Keresés
Keresési eredmények
-
Roma/cigány fiatalok pályaválasztási preferenciái
33-62Megtekintések száma:184A tanulmány a diplomás vagy jelenleg diplomát szerző roma fiatalok pálya-választási preferenciáit mutatja be és elemzi. Egy átfogó országos vizsgálat kvantitatív és kvalitatív módszerekkel nyert adataira támaszkodva rajzolja ki azokat a mintázatokat, amelyek a vizsgált roma diplomás populációt jellemzi. A kérdőíves kutatás eredményei a pályaválasztási preferenciák bemutatása céljából a kérdőívet kitöltők iskolai végzettségének, tudományterületének, nemének, életkorának, lakóhelyének, jövőre vonatkozó terveiknek és a roma nyelvi/kulturális csoporthoz való tartozásuk közötti összefüggéseket mutatják be. A kvalitatív kutatási eredmények azt mutatják, hogy a roma/cigány fiatalok pályaválasztási preferenciájában és jövőre vonatkozó terveikben döntő szerepet játszik roma identitásuk megélése. A roma közösséghez tartozástól teljesen függetlenül, a mintába kerültek esetében a pálya-választási preferenciájuk legfőbb dimenziói a kirekesztettség, az előítéletesség és a magukon megtapasztalt diszkrimináció és a roma/cigány közösségek marginális élethelyzete.
-
A cigány/roma közösségek kutatásának hazai irányai és legismertebb eredményei
5-32Megtekintések száma:301A magyar többségi társadalomban félévezrede ismertek a cigány közösségek. A források azonban szegényesek, és csak az életük néhány területére adnak információt. A szórványosan, kis létszámban érkező népcsoport definiálására akkor vállalkozott a tudomány néhány tudósa, amikor létszámuk jelentősen megnőtt. A 20. század második felében előbb a levéltárosok és a néprajztudósok kutatták, honnan származnak, van-e közös történelmük, honnan ered a nevük, milyen sajátos jellemzők alakítják az életformájukat, nyelvüket, kultúrájukat, hiedelemvilágukat. Eredményeik alapján kisebbségként definiálták őket, de mára Európában már 10-12 millióra becsülik a létszámukat. A cigány/roma történelemnek vannak naiv kutatói és szószólói, akik a régmúlt dicsőségét és a meghurcoltatásokat vélik megtalálni, de a tudományos kutatásokban, napjainkban egyre elfogadottabb az a nézet, hogy az elmúlt évszázadok európai és magyarországi, cigány/roma gyűjtőnéven ismert közösségek sem történeti, sem néprajzi, sem szociológiai szempontból nem írhatók le homogén, differenciálatlan entitásként. A cigány/roma embereket, illetve közösségeket a történelem folyamán nem ugyanazok a kritériumok tették cigánnyá/romává, ezért őket elsődlegesen a társadalmi helyzetük alapján kell megismerni, hogy integrálódásuk lehetővé válhasson, és az iskolázásnak, a kötelező foglalkoztatásnak, a cigánytelepek felszámolásának hazai és uniós programjai valóságos társadalmi felemelkedési utakat nyithassanak.
-
„Nem tudom, hogyan lehet rájuk hatást gyakorolni...” Pedagógusok a roma tanulók oktatásáról
71-88Megtekintések száma:83Tanulmányunkban a roma tanulók tömeges iskolai jelenlétének egyik sajátos vonatkozásával foglalkozunk: azzal, hogy a székelyföldi társadalmi környezet milyen kontextust teremt a roma tanulók beiskolázásának. A térségi társadalmi kontextus jellemzőinek felvázolását követően a térségben roma tanulókat oktató pedagógusok körében végzett interjús kutatás anyagai alapján azokat a pedagógusi percepciókat mutatjuk be, amelyek számukra a tanulók kulturális másságával való szembesülés kihívásait hordozzák. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a roma többségű osztályokban tanító pedagógus munkájának egy jelentős része nem az oktatásra, hanem a kulturális másság kezelésre irányul. A székelyföldi térség sajátos társadalmi viszonyai közepette a roma gyerekek oktatásában a szociális jellegű megközelítés (mélyszegénység) és a módszertani megoldások keresése mellett célravezető figyelmet szentelni az oktatási folyamatot ennél tágabb, ugyanakkor mélyebb szinten keretező társadalmi viszonyoknak is.
