Keresés

Keresési eredmények

• AZ OSTORCSAPÁS-EFFEKTUS HATÁSA AZ ELLÁTÁSILÁNC-KOORDINÁCIÓRA

  18-23

  Faludi Tamás

  Megtekintések száma:

  414

  A cikk az ellátásilánc-menedzsment egyik meghatározó problematikájával, az ostorcsapás-effektussal foglalkozik. Ez a jelenség nagyban befolyásolja az ellátásilánc-koordinációt is, mely manapság nagyon fontos szegmense az ellátásilánc-menedzsmentnek és az ellátási láncok sikerességének egyik központi eleme. A cikk továbbá bemutatja az ostorcsapás-effektus kialakulásának okait, illetve javaslatot tesz az ostorcsapás-effektus negatív hatásainak csökkentésére.

• A vendéglátás, mint élménygeneráló a hazai falusi turisztikai kínálat elektronikus kommunikációjában

  15-20

  Kóródi Márta

  Bakos Róbertné

  Megtekintések száma:

  155

  A turisztikai élményösszetevők modellje alapján az élménybázis és élménygenerálók teszik lehetővé az élményígéretek megalkotását, az élményképzet kialakulását, valamint az élmény megvalósulását. A falusi turizmus ellátási szolgáltatásai a jogszabályi háttér, vagyis az étkezési jellegű szolgáltatások lehetőségének korlátozottsága miatt nem tekinthetőek az élménybázis részének a kínálat szempontjából, ugyanakkor a kereslet a falusi ízeket, a hagyományos gasztronómia megtapasztalhatóságát mind az adottság, mind az igénybevételi lehetőség szempontjából alapvetőnek tekinti és szakmai szempontból is megkérdőjelezhetetlen a kínálati elem megjelenése a hazai falusi turizmusban. A feltáró kutatás a FATOSZ elektronikus kommunikációs adatbázisa alapján a minősített szálláshelyek teljes körét lefedi, a témának megfelelően kialakított szempontsor alapján elemzi az élményígéreteket, beazonosítva azok élménybázis vagy élménygenerátor típusú jellemzőit, összefüggést keresve a minőség és a gasztronómiai élménykínálat között.

• GENERÁCIÓSPECIFIKUS KÍNÁLATMENEDZSMENT A TURIZMUSBAN

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  232

  Mind a turisztikai szolgáltatók számára, mind a turizmusfejlesztéssel foglalkozók számára egyre nagyobb jelentőséggel bír a generációs szempontok figyelembe vétele. Klasszikusan a humán erőforrás gazdálkodással foglalkozók tevékenységében merül fel, mint a kínálat szerves részeként megjelenő személyes szolgáltatásokat nyújtó munkatársak esetében szerepet játszó tényező. A másik, de nem másodlagos szempont a kereslet generációs jellemzőivel függ össze, aminek tükröződnie kell a szolgáltatás-kínálatban is. A generációs keresleti jellemzők primer, megkérdezésen alapuló módszerrel kerülnek beazonosításra, a kínálat elemzésére megfigyeléssel kerül sor a minőségi védjeggyel jelzett négycsillagos szállodák körében. A kapott eredmények összehasonlítása a generációs igényekhez alkalmazkodás mértékére enged következtetni.

• Életkor szerinti differenciálás a szállodai turisztikai termékekben

  27-33

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  172

  A szállodai termékstratégiák kialakításában a diverzifikálás és a differenciálás közötti arány kialakítása jelentős döntés arról, hogy a szálloda szélesebb szolgáltatáskínálatot nyújt, amiből megtalálja több vendégkör is a számára megfelelőt, vagy leszűkíti a megcélzott szegmenseit és számukra nyújt specifikus kínálati elemeket. Egyik szegmentálási szempont lehet a vendégek kora. A kínálatban leghangsúlyosabban megjelenő és beazonosítható korcsoport a senior korosztály, amely a szállodák számára mindig fontos volt. Szezonon kívül jelentenek keresletet, kiszámíthatóak, ismert igényekkel rendelkeznek, elégedettségük könnyen elérhető. A kutatás arra a kérdésre keres választ, hogy élnek-e a szállodák a senior szegmens megnyerési lehetőségével, valamint milyen sajátosságokat mutatnak a számukra kiajánlott termékek. A tanulmány szekunder információkat feldolgozó részében a turisztikai marketing szakirodalom témához kapcsolódó részei a szállásadásra kerültek leszűkítésre, ezt követi a szegmens jellemző foglalási és tartózkodási szokásainak beazonosítása. A kínálat primer elemzésére megfigyeléssel került sor, a szállodák senior vendégkörnek szánt ajánlatainak .összegyűjtésével és összehasonlításával.

