Keresés
Keresési eredmények
-
Gröxit: Grönland esete az Európai Közösséggel
34-53Megtekintések száma:499A Brexit tárgyalások kapcsán különösen érdekessé és újra aktuálissá vált az EU történetének a hazai köztudatban kevésbé ismert epizódja: Grönland 1973-ban Dániával együtt belépett, majd 1985-ban kilépett az Európai Közösségből. A tanulmány áttekintést ad Grönland be- és kilépésének körülményeiről, majd összehasonlító elemzésre vállalkozik. Egyrészt az Egyesült Királyság tervezett kilépésének fényében vizsgálja a Gröxitet, másrészt Izland majdnem-belépésével veti össze. A tanulmány arra jut, hogy Grönland esete kulcsfontosságú részleteit tekintve egyáltalán nem hasonlít a Brexitre, ugyanakkor lényegi tanulságként levonható, hogy a két terület szuverenitásában és gazdasági, politikai súlyában mutatkozó különbségek alapvetően magyarázzák az EK/EU hozzáállását a kilépéshez. Az Izlanddal való összevetésből a halászati szektor fontossága adódik.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F53, P52
-
Egy új kar beágyazódása a régióba: Köszöntőféle tanulmány a debreceni közgazdászképzés alapításának 10. évfordulójára
1-13Megtekintések száma:244Ebben az írásban a debreceni közgazdászképzés megalapításának 10 éves évfordulója alkalmából a Közgazdaságtudományi Kar képzésének helyzetét - az ország más közgazdasági képzéseihez hasonlítva - igyekszünk bemutatni. Elemezzük a kar jelentkezési rekrutációjának regionalitását, a végzettek elhelyezkedési jellemzőit és a munkaerő-piaci helyzetét.
-
Just-in-Time system in terms of real options
143-153Megtekintések száma:283The value creation process in a company and the competitive position are critically influenced by corporate resource allocation and proper valuation of investment alternatives. After the Second World War, capital budgeting and strategic planning emerged as two complementary but different systems for resource allocation. The real options approach developed in the ’80s may provide a useful tool for making a connection between capital budgeting and strategic management. Real options are implicit managerial and operating flexibilities embedded in many non-financial assets and liabilities. In a wider sense: “A real option is the investment in physical assets, human competence, and organisational capabilities that provide the opportunity to respond to future contingent events” (Kogut-Kulatilaka, 2001). This paper shows that Just-in-Time (JIT) system as management philosophy can be regarded as a knowledge-based or capability-based implicit strategy rather than a simple, easy-toimitate best practice approach. Moreover, implementation of JIT can be considered as a strategic investment. The presentation focuses on how the relation among strategic investments, developed technological systems and corporate strategy can be expressed through the real options view.
-
Adósságválságtól a NAFTA első évtizedéig – Mexikó gazdaságfejlődésének kérdőjelei
43-65Megtekintések száma:346Az 1982-es adósságválság végett vetett Mexikó csaknem negyven éven át tartó, dinamikus gazdasági növekedéssel jellemezhető fejlődési korszakának. A krízis Mexikót fejlesztési stratégiájának átgondolására és orientációjának megváltoztatására kényszerítette, kezdetét kellett vennie egy olyan fájdalmas, de szükséges folyamatnak, melynek célja egyrészt az előző évtizedekben kialakult makroökonómiai egyensúlytalanságok leépítése, másrészt az állam által irányított importhelyettesítésre alapozó fejlesztési politikától, mikroökonómiai reformok sorával, a piaci erők szabadabb érvényesülésével a gazdasági szerkezet racionalizálása felé való elmozdulás volt. Az ország az 1980-as évek első generációs reformjait követően, az 1990-es évek elmaradó második generációs reformjainak hiányában azonban nem tudta megváltoztatni azt a gazdasági és külkereskedelmi szerkezetet, amely már az „elveszett” évtized végére kialakult, és amely csak kevés növekedési impulzust tudott adni a gazdaság többi részének. A kezdeti alacsony fejlettségi szint miatt és az 1990-es években elmaradó további reformok hiányában Mexikó csak korlátozott mértékben tudta kihasználni a NAFTA-ból származó potenciális és előzetesen nagyon várt előnyöket.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, O54.
