Keresés

Keresési eredmények

• A figyelem az információs javak világában. A szűkösség átértelmezése

  1-20

  Hámori Balázs

  Megtekintések száma:

  239

  A figyelem mint szolgáltatás jelentős forrása lehet az értékteremtésnek. Funkcionális és piaci összefüggésben a figyelem tulajdonképpen munkatermék (munkateljesítmény, szolgáltatás) és mint cserejószágot természetesen pénz fejében cserélik. A csererendszer elég pontos információkat ad a társadalomban a figyelem szétosztásáról, amelynek arányai a személyes és társadalmi elismerést tükrözik vissza. A figyelem tőzsdéje a társadalmi nyilvánosság, az internet pedig a figyelem világpiacaként fogható fel. Ám a figyelem a „régi gazdaságban" is része volt a szolgáltatásoknak, sőt néha-néha a figyelem volt a központi alkotórész. A közvetlenül emberekre irányuló, személyes szolgáltatások (tanítás, jogi és egészségügyi szolgáltatások) mindig is nagy figyelmet igényeltek. Ha mármost a termelés maga is javarészt szolgáltatásként jelentkezik, akkor a figyelem a termék hasznosulásában meghatározó erőforrássá lép elő. A termelés és szolgáltatások individualizációs fokának növekedésével, és az emberek közötti közvetlen interakciók sűrűsödésével és nem utolsó sorban virtuális térbe helyeződésével szükségszerűen emelkedik a gazdasági folyamatok figyelemigénye is. Azaz az ilyen javak eladása is nagyobb figyelmet igényel. A hagyományos javaktól eltérően, a szolgáltatások és méginkább a szellemi javak esetében kitüntetett tényező a fogyasztásukhoz, felhasználásukhoz szükséges idő és figyelem, illetve az elsajátításukhoz nélkülözhetetlen kompetenciák. E javak termelői számára a fogyasztók/kliensek figyelmének a lekötése gyakran a legfontosabb versenytényező. A dicsőség, a kiválóság és a presztízs, mind a felhalmozott figyelem megnyilvánulási formái. Ebben az értelemben a figyelem értékmegőrző funkcióval bír, jóllehet ezt nem lehet minden további nélkül összehasonlítani a pénz vagy bizonyos termékek felhalmozási mechanizmusaival. A figyelem ökonómiája még inkább a kérdések felvetésénél tart, semmint jól védhető tételek, állítások megfogalmazásánál. Még kevésbé állíthatjuk, hogy a tárgykörben kristályosodott volna egy elmélet, amely elfogadható magyarázatokkal szolgál a gazdaságnak e terjeszkedő szeletének a materiális gazdaságétól nagyban eltérő működésére. Nem kétséges azonban, hogy az új gazdaságban a figyelem elsőrendű fontosságú kutatási tárgy.

• Consolidated financial statements in light of the Hungarian regulations and the IFRS standards

  75-93

  Szekeres Alexandra

  Dienes Angelika

  Megtekintések száma:

  260

  Companies today have diverse relationship systems. In a legal sense, individual companies exercising influence on each other engage in significant transactions with each other during their operations. Market participants require knowledge of the financial, monetary, and income status of these corporate groups. Therefore, in addition to individual annual reports, it is also important to prepare consolidated financial statements that present the group as a single entity, following either national or international accounting standards.

  In our study, the legal background of consolidation will be presented, as well as the rules of consolidation based on Hungarian regulations and the International Financial Reporting Standards (IFRS). Two IFRS consolidated financial statements will be compared, with a particular focus on the consolidated notes on the accounts (Notes), highlighting those intangible assets whose representation and evaluation are significantly different from Hungarian rules. While the selected parent companies present their corporate groups to varying extents and levels of detail, the requirements of the standards are reflected throughout.