• A mezőgazdasági földpiac aktuális kérdései Szlovákiában

  71-78

  Bandlerová Anna

  Schwarcz Pavol

  Lazíková Jarmila

  Dirgasová Katarína

  Schwarczová Loreta

  Megtekintések száma:

  495

  A cikk egy mezőgazdasági földterületek vásárlására vonatkozó tanulmány eredményeiről számol be, amely a Szlovák Köztársaságban volt elvégezve 2014 június 1-től 2015 szeptember 30-ig. A helyzetet az új jogszabályozás szerint elemeztük a lejárt moratórium időszak után, amely a mezőgazdasági földterületek vásárlásához a külföldiek által vonatkozik. Mi elsősorban a termőföld kínálatára és a földárakra összpontosítunk szlovákiai régiók földterületein, amelyek eladásra kínáltak a Szlovák Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - Termőföld Ajánlatok Nyilvántartási web oldal - által. Eredményeink azt mutatják, hogy az új - 140/2014 számú jogi szabályozás bizonyos érdekelt csoportoknak közvetlenül kedvez a föld beszerzését illetően és határokat szab meg nemcsak a külföldiek számára, hanem a hazai érdekelt személyek számra is. A földkínálati árak magasabbak, mint az adminisztratív jellegű árak minden szlovákiai régióban.

• Kutatási eredmények a logisztikában

  48-52

  Horváth Marianna

  Pakai Katalin

  Pethő Anita

  Megtekintések száma:

  52

  Tanulmányunk célja logisztikai és ellátási lánc menedzsmenthez kötődő esettanulmányok bemutatása, melyet a Bethlen István Szakkollégiumban létrejött kutatócsoportunk vizsgált és elemzett a 2011/2012. tanévben. A cikkünkben elméleti áttekintést nem adunk a két nagy tématerület okán, azonban megpróbáljuk a gyakorlati példák segítségével bemutatni a problémát és feltárt megoldási lehetőségeket egyaránt.

• Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával

  35-39

  Karmazin György

  Megtekintések száma:

  107

  A nagy árumegállító és hozzáadott értéket létrehozó logisztikai központok kialakulásával olyan hálózati csomópontok jöttek létre az együttműködő szervezetekben, amelyek különböző közlekedési útvonalak és alágazati pályák, infrastrukturális és informatikai összekötésével megvalósítják az ellátási láncok (hálók) menedzsmentjét. Az üzleti hálózatokban megjelenő logisztikai központok hatékony működtetését általában logisztikai szolgáltató (3PL/4PL)
  vállalkozások végzik. Az ellátási hálókat komplex hálózatként értelmezve, a logisztikai központokat (HUB) csomópontoknak, a központokat összekötő útvonalakat és kapcsolatokat pedig a hálózatelméletben használt fogalom átvételével, éleknek nevezhetjük. Barabási hálózatkutatási eredményeit figyelembe véve keresünk összefüggéseket az általa bizonyított törvényszerűségek és a logisztikai rendszerekben található szolgáltatók által üzemeltetett központok (HUB) növekedési lehetőségei között.

• DIFFERENCIÁLÓ KÍNÁLATMENEDZSMENT A TURIZMUSBAN- SENIOR SZÁLLODAI TERMÉKEK

  44-51

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  152

  A szállodai differenciáló termékstratégiák közé tartoznak a szegmensspecifikus kínálatot kialakító programok. A senior korosztály a szállodák számára mindig fontos volt. Szezonon kívül jelentenek keresletet, kiszámíthatóak, ismert igényekkel rendelkeznek, elégedettségük könnyen elérhető. A kutatás arra a kérdésre keres választ, hogy élnek-e a szállodák a senior szegmens megnyerési lehetőségével, valamint milyen sajátosságokat mutatnak a számukra kiajánlott termékek. A dolgozat szekunder információkat feldolgozó részében a turisztikai marketing szakirodalom témához kapcsolódó részei a szállásadásra kerültek leszűkítésre, ezt követi a szegmens jellemző foglalási és tartózkodási szokásainak beazonosítása. A kínálat primer elemzésére megfigyeléssel került sor, a szállodák senior vendégkörnek szánt ajánlatainak összegyűjtésével és összehasonlításával.

