása jellemző. Az elemzésből kiderült, hogy a vizsgált vállalatok közül a legnagyobb piaci részesedésű két évben is veszteséges, míg a második legmagasabb árbevételű mind a négy vizsgált évben veszteséget realizált. Továbbá a versenyképességi definíción alapuló vizsgálat eredményei csökkentették a vállalatok közti különbségeket.

  • nemzetközi befektetői szemlélet Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) történő érvényesülésének bemutatása a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor ASA szabad cash flow módszerrel történő vállalatértékelésén keresztül
    33-40
    Megtekintések száma:
    20

    A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szabályozása keretelveken nyugszik. Ezen keretelvek kialakításakor a standardalkotók meghatározták, hogy a pénzügyi jelentések elsődleges felhasználói, akik számára a jelentéseket elő kell állítani, a tőke biztosítói, azaz a jelenlegi és potenciális tulajdonosok, befektetők és tágan értelmezett hitelezők. Ezen koncepció érvényre jutását kívánom bemutatni két, telekommunikációs iparágban működő vállalkozás részvényeibe történő befektetési lehetőség vizsgálatán keresztül. Hipotézisem az, hogy az IFRS szerint készült beszámolók adatai alapján maradéktalanul elkészíthető két különböző országban bejegyzett, különböző tőzsdén jegyzett cég értékelése, mely alapján megéri befektetni a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor ASA részvényeibe. A vállalatok értékelését követően eredményeim alapján hipotézisem első felét elfogadtam, azonban második felét, a két vállalat részvényeibe való befektetést az akkori túlértékeltségük miatt elvetettem. A Magyar Telekomnak osztalékpolitikája felülvizsgálatát, a Telenornak költségei és kötelezettségei csökkentését javasoltam.

  • A 2008-as pénzügyi válság és a koronavírus által okozott gazdasági visszaesés összehasonlítása az Amerikai Egyesült Államokban
    13-24
    Megtekintések száma:
    53

    A világ nem olyan egyszerűen működik, mint azt gondoljuk, elég csak egy lapot kihúzni és összedől a kártyavár. Legyen az egy lap vagy legyen az egy pénzügyi világválság, vagy akár egy számunkra eddig ismeretlen vírus. Kutatásom célja, hogy bemutassam, miként reagál világunk különböző típusú „csapásokra”, hogyan befolyásolják azok az egyes országok gazdasági mutatóit. Munkámban próbáltam megvizsgálni a 21. század eddigi legnagyobb válságának a gyökereit és rávilágítani, hogy milyen hatásokkal jártak ezek világszerte. A tanulmány másik felében a jelenleg a napjainkat átszövő koronavírus kerül előtérbe. A fertőzöttek száma továbbra is folyamatosan nő, míg a gazdasági teljesítőképesség csökken. A vírus gazdaságilag pont olyan fertőző lehet, mint orvosilag. A távolságtartás, az elszigeteltség és az utazási korlátozások a munkaerő csökkenéséhez és a munkahelyek elvesztéséhez vezetnek az összes gazdasági ágazatban. Egy ország adatainak szemléltetésével tiszta képet kaphatunk arról, hogy mely világválság tekinthető gazdaságilag súlyosabbnak.

  • A Richter és a Novartis Csoport pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének összehasonlító elemzése az IFRS tükrében 2009-2012 között
    53-59
    Megtekintések száma:
    28