  JEL code: M40

• Reflections on the Role of Institutions on the Chinese Road to a Market Economy

  49-82

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  202

  At the onset of transformation there has been a close to consensus view that the market system has no alternative. While this insight has found its place in the current mainstream on development economics, the so-called Washington consensus or post-Washington consensus (Kolodko, 2000, pp.119-141 andpp. 348-356; and Williamson, J, 2000, Srinivasan, T.N.,2000), very few would venture to repeat in an academic writing the once famous dictum of Vaclav Klaus: the third road leads to the third world. Much of western Europe has remained within the framework of the welfare state, despite its obvious limitations. Also in
  the transforming economies, the rollback of the state has proven to be much less than the tough normative language adopted by early reformers would have indicated. Actually, it is the structure rather than the size of public spending in these countries that may be a source of social and economic strains by providing less than optimal conditions for sustaining economic growth.

• ESG-szabályozás és ami mögötte van – lehetőségek és kihívások a vállalkozások magyarországi ESG felkészülésében

  19-41

  Szendrey Orsolya

  Bányai Gábor

  Dombi Mihály

  Futó Judit

  Gulyás Dávid János

  Karcagi-Kováts Andrea

  Harazin Piroska

  Megtekintések száma:

  1079

  Az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot (ESG-törvény). A törvény hatálya alá eső vállalkozásoknak fokozatosan számos kvalitatív és kvantitatív elvárásnak kell a jövőben megfelelni, mely jelentős kihívások elé állítja a piaci szereplőket és a működésüket ellenőrző szabályozó hatóságokat. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse azt, hogy a törvényi hatály fokozatos kiterjesztése milyen módon, mely piaci és iparági szereplőket érint, így rávilágítva arra, hogy a szabályozói előírásoknak való megfelelés a környezeti, vállalatirányítási és társadalmi kérdéseket illetően milyen lehetőségeket és kihívásokat jelent az érintett felek számára.

• Stratégia és stratégiaalkotás a magyarországi kis- és középvállalkozások gyakorlatában

  19-32

  Salamonné Huszty Anna

  Megtekintések száma:

  293

  A tanulmány egy kétéves kutatási program második szakaszának eredményeit mutatja be. A kutatás célja a magyarországi kis- és középvállalkozások fejlődési életciklusainak, az egyes életszakaszok sajátosságainak feltárása, valamint stratégiáiknak ás a stratégiák kialakulásának vizsgálata volt. A program részletes leírása megtalálható a Competitio 2006. márciusi számában az első szakasz vizsgálati eredményeivel és a felhasznált források listájával együtt. A kutatás második szakasza a vizsgált vállalkozói körben a stratégiai gondolkodásra, a stratégiaalkotás módjára, a követett stratégiák tartalmi elemeire, a fejlődési pályákra kondentrált. A két vizsgálati szakasz szerves egészet alkot, a második szakasz az elsőben szereplő fogalmakat, definíciókat, modelleket is használja, azok újboli leírásától tehát a mostani második részben eltekintünk.

• Pénzügyi válság, gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány (Nemegyensúlyi paradigma)

  19-34

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  222

  A 2007–2009-es pénzügyi válság kapcsán számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is feltették a kérdést: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaságtudomány a megelőzésében? E cikk az eddigiektől eltérően új választ ad e kérdésekre. Fő érve, hogy a gyakorlati gazdaságpolitika zsákutcába jutott, amikor a közgazdászok hosszú időre elfogadták a hatékony piac elméletén alapuló egyensúlyi modelleket. A múlt század közepén megjelent statikus egyensúlyi paradigma oly erősen uralkodik mind a mai napig, hogy sem Kornai (1971), sem Benassy (1982), sőt Goodwin (1991) intelmeit sem vették komolyan. A gazdaság ugyanis szinte sohasincs egyensúlyban, így „egyenletrendszereik” semmilyen útmutatást sem adhatnak a politikusoknak, hogy mit is kellene tenniük a felerősödött válságok idején. A Dornbusch-modell (1976) vagy Krugman–Obstfeld (2000) tankönyvi magyarázatai is pénzpiaci egyensúlyi helyzetből indulnak ki, és csak egy másik egyensúlyi helyzetbe történő átmenet mechanikáját írja le kis nyitott gazdaságokban. A szerző legújabb könyve (Móczár 2008) egy új paradigmához, a nemegyensúlyi modellezéshez nyit utat, aminek fel kell váltania az ortodox egyensúlyi paradigmát, hogy kezelni tudjuk a buborékokat, hogy megengedjük a pénzpiacok szabályozását stb. Itt most felvázoljuk ennek szükségességét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E5, E6, G28