• A MAGYARORSZÁGI TÁVHŐSZOLGÁLTATÓK FORGÓESZKÖZSZERKEZETÉNEK NÉHÁNY JELLEMZŐ SAJÁTOSSÁGA A TULAJDONOSI HÁTTÉR FIGYELEMBEVÉTELÉVEL A 2009-2017-ES BESZÁMOLÓK ALAPJÁN

  34-41

  Süveges Gábor Béla

  Megtekintések száma:

  155

  Jelen tanulmány a magyarországi távhőszolgáltatást végző vállalatok eszközszerkezetét vizsgálja különös tekintettel a forgóeszközök arányára és szerkezetére vonatkozóan. A kutatás egyrészt arra keresi a választ, hogy a vállalatok eszközszerkezetében milyen arányban fordulnak elő a forgóeszközök, milyen struktúra jellemezi a vállalkozást rövid távon szolgáló eszközöket, valamint melyek ezen vállalatok legfontosabb jellemzői a likviditási mutatók szempontjából. A tanulmány célja ezenkívül néhány további távhőszolgáltatói szektorra jellemző sajátosság feltárása, melyek a későbbi kutatás alapját szolgálják. Módszertanát illetően beszámolóelemzés, a Magyarországon hőszolgáltatást végző vállalatok -72 vállalat képezi a vizsgált sokaságot- beszámolóiból származó adatok, valamint a műszaki és gazdasági információk segítségével 9 év (2019-2017) adatai kerültek vizsgálatra.

• A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása

  57-64

  Horváth Zsófia

  Sánta Fanni

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  163

  A gasztronómia ma már nemcsak mint a turisztikai szuprastruktúra által nyújtott szolgáltatás jelenik meg, hanem a gasztronómiai rendezvényeken az attrakciókínálat része is. A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi motiválja a résztvevőit a rendezvény meglátogatására, hogyan változnak a motivációk a visszatérő rendezvények esetében? A szekunder és a primer információk elemzésének eredménye a következő évek gasztrofesztiváljainak kommunikációjához adhat útmutatást.

• FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ GYEREKEK SPORT-FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ AKADÁLYMENTESÍTETT KÍNÁLATI ELEMEK TÜKRÉBEN

  21-29

  Laoues-Czimbalmos Nóra

  Müller Anetta

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  283

  A fogyatékossággal és a megváltozott munkaképességgel élők aránya nem csak az Unióban, de hazánkban is növekedést mutat, mellyel párhuzamosan az ezzel foglalkozó tanulmányok is egyre bővülő tendenciát mutatnak. Kutatásunkban, az Észak-alföldi régióban fogyatékos-sággal élő 8-18 éves gyerekek (N=283) sportolási szokásait vizsgáltuk, valamint rákérdez-tünk a hozzá kapcsolódó akadálymentesített sportlétesítmények és integrált sportprogramok kínálati elemeivel való tapasztalataikra.

• Innovatív biodiesel előállítás

  118-123

  Nagy Valéria

  Beszédes Sándor

  Keszthelyi-Szabó Gábor

  Megtekintések száma:

  103

  A bio-motorhajtóanyagok előállításával és energetikai célú hasznosításával kapcsolatos kutatások fontosságát egyrészt Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében foglaltak, másrészt az Európa 2020 által is hangsúlyozott intelligens és fenntartható növekedés elősegítése indokolja. Közleményünkben közölt kutatási program közvetlen célja a mikrohullámú előkezelés bio-energetikai célú felhasználási lehetőségének vizsgálata, közvetett cél az energiaellátás biztonságának megteremtése. Az eddigi tapasztalatok alapján a mikrohullámú energiaközlés előnyösen használható egyes kémiai reakciók intenzifikálása területén. Előkísérleti tapasztalataink azt mutatt ák, hogy a növényi olajok mikrohullámú térben történő átészterezése (metanolos átészterezés NaOH katalizátorral) az eljárás idejének és energiafelhasználásának csökkentését eredményezi. A mikrohullámú energiaközléssel végzett növényi alapú hajtóanyagok előállítása eltérő műveleti -, eljárás- és folyamatparaméterek mellett történt. A kísérletek eredményeként megállapítható, hogy a hagyományos átészterezés reakcióidejéhez viszonyítva a mikrohullámmal történt átészterezési reakcióidők jelentősen lecsökkentek, azonban az eljárás
  energeti kai szempontú opti málásához a kezelt reakcióelegy összetételének és az összetevők dielektromos jellemzőinek további vizsgálata, illetve meghatározása is szükséges. 

