Keresés

Keresési eredmények

• Szabályozási koherencia és gazdaság növekedés

  33-54

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  410

  A tanulmány a szabályozás országok közötti eltéréseinek okait vizsgálja. Abból az ellentmondásból indul ki, hogy a szegény országok alkalmazzák a nagyobb mennyiségű szabályozási eszközt, holott empirikusan kimutatható, hogy a kevesebb szabályozást alkalmazó országok növekednek gyorsabban. A tanulmány ennek magyarázatához bevezeti a szabályozási koherencia fogalmát, és ennek országok közötti különbségeit egyszerre próbálja magyarázni a szabályozás általános szintjének eltéréseivel. A fő állítás az, hogy a szabályozási koherencia és a szabályozási szint is a külső, tágabb intézményrendszer függvénye, mert ezek eltérései befolyásolják a szabályozók ösztönzőit. Az állítást a tanulmány klaszterelemzéssel próbálja empirikusan is megalapozni.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B53, M13, L51

• A reklámberuházások versenyre gyakorolt hatásának és gazdasági növekedéssel való összefüggéseinek vizsgálata

  Kovács Kármen

  Megtekintések száma:

  208

  A reklámberuházások mértéke világszerte dinamikusan növekszik, megtérülésük viszont jelentősen mérséklődik; ez nagyban az erősödő piaci verseny következménye. Tanulmányomban ehhez kapcsolódóan elemzem a reklám szerepét, valamint a keresletre és a versenyre gyakorolt hatását, majd ezt követően a reklám és a gazdasági növekedés összefüggéseivel foglalkozom. Az európai országok körében végzett, a reklámráfordtások növekedésének mértéke közti negatív korrelációra vonatkozó hipotézisem igazolódott. Az a feltevésem pedig, hogy az egy főre eső GDP és a reklámráfordítások GDP-n belüli arányának nagysága között pozitív kapcsolat áll fenn, elutasításra került.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, E01, M21, M37

• A kultúra szerepe a gazdasági növekedésben: összefoglalás, kritika és továbblépési utak?

  22-44

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  410

  Az utóbbi két évtizedben egy meglehetősen széles, de szerteágazó empirikus irodalom alakult ki a kultúra gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról. Ez az irodalom exponenciálisan fejlődik napjainkban is, a növekedéselmélet és az intézményi közgazdaságtan érintkezési határán. A tanulmány strukturálja és bemutatja ezt az irodalmat, három fő ágra bontva azt, majd ezt követően összefoglalja az irodalmon belül felmerült kritikákat is. A kritikákban megjelölt két továbblépési út kapcsán a szerző javaslatot tesz a jövőbeli kutatások lehetséges irányultságára.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O43, Z19

• Üzleti intelligencia stratégiai nézőpontból

  49-70

  Bőgel György

  Papp Attila

  Megtekintések száma:

  748

  Az üzleti intelligencia a vállalati informatika egyik leglátványosabban és leggyorsabban fejlődő területe. A cikk összefoglalja a tárgykörhöz kapcsolódó szemléletmódok, modellek és alkalmazások több évtizedes történetét, bemutatja az átlagon felüli növekedés mozgatórugóit, megvilágítva az üzleti intelligencia szerepét a vállalatok stratégiájában. Átfogó képet ad az idetartozó informatikai alkalmazások és szolgáltatások piacának keresleti és kínálati oldaláról, kiemelve a fontosabb jelenségeket és tendenciákat. Külön foglalkozik a közelmúlt fontos vállalatfelvásárlási lépéseinek magyarázatával, elemezve az integráció iránti igény stratégiai következményeit, modellezve a fejlődés logikáját. A tanulmány a változó alkalmazási körülmények és feltételek lehetséges hatásainak felvázolásával zárul.

