Keresés

Keresési eredmények

• Pénzügyi hegemónia Magyarországon?

  105-132

  Kun Ferenc

  Megtekintések száma:

  125

  „Bankárészjárás, bankáruralom” – vajon ezek csak populista kijelentések, féligazságok, vagy érvényes állítások a mai Magyarországon? Dolgozatom célja, hogy az utóbbi években, a bankokkal szemben kialakult negatív előítéleteket árnyaljam, és racionális okokat adjak a pénzintézetek gazdaságban elfoglalt pozíciójára. A pénzügyi hegemónia elmélete szerint a pénzügyi szektor centralizáltsága és koncentrációja lehetővé teszi a pénzintézetek számára az összehangolt döntéshozatalt a befektetések felett. Mivel a tőke a gazdaság expanziójához és a gazdasági válságokból való kilábaláshoz feltétlenül szükséges, a pénzügyi szektor a gazdasági szereplők széles körének cselekedeteit képes befolyásolni. Dolgozatomban 2003. évi adatok alapján 100 legjobb vállalat és 36 bank között, az igazgatósági átfedések révén kialakult hálózatban vizsgálom a fenti tézis állításait. A több mint 16 000 név és cím feldolgozásával elkészült hálózatra vonatkozóan három hipotézist vizsgálok: (1) érvényesül-e a pénzügyi hegemónia elmélete, (2) magyarázható-e a bankok hálózatbeli pozíciója piaci részesedésükkel, valamint (3) kockázatos vállalati ügyfélállományuk nagyságával. A regressziós és korrelációs tesztek alapján a magyar bankok az elemzett hálózatban nem rendelkeznek olyan „hatalommal”, mellyel a vállalatok cselekedeteit befolyásolhatnák. Sokkal inkább szervezetek között kialakult kölcsönös függőségi viszony alanyaiként vannak jelen a hálózatban, ahol pozíciójuk függ a piaci részesedésük nagyságától és az ügyfélkörük minőségétől.

• Kari hírek, tudományos rendezvények

  173-178

  Trón Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  59

• Adatbányászat üzleti szemmel II. rész

  108-130

  Harmati Attila

  Megtekintések száma:

  154

  A cikk az adatbányászat technológiájának gyakorlati alkalmazását szemlélteti egy – a szerző által készített – adatbányászati projekt bemutatása révén. Az esettanulmány elkészítésének célja egy osztályozási
  modell kialakítása volt logisztikus regressziós modellek, döntési fa és neurális háló felhasználásával. A megfelelő eljárás megtalálásával az adatállományt nyújtó vállalat egy jövőbeli direktmarketing-akcióhoz
  kapcsolódóan tudatosan jelölheti ki azon ügyfelek körét, akik egy személyes levélre nagy valószínűséggel kedvezően reagálnának. A potenciálisan kedvező ügyfelek ezáltal hatékonyabban érhetőek el a véletlen
  kiválasztáshoz képest, így növelve a vállalat hatékonyságát és eredményességét. Az eredmények általánosítása alátámasztja az adatbányászat üzleti célú felhasználásának számos előnyét.

  JEL kód: C25, C44, C45, C49, C88

• A kulturális és kreatív iparágak a világ legfrekventáltabb régióiban

  Gályász Anett

  Megtekintések száma:

  206

  A dolgozat körüljárja és rendszerezi a kreativitás és a kreatív ipar fogalmát, a kreatív gazdaság fogalmi eltéréseit, melyek segítségével feltérképezhető, hogy az egyes országok vagy régiók mely területeknek tulajdonítanak domináns szerepet a fejlődés szempontjából. Bemutatja ezen túl a kreatív gazdaság foglami rendszere kidolgozására és statisztikai mérésére irányuló próbálkozásokat. A továbbiakban a kreatív ipar statisztikai, gazdasági és társadalmi jellemzőit vizsgálja, összhangban az Európa 2020 stratégiával, valamint az általa kijelölt irányvonalat követő egyéb szakmai anyagokkal, és meghatározza az előttünk álló feladatokat.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z1

• Politikai költségvetési ciklusok: fiskális ciklushatások az állami kiadásokban Lengyelországban