-
Oktatási helyzetkép telepszerű körülmények között élő roma lakosokról
112-137Megtekintések száma:260Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az Észak-alföldi Régió telepi körülmények között élő roma lakosai milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, milyen a tanulási motivációjuk, mekkora mértékben jellemző körükben az iskolaelhagyás. Kutatási eredményeinket a csak korlátozott számban elérhető országos statisztikai adatokkal tudjuk összevetni, mert a KSH Mikrocenzus 2016 nemzetiségi adatokat feltáró elemzése az utolsó adatbázis a vizsgált témakörrel kapcsolatban. Írásunk elméleti része kitér a romák oktatásban való részvételének történeti bemutatására, az iskolai sikertelenség és a lemorzsolódás háttértényezőinek bemutatására. Kutatási adataink kiértékeléséhez egy- és többváltozós elemzési technikát alkalmaztunk. Az adatok elemzése szerint a vizsgált telepi körülmények között élő romák körében a szakmai végzettséggel és érettségivel rendelkezők aránya magasabb, mint a 2016-os országos felmérésben. Adataink igazolták azokat a szociológiai megállapításokat, melyek szerint a roma családokban a lányok elsődleges szerepköre a családi életben való közreműködés, akár a tanulás kárára is, hiszen a vizsgált telepen élő lányok közül kevesebben tanulnak tovább, mint a fiúk. Eredményeink szerint a vizsgálatban résztvevő személyek tisztában vannak azzal, hogy a magasabb képzettség elvileg a jobb munkahely megtaláláshoz vezet, de a válaszokban visszaköszönnek a rossz tapasztalatok és a telepi romák egyharmada szerint a telepi élet hátrányokat jelent a munkavállalás során.
-
„Akinek van bátorsága a gesztenyét lebontani”. Reziliens életúttal a pedagógus pályán
85-101Megtekintések száma:230A pedagógusok szerepe nem kérdéses a roma tanulók iskolai sikerességében Elméleti kiindulópontunk a reziliencia. A PISA vizsgálatok pedig a társadalmi hovatartozásuk alapján az alsó, eredményességük alapján pedig a felső kategóriába tartozókat nevezik rezilienseknek. A nevelésszociológiában reziliensnek tekintünk egy életutat, amikor az sikeres a kedvezőtlen társadalmi háttér ellenére. Tanulmányunkban reziliens életutat megélt roma pedagógusokat vizsgálunk, választ keresve arra, hogy reziliens életút milyen lehetőségeket és veszélyeket rejthet a pedagógiai munkában. A megpróbáltatások általi fejlődésre, a kihívásokban rejlő lehetőségekre fókuszáltunk. A célcsoport specialitása miatt a hólabda mintavételt választottuk. 6 félig strukturált személyes életútinterjú készült Magyarország keleti részén 2019-ben. Kitértünk mind a saját életút, mind a pedagógus munka rezilienciájára, illetve ezek kapcsolatára. A transzkribált szövegeken kvalitatív elemzést végeztünk. A reziliens roma pedagógusok életútjuk tapasztalatát átültetik pedagógiai munkájukba. Az általuk megélt megküzdés mintaként szolgál tanítványaik számára.
-
Nyíregyházi, telepi körülmények között élő, 18-29 éves roma fiatalok egészségmagatartása (fókuszcsoportos interjú)
84-100Megtekintések száma:286A cigányság nem csupán gazdasági, oktatási és kulturális hátrányok elszenvedője, hanem az egészség dimenziójában is egy erősen hátrányos helyzetű réteget képez - a leghátrányosabb helyzetben pedig a telepi lakókörnyezetben élők vannak. Az egészség alapvető értékként és cselekvési potenciálként jelenik meg minden ember életében, ami azonban nem tud megfelelően funkcionálni, ha hiányoznak a megfelelő szintű egészségismeretek, ha nincs meg az egészségért vállalt egyéni felelősség, ha csorbul az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga és sérül az egyenlő bánásmód elve, továbbá, ha hiányosak a komplex társadalompolitikai fejlesztő programok és nem utolsó sorban, ha hiányzik a többségi lakosság inklúziós szemléletű attitűdje a cigánysággal szemben. Jelen tanulmány a nyíregyházi, telepi körülmények között élő fiatal felnőtt (18-19 éves) roma lakosok egészségmagatartását mutatja be, fókuszcsoportos interjú keretén belül.