  Journal of Economic Litearture (JEL) kód: M10, M15, M40

• A külföldi működőtőke-befektetések és a gazdasági növekedés összefüggéseinek vizsgálata európai példák alapján

  150-166

  Nagy Éva

  Megtekintések száma:

  226

  Az elmúlt évtizedben a külföldi működőtőke szerepéről és a multinacionális vállalatok jelenlétének gazdasági hatásairól Magyarországon is számos tanulmány jelent meg. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen szerepet játszottak a külföldi működőtőke-befektetések (azok jellege, nagysága stb.) Magyarország átalakulásában, modernizációjában és világkereskedelembe való integrálódásában. A rövid elméleti és történelmi áttekintést követően bemutatja néhány olyan európai ország tapasztalatait, amelyeket gyakran említ a szakirodalom Magyarországgal összehasonlítva, mivel méretük, lakosságuk, földrajzi elhelyezkedésük, valamint gazdasági fejlettségi szintjük alapján hasonló gazdaságpolitikai dilemmák és választások elé kerültek, majd megvizsgálja, hogy milyen hatással volt a külföldi működőtőke beáramlás az adott gazdaságok növekedésére és - szélesebb értelemben - társadalmi fejlődésére, valamint azt is, hogy az milyen nem kívánatos következményekkel is járt.

• A technológiai haladás komplexitása: Empirikus eredmények az Európai Unió vonatkozásában

  23-34

  Csugány Julianna

  Megtekintések száma:

  260

  A szerző a technológiai haladás értelmezéséből és makrogazdasági összefüggéseiből kiindulva járja körbe az intézmények szerepét a technológiai változásokban. Az empirikus vizsgálat – az Európai Unió tagállamainak vonatkozásában – a gazdasági növekedés, a technológiai haladás és az intézmények
  makrogazdasági összefüggéseinek feltárására irányul. A tanulmány statisztikai módszerekkel megalapozott modellt épít fel, amely alátámasztja a jelenség komplexitását, s hozzájárul a technológiai fejlődés különböző aspektusainak vizsgálatához. Következtetése szerint a technológiai környezetből kiemelt tulajdonjogi védelem alapvető fontosságú a technológiai haladás gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának érvényesülésében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O11, O34, O43

• Külön út - külön siker

  125-148

  Vass Kitti

  Megtekintések száma:

  293

  Tanulmányomban az Európai Unió egyik tagállamát, a korporatív gazdaság egyik példájának tekinthető Ausztria kis, nyitott, föderális berendezkedésű államát veszem górcső alá. Az osztrák gazdaságban a második világháború utáni újjáépítési periódust viharos gazdasági expanzió jellemezte; az olajválságot követően pedig a fejlett tőkés országok között egyedülálló módon alacsony infláció és alacsony munkanélküliség, valamint az átlagosnál dinamikusabb gazdasági növekedés állította az országot a figyelem központjába. A felfokozott külső gazdaságpolitikai érdeklődés miatt ekkor került széles körű vizsgálat alá az osztrák modell, azaz az osztrák gazdaságpolitika és az intézményrendszer. Az 1980 as évek elején azonban a gazdaságban strukturális problémák jelentkeztek, melynek eredményeként a növekedési ütem jelentős mértékben lelassult, míg a 2000-ben bekövetkező politikai változások végre ismét kedvező gazdaságpolitikai fordulatot hoztak. Az alábbiakban elsőként a második világháború utáni újjáépítés során kialakult gazdasági helyzetet mutatom be, majd az osztrák társadalmi partnerség kialakulását, változásait és szerepét vizsgálom. Ezt követően napjaink Ausztriáját elemzem a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szempontjából, fókuszálva az államháztartás helyzetére és a szövetségi berendezkedésből adódó komplex fiskális kapcsolatokra.

  Journal of Economic Literature (JEL): H62, H63

• Innovációk a DE KTK konferenciáján: Beszámoló a Technológiai fejlődés, innováció és gazdasági növekedés konferenciáról (Debrecen, 2008. november 28.)