    A napjainkra jellemző, innovációra épülő üzleti környezetben a gyógyszeripari ágazatban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználásának nemzetgazdasági folyamatokra gyakorolt hatása meghatározó jelentőséggel bír. Ez utóbbi teszi szükségessé többek között annak kutatását is, hogy milyen háttértényezők miatt válhat hosszabb távon, többszörösen is jövedelmezővé az említett szektor piaci finanszírozása vagy kormányzati támogatása. Pályamunkám általános célkitűzése volt ennek szemléltetése két, Magyarország, illetve a világ gyógyszergyártó piacán kiemelkedő pozícióval rendelkező, nemzetközileg is elismert cégcsoport, a magyar Richter és a svájci Novartis pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének összehasonlítása, mindazon gazdálkodási területek kiemelése révén, amelyek a 2009 és a 2012 közötti időszakban leginkább meghatározták a két nagyvállalat eredményeinek tendenciáját. Az összehasonlító elemzés során kitérek a beruházási politika jellegére – ezen belül is leginkább a gyógyszertechnológiai kutatás-fejlesztés és innováció szerepére –, a készletgazdálkodás hatékonyságára, az eltérő törvényi szabályozásokra, a támogatási rendszerre, a számviteli politikára, a piaci stratégiára, a finanszírozási politikára, valamint a költséggazdálkodás kihatására is. Az elemzés során felhasznált adatok alapjául a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően elkészített kimutatások szolgáltak, így az elemzést is csak ennek tükrében lehetett elvégezni.

  • Az iszlám és a hagyományos típusú bankok összehasonlítása jövedelmezőségi mutatók alapján: Pakisztán példáján keresztül
    61-66
    Megtekintések száma:
    18

    Az írásunkban az iszlám, mint vallás által meghatározott pénzügyi sajátosságokkal, és az ezekből fakadó, a nyugati (hagyományos) és az iszlám bankrendszerek között megmutatkozó különbségekkel foglalkoztunk. A kézirat eredményeit röviden összefoglalva kijelenthető, hogy eltérés mutatkozik a két banktípus teljesítménye között. Az alapvető különbözőségek a Saría alkalmazásából erednek, ugyanis az iszlám bankok az iszlám vallási, erkölcsi és jogi vezérelveinek megfelelően működnek, e szerint alakítják ki pénzügyi eszközeiket, és kínálják szolgáltatásaikat. A Du Pont rendszer segítségével azt vizsgáltuk, hogy az egyes jövedelmezőségi ráták alakulását milyen mértékben befolyásolják az összetevőik, továbbá, hogy a két banktípus között milyen jellegű és mekkora eltérések mutatkoznak. A független kétmintás t-próba segítségével kimutattuk, hogy Pakisztánban a vizsgált pénzügyi mutatók közül háromnál szignifikánsan eltérések tapasztalhatóak, tehát az iszlám hitelintézetek jövedelmezőbbek, hatékonyabbak, illetve jobb tőkeáttétellel rendelkeznek, mint a hagyományosak.

  • A Richter és a Glaxosmithkline összehasonlítása a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján
    41-46
    Megtekintések száma:
    35

    A globalizációból adódóan a jövőben erősödni fog a nemzetközi számvitel szerepe, ezért közgazdászként különösen fontosnak tartom jobban elmélyedni a témában. Jelentőségét a Richter és a GlaxoSmithKline gyógyszeripari cégek Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint történő összehasonlításával szeretném bemutatni. Az IFRS alapvető célja, hogy megfelelő információkkal szolgáljon a befektetők számára, ezt a szemléletet vettem figyelembe alaphipotézisem megfogalmazása során is, mely a következő: megéri befektetni a Richterbe és a GSK-ba az IFRS alapján készült éves beszámolóik összehasonlítása alapján. A téma részletesebb kifejtése során felhasználtam a cégek beszámolóit, jelentéseit, a szektorra vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, számviteli szabályzatokat, a területre vonatkozó internetes és nyomtatott szakirodalmat, továbbá az egyetemi előadások és gyakorlatok anyagait is, ezek segítségével szekunder adatok alapján készítettem el az elemzésemet. Összességében elmondható, hogy vizsgálataim alapján a gyógyszeripar egy stabil ágazat, melybe érdemes lehet befektetni. Ebből adódóan jó döntés volt ezt a témát választanom, hiszen ennek a területnek a vizsgálata nagyon hasznos a befektetői döntések meghozatalához.