• Szakképzés, munkaerőpiac és bevándorlás-politika Oroszországban

  42-46

  Molchanov Igor

  Megtekintések száma:

  108

  A bevándorlás a munkaerőpiac szempontjából az oroszországi munkaerőpiac meghatározó tényezőjévé vált az utóbbi időben. A bevándorláspolitika főbb feladatai: a munkaerőhiány kompenzálása, amely a demográfiai problémák és a lakosság elöregedésével van összefüggésben; a tartós munkaerő-kereslet
  kielégítése egyes gazdasági szektorokban; az innovációs-beruházási folyamatok kvalifikált munkaerő-ellátásának biztosítása; az igényelt szakmák megfelelő képesítésű szakemberei felkészítésének megszervezése; a rövidtávú képzetlen munkaerő-bevándorlás korlátozása; a szükséges feltételek megteremtése és a lehetőségek kiszélesítése az üzleti céllal történő bevándorlás számára.

• Csalán és medvehagyma kivonatok hatása a biológiai növényvédelemben

  309-316

  Palkovics András

  Vojnich Viktor

  Hüvely Attila

  Pető Judit

  Unyi-Buzetczky Blanka

  Megtekintések száma:

  133

  Kutatásunk során két növényből, a nagy csalánból és a medvehagymából készítettünk trágyalevet illetve forrázatot. A kísérleteket a Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Karának Bemutató kertjében található kísérleti parcellán végeztük el. Kísérleti növénynek a kápia paprikát (Capirex) használtuk, mely növény palánta nevelését is mi végeztük. A növényekről kísérleti egységenként levélmintát gyűjtöttünk illetve megmértük kezelési csoportonként a termésmennyiségeket. Megállapítható, hogy a csalán- és medvehagyma-kivonatok pozitív hatással voltak a növények kondíciójára és a termésmennyiségre. Növényvédelmi szempontból kizárólag a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa Armigera) kártétele volt megállapítható a kontroll csoportban található növények termésein, ellenben a csalán-, és medvehagymakivonatokkal kezelt növényeknél a gyapottok bagolylepke kártevő kárképe nem fordult elő. Kutatási eredményeink alapján javasoljuk a gyakorlat számára a növényi kivonatok használatát a növényvédelemben és a tápanyag utánpótlásban.

• DESZTINÁCIÓK ISMERTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A LEHATÁROLÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN

  8-12

  Jóvér Vanda

  Bagdi Róbert

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  219

  A turisztikai fejlesztési területek területi lehatárolása meghatározó jelentőségű a desztinációk fejlesztésével foglalkozó szakemberek számára. Ennek direkt okai a következők: a megszerezhető fejlesztési források, a turisztikai szupra- és infrastruktúra bővítése, a desztinációs arculat kialakítása, emellett az előbbiek által jelentkező előnyök lehetnek: a kapcsolódó szolgáltatási lehetőségek bevonása, a közös kommunikáció. A turisztikai piac kínálati oldala a kellő tájékozottságban érdekelt, noha kérdéses, hogy mennyire követi a kereslet a változó desztináció lehatárolást, illetve mennyiben kelt bizonytalanságot a turista utazási döntésében az, hogy egy-egy szűkebb terület időközönként más-más turisztikai fejlesztési területi egységhez tartozik és így eltérő kommunikációt folytat. A témát elemző kutatás eme résztanulmánya a fogalmak tisztázása mellett egy próbamérést mutat be a jelenleg hatályos turisztikai fejlesztési egységek ismertségére vonatkozóan, amely előkészíti a nagy elemszámú mintán alapuló lekérdezést. A tapasztalatok azonban nemcsak a mérési korrekciókra vonatkozóan szolgálnak tanulságul.

• ESG a magyar kis- és középvállalkozások körében

  85-96

  Gulyás Dávid

  Megtekintések száma:

  129

  A fenntarthatósági kérdések az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá váltak az üzleti élet valamennyi szegmensében. Az eleinte még csak a tőzsdén jegyzett, nagyobb méretű vállalatok számára kötelező szabályozások az ellátási láncok, a banki finanszírozások és az egyéb érintettek elvárásai miatt a jövőben a kisebb és tőzsdén nem jegyzett vállalkozásoknál is meg fognak jelenni. E tanulmány célja, hogy szekunder adatgyűjtés segítségével bemutassa a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) viszonyulását a fenntarthatósági kritériumokhoz. Primer kutatásként egy online kérdőív segítségével igyekeztem felmérni, vajon a magyar KKV-k menedzsmentje tisztában van-e az ESG keretrendszerrel, milyen mértékben integrálják üzleti tevékenységükbe a fenntarthatósági szempontokat, részét képezik-e az üzleti stratégiának, továbbá ezen vállalkozások hogyan viszonyulnak a fenntarthatósági jelentés készítéshez. Vizsgálódásaim során arra is keresem a választ, hogy milyen motivációs tényezők húzódnak meg a hazai KKV-k esetében az ESG szempontokat figyelembe vevő működés megvalósítását illetően, valamint kitérek a közzététel gyakorlatára ható tényezőkre.

