Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Roadmap for the adoption of the euro in Hungary: dangers and opportunities
    Megtekintések száma:
    151

    In April 2003, the EU Accession Agreement was officially signed for the Czech Republic, Estonia, Cyprus, Hungary, Latvia, Lithuania, Malta, Poland, Slovenia and the Slovak Republic. These countries are destined to become EU members in May 2004. As part of the “acquis communautaire”, participation in the new version of the exchange rate mechanism (ERM II), and subsequently in the European Monetary Union (EMU) is obligatory for all new EU members (no opt-out clause is available). Therefore, the question today for the accession countries is no longer whether or not to enter the eurozone but rather the time horizon when the entry should happen.

    Journal of Economic Literature (JEL) code: E42, E58, F33.

  • Visszajáró svéd kísértet? Egy félreértés fogságában: a svéd modell álma és a kelet-közép-európai realitás
    153-164
    Megtekintések száma:
    156

    A kilencvenes évek eleji súlyos válságot követően a főáramba tartozó makroközgazdászok szinte egyöntetűen temették az ún. „svéd modellt”, a működő piacgazdaság és a bőkezű jóléti állam egykor sokak által csodált és irigyelt kombinációját. A XXI. század elején azonban Svédország és a többi észak-európai állam ismét kiváló értékelést a kap egyrészt a különböző versenyképességi indikátorok, másrészt a humán fejlettség jelzőszámai szerint is. Márpedig az állami újraelosztás mértéke az északi országokban, köztük is Svédországban a legmagasabb a fejlett államok körében. Ráadásul az aktív munkapiaci politikák révén fennmaradt a kiterjedt állami szerepvállalás a munka világában is. Eszerint Svédország ismét komoly intellektuális kihívást jelent a Washingtoni Konszenzusban megfogalmazódó alapvetéseknek? Vagy a svéd gazdaság működése alapvetően változott meg, és a harmadik utas kísérlet bukása után ma ismét normális piacgazdaság, néhány sajátos, az észak-európai országokra általában jellemző vonással? Az alábbi írásban e két lehetséges értelmezés mögött felsorakoztatható főbb makrogazdasági érveket mutatjuk be.

  • Nemzetgazdaságunk a rendszerváltás után
    55-84
    Megtekintések száma:
    94

    Jelen írás áttekinti Magyarország gazdasági fejlődésének legfontosabb trendjeit a 90-es évektől napjainkig. A folyamatok jobb szemléltetése érdekében a magyarországi eseményeket nemzetközi környezetbe helyezve, az EU-hoz csatlakozott posztszocialista országok adataival összevetve tárgyaljuk. Ezt követően felvázoljuk, hogy a gazdasági változások milyen társadalmi folyamatokhoz illeszkednek, külön kitérve többek között az egészégügy helyzetére, az oktatásra és a kulturális élet fejlődési sajátosságaira.

  • Outward direct investment versus technology licensing: an SME perspective
    55-70
    Megtekintések száma:
    123

    Based on the example of the evolution and internationalization of a Hungarian wastewater treatment company, this paper investigates various theoretical and strategic management issues. As for the
    theoretical part, Hungary’s outward direct investment performance is analyzed departing from the thesis that Hungary’s present seemingly favorable OFDI performance is just a statistical artifact. It is
    only organic development, based on local entrepreneurs’ capital export that can substantiate Hungary’s present OFDI position. The strategic management issues analyzed in the paper include the sequencing of internationalization; the pitfalls related to growth; modes of foreign market entry; and the choice between FDI-based internal exploitation of technological knowledge and external technology exploitation in the form of technology licensing.

    JEL codes: F23, L24, L26, O16, O33, Q57

  • Efficiency and resource allocation: the Hungarian managed health care system
    Megtekintések száma:
    100

    The managed health care system (MHCS) was introduced and applied in Hungary between 1999 and 2009. The gradually expanding system covered only 22% of the population and included exclusively the curative-preventive health care, subsidy on medicaments, subsidy on therapeutic appliances and the spa service. Like anywhere else it was cost-effectiveness that was expected from the MHCS without the adverse effect in the quality of the health service. To decide whether the MHCS was successful in Hungary or not, we compare it with the results of those segments of the health system where the MHCS was not introduced. We use the method of the incremental cost analysis. We are making our comparison exclusively on the basis of health economics aspects, because no difference has evolved in the quality of the medical attendances. We will see that where the MHCS was applied, the medical attendance became cheaper, at those places where the MHCS was not applied the medical attendance became more expensive, causing a chronic financial deficit (137785 million HUF). Although the MHCS managed from less money, it gained 17767 million HUF during the mentioned ten years. We are going to present the general features of the MHCS and support the fact that the outcome of the managed care concept was rationalized and the savings in several segments of health care, by means of empirical evidence.