  • Játékoskölcsönzések elszámolása a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) rendszerében
    37-41
    Megtekintések száma:
    37

    A labdarúgás több mint egy sportág, óriási hatással van a világra, hiszen üzleti szempontból is egyre jelentősebb szerepet tölt be a világgazdaságban. Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokat (IFRS-eket) alkalmazó futballklubok miként számolják el a játékosok kölcsönzésével kapcsolatos ügyleteket. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) négy fő típusba sorolja a kölcsönöket: általános, kötelező vásárlási záradékot tartalmazó, vásárlási opciót tartalmazó, valamint feltételes vásárlási kötelezettséget tartalmazó kölcsönszerződések. Általános esetben a játékosok kölcsönvétele során a futballvállalatok eldönthetik, hogy alkalmazzák-e az IFRS 16 Lízingek standardot vagy sem. Ha alkalmazzák, akkor a játékosjog használatijog-eszközként kerül be az eszközök közé. Ugyanakkor a standard alapján, ha a futamidő 1 évnél rövidebb, a lízingfizetéseket ráfordításként számolják el. Lehetőség van arra is, hogy a futballvállalatok egyáltalán ne alkalmazzák az IFRS 16 standardot, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a játékosok kölcsönvétele nem felel meg a lízing fogalmának, ebben az esetben az IAS 38 Immateriális eszközök standardot kell alkalmazni. A másik három, speciális esetben pedig azt kell felmérnie a futballvállalatoknak, hogy a játékosjog várhatóan átkerül-e véglegesen a kölcsönbevevő klubhoz vagy sem.

  • Mentorprogram egy pénzügyi szervezetnél
    33-40
    Megtekintések száma:
    49

    Szinte minden egyes versenyszférában tevékenykedő cég elmondhatja magáról, hogy egyik legfontosabb célja a fejlődés, a profit növelése. Fontos több aspektusból is megvizsgálni a területet, hogy kiderüljön, hogyan segíti hozzá az adott szervezetet céljai eléréséhez pl. a megfelelő munkavállalók kiválasztása, valamint a megfelelő beilleszkedést elősegítő programok alkalmazása. A téma aktualitását is mutatja az a szemlélet, miszerint a humán tőke az egyik legfontosabb erőforrás a cégek számára. Azoknál a cégeknél, ahol működik a munkavállalók beillesztését és támogatását elősegítő program (például egy Mentor program) ott olyan lojális munkavállalói réteg alakulhat ki, ahol az alkalmazottak rövidebb időn belül nyújthatnak magasabb teljesítményt a szervezet számára. A beillesztés fontos szempontjai közé sorolható, hogy az újonnan érkezőkkel megosszák az adott cég szervezeti kultúrájának lényeges elemeit, valamint meghatározzák azokat a tudáselemeket, melyek a munka kielégítő elvégzéséhez szükségesek.

    Kutatási célként a vizsgálat anyagát képező pénzügyi szervezet mentor programjának elemzését tűztük ki, a kiválasztásnál alkalmazott módszerek, illetve a beillesztés, a résztvevők szakmai fejlődéséhez hozzájáruló mentorálás kiegészítésével. A vizsgálat során az esettanulmány, kérdőív és interjú módszerének alkalmazása valósult meg.

  • Portfólió menedzsment és optimalizálás a Budapesti Értéktőzsde adatai felhasználásával
    71-80
    Megtekintések száma:
    25