• Policy (Institutional) Diversity and Economic Development

  5-31

  Daianu Daniel

  Megtekintések száma:

  205

  Diversity, or variety, is the essence of economic life in the sense of underlying choice; economic calculation gives numerical substance to how people make choices in their daily endeavours, either as consumers or entrepreneurs. How does variety/diversity takes shape in the realm of institutions and policy making? Is the range of choices open-ended? The last couple of decades has revealed an overwhelming offensive of the neo-liberal paradigm in
  terms of defining “best practices”. Even language was shaped accordingly with market reforms being seen in a quasi-single theoretical and policy framework. Are we heading towards increasing uniformity with regard to institutional and policy set ups, worldwide? An affirmative answer would underline the successful market based transformation of a series of command economies. Some convergence between institutional patterns in the USA and the
  EU economies might be alluded to in the same vein A supportive argument for this line of reasoning could be that what matters for individual achievement, in the end, are equal opportunities. But this argument can be turned around when debating the merits of various institutional set ups in terms of creating fair chances for people. A sceptical answer would highlight the mounting challenges which confront societies, whether rich and poor, and the international community in general –in spite of the high hopes of not long ago. The demise of the “New Economy”, the series of corporate scandals in wealthy economies and the subsequent recourse to new regulatory legislation, recurrent financial and currency crises throughout the world, and the controversies surrounding the activity of IFIs, should compel “ideologues”, of all sorts, to be more humble in their prescriptions. This essay argues that there is substantial scope for institutional and policy diversity to operate as a means to foster economic development; that there might be a paradigmatic cycle in the dynamic of economic policies.

• Állami tulajdonrész duopol piacokon: Játékelméleti modell – a készletre történő termelés esete

  63-74

  Balogh Tamás László

  Megtekintések száma:

  233

  Jelen tanulmány a Bertrand–Edgeworth duopólium azon változatát vizsgálja, ahol az egyik vállalat tisztán magántulajdonban, míg a másik részben állami tulajdonban van. Az egytermékes piacon a magántulajdonban lévő vállalat tisztán profitmaximalizáló, míg a részben állami tulajdonú vállalat az állami tulajdonrész arányában társadalmi jólétet maximalizál. Feltesszük, hogy a termelés az eladásokra
  kötött szerződések megkötését megelőzően, készletre történik. Bemutatjuk a hasonló modellekhez kapcsolódó szakirodalmi eredményeket, majd a vizsgált modellkeretben szimultán és szekvenciális döntési
  sorrendekre meghatározzuk az egyensúlyi árakat és mennyiségeket. Belátjuk, hogy a vizsgált modellben csak bizonyos feltételek teljesülése esetén létezik tiszta Nash-egyensúly a piaci árra és mennyiségre. Az eredményeket egy számpéldán keresztül illusztráljuk. Vizsgáljuk továbbá az időzítési játék egyensúlyát is, azaz azt a kérdést, hogy a szereplők magára hagyása esetén szimultán vagy szekvenciális döntési sorrend alakulna-e ki a piacon.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D43, L13

• Képzés, kétszintű képzés munkaadói szemszögből

  169-174

  Lévai József

  Megtekintések száma:

  178

  A magyar felsőoktatás a rendszerváltás óta igen hosszú utat járt be. Felvetődhet a kérdés, hogy megfelelő irányultságúak voltak a változtatások? A kérdés komplexitása miatt nem igazán lehet egyértelmű válaszokat adni. Rövidebb eszmefuttatásokban csupán próbálkozások történhetnek egy-egy apró láncszem kiemelésében. Az általam felvetett gondolataimmal a munkába kikerülő hallgatókkal szembeni elvárásokat próbáltam a munkaadók szemszögéből kalibrálni. A munkaadó a telhetetlen piaci résztvevő, aki mindig kritizálhat, és akinek mindig lehetnek úgymond „teljesíthetetlen” elvárásai. Valójában ebben a szerepben ő a vevő, visszafordítható kérdésekkel nem is bombázható. Mindennemű túlmisztifikálás nélkül azért próbáltam néhány jellemző pontot felvetni, amiben lehetnek, sőt vannak is jogos elvárások a munkaadói oldalon a jövő munkavállalóival szemben.