-
Chile és a világgazdasági válság
132-146Megtekintések száma:292A 2007–2009-es világgazdasági válság egy öt esztendőn át tartó kivételes gazdasági fellendülésnek vetett véget Chile és Latin-Amerika többi országa számára. A jelenlegi válság szempontjából a fellendülés legnagyobb gazdasági haszna a térség országainak fundamentumaiban történt javulás, mely nagymértékben csökkentette ezen országok sebezhetőségét a külső gazdasági sokkokra. Ebből a feltételezésből kiindulva 2008 elején több közgazdász is osztotta azt a véleményt, miszerint „this time is different”, azaz ezúttal másképp alakul a kontinens sorsa a jelenlegi válságban, hiszen egészen addig a világméretű visszaesés alig érintette a régió gazdasági mutatóit. 2008 szeptembere után viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a kontinens gazdasága továbbra is sebezhető, a válság több fertőzési csatornán keresztül szivárgott a reálgazdaságba, aminek köszönhetően a recesszió két legnagyobb áldozata Latin-Amerika és Közép- és Kelet-Európa lett, mind az egy főre eső GDP-ben mutatkozó visszaesés, mind pedig a gazdasági növekedés lassulása tekintetében. Chile viszont a strukturális reformjainak köszönhetően kisebb mértékű visszaesést tapasztalt, és a válság lecsengésével hamarabb tért vissza korábbi növekedési
pályájára, mint a kontinens többi gazdasága.Journal of Economic Literature (JEL) kód: O54, H12, O20
-
"Sziámi ikrek", avagy kölcsönös egymásrautaltság: az EU – USA transzatlanti kapcsolatok gazdasági dimenziói
83-100Megtekintések száma:255Jelen tanulmány tárgya a kisebb-nagyobb zökkenőktől egyáltalán nem mentes, mégis folyamatosan fejlődő és bővülő transzatlanti kapcsolatrendszer. A szerzők a transzatlanti kapcsolatok történelmi, diplomáciai előzményeiből, valamint az EU és az USA kereskedelmi és befektetési kapcsolatainak főbb jellemzőiből kiindulva tárgyalják a kétoldalú gazdasági együttműködés összetevőit és működési mechanizmusát. A gazdasági kapcsolatok bemutatásán keresztül arra keresnek választ, hogy mennyire igazolható a „sziámi iker” hasonlat a transzatlanti együttműködésben, hogyan befolyásolja az EU és a NATO bővítése a kétoldalú kapcsolatokat, mi várható hosszabb távon a transzatlanti együttműködés jövőjét illetően. -
A gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatának néhány jellemzője - egy empirikus kutatás néhány megállapítása
149-178Megtekintések száma:228Ebben a tanulmányban annak az empirikus kutatásnak néhány tanulságát igyekszünk közreadni, amely a 2005-ben hirdetett Baross Gábor Program elnevezésű Regionális Innovációs Fejlesztési Program keretében elnyert támogatással zajlik, a "Tudástranszfer előmozdítása az Észak-Alföldi Régió versenyképességének fokozásáért innováció-orientált oktatási tudásház létrehozásával" című projekt keretében. A kutatásnak ez a része a gazdaság szereplőinek a felsőoktatási képzés felé megfogalmazott elvárásait igyekezett feltárni. Az írás először a kutatásnak azokat az eredményeit mutatja be, amelyek a bolognai képzési forma hazai bevezetése célkitűzéseinek és képzési szintjeinek vállalati ismertségét, az egyes szintek ismeretsrtuktúrájával és a kialakítandó kompetenciáival kapcsolatos elvárásokat elemezték. Ezt követően a vállalatok felsőoktatással kapcsolatos elvárásait, az intézmények és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítésének lehetőségeit vizsgáló kérdéscsoportok tanulságait elemzi.
-
Pénzügyi hegemónia Magyarországon?