    A 2008-ban világméretűvé vált pénzügyi-gazdasági válság jelentős mozgásokat indított el a pénzügyi piacokon. A megnövekedett volatilitás miatt még inkább előtérbe került az értékpapír portfóliókkal való foglalkozás, az optimális portfóliók összeállításának kérdése. A portfóliók összeállításánál a befektetői bizonytalanság miatt a korábbiaknál is körül­tekintőbben kell eljárni, és csökkenteni kell azok kockázatát. Dolgozatomban, a portfólió menedzsmenthez kapcsolódó szakirodalom és a szabad forráskódú, ingyenes R statisztikai rendszer felhasználásával, a Budapesti Értéktőzsde részvénykereskedési adataira támaszkodva mutatom be optimális portfóliók összeállítását. A dolgozatban elvégzett számításokhoz a Budapesti Értéktőzsde 12 „A” kategóriás részvényeit,valamint a BUX indexet használtam fel a 1998.01.01.-2010.12.31. közötti időszakra vonatkozóan. Az optimális portfóliók összeállítása előtt célszerű az egyes értékpapírok viselkedéséről, a tőzsdei indexre gyakorolt hatásukról is információt szerezni. Ezen információk előállításához, a hagyományos – az ún. gyakorisági statisztika - összefüggésvizsgálat és Bayes-statisztika által nyújtott lehetőségek kombinációját használtam fel. A két módszer kombinálásával az együtthatók pontosabb becslését lehet előállítani, illetve a kapott eredmények jobb előrejelzést tesznek lehetővé.

  • Az Agrárgazdaság Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetének értékelése
    41-48
    Megtekintések száma:
    21

    Dolgozatom célja az volt, hogy bemutassam az Agrárgazdaság Kft. gazdálkodását és arra kerestem a választ, hogy a gazdálkodásra milyen tényezők milyen mértékben hatottak. Az elemzés során kiszámított mutatók bemutatták a pozitív és negatív területeket, megmutatták, hogy mely területen megfelelő a gazdálkodás színvonala és hol vannak hiányosságok, elmaradások. Összességében elmondható, hogy a mezőgazdasági vállalkozás eredményesen gazdálkodott, kötelezettségeit teljesíteni tudta, és jelentős fejlesztéseket valósított meg az elkövetkezendő időszak eredményeinek elérése érdekében.

  • Élelmiszer-kereskedelmi vállalatok felelős magatartása
    103-108
    Megtekintések száma:
    20

    A környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás területén a tudományos élet képviselői egyre többször hangsúlyozzák, hogy a vállalatok működésének társadalmi és ökológiai hatásai egyre jelentősebbé válnak, így a vállalatok is felismerték, hogy az üzlet hagyományos értékrendszere – amely a profiton, a gazdasági növekedésen, a technológiai hatékonyságon és a pénzügyi teljesítményen alapul – nem segíti a környezeti-társadalmi célok elérését. Egyre több cég felelős gondolkodású vezetője a profitmaximalizáláson túl, szociális, emberi jogi, környezetvédelmi szempontokat is beépíti a cég céljai, értékei közé, mely révén a hagyományos célrendszer módosul és elvezet a felelős vállalat kialakulásához. A tanulmány célja, hogy a környezettudatos és felelős vállalati magatartás fogalmi tisztázása után bemutassa azokat a menedzsment eszközöket, mely révén a vállalatok környezetvédelem és társadalmi felelősségvállalás érdekében vállalt elkötelezettségüket és hozott intézkedéseiket hitelt érdemlő módon nyilvánosságra hozzák. Ezt követően értékelje a hazánkban működő multinacionális élelmiszer-gazdasági vállalatok, vizsgált témakörre vonatkozó, gyakorlatban megnyilvánuló magatartását.

  • Deviza és forint alapú jelzáloghitelek az árfolyamgát és a végtörlesztés tükrében
    139-144
    Megtekintések száma:
    17