    Journal of Economic Literature (JEL) classification: I150, I180, G220, G320, H520.

  • Franciaország és Magyarország kultúrafinanszírozásának összehasonlító elemzése
    50-67
    Megtekintések száma:
    148

    Franciaország és Magyarország egyaránt az úgynevezett koordinált kultúrafinanszírozási modellt alkalmazza, mely előnyben részesíti az állam aktív szerepvállalását. A két ország kulturális szektorának GDP-hez való hozzájárulása a hasonló szemlélet alkalmazása ellenére jelentős eltérést mutat. A tanulmány
    azt vizsgálja, mi lehet az oka az eltérő növekedésnek, milyen szerepe van a történelmi gyökerekre épülő intézményrendszernek, annak kikényszerítő erejének a vizsgált országok kulturális szektorának bővülésére. Elemzi, hogy az intézmények, azon belül a formális és az informális intézmények összhangja elősegíti-e a
    kulturális szektor hozzájárulását a GDP-hez.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z10, Z11

  • A társaságcsoporthoz tartozó tagvállalatok, valamint vezető tisztségviselőik jogállásának kritikai elemzése
    101-110
    Megtekintések száma:
    75

    A társaságcsoporthoz tartozó függő vállalatok és vezető tisztségvisleőik helyzetének konszernjogi sajátosságai a magyar jogban jelenleg a szerző szerint nem kellően rendezettek. A jogilag önálló, de gazdaságilag függőségi viszonyban lévő tagvállalatok a saját érdekeik háttérbe szorítására kényszerülnek a közös üzletpolitikai célok megvalósítása érdekében. A Gt. által szabályozott faktikus konszern tényállás esetében csak a társaságban való részesedéhez kapcsolódó - elsősorban közvetlen - befolyásszerzés relevanciája érvényesül. A meghatározó befolyás más módon való kialakulásához a Gt. nem fűz többletkötelezettségeket, s nem építi ki a kis tulajdonosok és a hitelezők érdekvédelmi intézményeit sem. Ezek szerint a domináns befolyásoló helyzet tényének van jelentősége, s nem annak, hogy az uralkodó tag szavazati jogának nagyságán vag a tagokkal (részvényesekkel) kötött szerződésen alapul-e az irányító befolyás.

  • Regionális hálózati együttműködések
    115-130
    Megtekintések száma:
    113

    Jelen tanulmány célja az – elsősorban építőipar területén – fellelhető regionális hálózati együttműködések feltérképezése, különös tekintettel az Észak-Alföldi Régióra. A tanulmány három fő részből áll: az építőiparra vonatkozó iparágelemzést követően egy rövid összefoglaló található a napjainkban fellelhető vállalati hálózati együttműködések, a klaszteresedés elméleti alapjairól, illetve speciálisan az építőiparban tevékenykedő vállalatok közti ilyen jellegű kapcsolatokról, végül a munkát az Észak-Alföldi Régió egy meghatározó építőipari vállalatának kapcsolati hálózatát feltáró esettanulmány zárja. Legfontosabb megállapítása, hogy hazánkban még nem indult el az építőipar területén a számos fejlett gazdaságban már működő klaszteresedés, ám a hálózatosodás – mely alapját képezheti egy építőipari klaszter kialakulásának – beindult, s ha tovább folytatódik, az tovább növelné az együttműködésből eddig is tapasztalt előnyöket.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: L140, L850

  • Az eurózónához való csatlakozás időzítése
    45-62
    Megtekintések száma:
    220

    A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33

  • Az agrárpolitika hatása a föld árára
    69-82
    Megtekintések száma:
    103