  47-62

  Halász Ágnes

  Megtekintések száma:

  142

  A tanulmány a fiskális ciklusok jelenlétét vizsgálja az államháztartási egyenlegek alakulásában Lengyelországban, 1989 és 2011 között. Összességében a legutóbbi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a politikai költségvetési ciklusok (PBC) jelensége inkább a kevés demokratikus tapasztalattal rendelkező új demokráciákra jellemző, mint amilyenek például a posztszocialista tranzíciós országok. Mindazonáltal,
  a ciklusok idővel eltűnnek, ahogy a választópolgárok kiismerik a demokratikus intézmények működését és a politikai manipulációt. Ezt az elméletet azonban Lengyelország mintáját vizsgálva nem tudtuk
  empirikusan megerősíteni – sem a teljes államháztartási egyenlegben, sem az állami kiadásokban. Bár az 1997-es és a 2001-es választási mintában azonosítottunk fiskális ciklushatásokat a nyugdíjak és közszféra bérei terén, ezek átmeneti jellegűek voltak, s pozitív szavazatvásárlási hatásukat sokszor egyéb tényezők, intézkedések mérsékelték. Összességében a lengyel költségvetési egyenleg ciklikus mozgását – különösen a kilencvenes években – jellemzően nem a PBC okozta.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D72, E62, H3

• Kornai 90: Beszámoló a Komparatív közgazdaságtan és gazdasági rendszerek: Kornai János gondolatainak hatása című tudományos tanácskozásáról; Budapesti Corvinus Egyetem, 2018. január 18.

  75-82

  Ricz Judit

  Sigér Fruzsina

  Megtekintések száma:

  169

  A Budapesti Corvinus Egyetem 2018-ban több rendezvénnyel is tiszteleg Kornai János előtt, aki januárban ünnepelte 90. születésnapját. Kornai jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem kötelékébe tartozik, az Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék tiszteletbeli professor emeritusa, és többek között – 2001
  júniusa óta – a Debreceni Egyetem díszdoktora. A 2018. január 18-án tartott egész napos angol nyelvű tudományos tanácskozás házigazdája az Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék vezetője, Rosta Miklós egyetemi docens volt.

• Válaszúton a magyar gazdaság

  1-6

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  103

• A reklámberuházások versenyre gyakorolt hatásának és gazdasági növekedéssel való összefüggéseinek vizsgálata

  Kovács Kármen

  Megtekintések száma:

  128

  A reklámberuházások mértéke világszerte dinamikusan növekszik, megtérülésük viszont jelentősen mérséklődik; ez nagyban az erősödő piaci verseny következménye. Tanulmányomban ehhez kapcsolódóan elemzem a reklám szerepét, valamint a keresletre és a versenyre gyakorolt hatását, majd ezt követően a reklám és a gazdasági növekedés összefüggéseivel foglalkozom. Az európai országok körében végzett, a reklámráfordtások növekedésének mértéke közti negatív korrelációra vonatkozó hipotézisem igazolódott. Az a feltevésem pedig, hogy az egy főre eső GDP és a reklámráfordítások GDP-n belüli arányának nagysága között pozitív kapcsolat áll fenn, elutasításra került.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, E01, M21, M37

• Megnyilvánuló komparatív előnyök a magyar mezőgazdaságban: kaotikus vagy koherens szerkezet?

  59-82

  Fertő Imre

  Megtekintések száma:

  139

  A cikk a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyeit vizsgálja a Balassa- index alkalmazásával 1992 és 2002 között különböző referenciapiacokon és aggregációs szinten. Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyei meglehetősen változékonyak mind az egyes aggregációs szintek között, mind a különböző referenciapiacok között. A kereskedelem specializációja csökkenő trendet mutat mindegyik referenciacsoportban, azaz a hazai agrárszektor elveszítette komparatív előnyeit számos termékcsoportban a vizsgált időszakban. A B-indexek közelebbi elemzése azt mutatja, hogy azok konvergáltak egymáshoz, de az egyes termékcsoportoknál az indexek nagyobb változékonyságot mutattak. Meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére alig van esély.
  