  143-149

  Kovács István

  Megtekintések száma:

  193

• Humán tőke és inteézmények az endogén növekedéselmélet korai modelljeiben

  135-149

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  584

  Az endogén növekedéselmélet, vagy - ahogyan sokszor nevezik - az új növekedéselmélet mintegy húsz év alatt kiforrott elméletté vált. Az elmélet eredeti célja az volt, hogy jobb magyarázatot adjon a tényekre, mint a hagyományos teóriák, ez azonban csak részben sikerült. Ha ez így van, akkor mi a hozadéka az egész elméletnek? E tanulmány azt kívánja bizonyítani, hogy bár a tények nem sokkal jobb magyarázatát nyújtja az endogén elmélet, de elmélyítette a gazdasági növekedés megértését, és olyan tényezőket emelt be a formális elméletbe, amelyekkel eddig csak a növekedéselmélet "puhább" ágai foglalkoztak.

• A szervezeti tényezők szerepe a magyarországi KKV szektor sikerességében

  108-125

  Almási Anikó

  Megtekintések száma:

  1031

  A tanulmány a hazai KKV szektor sikerességét elemzi a versenyképesség és innováció, a tulajdonos-vezető szerep, illetve a szervezeti tényezők tükrében. A szerző saját, illetve négy hazai empirikus kutatás eredményeinek értékelése alapján arra következtet, hogy a szervezeti innováció jellemzően háttérbe szorul a kis- és közepes vállalkozások működésében, fejlesztési céljaiban és stratégiájában, amiben nagy szerepe van a tulajdonos-vezetőnek. Mindeközben a vállalkozás versenyképességére szignifikánsan ható tényezők között gyakran merül fel a növekedés gátjaként a szervezet rugalmatlansága, a humán erőforrás tudásszintje, kompetenciája, teljesítményre gyakorolt hatása, a munkavállalók lojalitása, valamint a munkaerőpiac korlátai. A tanulmány ezért a vállalkozás
  sikeressége, illetve a vezetőhöz köthető döntések és folyamatok tükrében elemzi a szervezeti innovációt, és a szekunder kutatások eredményeit e szempontok alapján értékeli. A saját primer kutatás újszerű módszertannal a cégvezető és a szervezet közötti GAP-eken keresztül analizálja a KKV-k sikerességét és innovációs attitűdjét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: M14

• A holland betegség gyanúja Oroszországban

  103-124

  Borkó Tamás

  Megtekintések száma:

  321

  A tanulmány központi felvetése az a gyanú, mely szerint az orosz gazdaság hordozhatja a holland betegségnek nevezett gazdasági jelenség tüneteit. Ez elsősorban a reáleffektív árfolyam gyorsuló

  felértékelődésében, a feldolgozóipari teljesítmény romlásában, a szolgáltató szektor erősödésében és a nemzetgazdasági reálbérek alakulásában mutatkozott meg. Azonban ezek a fejlemények más, a

  tanulmányban említett és hasonlóan nehezen kimutatható okokra is visszavezethetők, így a következtetéseket megfelelő óvatossággal kell kezelni. Mivel a nyersanyagátoknak nevezett jelenség okai

  között a holland betegség csak egy a számtalan közgazdasági és politikai gazdaságtani magyarázat között, ezért az orosz gazdaság jövőjét illetően más tényező is szerepet játszhat. Többek között a folyamatos jelentős mértékű korrupció, a demokratikus politikai berendezkedés gyengeségei, a protekcionista gazdaságpolitika, valamint az energiaszektor versenyének alacsony foka. A nyersanyagátok jelensége mögött fennálló mindeme tényezők és köztük a holland betegség káros hatásai elsősorban nem a jelen, hanem az orosz gazdasági növekedés jövőbeli, hosszútávú teljesítménye szempontjából lesznek relevánsak.