    A cikk az agrárpolitika a földárakra gyakorolt hatásával foglalkozik. Az empirikus tanulmányok és a közgazdasági modellek legfőbb eredménye, hogy az agrárpolitikai támogatások tőkésednek a földárakban,
    azonban ennek terjedelme meglehetősen széles intervallumban mozog. A mennyiségi szabályozással kombinált agrárpolitikai eszközök hatása a földárakra azonban kevésbé egyértelmű. A számítások azt
    mutatják, hogy föld árrugalmatlan, noha korántsem annyira, mint azt az elméleti modellek feltételezik. Az empirikus tanulmányok rávilágítottak arra, hogy a különböző agrárpolitikai programok hatását
    külön-külön kell becsülni, mert egyébként torzított eredményeket kaphatunk. A hedonikus regressziókon alapuló számítások azt sugallják, hogy a föld és a hozzá kapcsolódó változók térbeli sajátosságai szintén
    befolyásolják a kormányzati programok hatását.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q 15, Q 18

  • Adatbányászat üzleti szemmel (I. rész)
    Megtekintések száma:
    95
    A cikk az adatbányászat technológiájának gyakorlati alkalmazását szemlélteti egy – a szerző által készített – adatbányászati projekt bemutatása révén. Az esettanulmány elkészítésének célja egy osztályozási modell kialakítása volt logisztikus regressziós modellek, döntési fa és neurális háló felhasználásával. A megfelelő eljárás megtalálásával az adatállományt nyújtó vállalat egy jövőbeli direktmarketing-akcióhoz kapcsolódóan tudatosan jelölheti ki azon ügyfelek körét, akik egy személyes levélre nagy valószínűséggel kedvezően reagálnának. A potenciálisan kedvező ügyfelek ezáltal hatékonyabban érhetőek el a véletlen kiválasztáshoz képest, így növelve a vállalat hatékonyságát és eredményességét. Az eredmények általánosítása alátámasztja az adatbányászat üzleti célú felhasználásának számos előnyét.
    JEL kód: C25, C44, C45, C49, C88
  • Mesélj a múltról és megmondom neked a jövőt!? - A technikai analízis hatásoságának vizsgálata a Budapesti Értéktőzsdén
    201-214
    Megtekintések száma:
    142

    A technikai analízis a tőzsdei árfolyamok jövőbeli mozgásának előrejelzésére szolgáló módszer. Egy adott pénzügyi termék árának múltbeli alakulásából próbál következtetéseket levonni a jövőben várható eseményekre vonatkozóan. Még nem alakult ki egységesen elfogadott álláspont a technikai analízis hatásosságát illetően sem a gyakorlati, sem pedig a tudományos irodalomban. Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy a technikai elemzés egyes módszerei hatásosak voltak-e a Budapesti Értéktőzsdén 1999 és 2005 között. Első lépésben a teljes, hétéves időszakra vonatkozóan tesztelem, hogy akadtak-e hatásosnak minősüíthető indikátorok. Ezután a hétéves periódus elemzése során felmerülő aggályok miatt azt tanulmányozom, hogyan alakul a hatásosság megítélése ezen kereskedési stratégiák esetében, ha rövidebb, egyéves időszakokat veszek figyelembe. Az eredmények alapján azt lehet megállapítani, hogy érdemes elvégezni a rövid távú vizsgálatokat, mert árnyaltabb képet nyújtanak a technikai analízis sikerességét illetően. A hosszú távú vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy léteznek hatásos kereskedési stratégiák. A rövid távú elemzés azonban megmutatja, hogy ha közelebbről vizsgáljuk meg ezen indikátorok teljesítményét, a hatásosságuk már erősen megkérdőjelezhető.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G14, G15

  • A méltányos kereskedelem hazai kutatási előzményei és magyarországi helyzete
    54-68
    Megtekintések száma:
    474

    A fair trade egy olyan civil kezdeményezés, amelynek célja, hogy méltányos kereskedelmi feltételeket teremtsen a Harmadik Világ szegény termelői számára,
    ezáltal esélyt nyújtva számukra egy fenntartható fejlődési modellre kialakítására. A rendhagyó kereskedelmi partnerség a déli országok termelői és az északi félteke vásárlói között a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályait igyekszik megváltoztatni, és egy újszerű alternatívát ajánl helyette. A termékminősítéssel és nemzetközi intézményrendszerrel rendelkező méltányos kereskedelem célja az eddigi domináns gazdasági modell játékszabályainak megváltoztatása, ebben legfőbb eszköze a tudatos és felelősségvállalásra kész fogyasztói réteg elkötelezése. Az irodalomáttekintő cikk a mozgalom eddigi magyarországi eredményeit és a témában végzett kutatásokat igyekszik bemutatni.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F18, J81, P45