  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

• Mekkora valójában Magyarország? Lengyel László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 oldal, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft

  147-151

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  142

• Pénzügyi válság, gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány (Nemegyensúlyi paradigma)

  19-34

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  138

  A 2007–2009-es pénzügyi válság kapcsán számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is feltették a kérdést: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaságtudomány a megelőzésében? E cikk az eddigiektől eltérően új választ ad e kérdésekre. Fő érve, hogy a gyakorlati gazdaságpolitika zsákutcába jutott, amikor a közgazdászok hosszú időre elfogadták a hatékony piac elméletén alapuló egyensúlyi modelleket. A múlt század közepén megjelent statikus egyensúlyi paradigma oly erősen uralkodik mind a mai napig, hogy sem Kornai (1971), sem Benassy (1982), sőt Goodwin (1991) intelmeit sem vették komolyan. A gazdaság ugyanis szinte sohasincs egyensúlyban, így „egyenletrendszereik” semmilyen útmutatást sem adhatnak a politikusoknak, hogy mit is kellene tenniük a felerősödött válságok idején. A Dornbusch-modell (1976) vagy Krugman–Obstfeld (2000) tankönyvi magyarázatai is pénzpiaci egyensúlyi helyzetből indulnak ki, és csak egy másik egyensúlyi helyzetbe történő átmenet mechanikáját írja le kis nyitott gazdaságokban. A szerző legújabb könyve (Móczár 2008) egy új paradigmához, a nemegyensúlyi modellezéshez nyit utat, aminek fel kell váltania az ortodox egyensúlyi paradigmát, hogy kezelni tudjuk a buborékokat, hogy megengedjük a pénzpiacok szabályozását stb. Itt most felvázoljuk ennek szükségességét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E5, E6, G28

• The Determinants of Wine Prices: A Systematic Literature Review

  84-101

  Gál Péter

  Megtekintések száma:

  294

  Wine is a highly differentiated product sold at a wide range of different prices. This article aims to provide a systematic review of the literature written on the determinants of wine prices globally. The article runs a search on the combination of keywords “wine”, “price”, “determinant” in the Web of Science, Scopus, JSTOR, ProQuest, and Science Direct databases. Based on a final set of 46 articles written between 1998 and 2018, results suggest that terroir and quality ratings are the most significant determinants of wine prices, while objective quality and label data also determines wine prices, though to a different extent and with a different sign in some cases. The hedonic pricing method was the most common way of analyzing the relationship between wines prices and their determinants, and results are similar for most regions and varieties. We believe that our results can be useful for researchers, stakeholders, and even for decision-makers in better understanding the factors lying behind wine prices.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: D12, D40 Q11

• Csak a név változott...: (Beszámoló az ISNIE éves konferenciájáról; 2015. június 18–20., Harvard Egyetem, Boston)

  88-91

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  134

  Az intézményi közgazdaságtan vezető nemzetközi társasága, az International Society for New Institutional Economics (ISNIE) éves konferenciáját 2015-ben a patinás Harvard Egyetem Law School-jában tartotta. A rendezvény színvonala méltó volt a helyszín rangjához. Mint minden évben, ezúttal is az intézményi közgazdaságtan legjobb kutatói mutatták be eredményeiket, rendkívül izgalmas és inspiratív szellemi környezetet teremtve. A sorban immár 19. konferencia minden tekintetben megerősítette az ISNIE nagyon erős gyökereit, melyet a társaság első, Nobel-díjas elnökei, Ronald H. Coase, Douglass C. North és Oliver E. Williamson irányítása alatt sikerült nagyon mélyre növeszteni, majd az őket követő kiváló elnökök alatt oldal irányba is fejleszteni, azaz új irányokat is elterjeszteni.

• Az EU regionális politikájának problémái és jövője: a harmadik kohéziós jelentés és előzményei

  189-206

  Trón Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  111

  Az Európai Unió új költségvetési időszakának kialakításához közeledve viharfelhőket látunk tornyosulni az Unió egén. A különböző kihívások és problémák próbára teszik az európai politikaalkotókat. Jelen írás azt vizsgálja, hogy melyek azok a legfőbb területek, amelyen a szakavatottaknak mindenképpen tenniük kell valamit. Ilyen területként kerül előtérbe az Unió regionális politikája. A regionális politika által elért és el nem ért eredmények számvetése, a strukturális politika céljainak összefoglalása után a dolgozat a reformelképzeléseket és az új kohéziós politika körvonalait vázolja fel a februárban megjelent harmadik kohéziós jelentésnek megfelelően.