• Vállalati ás állami szerep a magyar iparfejlődésben a kilencvenes évek után

  7-22

  Török Ádám

  Megtekintések száma:

  192

  A magyar ipar fejlődése a kilencvenes évtizedben először kiábrándító, utána pedig kifejezetten gyors és sikeres volt. Ezt az ipari átalakulási folyamatot számos közlemény mutatta be általában, illetve a magyar ipar külpiaci teljesítményének tükrében. Az elemzések nagyobb része azonban mindenekelőtt statisztikai áttekintéseken alapult, és némileg elsikkadtak a folyamatok szereplői. Ebben a tanulmányban éppen ezért a fontosabb vállalati szereplők, illetve a kormányzat iparfejlődésre gyakorlot hatását, valamint viselkedését vizsgáljuk, és ebből következtetünk a 2003-2004 utáni magyar iparfejlődés stratégiai lehetőségeire. A tanulmány először a magyar ipar legfontosabb vállalati szereplőit tekinti át, majd külön kitér a külföldi iparvállalatok piaci jelenlátánek sajátosságaira, arr, hogy az Európai Unió 2000 óta kirajzolódó versenyképesség-javító ambíciói mennyiben tükröződhetnek a magyar gazdaságpolitikában. A kérdés tehát: lehet-e számítani az 1996 óta legalábbis tetszhalott magyar iparpolitika valamilyen mértékű újraéledésére, várható-e az európai normáknak megfelelő, mégis az ezredforduló körülinél jelentősen aktívabb állami szerep a magyar iparfejlődésben.

• Magyarország függése a külső finanszírozástól

  145-156

  Kuti Mónika

  Megtekintések száma:

  170

  Tanulmányomban a hetvenes évektől napjainkig tekintem át a külföldi forrásbevonás főbb jellegzetességeit, elemzem a külkereskedelmi pozíciók, a GDP felhasználás, a kormányzati-költségvetési túlköltekezés rendre visszatérő adóssággeneráló összefüggéseit. Rámutatok az elmúlt több mint harminc év eladósodási és restrikciós hullámainak hasonlóságaira és különbségeire, valamint kísérletet teszek az ezredforduló néhány új jelenségének megragadására.

  JEL-kód: H6, F4

• A „washingtoni konszenzus” jelentősége a posztszocialista országok számára

  5-25

  Mihályi Péter

  Megtekintések száma:

  339

  Kereken 20 éves a washingtoni konszenzus (WK), melynek a mából visszatekintve az a legfőbb jelentősége, hogy deklarálta: nincs kétféle normatív közgazdaságtan – egy az OECD-országokra, egy meg Latin-Amerikára, illetve a fejlődő országokra általában. Véletlen időbeli egybeesés, hogy éppen ekkor omlottak össze a kelet-európai tervgazdaságok is. Az elmúlt 20 év válságait sokan a WK számlájára írják. Ez tévedés. Kétszáz évnyi tapasztalat igazolja, hogy a kapitalizmus elkerülhetetlen sajátossága az üzleti ciklusok hullámzása, a túltermelési válságok 5–12 évenkénti előfordulása, és hozzá tartoznak a rendszerhez a
  váratlanul kirobbanó pénzügyi válságok is. A mostani is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F23, F41, P11, P36

• A reklámberuházások versenyre gyakorolt hatásának és gazdasági növekedéssel való összefüggéseinek vizsgálata

  Kovács Kármen

  Megtekintések száma:

