Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Reflections on the Role of Institutions on the Chinese Road to a Market Economy
    49-82
    Megtekintések száma:
    116

    At the onset of transformation there has been a close to consensus view that the market system has no alternative. While this insight has found its place in the current mainstream on development economics, the so-called Washington consensus or post-Washington consensus (Kolodko, 2000, pp.119-141 andpp. 348-356; and Williamson, J, 2000, Srinivasan, T.N.,2000), very few would venture to repeat in an academic writing the once famous dictum of Vaclav Klaus: the third road leads to the third world. Much of western Europe has remained within the framework of the welfare state, despite its obvious limitations. Also in
    the transforming economies, the rollback of the state has proven to be much less than the tough normative language adopted by early reformers would have indicated. Actually, it is the structure rather than the size of public spending in these countries that may be a source of social and economic strains by providing less than optimal conditions for sustaining economic growth.

  • ESG-szabályozás és ami mögötte van – lehetőségek és kihívások a vállalkozások magyarországi ESG felkészülésében
    Megtekintések száma:
    94

    Az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot (ESG-törvény). A törvény hatálya alá eső vállalkozásoknak fokozatosan számos kvalitatív és kvantitatív elvárásnak kell a jövőben megfelelni, mely jelentős kihívások elé állítja a piaci szereplőket és a működésüket ellenőrző szabályozó hatóságokat. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse azt, hogy a törvényi hatály fokozatos kiterjesztése milyen módon, mely piaci és iparági szereplőket érint, így rávilágítva arra, hogy a szabályozói előírásoknak való megfelelés a környezeti, vállalatirányítási és társadalmi kérdéseket illetően milyen lehetőségeket és kihívásokat jelent az érintett felek számára.

  • Állami tulajdonrész duopol piacokon: Játékelméleti modell – a készletre történő termelés esete
    63-74
    Megtekintések száma:
    143

    Jelen tanulmány a Bertrand–Edgeworth duopólium azon változatát vizsgálja, ahol az egyik vállalat tisztán magántulajdonban, míg a másik részben állami tulajdonban van. Az egytermékes piacon a magántulajdonban lévő vállalat tisztán profitmaximalizáló, míg a részben állami tulajdonú vállalat az állami tulajdonrész arányában társadalmi jólétet maximalizál. Feltesszük, hogy a termelés az eladásokra
    kötött szerződések megkötését megelőzően, készletre történik. Bemutatjuk a hasonló modellekhez kapcsolódó szakirodalmi eredményeket, majd a vizsgált modellkeretben szimultán és szekvenciális döntési
    sorrendekre meghatározzuk az egyensúlyi árakat és mennyiségeket. Belátjuk, hogy a vizsgált modellben csak bizonyos feltételek teljesülése esetén létezik tiszta Nash-egyensúly a piaci árra és mennyiségre. Az eredményeket egy számpéldán keresztül illusztráljuk. Vizsgáljuk továbbá az időzítési játék egyensúlyát is, azaz azt a kérdést, hogy a szereplők magára hagyása esetén szimultán vagy szekvenciális döntési sorrend alakulna-e ki a piacon.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D43, L13

  • Stratégia és stratégiaalkotás a magyarországi kis- és középvállalkozások gyakorlatában
    19-32
    Megtekintések száma:
    203

    A tanulmány egy kétéves kutatási program második szakaszának eredményeit mutatja be. A kutatás célja a magyarországi kis- és középvállalkozások fejlődési életciklusainak, az egyes életszakaszok sajátosságainak feltárása, valamint stratégiáiknak ás a stratégiák kialakulásának vizsgálata volt. A program részletes leírása megtalálható a Competitio 2006. márciusi számában az első szakasz vizsgálati eredményeivel és a felhasznált források listájával együtt. A kutatás második szakasza a vizsgált vállalkozói körben a stratégiai gondolkodásra, a stratégiaalkotás módjára, a követett stratégiák tartalmi elemeire, a fejlődési pályákra kondentrált. A két vizsgálati szakasz szerves egészet alkot, a második szakasz az elsőben szereplő fogalmakat, definíciókat, modelleket is használja, azok újboli leírásától tehát a mostani második részben eltekintünk.