• A külföldi közvetlen befektetések jelentősége Magyarország gazdaságában az ezredfordulón

  10-25

  Kárpáti Tibor

  Megtekintések száma:

  124

  Az elmúlt két évtizedben világszerte nagyságrendekkel nőttek a külföldi közvetlen befeketetések (FDI). Ebből adódóan a nemzetközi és a hazai kutatások középpontjában áll gazdasági hatásaiknak, következményeiknek vizsgálata. A cikkben - a teljeség igénye nélkül - röviden összefoglalásra kerülnek a fogadó országra gyakorolható hatásaik, majd ezután a hazai statisztikai adatok elemzése következik. Ezek a befektetések Magyarországon különösen nagy jelentőséggel bírnak. Fontos szerepet játszottak gazdaságunk exportvezérelt növekedési pályára állításában, ráadásul éppen akkor, amikor a belső felhalmozások ezt nem tették lehetővé. Kedvezőtlen hatásként lehet értékelni az exportot meghaladó importszükségletüket, amellyel jelentősen hozzájárulnak a külkeresekedelmi deficithez. Az éves tőkeáramlás nagy segítséget jelent a folyó fizetési mérleg hiányának kompenzálásában, azonban ennek a deficitnek jelentős része a közreműködésével megtermelt jövedelem kivonásából származik, ami 1998-tól kezdve egyre nagyobb méreteket ölt. A hazai vállalatok adatai (1998-2001) alapján látható, hogy a magyar gazdaság dualitása nem fokozódik. 

• Zsákban táncolva, avagy az egyetemi innovációs stratégia sajátosságai

  Polónyi István

  Megtekintések száma:

  135

  Az alábbi írásban igyekszem az egyetemek néhány olyan fejlődési és működési (szervezetszociológiai és oktatás-gazdaságtani) sajátosságát felvázolni, amelyeket egy egyetemi innovációs stratégia elkészítése során − ha annak nem pusztán deklaratív, szimbolikus céljai vannak − nélkülözhetetlen figyelembe venni. Fontos megjegyezni, hogy a szimbolikus célú tervek, (küldetés)nyilatkozatok, víziók, stratégiák stb. egyáltalán nem idegenek az egyetemektől, sőt a mai napig lényeges elemei egy-egy egyetem közösségének megteremtésében.

• Fejlődésértelmezések: a latin-amerikai és kelet-ázsiai fejlődés államközpontú értelmezése

  115-130

  Ádám Zoltán

  Megtekintések száma:

  170

  A tanulmány a huszadik század második felének latin-amerikai és kelet-ázsiai gazdaságfejlődését elemezve felhívja a figyelmet az állami szerepvállalás jelentőségére a gazdasági fejlődés előmozdításában.
  A fejlesztő államon alapuló kelet-ázsiai modell sikere és a latin-amerikai fejlődés kudarcai egyaránt arra utalnak, hogy a világgazdasági felzárkózás egyik legfontosabb feltétele egy megfelelő bürokratikus képességekkel és integritással rendelkező államapparátus jelenléte. Ugyanakkor a fejlesztő állam által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikára ma már nem csak a külső adottságok megváltozása miatt nincs mód, hanem a fejlődés sajátos dinamikája miatt sem: az egyik leglátványosabb fejlesztéspolitikai sikert elérő Dél-Koreában az önálló világpiaci szereplővé vált óriásvállalatok függetlenedési törekvései és a liberális demokrácia növekvő társadalmi támogatottsága egyaránt hozzájárultak a fejlesztő állam hagyományos intézményrendszerének lebomlásához. A gazdasági fejlődés előmozdításában azonban – különösen a technológiai fejlődés, a foglalkoztatásbővítés és az esélykiegyenlítés területén – ma is nélkülözhetetlen szerepet játszik az állami gazdaságkoordináció.
  