-
Rizikómagatartás előfordulási gyakorisága és mintázata, egy telepi körülmények között élő mintacsoportban
163-188Megtekintések száma:192Magyarországon a telepszerű körülmények között élő roma lakosok általában rosszabbnak ítélik meg egészségi állapotukat, minta a többségi társadalom, és kevésbé érzik azt, hogy befolyással lehetnek, tehetnek valamit annak érdekében, hogy egészségi státuszuk javuljon. Az egészségre káros rizikófaktoroknak való kitettség magasabb arányban van jelen a magyar Roma populációban a többségi társadalomhoz viszonyítva. Tanulmányunkban egy 2021-ben lebonyolított telepi körülmények között élő, elsősorban helyi roma társadalom rizikómagatartásával összefüggő eredményeket prezentáljuk. Az eredményeket SPSS programcsomag segítségével elemeztük. A megkérdezettek (n=220) 11,6%-a vallotta rosszabb egészségi állapotúnak magát, mint korabeli társai. A naponta dohányzók aránya eléri a 70%-ot (70,3%). A mintába került férfiak 2,1 %-a az önbevallás alapján minden nap fogyaszt alkohol tartalmú italt és további 2,1% hetente 1-2 alkalommal. A megkérdezettek 24,2%-a tud olyan közeli ismerősről (legalább egy olyan személy), aki a szerhasználat rabja. A naponta többször gyümölcsöt fogyasztó megkérdezettek esetén jelentős a nemek közötti különbség (8%) a férfiak gyümölcsfogyasztási gyakoriságának hátrányára (nő: 18,1% vs. ffi: 10,6%). A férfiak 57,4%, míg a nők 33,5%-a túlsúlyos és további 20%-uk elhízott (ffi: 19,1% vs. nő:33,5%). Sürgetőek a bevatakozások.
-
A Huszár- és Keleti lakótelepeken élők egészségi állapota Nyíregyházán – életminőségre gyakorolt hatások
70-83Megtekintések száma:279Korábbi felmérések alapján elmondható, hogy Magyarországon a telepszerű körülmények között élő roma lakosok általában rosszabbnak ítélik meg egészségi állapotukat, mint a többségi társadalom, és kevésbé érzik azt, hogy tehetnek egészségi állapotuk javításáért. A nyíregyházi roma lakótelepeken végzett kvantitatív és kvalitatív módszereket ötvöző kutatás egyik fő célja feltárni az itt élők szubjektív egészségi állapotát, egészségmagatartását. Tanulmányunkban bemutatjuk a keleti és huszár lakótelep lakosságának egészségi állapotát, melyet összevetünk a nyíregyházi általános populáció jellemzőivel. A vizsgált mintába bekerültek egészségi állapotát jelentős mértékben befolyásolja a társdalmi-gazdasági helyzetükből adódó hátrány, melynek kezelése elengedhetetlen, továbbá kiemelt jelentőségű speciális, célzott egészségfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása.
-
Roma foglalkoztatás - hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság
90-111Megtekintések száma:356A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémái igen összetettek, vizsgálatuk többdimenziós, interdiszciplináris megközelítést igényel. Tanulmányunkban egy 2021-ben az életminőség több dimenziójában lebonyolított telepi körülmények között élő, elsősorban roma helyi társadalom foglalkoztatással összefüggő eredményeit mutatjuk be. Az érintett célcsoport foglalkoztatási jellemzők mellett a munkavállalási attitűdöket, a munkaérték preferenciákat és ehhez kapcsolódóan a nemi és társadalmi szerepekhez való viszonyukat tártuk fel. Eredményeink kedvező változást mutatnak a helyi társadalom foglalkoztatási helyzetében, bár az általános munkaerőpiaci bizonytalanság továbbra is tetten érhető.