   

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F31, L60, L72, Q32, Q33

• A magyar államadósság lehetőségei és lehetetlenségei

  26-42

  Török László

  Megtekintések száma:

  533

  A dolgozat tárgya Magyarország bruttó konszolidált államadósságának ex ante jellegű, hipotetikus vizsgálata. Elemzéséhez definiálja a témával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat és összefüggéseket,
  a bruttó államadósság eltérő mértékeinek megítéléseit, a magyar államadósság-pálya kialakulását, annak főbb szakaszait és jellemzőit. Ezt követően a tanulmány bemutat egy olyan makroökonómiai keretet,
  mellyel extrapolálni lehet a GDP-arányos államadósság jövőbeli kimeneti értékeit a főbb magyarázó változók paramétereinek függvényében. A fő makrogazdasági aggregátumok mint endogén változók
  bemeneti (input) értékeinek megválasztása más empirikus kutatások és a szerző saját extrapolációi eredményeként kerültek megállapításra, melyek alkalmazásával prognosztizálhatóvá váltak a jövőbeli
  államadósság-ráták értékei. A tanulmány arra keres választ, hogy a magyarázó (gazdasági) változóknak vannak-e jelenleg olyan megalapozott értékei, amelyek – a választott makroökonómiai előrejelző keretbe behelyettesítve – azt eredményezik, hogy a magyar államadósság a GDP-hez mérten kívánatosnak tartott 50 százalékos mértékre redukálódik. Tíz szcenárió eredményeként többé-kevésbé pesszimista, egyetlen forgatókönyv esetén viszont optimista kép rajzolódott ki a bruttó államadósság jövőbeli helyzetéről.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C53, H68

• Az infokommunikációs piac állapotáról

  41-58

  Bőgel György

  Megtekintések száma:

  251

  Az infokommunikációs szektor növekedése igen gyors volt a kilencvenes években, majd ez a trend 2000 második felében megtört. Az iparág recessziója azóta véget ért, ugyanakkor azonban számos jelből arra következtethetünk, hogy a fejlődésében új szakasz kezdődött. Ezt a periódust a korábbinál lassúbb növekedés, az építkezés felől a használat felé való fordulás, a korábbinál realistább, józanabb vásárlói és befektető magatartás, a piac beérése és konszolidációja, a termékek és szolgáltatások tömegcikkesedése, a szállítói oldal vállalatainak racionalizálása, a földrajzi munkamegosztás átrendeződése jellemzi. Eközben kiszélesednek és elmélyülnek az új technológiához való alkalmazkodás folyamatai. Mindezek a jellemzők és trendek megfelelnek annak a leírásnak, amit a venezuelai Carlota Perez az innovációs ciklusok „összerendeződési korszakának” nevez.

• A foglalkoztatásban és termelékenységben bekövetkezett permanens szektorális változások

  117-137

  Máté Domicián

  Megtekintések száma:

  224

  A tanulmányban a hosszú távon jelentkező ún. „munkahelyetlen” növekedés (jobless growth) kérdésköréből kiindulva elsősorban a munkapiac foglalkoztatási és termelékenységi struktúrájában létrejövő permanens szektorális változásokra (sectoral shifts) koncentráltunk. Vizsgálódásaink során először arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a foglalkoztatás struktúrájában bekövetkezett változások a térbeli (az EU-15 országaiban), avagy a szerkezeti (ágazati) tényezőkben játszottak jelentősebb szerepet a vizsgált (1990–2003) időszakban. Mindamellett a munkapiaci termelékenységben bekövetkezett elmozdulásokon keresztül néhány elméleti hipotézist teszteltünk, nevezetesen a strukturális változásokból adódó nyereségek és veszteség (structural bonus & burden) hipotéziseit az ún. hatásarány-elemzésen keresztül. További empirikus vizsgálatokban kitértünk még a szektorális termelékenységben bekövetkezett változásokra különböző képzettségbeli és technológiai összevetések tükrében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J24, L16.