  JEL-kód: B14, B15, E61, F02, H11

• A holland betegség gyanúja Oroszországban

  103-124

  Borkó Tamás

  Megtekintések száma:

  187

  A tanulmány központi felvetése az a gyanú, mely szerint az orosz gazdaság hordozhatja a holland betegségnek nevezett gazdasági jelenség tüneteit. Ez elsősorban a reáleffektív árfolyam gyorsuló

  felértékelődésében, a feldolgozóipari teljesítmény romlásában, a szolgáltató szektor erősödésében és a nemzetgazdasági reálbérek alakulásában mutatkozott meg. Azonban ezek a fejlemények más, a

  tanulmányban említett és hasonlóan nehezen kimutatható okokra is visszavezethetők, így a következtetéseket megfelelő óvatossággal kell kezelni. Mivel a nyersanyagátoknak nevezett jelenség okai

  között a holland betegség csak egy a számtalan közgazdasági és politikai gazdaságtani magyarázat között, ezért az orosz gazdaság jövőjét illetően más tényező is szerepet játszhat. Többek között a folyamatos jelentős mértékű korrupció, a demokratikus politikai berendezkedés gyengeségei, a protekcionista gazdaságpolitika, valamint az energiaszektor versenyének alacsony foka. A nyersanyagátok jelensége mögött fennálló mindeme tényezők és köztük a holland betegség káros hatásai elsősorban nem a jelen, hanem az orosz gazdasági növekedés jövőbeli, hosszútávú teljesítménye szempontjából lesznek relevánsak.

   

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F31, L60, L72, Q32, Q33

• Milyen válságról van is itt szó? Szentes Tamás: Ki, mi és miért van válságban? A leegyszerűsítő nézetek és szemléletmód kritikája Napvilág Kiadó, Budapest, 2009. 232 oldal, 2400 Ft

  202-205

  Pusztai Zoltán

  Megtekintések száma:

  114

• A tudásintenzív üzleti szolgáltatások innovációs jellemzői

  147-156

  Nagy Sándor

  Megtekintések száma:

  158

  A cikk a szolgáltatások innovációs megközelítéséből kiindulva lehatárolja a tudásintenzív üzleti szolgáltatásokat, összefoglalja azok innovációs jellemzőit. Megállapítja, hogy az egyes szolgáltatási tevékenységeknél más szektorokhoz viszonyítva hiányoznak az ösztönzéshez szükséges intézményi és egyéb formális támogató rendszerek, amelyek nemcsak tudásközpontokként szolgálhatnának a vállalkozások számára, hanem hozzájárulhatnának az innovációk védelméhez és terjedéséhez is. A szellemi tulajdonnak a szolgáltatások körében hiányzó hatékony védelme (a termelő szektorral ellentétben) nagy kockázatot jelent, ami gátolja az optimális tudástranszfert, és pazarló, duplikált innovációs erőfeszítéseket okoz.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O31, O32, L84

• A klubok közgazdasági elmélete

  64-85

  Elek Nóra Ilona

  Megtekintések száma:

  191

  A klubok közgazdasági elméletének jelentősége az, hogy a klubjavak definiálásával lehetővé vált az olyan javak elemzése, amelyek nem rendelkeznek maradéktalanul a tiszta közjavak vagy a tiszta magánjavak tulajdonságaival. A tanulmány az irodalom alapján elhelyezi a klubjószágot a javak között, majd részletezi a klubokkal és klubjavakkal kapcsolatos definíciós alapelemeket, a tiszta közjószágtól való eltéréseket. Ezt követően, a teljesség igénye nélkül, a fontosabb szerzők munkáinak kiemelésével felvázolja a klubelmélet legfőbb kérdéseit és modelljeit. Legvégül, a teória gyakorlati kérdésekben való relevanciájának alátámasztásaként, néhány olyan közgazdasági problémára, területre tér ki, ahol alkalmazták a klubelméletet.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: H41, H49

• Kivándorlás vagy maradás? A hűség szerepe az egyéni döntésekben

  3-21.