    Számos hitelintézet széles termékskálájából választhatunk, ha hitelt szeretnénk igényelni. Vizsgálataim során svájci frank és euró alapú hitel került összehasonlításra egymással, illetve egy forinthitellel. Ezt a két devizát választottam alapul, mivel jelenleg hazánkban a deviza alapú hitellel rendelkező ügyfelek legtöbbje ebben a két devizában adósodott el. Azt a kérdést válaszolom meg, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, melyik hitel, milyen igénybevétele volt kedvezőbb egy adós számára a törlesztett összegek és a fennálló tartozások tükrében. Ezen kívül javaslatot teszek arra, hogy a nehéz helyzetbe került adósoknak érdemes-e igénybe venni az árfolyamgát és a végtörlesztés nyújtotta segítséget. A forinthitel állandóságával szemben a deviza alapú hitelek kedvezőbb konstrukciója és változékonysága áll. Egyértelműen megállapítottam, hogy a svájci frank alapú hitel kezdetben kedvező konstrukciói a közepesen változékony árfolyamváltozás hatására a legdrágább hitellé vált. Az euró alapú hitel, a forinthitelnél és a svájci frank alapú hitelnél is kedvezőbbnek bizonyult. Az állam által nyújtott árfolyamgát akkor bizonyult kedvezőnek, ha csak átmeneti fizetési gondok merültek fel a törlesztés adott időszakában és a jövőben biztosított a jobb pénzügyi helyzet. A végtörlesztés lehetősége volt a legkedvezőbb megoldás a deviza alapú hitel kiváltására, amennyiben az adósok ezt saját forrásból tudták finanszírozni, nem pedig egy másik (esetlegesen drágább) forinthitel felvételével.

  • A nevelés-intenzitás hatásának kockázatvizsgálata túlélés-elemzéssel a kocák életteljesítményére
    95-102
    Megtekintések száma:
    31

    A világszerte általánossá váló, egyre intenzívebb tenyészállattartás oda vezetett, hogy egy koca hasznos életteljesítménye lerövidült, ebből adódóan a selejtezési arány meghaladja az elfogadható értéket. Napjainkban az Észak-Alföldi régió több sertéstartó telepén megfigyelhető, hogy a tenyészállat előállítók a gyorsabb pénzügyi eredmény eléréséért vagy egyes szakmai indokok miatt az értékesítendő kocasüldőket az előírt technológiánál intenzívebben takarmányozzák, ami a tenyészsüldők elhízásához vezet. Elemzésemben 367 leselejtezett koca életteljesítmény adatait feldolgozva arra kerestem a választ, hogy az így termelésbe fogott kocák várható életteljesítménye eltér-e az optimális körülmények között felnevelt társaikétól. A leíró statisztikai adatokból megállapítottam, hogy az előírt technológiánál intenzívebben takarmányozott tenyészsüldők tenyésztési paraméterei nem minden esetben rosszabbak, mint a standard tömegű állatoké. A Kaplan-Meier elemzés alapján annak a valószínűségét becsültem, hogy az egyed legalább bizonyos életkorig nem lesz leselejtezve, és ezt a valószínűséget mindkét súlykategóriában vizsgáltam. Az eredmények azt mutatták, hogy 820 napos kor után szignifikáns különbség van a két csoport egyedei között.

  • A lineáris diszkriminancia-analízis és a logisztikus regresszió módszertani kérdései
    127-132
    Megtekintések száma:
    8

    Ahhoz, hogy felmérhető legyen egy vállalkozás állapota, és az esetleges válsághelyzet, szükség van mérési, előrejelzési eszközökre. A belső működés folyamatos elemzése, a csődveszély felmérése, és csődelőrejelzési módszerek alkalmazása elengedhetetlen versenyképesség megőrzéséhez. Az elemzéseket kezdetben pénzügyi mutatószámokkal, később mutatószámrendszerek segítségével és statisztikai eszközökkel végezték az elemzők. Napjainkban a felgyorsult globalizálódott gazdaságban a módszerek ismerete és alkalmazása elengedhetetlen mind a vállalatok, mint vevőik, szállítóik, és egyéb érintettjeik értékelésekor.

