Keresés

Keresési eredmények

• Parlagfű, áldás vagy átok?

  51-55

  Pölös Endre

  Baglyas Ferenc

  Vojnich Viktor József

  Megtekintések száma:

  104

  A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) napjainkra a legelterjedtebb gyomnövényünkké vált. Jelentős gazdasági kárt okoz, másrészt az ország lakosságának 20%-át érintő pollenallergiát okoz. Ezért visszaszorítása jelentős feladattá vált. Környezetkímélő módszert dolgoztunk ki elpusztítására, bio-herbiciddel. Ez a bio-herbicid növényi gátlóanyagokat, allelokemikáliákat tartalmaz. Az allelokemikáliák a növények közötti kémiai gátlás (allelopátia) hatóanyagai. A módszert a Kiskunsági Nemzeti Parki (KNP) és Kecskemét város belterületi részeken alkalmaztuk. Az észak-amerikai indián kultúrából a parlagfű jellegzetes gyógyhatását is szemléltetjük.

• Nitrogén és C vitamin tartalom összefüggései zellergumóban homoktalajon

  327-331

  Pető Judit

  Cserni Imre

  Hüvely Attila

  Vojnich Viktor József

  Tóthné Taskovics Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  91

  Kísérletsorozatunkban zeller tesztnövényt alkalmaztunk, liziméteres jellegű tenyészedényekben figyeltük meg a növény növekedését, tápelem tartalmát és ezek összefüggéseit. Jelen közleményünkben a különböző dózisú nitrogén műtrágya adagok (abszolút kontroll, alaptrágyázott, alap +60/120/180 kg/ha N, valamint alap+ 240 kg/ha N (számított N szerves trágya formájában) hatását mutatjuk be. A zellergumó N-tartalma a nitrogén dózisok függvényében jelentős mértékben növekedett; valamint a gumók N-tartalma és a C vitamin tartalma között erős pozitív korrelációt (r= 0,815, p < 0,025 szinten) mutattunk ki. Eredményeinkből megállapítható, hogy kísérleti elrendezésünkben homoktalajon, – a kolloidtartalmat gyarapító és a talajszerkezetet javító - szervestrágyázás bizonyult legkedvezőbb hatásúnak.

• Csalán és medvehagyma kivonatok hatása a biológiai növényvédelemben

  309-316

  Palkovics András

  Vojnich Viktor

  Hüvely Attila

  Pető Judit

  Unyi-Buzetczky Blanka

  Megtekintések száma:

  100

  Kutatásunk során két növényből, a nagy csalánból és a medvehagymából készítettünk trágyalevet illetve forrázatot. A kísérleteket a Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Karának Bemutató kertjében található kísérleti parcellán végeztük el. Kísérleti növénynek a kápia paprikát (Capirex) használtuk, mely növény palánta nevelését is mi végeztük. A növényekről kísérleti egységenként levélmintát gyűjtöttünk illetve megmértük kezelési csoportonként a termésmennyiségeket. Megállapítható, hogy a csalán- és medvehagyma-kivonatok pozitív hatással voltak a növények kondíciójára és a termésmennyiségre. Növényvédelmi szempontból kizárólag a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa Armigera) kártétele volt megállapítható a kontroll csoportban található növények termésein, ellenben a csalán-, és medvehagymakivonatokkal kezelt növényeknél a gyapottok bagolylepke kártevő kárképe nem fordult elő. Kutatási eredményeink alapján javasoljuk a gyakorlat számára a növényi kivonatok használatát a növényvédelemben és a tápanyag utánpótlásban.

• A Kunpeszéri homokpuszta gyepen előforduló növénytársulások vizsgálata

  56-62

  Vojnich Viktor József

  Baglyas Ferenc

  Pölös Endre

  Megtekintések száma:

  74

  Vizsgálatainkat Kunpeszéren, a Kiskunsági Nemzeti Park területén végeztük. A cönológiai felvételezések 2x2 méteres kvadrátokban történtek. Megállapítottuk a társulások faji összetételét és borítottságát. A vizsgálati területen zárt pusztagyep található, javarészt Achilleo- Festucetum pseudovinae (füves szikespuszta). Antropogén hatásokra (taposás, legeltetés) a pusztagyep növényflórája degradálódott. Felszaporodtak a gyomok: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia); kanadai betyárkóró (Conyza canadensis); pipacs (Papaver rhoeas); fehér libatop (Chenopodium album); szőrős disznóparéj (Amaranthus retroflexus), illetve a szúrós növények: tövises iglice (Ononis spinosa), mezei iringó (Eryngium campestre).