  Golovics József

  Megtekintések száma:

  136

  A tanulmányban arra a kérdésre keresem a választ, hogy napjainkban az országok közötti jelentős fejlettségbeli különbségek és alacsony mobilitási költségek ellenére miért tartózkodnak mégis sokan a nemzetközi migrációtól. Álláspontom szerint ez a kivándorlás lelki aspektusaival magyarázható, amelyet újszerű módon nem a mobilitási költségek között tárgyalok, hanem a személyközi kapcsolatokban megjelenő altruizmusra vezetek vissza. Ennek segítségével azt mutatom be, hogy az így definiált hűség a korábban tárgyaltaknál fontosabb szerepet játszhat a migrációs döntésekben, s napjaink megváltozott környezetében ellenösztönzője lehet a kivándorlásnak.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D01, D03, F22

• A külföldi működőtőke-befektetések és a gazdasági növekedés összefüggéseinek vizsgálata európai példák alapján

  150-166

  Nagy Éva

  Megtekintések száma:

  121

  Az elmúlt évtizedben a külföldi működőtőke szerepéről és a multinacionális vállalatok jelenlétének gazdasági hatásairól Magyarországon is számos tanulmány jelent meg. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen szerepet játszottak a külföldi működőtőke-befektetések (azok jellege, nagysága stb.) Magyarország átalakulásában, modernizációjában és világkereskedelembe való integrálódásában. A rövid elméleti és történelmi áttekintést követően bemutatja néhány olyan európai ország tapasztalatait, amelyeket gyakran említ a szakirodalom Magyarországgal összehasonlítva, mivel méretük, lakosságuk, földrajzi elhelyezkedésük, valamint gazdasági fejlettségi szintjük alapján hasonló gazdaságpolitikai dilemmák és választások elé kerültek, majd megvizsgálja, hogy milyen hatással volt a külföldi működőtőke beáramlás az adott gazdaságok növekedésére és - szélesebb értelemben - társadalmi fejlődésére, valamint azt is, hogy az milyen nem kívánatos következményekkel is járt.

• A többszintű kormányzás kifejlődése a regionális politikában - tanulságok az Észak-alföldi régióból

  161-180

  Trón Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  136

  A tanulmány a magyar regionális politika terén kialakult partnerséget és kapcsolati hálót elemzi az Északalföldi régió példáján. Megvizsgálja, hogy a kapcsolatok alakulását mennyire kényszerítette ki az európai uniós rendszerekhez való alkalmazkodás nyomása. A hálózatépítés a legtöbb szervezetben bevált alkalmazkodási stratégia. Az esettanulmányként választott régióban a szervezetek kapcsolathálója nem egyenletes: egyes szereplők centrális helyzete mellett másoknak csak kevéssé sikerült beágyazódni a kapcsolatok hálózatába. A regionális politika köz-, magán- és civil szereplői kapcsolathálójának vizsgálata során a kutatás feltárta ezek párhuzamosan folyó együttműködési és versengési formáit. A szerző legfőbb következtetése, hogy az EU-integráció által kiváltott alkalmazkodási folyamatok regionális szint alatt intézményi konfliktusokat szülnek, míg országos szinten segítették a kapcsolatok fejlődését.

• Az agrárpolitika hatása a föld árára

  69-82

  Bakucs Lajos Zoltán

  Fertő Imre

  Megtekintések száma:

  115

  A cikk az agrárpolitika a földárakra gyakorolt hatásával foglalkozik. Az empirikus tanulmányok és a közgazdasági modellek legfőbb eredménye, hogy az agrárpolitikai támogatások tőkésednek a földárakban,
  azonban ennek terjedelme meglehetősen széles intervallumban mozog. A mennyiségi szabályozással kombinált agrárpolitikai eszközök hatása a földárakra azonban kevésbé egyértelmű. A számítások azt
  mutatják, hogy föld árrugalmatlan, noha korántsem annyira, mint azt az elméleti modellek feltételezik. Az empirikus tanulmányok rávilágítottak arra, hogy a különböző agrárpolitikai programok hatását
  külön-külön kell becsülni, mert egyébként torzított eredményeket kaphatunk. A hedonikus regressziókon alapuló számítások azt sugallják, hogy a föld és a hozzá kapcsolódó változók térbeli sajátosságai szintén
  befolyásolják a kormányzati programok hatását.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q 15, Q 18