Szerzőink figyelmébe
Kérjük szerzőinket, hogy az alábbi e-mail címre küldjék kézirataikat, és ehhez csatolják az alábbiakban letölthető eredetiség nyilatkozat kitöltött, aláírt változatát is!
Plágiumellenőrzés
Az előbírálati folyamat része a beküldött kéziratok plágiumszűrő szoftveren való lefuttatása.
Kutatásetikai elvárások
A szerkesztőbizottság kutatásetikai engedélyt igazoló dokumentációt kérhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az az adott kézirat vonatkozásában releváns.
Formai követelmények
1. A tanulmányra vonatkozó előírások: 12-es Times New Roman betűtípus, 1,15-es sorköz, az ábrákat a szövegbe ágyazva, és külön mellékletben, de a szövegben beazonosítható jelöléssel, számozással. Az ábrák és táblázatok felett legyen olvasható annak címe középre igazítva (pl.:1. ábra: Cím, 1. táblázat: Cím). A Forrás az ábrák és táblázatok alatt balra igazítva, 10-es betűmérettel legyen jelölve normál (nem dőlt) betűtípussal. A táblázatokban szereplő számok és szöveg betűtípusa 10-es Times New Roman kell legyen.
2. A tanulmány angol és magyar nyelvű absztraktja (800-1200 karakter) – nem magyar anyanyelvű szerzők esetében a magyar absztrakt elkészítését a szerkesztőség az angol absztrakt alapján vállalja. Az absztraktot ugyancsak angol és magyar nyelvű kulcsszavak gyűjteménye (3-5 db) egészítse ki.
3. A tanulmány tartalmazzon bevezetést és összegzést! Amennyiben lehetséges kövesse az alábbi struktúrát:
• Absztrakt és Kulcsszavak
• Abstract and Keywords
• Bevezetés
• Elméleti háttér
• Anyag és módszer
• Eredmények
• Javaslatok
• Összegzés
• Felhasznált irodalom
4. Az irodalmi hivatkozásokat a szövegben a következők szerint tüntessék fel:
• Amennyiben a szerző neve szerepel a szövegben, a név után az idézett mű zárójelbe helyezett megjelenési évszámával kérjük jelölni a hivatkozást, pl.: Selye (1956). Amennyiben a szerző neve nem szerepel a szövegben, úgy zárójelben szerepeljen a szerző(k) neve és a megjelenés éve, pl.: (Selye 1956) vagy (Konrád és Szelényi 1978). Oldalszámot csak a szó szerinti idézés vagy meghatározott részlet idézése esetén kell feltüntetni, pl.: Selye (1956: 25-26).
• A tanulmány szövegében a fentebb részletezett kereteken belül három szerzőig mindhárom, ennél több szerző esetén az első két nevet kell kiírni, „és munkatársai” megjelölést kell alkalmazni.
• Amennyiben a szerző(k)től több, azonos évben megjelent munka hivatkozására kerül sor, a tanulmányok megkülönböztetése a hivatkozás sorrendjében az évszám mellé írt a, b, c stb. betűkkel történik (pl. 2010a, 2010b stb.), melyet az irodalomjegyzékben is követni kell.
5. Felhasznált irodalom: Az irodalomjegyzéket a szövegtörzs után, külön lapon kezdve kérjük összeállítani, mely a szerzők neve szerint szigorú betűrendben számozással, behúzás nélkül tartalmazza a tanulmányban hivatkozott teljes irodalmat. Az irodalomjegyzék ne tartalmazzon a szövegben nem hivatkozott művet, illetve feltétlenül tartalmazzon minden hivatkozott munkát. Az irodalmi hivatkozások kizárólag elfogadott formái (a feltüntetett központozással) a következők:
• könyv: Szerző(k) (megjelenés éve): A mű címe. Kiadás helye, Kiadó neve.
Sajtos László; Mitev Ariel (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest, Alinea Kiadó.
Guiot J.M. (1984): Szervezetek és magatartásuk. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
• folyóiratcikk: Szerző(k) (megjelenés éve): A cikk címe. A folyóirat neve (az évfolyam sorszáma), a szám sorszáma: a cikk kezdő és befejező oldalszáma.
Gulyás László (2005): Folyamatok és tendenciák néhány európai uniós ország munkaerőpiacán, Humánpolitikai Szemle, 2005(3). 84-96.
Aiken L.H; Clarke S.P; Sloane D.M; Sochalski J.A; Busse R.; Clarke H; Shamian J. (2001): Nurses’Reports On Hospital Care In Five Countres, Health Affairs 20(3). 43-53.
• gyűjteményes kötetben szereplő cikk: Szerző(k) (évszám): A cikk címe, In: a kötet szerkesztőjé(i)nek neve [szerk. vagy ed(s), vagy Hrsg.], A kötet címe. Kiadás helye, Kiadó neve. A hivatkozott írásmű kezdő és utolsó oldalszáma.
Gulyás László (2013): A magyar munkaerőpiac területi különbségei, avagy győztes és vesztés megyék 1990-2008, In: Kókai Sándor (szerk.): Tanulmánykötet Dr. Dobány Zoltán főiskolai 60. születésnapjára, Nyíregyháza, 133-134
Vukasović, M.; Sarrico, C. S. (2010): Inequality in Higher Education: Definitions, Measurements, Inferences. In Goastellec, G. (ed.). Understanding Ine-qualities in, through and by Higher Education. Rotterdam, Boston & Taipei: Sense Publishers. XI-XVI
• Az internetes források esetében: Szerző(k) (a megjelenés éve - amennyiben nyomon követhető): a cikk címe. A pontos webhely. (letöltés ideje:)
Eurostat (2016): More and more persons aged 30 to 34 with tertiary educational attainment in the EU http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/7242558/3-27042016-AP-EN.pdf/83c2d88c-9ba8-47d7-8caf-8d765585967a. Letöltés ideje: 2022. 03. 29.