105-132Megtekintések száma:246„Bankárészjárás, bankáruralom” – vajon ezek csak populista kijelentések, féligazságok, vagy érvényes állítások a mai Magyarországon? Dolgozatom célja, hogy az utóbbi években, a bankokkal szemben kialakult negatív előítéleteket árnyaljam, és racionális okokat adjak a pénzintézetek gazdaságban elfoglalt pozíciójára. A pénzügyi hegemónia elmélete szerint a pénzügyi szektor centralizáltsága és koncentrációja lehetővé teszi a pénzintézetek számára az összehangolt döntéshozatalt a befektetések felett. Mivel a tőke a gazdaság expanziójához és a gazdasági válságokból való kilábaláshoz feltétlenül szükséges, a pénzügyi szektor a gazdasági szereplők széles körének cselekedeteit képes befolyásolni. Dolgozatomban 2003. évi adatok alapján 100 legjobb vállalat és 36 bank között, az igazgatósági átfedések révén kialakult hálózatban vizsgálom a fenti tézis állításait. A több mint 16 000 név és cím feldolgozásával elkészült hálózatra vonatkozóan három hipotézist vizsgálok: (1) érvényesül-e a pénzügyi hegemónia elmélete, (2) magyarázható-e a bankok hálózatbeli pozíciója piaci részesedésükkel, valamint (3) kockázatos vállalati ügyfélállományuk nagyságával. A regressziós és korrelációs tesztek alapján a magyar bankok az elemzett hálózatban nem rendelkeznek olyan „hatalommal”, mellyel a vállalatok cselekedeteit befolyásolhatnák. Sokkal inkább szervezetek között kialakult kölcsönös függőségi viszony alanyaiként vannak jelen a hálózatban, ahol pozíciójuk függ a piaci részesedésük nagyságától és az ügyfélkörük minőségétől.
-
Adatbányászat üzleti szemmel II. rész
108-130Megtekintések száma:251A cikk az adatbányászat technológiájának gyakorlati alkalmazását szemlélteti egy – a szerző által készített – adatbányászati projekt bemutatása révén. Az esettanulmány elkészítésének célja egy osztályozási
modell kialakítása volt logisztikus regressziós modellek, döntési fa és neurális háló felhasználásával. A megfelelő eljárás megtalálásával az adatállományt nyújtó vállalat egy jövőbeli direktmarketing-akcióhoz
kapcsolódóan tudatosan jelölheti ki azon ügyfelek körét, akik egy személyes levélre nagy valószínűséggel kedvezően reagálnának. A potenciálisan kedvező ügyfelek ezáltal hatékonyabban érhetőek el a véletlen
kiválasztáshoz képest, így növelve a vállalat hatékonyságát és eredményességét. Az eredmények általánosítása alátámasztja az adatbányászat üzleti célú felhasználásának számos előnyét.JEL kód: C25, C44, C45, C49, C88
-
A kulturális és kreatív iparágak a világ legfrekventáltabb régióiban
120-137Megtekintések száma:361A dolgozat körüljárja és rendszerezi a kreativitás és a kreatív ipar fogalmát, a kreatív gazdaság fogalmi eltéréseit, melyek segítségével feltérképezhető, hogy az egyes országok vagy régiók mely területeknek tulajdonítanak domináns szerepet a fejlődés szempontjából. Bemutatja ezen túl a kreatív gazdaság foglami rendszere kidolgozására és statisztikai mérésére irányuló próbálkozásokat. A továbbiakban a kreatív ipar statisztikai, gazdasági és társadalmi jellemzőit vizsgálja, összhangban az Európa 2020 stratégiával, valamint az általa kijelölt irányvonalat követő egyéb szakmai anyagokkal, és meghatározza az előttünk álló feladatokat.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z1
-
Politikai költségvetési ciklusok: fiskális ciklushatások az állami kiadásokban Lengyelországban
47-62Megtekintések száma:273A tanulmány a fiskális ciklusok jelenlétét vizsgálja az államháztartási egyenlegek alakulásában Lengyelországban, 1989 és 2011 között. Összességében a legutóbbi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a politikai költségvetési ciklusok (PBC) jelensége inkább a kevés demokratikus tapasztalattal rendelkező új demokráciákra jellemző, mint amilyenek például a posztszocialista tranzíciós országok. Mindazonáltal,
a ciklusok idővel eltűnnek, ahogy a választópolgárok kiismerik a demokratikus intézmények működését és a politikai manipulációt. Ezt az elméletet azonban Lengyelország mintáját vizsgálva nem tudtuk
empirikusan megerősíteni – sem a teljes államháztartási egyenlegben, sem az állami kiadásokban. Bár az 1997-es és a 2001-es választási mintában azonosítottunk fiskális ciklushatásokat a nyugdíjak és közszféra bérei terén, ezek átmeneti jellegűek voltak, s pozitív szavazatvásárlási hatásukat sokszor egyéb tényezők, intézkedések mérsékelték. Összességében a lengyel költségvetési egyenleg ciklikus mozgását – különösen a kilencvenes években – jellemzően nem a PBC okozta.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D72, E62, H3
-
Kornai 90: Beszámoló a Komparatív közgazdaságtan és gazdasági rendszerek: Kornai János gondolatainak hatása című tudományos tanácskozásáról; Budapesti Corvinus Egyetem, 2018. január 18.