  • Pénzügyi válság, gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány (Nemegyensúlyi paradigma)
    19-34
    Megtekintések száma:
    150

    A 2007–2009-es pénzügyi válság kapcsán számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is feltették a kérdést: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaságtudomány a megelőzésében? E cikk az eddigiektől eltérően új választ ad e kérdésekre. Fő érve, hogy a gyakorlati gazdaságpolitika zsákutcába jutott, amikor a közgazdászok hosszú időre elfogadták a hatékony piac elméletén alapuló egyensúlyi modelleket. A múlt század közepén megjelent statikus egyensúlyi paradigma oly erősen uralkodik mind a mai napig, hogy sem Kornai (1971), sem Benassy (1982), sőt Goodwin (1991) intelmeit sem vették komolyan. A gazdaság ugyanis szinte sohasincs egyensúlyban, így „egyenletrendszereik” semmilyen útmutatást sem adhatnak a politikusoknak, hogy mit is kellene tenniük a felerősödött válságok idején. A Dornbusch-modell (1976) vagy Krugman–Obstfeld (2000) tankönyvi magyarázatai is pénzpiaci egyensúlyi helyzetből indulnak ki, és csak egy másik egyensúlyi helyzetbe történő átmenet mechanikáját írja le kis nyitott gazdaságokban. A szerző legújabb könyve (Móczár 2008) egy új paradigmához, a nemegyensúlyi modellezéshez nyit utat, aminek fel kell váltania az ortodox egyensúlyi paradigmát, hogy kezelni tudjuk a buborékokat, hogy megengedjük a pénzpiacok szabályozását stb. Itt most felvázoljuk ennek szükségességét.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E5, E6, G28

  • Policy (Institutional) Diversity and Economic Development
    5-31
    Megtekintések száma:
    104

    Diversity, or variety, is the essence of economic life in the sense of underlying choice; economic calculation gives numerical substance to how people make choices in their daily endeavours, either as consumers or entrepreneurs. How does variety/diversity takes shape in the realm of institutions and policy making? Is the range of choices open-ended? The last couple of decades has revealed an overwhelming offensive of the neo-liberal paradigm in
    terms of defining “best practices”. Even language was shaped accordingly with market reforms being seen in a quasi-single theoretical and policy framework. Are we heading towards increasing uniformity with regard to institutional and policy set ups, worldwide? An affirmative answer would underline the successful market based transformation of a series of command economies. Some convergence between institutional patterns in the USA and the
    EU economies might be alluded to in the same vein A supportive argument for this line of reasoning could be that what matters for individual achievement, in the end, are equal opportunities. But this argument can be turned around when debating the merits of various institutional set ups in terms of creating fair chances for people. A sceptical answer would highlight the mounting challenges which confront societies, whether rich and poor, and the international community in general –in spite of the high hopes of not long ago. The demise of the “New Economy”, the series of corporate scandals in wealthy economies and the subsequent recourse to new regulatory legislation, recurrent financial and currency crises throughout the world, and the controversies surrounding the activity of IFIs, should compel “ideologues”, of all sorts, to be more humble in their prescriptions. This essay argues that there is substantial scope for institutional and policy diversity to operate as a means to foster economic development; that there might be a paradigmatic cycle in the dynamic of economic policies.

  • Versenyelőnyök: elmélet és gyakorlat
    51-70
    Megtekintések száma:
    172

    A vállalat által kialakított versenyelőny alapvetően befolyásolja annak nyereségességét és piaci pozícióját. A cikk bemutatja, hogy az értékelésnek ezeken kívül számos más kritériuma is van, amelyet a menedzsmentnek figyelembe kell vennie a versenyelőnyök meghatározásánál, ilyenek például a forrásigény vagy a hálózati feltételek. A tanulmány kifejti, hogy a műszaki és gazdasági fejlődés felgyorsulása, a gazdasági folyamatok globalizálódása, valamint az interdependenciák hálózatának kialakulása következtében, milyen új versenyelőnytípusokkal kell számolnia a vállalatvezetésnek. A versenyelőnyök kiválasztásánal nagyon fontos szempont még, a versenyelőny sebezhetősége. Ezek után a cikk megkísérli a versenyelőny elmélet "törvényszerűségeinek" összefoglalását, majd pedig a versenyelőny - kiválaszásának legfontosabb menedzsment technikáira tér ki. Végezetül kiemeli, hogy a tárgyalt versenyelőnyök és ezek megszerzését segítő technikák sikerének kulcsa a vállalat csúcsvezetőjében rejlik, és a "csúcsvezető személyiségpiramisa" modellen keresztül bemutatja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy vállalatvezetőnek.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: O30, O32