• Nyomon-követhetőség a vajdasági fűszerpaprika termesztésben és előállításban

  208-214

  Kovács Vilmos

  Kovács Sárkány Hajnalka

  Megtekintések száma:

  130

  A termékek nyomon-követésének a szükségességét a vonatkozó jogi szabályozás, valamint a minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági szabványok is előírják. Ahhoz, hogy a nyomonkövetés megvalósulhasson a termőföldtől az asztalig, elengedhetetlen a pontos termékjelölés és a vonatkozó feljegyzések készítésének,
  kezelésének szabályozottsága, valamint a technológiai fegyelem szigorú betartása. Ez különösen fontos az olyan termékek esetében, ahol az egyenletes termék minőség eléréséhez keverni szükséges az egyes tételeket. Vizsgálataink alapján a fűszerpaprika nyomonkövetés transzparenssé tételéhez szükség lenne egy nyilvános adatbázis létrehozására.

• Felnőttoktatásban résztvevő nők munkaerő-piaci vizsgálata Miskolcon

  260-270

  Hajdú Dávid

  Koncz Gábor

  Megtekintések száma:

  151

  A tanulmány a felnőttoktatás hatását vizsgálja a Miskolci kistérségben élő nők munkaerő-piaci helyzetére vonatkozóan. Kutatásunk elején több hipotézist is felállítottunk, aminek bizonyítására irodalomelemzést, statisztikai adatok analizálását és kérdőíves vizsgálatot használtunk. A vizsgálatot a Miskolci kistérségben élő 18 éves kor feletti gazdaságilag aktív nők körében végeztük, összesen 200 fő került megkérdezésre. A rendelkezésre álló adatok feldolgozásához az IBM SPSS Statistics 20 és Microsoft Excel 2007 programot használtuk fel. Kutatásunk célja az volt, hogy igazoljuk, a Miskolci kistérségben élők nők munkaerő-piaci helyzetére nincs kellő ráhatással a felnőttképzés. A kérdőíves vizsgálat eredményei azt igazolták, hogy bár érdeklődés van a
  felnőttképzések iránt, a kereslet és kínálat nincs összhangban. Az állam vagy nem támogatja a képzéseket vagy nincs olyan képzés, amivel szakmájában tovább tudna fejlődni és ennek hatására több forráshoz tudna jutni életminőségének javítására az abban résztvevő. A tanulmány ezért ebben az összetett témában javaslatokat kíván tenni a térség felzárkóztatására, a munkanélküliség csökkentésére, a nők hátrányosságának enyhítésére és a felnőttoktatás hatásfokának javítására vonatkozóan.

• A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK HATÉKONYSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN

  41-48

  Ieremiás Éva

  Tarnóczi Tibor

  Megtekintések száma:

  93

  A teljesítménymérés alapvető fontosságú a nemzetgazdaság minden szektorában. Mégis különösen igaz ez a mezőgazdaságra, mert ebben a szektorban is egyre fontosabbá válik a hatékonyabb gazdálkodás, hogy a lakosságot megfelelő élelmiszerrel lássák el. A tanulmány a romániai és a magyar mezőgazdasági cégek teljesítményét vizsgálja. Összesen 5390 cég került kiválasztásra az elemzési adatbázisba, amelyek közül 3789 román, 1601 pedig magyar cég volt. A teljesítményelemzésben a vállalatok hatékonysága 2018 és 2020 között időszakban került megvizsgálásra a Data Envelopment Analysis módszerrel. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a román mezőgazdasági cégek statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb hatékonysággal működnek, mint a magyarok. Az is megállapítható azonban, hogy a vállalkozások átlagos hatékonysága mindkét országot tekintve igen alacsony. Alacsony a teljesítmény az alágazati hatékonysági együtthatók átlagait figyelembe véve is. Nincs olyan év, amikor az átlagos hatékonysági együttható bármelyik ágazatban meghaladja az 50%-ot. Az Olajosmagvak és Gabonatermesztés alágazati elemzése viszont azt mutatja, hogy különösen Romániában igen magas az 50% alatti hatékonysági együtthatóval rendelkező cégek aránya. Hasonló megállapítások tehetők a baromfi- és tojástermelés alágazat esetében is. További kutatások szükségesek a mezőgazdasági vállalatok alacsony hatékonysági okainak pontosabb feltárásához.