75-82Megtekintések száma:294A Budapesti Corvinus Egyetem 2018-ban több rendezvénnyel is tiszteleg Kornai János előtt, aki januárban ünnepelte 90. születésnapját. Kornai jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem kötelékébe tartozik, az Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék tiszteletbeli professor emeritusa, és többek között – 2001
júniusa óta – a Debreceni Egyetem díszdoktora. A 2018. január 18-án tartott egész napos angol nyelvű tudományos tanácskozás házigazdája az Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék vezetője, Rosta Miklós egyetemi docens volt. -
A reklámberuházások versenyre gyakorolt hatásának és gazdasági növekedéssel való összefüggéseinek vizsgálata
Megtekintések száma:203A reklámberuházások mértéke világszerte dinamikusan növekszik, megtérülésük viszont jelentősen mérséklődik; ez nagyban az erősödő piaci verseny következménye. Tanulmányomban ehhez kapcsolódóan elemzem a reklám szerepét, valamint a keresletre és a versenyre gyakorolt hatását, majd ezt követően a reklám és a gazdasági növekedés összefüggéseivel foglalkozom. Az európai országok körében végzett, a reklámráfordtások növekedésének mértéke közti negatív korrelációra vonatkozó hipotézisem igazolódott. Az a feltevésem pedig, hogy az egy főre eső GDP és a reklámráfordítások GDP-n belüli arányának nagysága között pozitív kapcsolat áll fenn, elutasításra került.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, E01, M21, M37
-
Megnyilvánuló komparatív előnyök a magyar mezőgazdaságban: kaotikus vagy koherens szerkezet?
59-82Megtekintések száma:251A cikk a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyeit vizsgálja a Balassa- index alkalmazásával 1992 és 2002 között különböző referenciapiacokon és aggregációs szinten. Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyei meglehetősen változékonyak mind az egyes aggregációs szintek között, mind a különböző referenciapiacok között. A kereskedelem specializációja csökkenő trendet mutat mindegyik referenciacsoportban, azaz a hazai agrárszektor elveszítette komparatív előnyeit számos termékcsoportban a vizsgált időszakban. A B-indexek közelebbi elemzése azt mutatja, hogy azok konvergáltak egymáshoz, de az egyes termékcsoportoknál az indexek nagyobb változékonyságot mutattak. Meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére alig van esély.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12 -
Pénzügyi válság, gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány (Nemegyensúlyi paradigma)
19-34Megtekintések száma:240A 2007–2009-es pénzügyi válság kapcsán számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is feltették a kérdést: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaságtudomány a megelőzésében? E cikk az eddigiektől eltérően új választ ad e kérdésekre. Fő érve, hogy a gyakorlati gazdaságpolitika zsákutcába jutott, amikor a közgazdászok hosszú időre elfogadták a hatékony piac elméletén alapuló egyensúlyi modelleket. A múlt század közepén megjelent statikus egyensúlyi paradigma oly erősen uralkodik mind a mai napig, hogy sem Kornai (1971), sem Benassy (1982), sőt Goodwin (1991) intelmeit sem vették komolyan. A gazdaság ugyanis szinte sohasincs egyensúlyban, így „egyenletrendszereik” semmilyen útmutatást sem adhatnak a politikusoknak, hogy mit is kellene tenniük a felerősödött válságok idején. A Dornbusch-modell (1976) vagy Krugman–Obstfeld (2000) tankönyvi magyarázatai is pénzpiaci egyensúlyi helyzetből indulnak ki, és csak egy másik egyensúlyi helyzetbe történő átmenet mechanikáját írja le kis nyitott gazdaságokban. A szerző legújabb könyve (Móczár 2008) egy új paradigmához, a nemegyensúlyi modellezéshez nyit utat, aminek fel kell váltania az ortodox egyensúlyi paradigmát, hogy kezelni tudjuk a buborékokat, hogy megengedjük a pénzpiacok szabályozását stb. Itt most felvázoljuk ennek szükségességét.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E5, E6, G28
-
The Determinants of Wine Prices: A Systematic Literature Review