  • A határon átnyúló fúziók piaci és pénzügyi jellemzői Magyarországon, a külföldi közvetlen befektetések tükrében
    30-46
    Megtekintések száma:
    222

    A külföldi társaságok befektetéseinek egyik eszközét a határon átnyúló fúziók és felvásárlások (CrossBorder Mergers and Acquisitions – CBM&A) alkotják. Ennek számszerű bizonyítéka az, hogy amíg az 1990-es évek közepéig ezek értéke az összes külföldi közvetlen befektetés (Foreign Direct Investment – FDI) körülbelül felét tette ki, addig az 1990-es évek egészében a 84 százalékát, 2000-ben pedig már a 100 százalékát adta. Magyarországon ez a trend nem érvényesült ennyire markánsan, ám a szóban forgó arány 2009-ben mégis megközelítette a 100 százalékot. Ebben a tanulmányban nem csupán a CBM&A és
    az FDI kapcsolatát vizsgálom, hanem tekintetbe veszem a külföldi portfólió befektetéseket is. A Gazdasági Versenyhivatal által engedélyezett 343 CBM&A határozatainak elemzése azt mutatja, hogy összességében több a hasonlóság ezek és az FDI-k között, viszont létezik néhány olyan markáns különbség is, amelyet alátámasztok és kiegészítek a statisztikai eljárásokkal kapott eredményekkel.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21

  • A határhatás irodalom áttekintése. Torzítják-e az országhatárok a kereskedelmi kapcsolatokat?
    81-102
    Megtekintések száma:
    163

    A cikk egy Magyarországon eddig kevésbé elemzett problémáról, a határhatásról (border effect) és annak empirikus kutatásáról kíván átfogó képet adni. A témában született tanulmányok – szinte kivétel nélkül – rávilágítanak arra a tényre, hogy az országhatárok jelentősen korlátozzák a nemzetközi árukapcsolatok kibontakozását, ceteris paribus. Az országok kereskedelme torzulást mutat a belföldi piacok felé, amit egyfelől logikusan meg lehet magyarázni olyan tényezőkkel, mint az országok közötti jövedelemkülönbségek, távolságok, vámok és egyéb korlátozások, kulturális eltérések vagy eltérő valuták, másfelől viszont még ezeket a tényezőket kontrollálva is jellemző lehet a belföldi partnerek favorizálása, ami egyfajta indokolatlan vagy túlzott preferálás irányába mutat. Az irodalom-áttekintő cikk a különböző gravitációs modellspecifikációk és becslési módszerek elemzésével igyekszik hozzásegíteni az olvasót az úgynevezett „border effect puzzle” megfejtéséhez.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F14, F15

  • Magyarország függése a külső finanszírozástól
    145-156
    Megtekintések száma:
    93

    Tanulmányomban a hetvenes évektől napjainkig tekintem át a külföldi forrásbevonás főbb jellegzetességeit, elemzem a külkereskedelmi pozíciók, a GDP felhasználás, a kormányzati-költségvetési túlköltekezés rendre visszatérő adóssággeneráló összefüggéseit. Rámutatok az elmúlt több mint harminc év eladósodási és restrikciós hullámainak hasonlóságaira és különbségeire, valamint kísérletet teszek az ezredforduló néhány új jelenségének megragadására.

    JEL-kód: H6, F4

  • A „washingtoni konszenzus” jelentősége a posztszocialista országok számára
    5-25
    Megtekintések száma:
    244

    Kereken 20 éves a washingtoni konszenzus (WK), melynek a mából visszatekintve az a legfőbb jelentősége, hogy deklarálta: nincs kétféle normatív közgazdaságtan – egy az OECD-országokra, egy meg Latin-Amerikára, illetve a fejlődő országokra általában. Véletlen időbeli egybeesés, hogy éppen ekkor omlottak össze a kelet-európai tervgazdaságok is. Az elmúlt 20 év válságait sokan a WK számlájára írják. Ez tévedés. Kétszáz évnyi tapasztalat igazolja, hogy a kapitalizmus elkerülhetetlen sajátossága az üzleti ciklusok hullámzása, a túltermelési válságok 5–12 évenkénti előfordulása, és hozzá tartoznak a rendszerhez a
    váratlanul kirobbanó pénzügyi válságok is. A mostani is.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F23, F41, P11, P36

  • A reklámberuházások versenyre gyakorolt hatásának és gazdasági növekedéssel való összefüggéseinek vizsgálata
    Megtekintések száma:
    130