  189

  A reklámberuházások mértéke világszerte dinamikusan növekszik, megtérülésük viszont jelentősen mérséklődik; ez nagyban az erősödő piaci verseny következménye. Tanulmányomban ehhez kapcsolódóan elemzem a reklám szerepét, valamint a keresletre és a versenyre gyakorolt hatását, majd ezt követően a reklám és a gazdasági növekedés összefüggéseivel foglalkozom. Az európai országok körében végzett, a reklámráfordtások növekedésének mértéke közti negatív korrelációra vonatkozó hipotézisem igazolódott. Az a feltevésem pedig, hogy az egy főre eső GDP és a reklámráfordítások GDP-n belüli arányának nagysága között pozitív kapcsolat áll fenn, elutasításra került.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, E01, M21, M37

• A határon átnyúló fúziók piaci és pénzügyi jellemzői Magyarországon, a külföldi közvetlen befektetések tükrében

  30-46

  Kucséber László Zoltán

  Megtekintések száma:

  309

  A külföldi társaságok befektetéseinek egyik eszközét a határon átnyúló fúziók és felvásárlások (CrossBorder Mergers and Acquisitions – CBM&A) alkotják. Ennek számszerű bizonyítéka az, hogy amíg az 1990-es évek közepéig ezek értéke az összes külföldi közvetlen befektetés (Foreign Direct Investment – FDI) körülbelül felét tette ki, addig az 1990-es évek egészében a 84 százalékát, 2000-ben pedig már a 100 százalékát adta. Magyarországon ez a trend nem érvényesült ennyire markánsan, ám a szóban forgó arány 2009-ben mégis megközelítette a 100 százalékot. Ebben a tanulmányban nem csupán a CBM&A és
  az FDI kapcsolatát vizsgálom, hanem tekintetbe veszem a külföldi portfólió befektetéseket is. A Gazdasági Versenyhivatal által engedélyezett 343 CBM&A határozatainak elemzése azt mutatja, hogy összességében több a hasonlóság ezek és az FDI-k között, viszont létezik néhány olyan markáns különbség is, amelyet alátámasztok és kiegészítek a statisztikai eljárásokkal kapott eredményekkel.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21

• Hagyományos vállalatok a platform ökoszisztémában

  167-189

  Szanyi Miklós

  Bundi Katalin

  Samambet Mansiya

  Megtekintések száma:

  43

  A platformgazdaság központi szereplőiről és a szolgáltatásaikat igénybe vevő felhasználókról sok és részletes elemzés olvasható. A platformökoszisztémában kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó közreműködők tevékenységének leírása kevés figyelmet kapott. Ezek között kiemelkedően fontosak a logisztikai szolgáltatásokkal foglalkozó cégek. Az általános postai szolgáltatók a 2010-es évek postai liberalizációja után tevékenységüket átalakítva versenykörnyezetben működtek tovább. Egyidejűleg bekapcsolódtak a platformgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágába az online kereskedelem logisztikai szükségleteit kielégítő CEP-szolgáltatásokkal. A tanulmány a Magyar Posta példáján keresztül mutatja be az alkalmazkodási folyamatot. A kutatás szekunder források mellett a Magyar Posta munkatársaitól kapott információkra támaszkodott. Eredményei a platformgazdaság működésével foglalkozó irodalomhoz csatlakoznak. A szerzők legfontosabb megállapítása, hogy a szereplők logisztikai szolgáltatói működésüket a hálózati működés igényeihez igazítják, és maguk is platform üzleti modelleket kezdenek alkalmazni. Tágabb értelmezésben ez a folyamat arra példa, hogy a platformgazdaság, a kialakuló új műszaki-gazdasági paradigma irányadó üzleti és szervezeti modellje miként alakítja át a hagyományos tevékenységeket végző szervezeteket is.

  JEL-kódok: F68, K21, K34, L14

• A határhatás irodalom áttekintése. Torzítják-e az országhatárok a kereskedelmi kapcsolatokat?