84-101Megtekintések száma:638Wine is a highly differentiated product sold at a wide range of different prices. This article aims to provide a systematic review of the literature written on the determinants of wine prices globally. The article runs a search on the combination of keywords “wine”, “price”, “determinant” in the Web of Science, Scopus, JSTOR, ProQuest, and Science Direct databases. Based on a final set of 46 articles written between 1998 and 2018, results suggest that terroir and quality ratings are the most significant determinants of wine prices, while objective quality and label data also determines wine prices, though to a different extent and with a different sign in some cases. The hedonic pricing method was the most common way of analyzing the relationship between wines prices and their determinants, and results are similar for most regions and varieties. We believe that our results can be useful for researchers, stakeholders, and even for decision-makers in better understanding the factors lying behind wine prices.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: D12, D40 Q11
-
Csak a név változott...: (Beszámoló az ISNIE éves konferenciájáról; 2015. június 18–20., Harvard Egyetem, Boston)
88-91Megtekintések száma:259Az intézményi közgazdaságtan vezető nemzetközi társasága, az International Society for New Institutional Economics (ISNIE) éves konferenciáját 2015-ben a patinás Harvard Egyetem Law School-jában tartotta. A rendezvény színvonala méltó volt a helyszín rangjához. Mint minden évben, ezúttal is az intézményi közgazdaságtan legjobb kutatói mutatták be eredményeiket, rendkívül izgalmas és inspiratív szellemi környezetet teremtve. A sorban immár 19. konferencia minden tekintetben megerősítette az ISNIE nagyon erős gyökereit, melyet a társaság első, Nobel-díjas elnökei, Ronald H. Coase, Douglass C. North és Oliver E. Williamson irányítása alatt sikerült nagyon mélyre növeszteni, majd az őket követő kiváló elnökök alatt oldal irányba is fejleszteni, azaz új irányokat is elterjeszteni.
-
Az EU regionális politikájának problémái és jövője: a harmadik kohéziós jelentés és előzményei
189-206Megtekintések száma:215Az Európai Unió új költségvetési időszakának kialakításához közeledve viharfelhőket látunk tornyosulni az Unió egén. A különböző kihívások és problémák próbára teszik az európai politikaalkotókat. Jelen írás azt vizsgálja, hogy melyek azok a legfőbb területek, amelyen a szakavatottaknak mindenképpen tenniük kell valamit. Ilyen területként kerül előtérbe az Unió regionális politikája. A regionális politika által elért és el nem ért eredmények számvetése, a strukturális politika céljainak összefoglalása után a dolgozat a reformelképzeléseket és az új kohéziós politika körvonalait vázolja fel a februárban megjelent harmadik kohéziós jelentésnek megfelelően.
-
A külföldi közvetlen befektetések jelentősége Magyarország gazdaságában az ezredfordulón
10-25Megtekintések száma:215Az elmúlt két évtizedben világszerte nagyságrendekkel nőttek a külföldi közvetlen befeketetések (FDI). Ebből adódóan a nemzetközi és a hazai kutatások középpontjában áll gazdasági hatásaiknak, következményeiknek vizsgálata. A cikkben - a teljeség igénye nélkül - röviden összefoglalásra kerülnek a fogadó országra gyakorolható hatásaik, majd ezután a hazai statisztikai adatok elemzése következik. Ezek a befektetések Magyarországon különösen nagy jelentőséggel bírnak. Fontos szerepet játszottak gazdaságunk exportvezérelt növekedési pályára állításában, ráadásul éppen akkor, amikor a belső felhalmozások ezt nem tették lehetővé. Kedvezőtlen hatásként lehet értékelni az exportot meghaladó importszükségletüket, amellyel jelentősen hozzájárulnak a külkeresekedelmi deficithez. Az éves tőkeáramlás nagy segítséget jelent a folyó fizetési mérleg hiányának kompenzálásában, azonban ennek a deficitnek jelentős része a közreműködésével megtermelt jövedelem kivonásából származik, ami 1998-tól kezdve egyre nagyobb méreteket ölt. A hazai vállalatok adatai (1998-2001) alapján látható, hogy a magyar gazdaság dualitása nem fokozódik.
-
Zsákban táncolva, avagy az egyetemi innovációs stratégia sajátosságai
201-212Megtekintések száma:233Az alábbi írásban igyekszem az egyetemek néhány olyan fejlődési és működési (szervezetszociológiai és oktatás-gazdaságtani) sajátosságát felvázolni, amelyeket egy egyetemi innovációs stratégia elkészítése során − ha annak nem pusztán deklaratív, szimbolikus céljai vannak − nélkülözhetetlen figyelembe venni. Fontos megjegyezni, hogy a szimbolikus célú tervek, (küldetés)nyilatkozatok, víziók, stratégiák stb. egyáltalán nem idegenek az egyetemektől, sőt a mai napig lényeges elemei egy-egy egyetem közösségének megteremtésében.