    A reklámberuházások mértéke világszerte dinamikusan növekszik, megtérülésük viszont jelentősen mérséklődik; ez nagyban az erősödő piaci verseny következménye. Tanulmányomban ehhez kapcsolódóan elemzem a reklám szerepét, valamint a keresletre és a versenyre gyakorolt hatását, majd ezt követően a reklám és a gazdasági növekedés összefüggéseivel foglalkozom. Az európai országok körében végzett, a reklámráfordtások növekedésének mértéke közti negatív korrelációra vonatkozó hipotézisem igazolódott. Az a feltevésem pedig, hogy az egy főre eső GDP és a reklámráfordítások GDP-n belüli arányának nagysága között pozitív kapcsolat áll fenn, elutasításra került.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, E01, M21, M37

  • A digitalizáció módszertani kihívásai az üzleti képzésben: Digitalizáció az üzleti képzésben
    62-83
    Megtekintések száma:
    421

    Az egyetemi oktatás a 21. században alapvetően megváltozott környezetben kell, hogy helytálljon. A megszerzendő ismeretek az információtechnológia fejlődésével megszaporodni látszanak. A munkaerőpiac igényeinek megváltozása is megköveteli az egyetemi tananyagok folyamatos fejlesztését és hatékonyabb átadását. A cikk ebben a környezetben a technológia hatását vizsgálja az oktatás hatékonyságára, bemutat és értékel néhány oktatásmódszertani megközelítést. A tanulmány következtetései arra mutatnak rá, hogy az információ megszerzése sokkal könnyebbé vált, mint akár 10 évvel ezelőtt volt, az ismereteket azonban még mindig ugyanúgy kell rögzíteni, a tanulás neurobiológiai folyamata alapvetően ugyanaz, mint 100
    évvel ezelőtt.

    JEL kódok: A20, A22, A23

  • Neumann modellje és a ciklusok
    14-19
    Megtekintések száma:
    122

    Neumann az egyensúly elméleti létezésének bizonyítására alkotta meg modelljét. A modell feltevései magyarázatot adnak a ciklusok létrejöttére. Ezek a modell két sajátosságából erednek, amelyeket Neumann a piac működéséből szűrt le. Az első sajátosság az, hogy az egyensúly úgynevezett nyeregpontban jön létre. Ezt a termelés maximuma és a kamat (profit) minimuma jellemzi. A második sajátosság a keresztszabályozás, ahol a többletnyereség ösztönzi a növekedést, a túlkínálat pedig csökkenti az árakat.

  • A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák
    44-51
    Megtekintések száma:
    203

    A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
    széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
    kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30

  • A munkajog kialakulása és fejlődése a gazdaságszociológiai folyamatok tükrében
    63-88
    Megtekintések száma:
    430

    A tanulmány a munkajog intézményrendszerének a kifejlődését és átalakulását mutatja be, összefüggésbe hozva azt a társadalomgazdasági igények, valamint a gazdasági és a technikai-technológiai fejlődés alakulásával. Rávilágít arra, hogy milyen tényezők játszottak közre abban, hogy a vállalkozások és az ott kialakult paternalista munkaviszonyok túlnyomó többsége helyébe a nagyüzem és a nagyüzemben történő hierarchizált munkavégzés lépett. A tanulmány bemutatja, hogy a klasszikus kapitalizmusra jellemző munkáltatóbarát és a munkavállalói érdekeket antiszociálisan elnyomó munkajog miként vált a szociális piacgazdaság filozófiájának és a jóléti államkoncepció hatására munkavállaló-barátivá. Ezt követően a tanulmány azokkal a társadalmi mozgatórugókkal foglalkozik, amelyek hatására napjaink munkajoga megint kezdi alárendelni a munkavállalói érdekeket a munkáltatói érdekérvényesítésnek.