-
Vagyok, aki vagyok. Kisebbségi csoportok identifikációja
102-120Megtekintések száma:130Az elmúlt fél évszázadban empirikusan is érzékelhető gyors változás és irányváltás ment végbe a társadalmi folyamatokban. Egyre interaktívabb lett világunk, gyorsabb lett az információáramlás, állandóan fejlődik a kommunikációs technológia. A felgyorsult folyamatok, a történelem és a kultúra alakulása a kisebbségi csoportokhoz tartozó családokban identitásválságot eredményezett. A tanulmány célja, hogy bemutassa, hogyan alakult a vajdasági vegyes házasságban élő párok és két magyarországi megyében élő roma női közösség tagjainak identifikációja, valamint milyen hasonlóságokat és különbségeket lehet felfedezni a két kisebbségi csoport életében. A kutatásunk során arra a következtetésre jutottunk, hogy a mobilitási csatornák megnyitása jelentősen gyorsítja az asszimilációt.
-
Health through the Eyes of the Romani minority
16-22Megtekintések száma:107Cél: A tanulmány célja a Transcultural Assessment Modell segítségével megismerni a roma közösség saját egészségi állapotának szubjektív megítélését a társadalmi integráció és a környezeti hatások kontextusában.
Módszer: Kvantitatív kutatással kérdőíves adatgyűjtés. A felmérésben résztvevő csoport 600 fő roma kisebbséghez tartozó egyén.
Eredmény: Az eredmények megmutatták, hogy az egészség az egyik legfőbb érték a roma kisebbség számára. A válaszadók jelentős hányada szerint gyakran aggódnak az egészségük miatt, ugyanakkor nem járnak egészségügyi vizsgálatokra.
Következtetés: Az egészség és betegség fogalma egyénenként jelentősen eltérő. Továbbá, az a kultúra, melyhez az egyén tartozik, azon a tényezőkhöz egyike, melyek befolyásolják az egészségről kialakított felfogásukat. Ennek következtében az egészségügyi ellátást nyújtónak tisztában kell lennie a beteg kultúrájával és azzal, hogy mi a felfogása az egészség-betegségről. -
Határmentiség – hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság
44-62Megtekintések száma:251Az elmúlt években kedvezőnek mondható munkaerőpiaci folyamatoknak lehettünk a tanúi. A foglalkoztatás emelkedése, a munkanélküliség csökkenése 2013-tól figyelhető meg. Nagyjából ekkora lábalt ki a hazai gazdaság a 2008-ban kibontakozó pénzügyi válságból. Azonban ezek a kedvező munkaerőpiaci folyamatok nem érintik egységesen sem hazán régióit sem pedig az egyes munkavállalói csoportokat. S bár a korábban is rossz helyzetben lévő északkeleti és délnyugati térségek roma munkavállalóinak is javult a relatív helyzete, lemaradásuk, lehetőségeinek hiánya továbbra is jelentős a nem roma társadalom tagjaiéhoz képest.
-
Foglalkoztatási helyzetkép a telepi körülmények között élő nyíregyházi romák körében
32-44Megtekintések száma:309Elemző munkánkban a Nyíregyházán található Huszártelep és Keleti lakótelep lakóinak foglalkoztatási helyzetét mutatjuk be. A tanulmány a szegregátumok lakóit (romák) fókuszba állító, az életminőség több dimenzióját feltérképező vizsgálat egyetlen szegmensére a munkaerőpiaci helyzetre koncentrál. Eredményeink a vártnak megfelelően a telepi lakosok óriási foglalkoztatási hátrányáról árulkodnak, melynek mctértékét nagyban befolyásolja az iskolázottság alacsony szintje, a magas gyerekszám és a munkavégzéshez kötődő attitűd. Eredményeink szerint a válaszadók 70%-a volt már munkanélküli eddigi élete során, s 49,8 %-uk jelenleg is.
-
Lakhatási helyzetkép a telepeken
19-31Megtekintések száma:314A roma lakótelepek életminőségét vizsgáló kutatásban a lakhatási helyzet értékelésére vállalkozom a rendelkezésre álló adatok alapján ebben az írásban. A Huszár telep és a Keleti lakótelep elkülönülten, a város két, egymástól távol levő részén található, mégis sok tekintetben hasonlóságot mutat a lakásállományt, a lakások állapotát, a lakókörnyezetet és a lakosok lakhatási minőségét tekintve. A lakhatási szegénység tapintható a vizsgált roma telepeken, amit a lakóépületek és lakások karbantartásának több évtizedes hiánya, a lakókörnyezet ártalmai és a nehezen megfizethető lakhatási költségek jellemeznek. A tanulmányban kitérek mindezek részletes ismertetésére és az adatok mögötti háttér megértésére.