• Nyitottság és növekedés

  126-134

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  231

  A klasszikus kereskedelemelmélet azon az alapon szorgalmazza a nemzetközi kereskedelem liberalizálását, hogy az jelentősen hozzájárul a jólét növekedéséhez. A tanulmány ennek a feltételezésnek az empirikus vizsgálatát tűzi ki célul a külpiaci nyitottság és az egy főre jutó GDP közötti kapcsolat elemzése révén, amelyet egy 22 OECD-tagállamból álló mintán az 1950-2000 közötti időszakra végez el. Az eredmények megerősítik a pozitív kapcsolat létét. Továbblépést jelent a korábbi munkákhoz képest, hogy a szerző külön figyelmet fordít a nyitottság és az egy főre jutó jövedelem közötti kapcsolat időbeli lefolyására, amely a várakozásoknak megfelelően nem stacionárius és egy nemlineáris trenddel jellemezhető.

• A magyarországi romák népességszámának prognózisa regionális szinten 2061-ig

  39-74

  Hablicsek László

  Hablicsekné Richter Mária

  Lángi Tamás

  Megtekintések száma:

  1447

  Tanulmányunkban megkísérelünk átfogó képet adni a magyarországi roma népesség országos és területi demográfiai jellemzőiről, előreszámítást készíteni a
  következő évtizedekre 2061-ig, régiók szerinti bontásban. A vizsgálat aktualitását jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben a hazai roma népesség létszáma, illetve a népességen belüli aránya folyamatosan és jelentősen emelkedett. A következő évtizedekben mindkét téren további emelkedés várható, viszont a növekedés üteme lelassul. A roma népesség esetében a termékenység tovább csökken, a halálozás is mérséklődik, a várható élettartam emelkedik, ezek következményeként az idősek aránya egyre jobban nő. Becslésünk azt mutatja, hogy 2061-re a besorolás szerinti cigányság korfája átalakul, egyre inkább hasonlóvá válik a jelenlegi, teljes magyarországi népességéhez.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C82, J11, J13, J19

• Az élhetőbb Magyarország esélye

  5-18

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  220

  A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy társadalmi értelemben mennyire volt sikeres Magyarország átalakulása az elmúlt két évtizedben. Megállapítja, hogy a gazdasági siker és a társadalmi deficit kettőssége mellett az első másfél évtized tartalékai kifulladóban vannak. Az uniós tagság csak esélyt, de nem biztosítékot jelent az új szakasz sikeres végbevitelére. 2007-ben jelentősen más kihívások előtt áll az ország, mint 1995-ben állt. Ebből is adódóan a fenntartható növekedés és az eddigieknél eredményesebb társadalompolitika kettősére, az ezt megalapozó irányok fölvázolására teszünk kísérletet.

• A franchise mint irányítási forma szerepe a gazdaságban

  59-83

  Flaskár Anett

  Megtekintések száma:

  337

  A franchise egyre elterjedtebb irányítási formának tekinthető napjainkban. Népszerűsége azzal magyarázható, hogy ezen üzleti modell révén gyorsan terjedhet és fejlődhet egy vállalat, ami nemcsak az ötletgazda számára előnyös, hanem az egész gazdaságra pozitív hatást fejt ki – munkahelyteremtő képessége, a GDP-hez való hozzájárulása által. A tanulmány a franchise formában működő hálózatok gazdaságban betöltött szerepét mutatja be, a franchise szülőhazájának számító Egyesült Államokban, valamint az amerikai franchise hálózatok egyre népszerűbb célpiacaként számon tartott Európában.
  A Nemzetközi Franchise Szövetség, valamint az Európai Franchise Föderáció által közzétett felmérések a franchise hálózatok egységeinek számáról, a franchise vállalatoknak köszönhető munkahelyekről,
  jövedelmekről, a kibocsátás mértékéről, valamint a GDP-hez való hozzájárulás mértékéről adnak információt, ágazatonkénti bontásban. A számok arról tanúskodnak, hogy a franchise egyre nagyobb részt képvisel a gazdaságban, az egyéb vállalati formákhoz képest nagyobb fejlődést mutat, a munkalehetőségek fő forrásának és a gazdasági növekedés fő motorjának tekinthető.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D22, L14