  81-102

  Márkus Ádám

  Megtekintések száma:

  267

  A cikk egy Magyarországon eddig kevésbé elemzett problémáról, a határhatásról (border effect) és annak empirikus kutatásáról kíván átfogó képet adni. A témában született tanulmányok – szinte kivétel nélkül – rávilágítanak arra a tényre, hogy az országhatárok jelentősen korlátozzák a nemzetközi árukapcsolatok kibontakozását, ceteris paribus. Az országok kereskedelme torzulást mutat a belföldi piacok felé, amit egyfelől logikusan meg lehet magyarázni olyan tényezőkkel, mint az országok közötti jövedelemkülönbségek, távolságok, vámok és egyéb korlátozások, kulturális eltérések vagy eltérő valuták, másfelől viszont még ezeket a tényezőket kontrollálva is jellemző lehet a belföldi partnerek favorizálása, ami egyfajta indokolatlan vagy túlzott preferálás irányába mutat. Az irodalom-áttekintő cikk a különböző gravitációs modellspecifikációk és becslési módszerek elemzésével igyekszik hozzásegíteni az olvasót az úgynevezett „border effect puzzle” megfejtéséhez.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F14, F15

• Neumann modellje és a ciklusok

  14-19

  Bródy András

  Megtekintések száma:

  203

  Neumann az egyensúly elméleti létezésének bizonyítására alkotta meg modelljét. A modell feltevései magyarázatot adnak a ciklusok létrejöttére. Ezek a modell két sajátosságából erednek, amelyeket Neumann a piac működéséből szűrt le. Az első sajátosság az, hogy az egyensúly úgynevezett nyeregpontban jön létre. Ezt a termelés maximuma és a kamat (profit) minimuma jellemzi. A második sajátosság a keresztszabályozás, ahol a többletnyereség ösztönzi a növekedést, a túlkínálat pedig csökkenti az árakat.

• A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák

  44-51

  Prugberger Tamás

  Nagy Zoltán

  Megtekintések száma:

  273

  A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
  széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
  kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30

• A munkajog kialakulása és fejlődése a gazdaságszociológiai folyamatok tükrében

  63-88

  Prugberger Tamás

  Megtekintések száma:

  641

  A tanulmány a munkajog intézményrendszerének a kifejlődését és átalakulását mutatja be, összefüggésbe hozva azt a társadalomgazdasági igények, valamint a gazdasági és a technikai-technológiai fejlődés alakulásával. Rávilágít arra, hogy milyen tényezők játszottak közre abban, hogy a vállalkozások és az ott kialakult paternalista munkaviszonyok túlnyomó többsége helyébe a nagyüzem és a nagyüzemben történő hierarchizált munkavégzés lépett. A tanulmány bemutatja, hogy a klasszikus kapitalizmusra jellemző munkáltatóbarát és a munkavállalói érdekeket antiszociálisan elnyomó munkajog miként vált a szociális piacgazdaság filozófiájának és a jóléti államkoncepció hatására munkavállaló-barátivá. Ezt követően a tanulmány azokkal a társadalmi mozgatórugókkal foglalkozik, amelyek hatására napjaink munkajoga megint kezdi alárendelni a munkavállalói érdekeket a munkáltatói érdekérvényesítésnek.

• The impact of digitalization on the financial sector

  29-42

  Póta Cserne Panka

  Becsky-Nagy Patrícia

  Megtekintések száma:

  724

  Present-day consumer society increasingly satisfies its needs through digital channels, and financial products and services are no exceptions. The 4th industrial revolution is not only about the penetration of technology, but also the paradigm shift of business processes. The traditional members of the financial sector must adapt to the digitalized world to keep their positions in the market. The penetration of BigTech and FinTech companies influenced the expectations of consumers: customer experience became the main criteria of their decisions. In order to simplify and accelerate processes, banks use the methods of digitalization, and automatize the system to increase client satisfaction. In this article, we will introduce the three
  bank types based primarily on the usage of innovative technology, the extension and depth of the cooperation with FinTech companies, and the status of a bank’s internal digital transformation. Also, we will introduce the current status of the banking sector evidenced by our SWOT-analysis and mention some of the existing payment solutions.
  JEL Classification: G21, G23

• A digitalizáció módszertani kihívásai az üzleti képzésben: Digitalizáció az üzleti képzésben