  • Franciaország szerepe az EU gazdaságában
    207-224
    Megtekintések száma:
    101

    A szerző Franciaország Európai Unión belüli meghatározó szerepét vizsgálja. Az európai integráció elvi alapjainak, történelmi kialakulásának vázlatos ismertetését követően elemzi az Európai Unió és a francia gazdaság kapcsolatának neuralgikus részeit, valamint a francia gazdaság fejlődésének fellendülő és megtorpanó időszakait. A tanulmány központi gondolatkörét a stabilitási és növekedési paktum körüli polémia, a francia államháztartás tartós deficitje következtében kialakuló szabálysértés körülményeinek és következményeinek részletezése alkotja. Fentiek alakulása alapjaiban érinti és hosszú időre eldöntheti az európai integráció jövőjét a közös szupranacionális gazdaságirányítás és az emellett adható nemzeti válaszokat illetően. Ugyancsak hatással lehet az Európai Unió közös valutájának, az eurónak stabilitására és jövőjére az Unió szerveinek együttműködésére, az unió kis és nagy országainak kapcsolatára, a résztvevő országok gazdasági lehetőségeire.

  • A magyar agrárkereskedelem dinamikája a világpiacon
    26-35
    Megtekintések száma:
    107

    A tanulmány Magyarország agrárkereskedelmi szerkezetének dinamikáját vizsgálja meg 1990 és 2000 között, egy újonnan kidolgozott empirikus módszert alkalmazva a magyar agrárkereskedelem szerkezete dinamikájának elemzésére. A kereskedelem specializációjának mérésére a klasszikus Balassa (B) indexet, illetve annak szimmetrikus transzformációját használtuk. A B indexek eloszlásának vizsgálata arra utal, hogy nem növekedett hazánk specializációja a kilencvenes években. A B indexek közelebbi elemzése azt mutatja, hogy azok konvergáltak egymáshoz a vizsgált időszakban. Továbbá meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére alig van esély. Végezetül, eredményeink nem támogatják az önmegerősítő mechanizmus létét, amely mellett olyan erősen érvel az endogén növekedés és kereskedelemelmélet egyik része.

  • A minőség fogyasztói és termelői értékelése
    157-168
    Megtekintések száma:
    80

    A fogyasztók és a vállalatok minőségkoncepciói eltérnek egymástól. Ez jelentős hatékonyságveszteséghez vezet, a vállalatok ugyanis egy vélelmezett fogyasztói minőségkép alapján végeznek marketingtevékenységet, ez a kép azonban az esetek döntő többségében nem fedi a valóságot. A tanulmány amellett érvel, hogy a fogyasztóban kialakuló minőségkép nehéz előrejelezhetősége miatt a vállalatnak nem reaktív módon, e vélekedés feltérképezésével kell tevékenykednie, hanem proaktívan, e kép tudatos alakításával, a fogyasztói információfeldolgozó rendszer korlátainak figyelembevétele mellett.

  • Eltérő hátterű nyersanyagban gazdag országok növekedésének fenntarthatósága a főbb nemzetközi indexek fényében
    145-168
    Megtekintések száma:
    110

    A tanulmány arra keres választ, hogy eltérő hátterű, de bizonyos nyersanyagok jelentősége és nettó exportja szempontjából meghatározó országok teljesítményének különbözőségét, a nyersanyagbőségből
    eredő hátrányok vagy előnyök dominanciáját milyen tényezők magyarázhatják. Ehhez a főbb ismert nemzetközi versenyképességi és intézményi indikátorokat hasznosítjuk. A tanulmány fő következtetése, hogy a nyersanyaggazdaságok sikeres és fenntartható növekedésében megkülönböztető jelentőséggel bír a piaci hatékonyság, az üzleti környezet minősége, az innovatív képesség, a kormányzati, piaci és jogi intézmények minősége és hatékonysága, a korrupció alacsony szintje, valamint a politikai és polgári szabadságjogok megléte.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: O13, O17, Q32