• Az ifjúsági turizmus motivációi francia és angol egyetemisták megkérdezése alapján

  240-245

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  173

  Két külföldi kutatói rövid tanulmányút eredményeit foglalja össze a tanulmány a téma magyarországi helyzetképének felvázolásával. A három ország három városának (Bordeaux – Franciaország, Durham – Egyesült Királyság, Szolnok – Magyarország) felsőoktatásban tanuló diákjai körében végzett felmérés elemzésének eredményei összehasonlítva kerülnek bemutatásra az azonosságokat és különbözőségeket kiemelve. A feltárt fogyasztó szokások eltérősége a kínálat kialakításának gyakorlatában a továbbiakban hasznosítható.

• Új generációk, új trendek a spa iparágban

  21-26

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  503

  Napjaink turisztikai piaca gyors változások színtere, amelyek mind a keresleti, mind a kínálati oldalt érintik. A spa iparág piacán – a wellness és gyógyszolgáltatások együttes jelenléte miatt – a generációk széles köre jelenik meg fogyasztóként, más és más elvárást támasztva a szolgáltatókkal szemben. Vizsgálatra érdemesek tehát a jelen és elkövetkező években zajló változások, amelyek a fogyasztói szokások változása mellett a fogyasztói igények szélesedését vizionálják. Jelen cikk kísérletet tesz az egyes generációk sajátosságainak vizsgálatával azok elvárt spa szolgáltatásainak leírására valamint a jövőre előrevetíthető változások beazonosítására. A szerző elsősorban a témában fellelhető nemzetközi és hazai szekunder források és az iparágban szerzett szakmai tapasztalata felhasználásával igyekszik összefoglalni mindazokat a piaci tendenciákat, amelyek jelentős változásokat hoznak.

• Szakképzés, munkaerőpiac és bevándorlás-politika Oroszországban

  66-71

  Molchanov Igor

  Megtekintések száma:

  107

  A bevándorlás a munkaerőpiac szempontjából az oroszországi munkaerőpiac meghatározó tényezőjévé vált az utóbbi időben. A bevándorláspolitika főbb feladatai: a munkaerőhiány kompenzálása, amely a demográfiai problémák és a lakosság elöregedésével van összefügg ésben; a tartós munkaerő-kereslet kielégítése egyes gazdasági szektorokban; az innovációsberuházási folyamatok kvaliÞ kált munkaerő-ellátásának biztosítása; az igényelt szakmák
  megfelelő képesítés szakemberei felkészítésének megszervezése; a rövidtávú képzetlen munkaerő-bevándorlás korlátozása; a szükséges feltételek megteremtése és a lehetőségek kiszélesítése az üzleti céllal történő bevándorlás számára.

• Vendéglátás a jövő étkező kocsijában

  87-92

  Fodor Mária

  Fekete Hajnalka

  Csáki Rita

  Nagy Brigitta

  Nyilas Tünde Emese

  Balogh Andrea

  Bíró Ágnes

  Gellért Bence

  Bakos Róbertné

  Megtekintések száma:

  60

  Az utas ellátás vizsgálata újra fontos kérdés lett a MÁV életében. Kiemelt szerepe van, különösen a hosszú távú utazások alkalmával, de az utasok komfort érzetét a rövid utakon is növelheti e szolgáltatás. Nemzetközi viszonylatban sok jó, követhető példát találhatunk, melyek a magyar gazdasági körülmények közé ültetve működő képessé válhatnak. A tanulmány, kutatás, fejlesztés a MÁV Zrt. személyes megkeresése nyomán indult el. Az utaztatás terén második
  legjelentősebb a légi közlekedés után a rögzített pályás utazás. Ezen pozíciómegtartásához fontos az utazáshoz köthető élmények mind szélesebb skálájának biztosítása, így például az étkezőkocsi reformja is ezt a célt szolgálja. A jövő étkező vagonjainak szakmai szempontok figyelembe vételével történő kialakítására vállalkoztunk.