  62-83

  Kispál-Vitai Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  542

  Az egyetemi oktatás a 21. században alapvetően megváltozott környezetben kell, hogy helytálljon. A megszerzendő ismeretek az információtechnológia fejlődésével megszaporodni látszanak. A munkaerőpiac igényeinek megváltozása is megköveteli az egyetemi tananyagok folyamatos fejlesztését és hatékonyabb átadását. A cikk ebben a környezetben a technológia hatását vizsgálja az oktatás hatékonyságára, bemutat és értékel néhány oktatásmódszertani megközelítést. A tanulmány következtetései arra mutatnak rá, hogy az információ megszerzése sokkal könnyebbé vált, mint akár 10 évvel ezelőtt volt, az ismereteket azonban még mindig ugyanúgy kell rögzíteni, a tanulás neurobiológiai folyamata alapvetően ugyanaz, mint 100
  évvel ezelőtt.

  JEL kódok: A20, A22, A23

• Munkapiaci rugalmatlanság és a munkanélküliségi idősorok egységgyök-tulajdonsága: problémafelvetés

  103-114

  Kormos János

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  380

  A cikk a munkanélküliség idősorainak vizsgálatára vonatkozó irodalmat, illetve az e tesztek mögött meghúzódó közgazdasági magyarázatokat tekinti át. Választ keresünk arra, hogy mi az elméleti alapja a munkanélküliség idősoraiban az egységgyök létezését kutató teszteknek. Amellett érvelünk, hogy az e tesztek előtt álló egyik fő nehézséget a munkapiaci intézményrendszer megváltozása jelenti. A hagyományos egységgyöktesztek emiatt meglehetősen gyengévé válnak, míg a panel egységgyöktesztek a kérdés közgazdasági oldalát egyszerűsítik le. Következtetésünk, hogy az úgynevezett közel egységgyök-folyamatokra vonatkozó tesztek egyfajta kiutat jelenthetnek.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C22, E24

• Challenges ahead for the European Union

  7-12

  Lámfalussy Alexandre

  Megtekintések száma:

  216

  It is a mild understatement that nowadays the EU is navigating in rough waters. Close to half of the member countries of the Euro area are in breach of their fiscal stability commitment – and some of them very substantially. Quite a few heads of government publicly criticise the ECB’s monetary policy. Germany and France are determined to water down the Bolkenstein directive on the implementation of a genuine single market for services (which amount to about two-thirds of the EU’s GDP), to which, incidentally, no major objections had been raised by the governments of the member states during the drafting stage. There is no agreement on the longer term EU budget. Only Ireland, the UK and Sweden accept the free movement of the residents of the ten countries which became members of the EU in May last year.

• Outward direct investment versus technology licensing: an SME perspective

  55-70

  Szalavetz Andrea

  Megtekintések száma:

  281

  Based on the example of the evolution and internationalization of a Hungarian wastewater treatment company, this paper investigates various theoretical and strategic management issues. As for the
  theoretical part, Hungary’s outward direct investment performance is analyzed departing from the thesis that Hungary’s present seemingly favorable OFDI performance is just a statistical artifact. It is
  only organic development, based on local entrepreneurs’ capital export that can substantiate Hungary’s present OFDI position. The strategic management issues analyzed in the paper include the sequencing of internationalization; the pitfalls related to growth; modes of foreign market entry; and the choice between FDI-based internal exploitation of technological knowledge and external technology exploitation in the form of technology licensing.

  JEL codes: F23, L24, L26, O16, O33, Q57

• Tehetséggondozás az oktatásban, avagy harc a tehetségekért

  98-113

  Rácz Irma

  Megtekintések száma:

  271

  A cikk azt kívánja feltárni, mi vezetett a szlovákiai Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának tehetséggondozó szervezetének, a Harsányi János Szakkollégiumnak a működésképtelenné válásához. A kutatás elő kívánta segíteni a kezdetben jól működő, ám később elhalt szervezet újraindítását, a hallgatók szakkollégium iránti érdeklődésének felkeltésével. A szerző a tanulmány első felében a tehetségmenedzsment elméleti hátterét vázolja, majd a gyakorlati vizsgálatok nyomán megfogalmazza javaslatait.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: A29, M12