  • A differenciált tápanyaggazdálkodás jelentősége napjaink kukoricatermesztési gyakorlatában
    29-34
    Megtekintések száma:
    15

    A modern, fejlett társadalmak legnagyobb része jelentős mezőgazdasági nehézségekkel küzd. Napjaink egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Sajnos sok olyan területen is folytatnak kukoricatermelési tevékenységet hazánkban, ahol az nem optimális. Nem valósul meg a termőhelyspecifikus termesztéstechnológiák alkalmazása, amely mind ökológiai, mind pénzügyi szempontból kedvezőtlen következményekkel jár. A precíziós gazdálkodás lehet az egyik megoldási alternatíva, amely alkalmas a hazai mezőgazdaság versenyképességének növelésére. Vizsgálataimba a mintagazdaság 12 tábláját, mintegy 480 hektárt vontam be. Első lépésben meghatároztam az 5 hektáros parcellákra kijuttatandó foszfor-és kálium hatóanyagot, a műtrágyadózist, ugyanezt megtettem a táblaátlagra vonatkozóan is. A termesztendő növény mindkét műtrágyaszórási változatban kukorica volt, 8 t/ha-os hozammal. Az egyes táblákra precíziós módszerrel kiszórandó műtrágyamennyiséget a parcellákra jutó mennyiségek összegéből határoztam meg, míg a hagyományos módszerrel kijuttatandó mennyiséget pedig a táblaátlag alapján számoltam ki. A kapott eredményeket a vizsgálat időpontjában aktuális műtrágyaárak alapján összehasonlítottam: az 52% hatóanyag-tartalmú MAP ára 270 forint/kg, a 60%-os kálisóé pedig 170 forint/kg. A kapott eredményeknek kiszámoltam a különbségét összterületre és hektárra vetítve, majd pedig az eredmények és a diagramok alapján következtéseket vontam le.

  • Napjaink toborzási és kiválasztási eszközeinek vizsgálata egy nagyvállalat példáján keresztül
    25-32
    Megtekintések száma:
    21

    A tanulmány az emberi erőforrás gazdálkodás kialakulásának, céljainak, funkcióinak, illetve napjaink leginkább elterjedt kiválasztási eszközeinek bemutatását követően azt vizsgálta, hogy mit gondolnak az emberek a jelenleg népszerű toborzási, hirdetési felületekről, kiválasztási módszerekről, hogyan értékelik azokat. Van-e különbség a korosztályok állásról értesülési forrásaiban, milyen összefüggések vannak a kiválasztásnál figyelembe vett szempontok között.
    A vizsgálathoz az egyik pénzügyi szektorban működő nagyvállalkozásnál készült két online kérdőíves felmérés. Az első kérdőívet a vállalatnál dolgozó, toborzásban és kiválasztásban résztvevő dolgozók, a másodikat pedig a többi dolgozó töltötte ki.

  • A kínai működőtőke-befektetések szerepe a világgazdaságban
    72-82
    Megtekintések száma:
    16

    Napjainkra Kína a sikeresen végrehajtott gazdasági nyitásának és a 2001-es WTO csatlakozásának köszönhetően világgazdaságunk egyik legkiemelkedőbb és egyben legmeghatározóbb szereplőjévé nőtte ki magát. Jelentőségét a világkereskedelemben, a tőkebefektetésekben, a pénzügyi piacokon és technológiai területeken, valamint a nemzetközi szervezetekben betöltött pozíciója is alátámasztja, mindemellett közvetítő szerepet tölt be a világ fejlett és fejlődő országai között. Az ország megnövekedett gazdasági jelentőségének következtében mára nehéz olyan országot találni, ahol ne lennének egyre nagyobb mértékben jelen kínai vállalatok. Azonban a célországok adottságaitól és gazdasági fejlettségétől függően más és más motivációk, érdekek és egyéb tényezők játszanak kulcsfontosságú szerepet a kínai működőtőke vonzásában, ennek köszönhetően különbözőképen hatnak a fogadó országra. Munkám fő célja, hogy alátámasszam hipotézisem, amely szerint összefüggés van a befektetések típusa és a célország gazdasági fejlettsége között – ezért a befektetések mögötti motivációkat, a befektetések jellegét és a fogadó országot érő gazdasági hatásokat vizsgáltam, melynek eredményeként megállapítottam, hogy a fejlődő országokba jellemzően a nyersanyagokhoz és energiahordozókhoz való hozzáférés, míg a fejlett országokban a globális értékláncon való feljebb kerüléshez szükséges versenyképesség javítását célzó befektetések irányulnak.