  • The impact of digitalization on the financial sector
    29-42
    Megtekintések száma:
    554

    Present-day consumer society increasingly satisfies its needs through digital channels, and financial products and services are no exceptions. The 4th industrial revolution is not only about the penetration of technology, but also the paradigm shift of business processes. The traditional members of the financial sector must adapt to the digitalized world to keep their positions in the market. The penetration of BigTech and FinTech companies influenced the expectations of consumers: customer experience became the main criteria of their decisions. In order to simplify and accelerate processes, banks use the methods of digitalization, and automatize the system to increase client satisfaction. In this article, we will introduce the three
    bank types based primarily on the usage of innovative technology, the extension and depth of the cooperation with FinTech companies, and the status of a bank’s internal digital transformation. Also, we will introduce the current status of the banking sector evidenced by our SWOT-analysis and mention some of the existing payment solutions.
    JEL Classification: G21, G23

  • Tehetséggondozás az oktatásban, avagy harc a tehetségekért
    98-113
    Megtekintések száma:
    173

    A cikk azt kívánja feltárni, mi vezetett a szlovákiai Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának tehetséggondozó szervezetének, a Harsányi János Szakkollégiumnak a működésképtelenné válásához. A kutatás elő kívánta segíteni a kezdetben jól működő, ám később elhalt szervezet újraindítását, a hallgatók szakkollégium iránti érdeklődésének felkeltésével. A szerző a tanulmány első felében a tehetségmenedzsment elméleti hátterét vázolja, majd a gyakorlati vizsgálatok nyomán megfogalmazza javaslatait.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: A29, M12

  • Munkapiaci rugalmatlanság és a munkanélküliségi idősorok egységgyök-tulajdonsága: problémafelvetés
    103-114
    Megtekintések száma:
    143

    A cikk a munkanélküliség idősorainak vizsgálatára vonatkozó irodalmat, illetve az e tesztek mögött meghúzódó közgazdasági magyarázatokat tekinti át. Választ keresünk arra, hogy mi az elméleti alapja a munkanélküliség idősoraiban az egységgyök létezését kutató teszteknek. Amellett érvelünk, hogy az e tesztek előtt álló egyik fő nehézséget a munkapiaci intézményrendszer megváltozása jelenti. A hagyományos egységgyöktesztek emiatt meglehetősen gyengévé válnak, míg a panel egységgyöktesztek a kérdés közgazdasági oldalát egyszerűsítik le. Következtetésünk, hogy az úgynevezett közel egységgyök-folyamatokra vonatkozó tesztek egyfajta kiutat jelenthetnek.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: C22, E24

  • A gazdasági növekedés gyorsításának esélyei Magyarországon 2030-ig
    5-26
    Megtekintések száma:
    141

    A rendszerváltás nem hozta meg, amit leginkább várt a magyar közvélemény: a nyugati orrszágok életszínvonalához való felzárkózást. Ez 2030-ig sem fog bekövetkezni. Ma már világos, hogy a foglalkoztatás növelésében, a humán tőke formális képzésben testet öltő gyarapításában és az innovációban sokkal kevesenn növekedési tartalék van, mint azt a hazai közgazdasági gondolkodás tudni véli. Egyetlen komoly növekedési tartalékunk van: a vállalatok tulajdonosi koncentrációja nyomán, a méret- és választékgazdaságosságban rejlő előnyök kihasználásával kell növelni a vállalatok termelékenységét. Érdemileg nem lesz több munkáskéz, azoknak kell termelékenyebben dolgozni - másutt és másképpen -, akik már ma is dolgoznak. Ezen túlmenően a nagy elosztó rendszerek strukturális reformja és a beruházási ráta növelése is elengedhetetlen. Mindenekelőtt azonban, először "fejben" kell megváltozni, a termelékenység növelése útjában álló jogi, ideológiai és szemléletbeli akadályokat kell lebontani. Az ország politikai elitjének meg kell értenie és el kell fogadnia, hogy nincs olyan rövid távú társadalompolitikai cél, amiért érdemes feláldoznia termelékenység növekedését.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E66, O47, O50, O52 

  • Challenges ahead for the European Union
    7-12
    Megtekintések száma:
    126

    It is a mild understatement that nowadays the EU is navigating in rough waters. Close to half of the member countries of the Euro area are in breach of their fiscal stability commitment – and some of them very substantially. Quite a few heads of government publicly criticise the ECB’s monetary policy. Germany and France are determined to water down the Bolkenstein directive on the implementation of a genuine single market for services (which amount to about two-thirds of the EU’s GDP), to which, incidentally, no major objections had been raised by the governments of the member states during the drafting stage. There is no agreement on the longer term EU budget. Only Ireland, the UK and Sweden accept the free movement of the residents of the ten countries which became members of the EU in May last year.