-
Lakáshelyzet egy szegregátumban
76-89Megtekintések száma:123A tanulmány a szegregátum lakosainak életminőségét a lakhatás feltételein keresztül elemzi. A lakóterületen több változás történt az elmúlt két évben, azonban a lakótelep szegregációs jellege nem változott. A telep lakosainak mobilitása mutatkozik meg a telepre beköltözők és onnan kiköltözők tekintetében. A lakosság egyharmada a lebontásra került telepről költözött be a vizsgált szegregátumba az elmúlt két évben. A telep lakóépületeinek külső és belső felújításával a lakások megújultak, és a lakosok komfortos lakások bérlőkéiként élnek a telepen. A szegénység azonban továbbra is jellemző a telepen. A telep lakosai elsősorban kis alapterületű és zsúfolt lakásokban laknak, ahol a gyerekek rendszerint egy szobán osztoznak a felnőttekkel. A lakásfenntartás költségeinek növekedése komoly fizetési problémát jelent a telepen. Bár a lakások állapota a felújításokkal javult, azonban a zsúfoltság és a lakhatás kiadásainak növekedése nem hozott magával életszínvonal növekedést a lakhatást tekintve a telepen.
-
A rizikómagatartás egyes jellemzői Nyíregyháza szegregátumaiban
101-114Megtekintések száma:216A tanulmány a kockázati magatartás egyes jellemzőit vizsgálja Nyíregyháza szegregátumaiban. A 271 fő részvételével megvalósuló kérdőíves vizsgálatot a közbiztonság témája köré felépített fókuszcsoportos vizsgálat egészítette ki. Az eredmények rámutatnak, hogy a város legszegényebb háztartásainak jelentős részét tömörítő területi egységeken az egészséget károsító magatartásformák súlyosbítják az egyéb tényezők által befolyásolt egészségi állapotot. A naponta dohányzók háromszoros arányából nem csupán a felnőtt lakosságra vonatkozó negatív hatások következnek, de a gyermekek, sőt a várandósok dohányzása révén a méhmagzat károsodása is valószínűsíthető. Az alkohol és drogfogyasztás témája ugyan tabusított a felkeresett közösségekben, de azért az így is világosan látszik, hogy mindkét egészségkárosító fogyasztási szokás – és későbbi addikció – jelen van. A vizsgált rizikómagatartások egyértelmű összefüggést mutattak a gyermekkorban átélt megterhelő életeseményekkel, és bizonyos módon az életminőség kérdéséhez is kapcsolódtak.
-
A telepi körülmények között élők egészségi állapotának és egészségműveltségének jellemzői
138-162Megtekintések száma:258Tanulmányunkban a telepi körülmények között élő, roma célcsoport körében végzett kutatás eredményeit mutatjuk be az egészségi állapot, az egészségműveltség, és az egészségtudatos magatartás vonatkozásában. A vizsgálat a hátrányos helyzetű csoportok életminőségét több dimenzióban tárta fel. Eredményeink alapján az egészségi állapot és az egészségtudatos magatartás több szintű beavatkozást igényel; kiemelve az egészségügyi alapellátás prevenciós szolgáltatásait, annak érdekében, hogy hosszú távú, pozitív változást érjünk el az érintett társadalmi csoportok körében.
-
Az iskolai szegregáció szerepe a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok lemaradásában
67-88Megtekintések száma:905A szakértők régóta vizsgálják az iskolai szegregáció és a hátrányos helyzetű diákok esélyegyenlőtlenségének kapcsolatát. A tanulmány a szakirodalmak, kutatások és statisztikai adatok alapján vizsgálja az iskolai szegregáció hazai megszilárdulását, a szegregáció hatását a köznevelési intézményben tanuló hátrányos helyzetű diákok tanulási teljesítményére és a csoportközi kapcsolatokra vonatkozóan. Az oktatási szegregáció és integráció kérdésköre gyakran vita téma, a kutatási tapasztalatok azonban a heterogén összetételt preferálják a diákok iskolai pályafutása, jövőbeli munkaerőpiaci esélyei és a társadalmi integráltság erősítése céljából.