  • Fejőrobot beruházás hazai megvalósításának ökonómiai vizsgálata adott vállalkozás példáján keresztül
    7-14
    Megtekintések száma:
    15

    A világ tejgazdaságaiban az elmúlt évek legújabb technológiai változása, a fejőrobotok megjelenése, azonban Magyarországon ez idáig még nem valósult meg fejőrobot beruházás. Jelen tanulmány általános célkitűzése a korszerűsítés rövid és hosszú távú gazdasági viszonyainak komplex ökonómiai értékelése adott vállalkozás példáján keresztül. Annak ellenére, hogy a vizsgált technológiai fejlesztés több naturális hatékonysági mutató (fajlagos hozam, fajlagos takarmány-felhasználás, élőmunka ráfordítás, állategészségügyi helyzet) esetében javulást mutat, a pénzügyi számadatok szerint a fejőrobot technológia belátható időn belül nem megtérülő, jelentős kockázatot magában hordozó beruházás a vizsgált telep számára, melyet jelen körülmények között nem érdemes megvalósítani. A kapott eredmények alapján el kell vetnem alaphipotézisem második részét, miszerint a beruházás tíz éven belül biztonsággal megtérül.

  • Napjaink gazdasági válságának bemutatása és hatásának vizsgálata a mikro-, kis-, és középvállalati szektorban három mezőgazdasági vállalkozás példáján keresztül
    5-10
    Megtekintések száma:
    13

    A fejlett piacgazdaságok az elmúlt évtizedekben sem tudtak megszabadulni a növekedés kiszámíthatatlanságaitól és a ciklikus ingadozások terheitől, válságok, tartós recessziók mindig is előfordultak a gazdaság történetében. A napjainkban kibontakozott válság azonban minden eddigi képzeletet felülmúlt, olyan súlyosan érintette az egész világot, hogy még a mai napig sem tudott igazán megbirkózni vele. A világméretű pénzügyi válság drámai módon Magyarországot is elérte egy nemzetközi vihar formájában, melyet egyre erősebben kezdtek érezni a vállalakozások is, különösen a mikro-, kis-, és középvállalkozások, melyek kis méretük és alacsony piaci részesedésük miatt amúgy is jobban ki vannak szolgáltatva a piac változásainak (MURAKÖZY, 2010). Jelenleg a kis- és középvállalati szektor számára a legnagyobb versenyhátrányt az jelenti, hogy nehéz a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás. Ennek oka, hogy a nemrég kialakult gazdasági válság következtében a bankok hitelezési hajlandósága erőteljesen csökkent a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában, ami később a mikro- és kisvállalati hitelezésben is megmutatkozott. Célkitűzésemnek eleget téve megvizsgáltam a gazdasági válság Szabó Lajos egyéni vállalkozóra, a Módos Kft.-re és a Kösely Zrt.-re gyakorolt hatását. A vizsgálat során arra a következtetésre jutottam, hogy mindhárom vállalkozást egyformán érintik a kis- és középvállalati szektor általános problémái, viszont mindhárom vállalkozás eltérően reagál a válság okozta nehézségekre.

  • Késedelmes devizában denominált vállalati hitelek és azok megoldási alternatíváinak vizsgálata
    79-84
    Megtekintések száma:
    19