  • Stabil párosítások a gyakorlatban: (Alvin E. Roth: Who Gets What – and Why. The New Economics of Matchmaking and Market Design. Houghton Mifflin Harcourt, New York, 2015, 260 oldal)
    83-87
    Megtekintések száma:
    145

    A könyv szerzője, Alvin E. Roth, a Stanford Egyetemen professzora 2012-ben a stabil párosítások és a piactervezés területén elért eredményeiért Lloyd S. Shapley-vel közösen Nobel-emlékdíjat kapott. Míg Shapley-nek inkább elméleti munkája különleges, addig Roth a párosítások gyakorlati alkalmazásának terén alkotott igazán kiemelkedőt. Legújabb könyvének célja, hogy könnyed formában, közérthetően ismertesse meg az olvasót a piactervezéssel. Nem szakmabeliek számára is élvezetesen, történeteken, alkalmazásokon keresztül mutatja be eddigi munkáit, a könyv végére mégis olyan elméleti fogalmakkal is megismerkedünk, mint a Gale-Shapley algoritmus vagy a stabil párosítások. Ugyanakkor nagyon személyes könyv is, a szerző saját történeteivel színesíti a leírtakat. Megismerhetjük, hogyan vált elméleti szakemberből gyakorlati szakértővé, miként találkozott a megoldásra váró problémákkal, milyen szervezetek és miért kérték a segítségét, illetve fordítva, miként vette rá a döntéshozókat, hogy megfontolják a tanácsait. Szintén olvashatunk azokról a bürokratikus, politikai akadályokról, amelyek nehezítették a munkáját.

  • Outward direct investment versus technology licensing: an SME perspective
    55-70
    Megtekintések száma:
    170

    Based on the example of the evolution and internationalization of a Hungarian wastewater treatment company, this paper investigates various theoretical and strategic management issues. As for the
    theoretical part, Hungary’s outward direct investment performance is analyzed departing from the thesis that Hungary’s present seemingly favorable OFDI performance is just a statistical artifact. It is
    only organic development, based on local entrepreneurs’ capital export that can substantiate Hungary’s present OFDI position. The strategic management issues analyzed in the paper include the sequencing of internationalization; the pitfalls related to growth; modes of foreign market entry; and the choice between FDI-based internal exploitation of technological knowledge and external technology exploitation in the form of technology licensing.

    JEL codes: F23, L24, L26, O16, O33, Q57

  • A szervezeti tényezők szerepe a magyarországi KKV szektor sikerességében
    108-125
    Megtekintések száma:
    773

    A tanulmány a hazai KKV szektor sikerességét elemzi a versenyképesség és innováció, a tulajdonos-vezető szerep, illetve a szervezeti tényezők tükrében. A szerző saját, illetve négy hazai empirikus kutatás eredményeinek értékelése alapján arra következtet, hogy a szervezeti innováció jellemzően háttérbe szorul a kis- és közepes vállalkozások működésében, fejlesztési céljaiban és stratégiájában, amiben nagy szerepe van a tulajdonos-vezetőnek. Mindeközben a vállalkozás versenyképességére szignifikánsan ható tényezők között gyakran merül fel a növekedés gátjaként a szervezet rugalmatlansága, a humán erőforrás tudásszintje, kompetenciája, teljesítményre gyakorolt hatása, a munkavállalók lojalitása, valamint a munkaerőpiac korlátai. A tanulmány ezért a vállalkozás
    sikeressége, illetve a vezetőhöz köthető döntések és folyamatok tükrében elemzi a szervezeti innovációt, és a szekunder kutatások eredményeit e szempontok alapján értékeli. A saját primer kutatás újszerű módszertannal a cégvezető és a szervezet közötti GAP-eken keresztül analizálja a KKV-k sikerességét és innovációs attitűdjét.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: M14

  • A logikai programozás alkalmazhatósága a döntéstámogató rendszerekben
    105-113
    Megtekintések száma:
    29

    A globalizálódó gazdaságban az erősödő verseny egyre inkább előtérbe helyezi a gyors és minőségi vezetői döntéshozatal jelentőségét. A felgyorsult világban lecsökkent a reakcióidő, vagyis a döntési folyamatra kevesebb idő maradt, ugyanakkor a megoldandó problémák komplexitása, bonyolultsága és a döntéshez szükséges információ mennyisége megnőtt. Ilyen
    környezetben még inkább előtérbe kerül a számítógépes döntéstámogató rendszerek eddig sem jelentéktelen szerepe. A tanulmány bemutatja a logikai programozásban rejlő lehetőségeket, és azt, hogy annak alkalmazása milyen előnyökkel járhat a gazdasági modellezésben, a döntéstámogató rendszerek alkalmazásában.