    A vállalati szektor pénzügyi stabilitását és növekedési lehetőségeit jelentősen befolyásolta a külföldi és hazai devizában denominált hitelek megnövekedett törlesztőrészlete. A késedelmes deviza alapú hiteladósok problémájának megoldása szükségszerű, mert ha tovább romlik a hitelportfólió minősége, az befolyásolja hazánk nemzetközi megítélését, mely a szektor gazdasági teljesítményét ronthatja. Vállalati forint, euró és svájci frank alapú hitelek jellemzőit hasonlítom össze két jövőbeli árfolyamszint modellezésével. A Növekedési Hitelprogramot vizsgálom két futamidő mellett mindhárom konstrukció esetében. Célom, hogy megállapítsam érdemes-e ezt igénybe venni, és ha igen, akkor milyen futamidő mellett, mekkora megtakarítás realizálható. Ingatlanokkal kapcsolatos és egyéb projekthitelek közül minden negyedik hitel nem teljesítő. Ezen hitelek 75%-a euróban denominált. Az euró alapú hiteleknél a „módosított árfolyamgát” során egy rögzített időszakot követően a felhalmozott tőkekülönbözettel növelt fennálló tőketartozást, forintra váltás után, forinthitelként törleszthetik az adósok. Emellett növelheti még a vállalat rendelkezésére álló pénzösszegét a korábban képzett céltartalék feloldása is. A kiszámítható részlet pontos törlesztése során az adósok jobb adósminősítési kategóriába kerülhetnek, mely bevétellel járna a hitelintézetek számára. Egy jobb minőségű portfólió jobb megítélést biztosít, mely olcsóbb finanszírozáshoz vezetne, így tőkeerősebbé válnának a hitelintézetek is.

     

  • Adott tejelő tehenészet komplex gazdasági elemzése
    79-88
    Megtekintések száma:
    17

    A tejágazat számos kihívással nézett szembe az elmúlt évek eseményei miatt, amelyek elsősorban a tejtermelőket érintette. A közlemény célja esettanulmányi jelleggel adott vállalkozás példáján keresztül bemutatni, hogy miként változott a tejelő szarvasmarhatartás gazdasági helyzete az elmúlt hét évben, valamint, hogyan hat a technológiai fejlesztés a tejtermelés főbb gazdasági mutatóira. A tanulmány ezen túl összeveti az adott vállalkozás legfőbb mutatóit a magyarországi és európai átlagokkal is. Primer adatgyűjtésem az állományváltozásra, pénzügyi, számviteli, termelési és technológiai adatokra terjedt ki. Vizsgálataim alapján – melyet a Debreceni Üzemtani Iskola állattenyésztési tervlapjai alapján modellkalkulációban dolgoztam fel – arra jutottam, hogy a célirányosan végzett beruházások által a fajlagos hozamok, a tehénállomány létszáma növekedett az elemzett időszakban. További javulás volt megfigyelhető a takarmány és a humánerőforrás felhasználásával kapcsolatban is, az vállalati gondolkodásmód változtatása által.

  • A reálopciók alkalmazása a pénzügyekben
    75-82
    Megtekintések száma:
    31

    Napjainkban a vállalkozások fő célja a vállalati vagyon, illetve érték növelése. A vállalkozás értékteremtésének méréséhez, azaz a korábbi értékhez képest elért növekedés meghatározásához, szükséges, hogy megfelelően becsülni tudjuk a vállalat aktuális értékét. A befektetők szeretnék tudni, hogyan növekszik a befektetésük értéke, a befektetésük után milyen többlethozamra számíthatnak. A vállalatok és a beruházások értékelésében hagyományosan az ún. diszkontált cash-flow módszert használják. Ez a módszer az esetek többségében jól használható, azonban vannak olyan esetek, amikor az értékeléshez opcionális jövőbeli lehetőségek kapcsolhatók, esetleg a bizonytalanságot is kezelni kell. Az ilyenek esetek megoldására kezdték el használni a pénzügyi eszközök értékelésére kidolgozott opcióárazási módszereket a reáleszközök területén is. A cikkben bemutatásra kerül egy vállalatértékelési modell, amelyikben kiindulási értékként a vállalati vagyon értékelésére a szabad cash flow kerül felhasználásra, majd a becsült vagyonérték felhasználásával a reálopciós értékelés és a két-dimenziós Monte Carlo szimuláció összekapcsolásával kerül meghatározásra a vállalat piaci értéke. A modellt egy tőzsdei vállalat adatainak felhasználásával került tesztelésre, és a modell megoldása a R statisztikai programcsomagban meglévő opcióértékelési és szimulációs lehetőségek felhasználásával történt.