Keresés
Keresési eredmények
-
TDK részvétel motivációi a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjában résztvevő hallgatók körében
78-101Megtekintések száma:242A kiváló hallgatók elismerése és támogatása a felsőoktatás egyik legfontosabb feladata, hiszen ezáltal motiválni tudják őket a tudományos pályán való elhelyezkedésre. Tanulmányunkban a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának (DETEP) tagjai körében vizsgáltuk a tudományos diákköri konferenciákon történő szereplésre vonatkozó hajlandóságot. Kutatásunkat kérdőíves felmérésre alapoztuk. A mintába azon válaszadók kerültek be, akik már vettek részt korábban helyi TDK konferencián (n=128). Eredményeink alapján megállapítható, hogy a három vagy többszöri TDK részvétellel rendelkező hallgatók gondolkodnak a későbbi kutatói pályán történő elhelyezkedésről. Az egyszeri részvétellel rendelkező kitöltők főként megmérettetés céljából vágnak bele a részvételbe, míg ez a többszöri részvétel esetében nem jelent meg. A helyezés elérése és a TDK szereplés élménye közötti összefüggést vizsgálva a válaszadók akkor élik meg pozitív élményként a TDK-t, ha helyezést sikerül elérniük a helyi konferencián. A helyezés elérése befolyásolja továbbá a tanulmányok során előnyhöz jutás és a kari elismerés érzését is a megkérdezettek körében.
-
„Késleltetett elhivatottság” - A szakoktatói rekrutáció folyamata és a tanulók erősségeinek feltárása
70-100Megtekintések száma:9A szakoktatók rekrutációja és képzése a hazai szakképzési rendszer egyik legaktuálisabb kihívása, amely egyszerre érinti az oktatói utánpótlás biztosítását és a pálya vonzerejének növelését. Tanulmányunk célja annak feltárása, hogy a 2021 és 2024 között a felsőoktatásba belépő szakoktató hallgatók miként értékelik saját erősségeiket a pozitív pszichológia által azonosított karakterdimenziók mentén, valamint hogy milyen változások figyelhetők meg az évfolyamok között. A 221 fős mintán végzett vizsgálat leíró statisztikákra, varianciaanalízisre, korrelációs elemzésre és klaszteranalízisre épült. Eredményeink szerint a hallgatók erősségprofilja összességében magas szinten áll, különösen a kíváncsiság, a tudásszomj, a kedvesség és az integritás területein. Két markáns profil különült el: a magas és a visszafogott önértékelésű csoport. A kötelességtudat növekedése arra utal, hogy a pályára egyre erősebb hivatástudattal rendelkező hallgatók érkeznek. Pedagógiai szempontból a differenciált fejlesztés szükségessége rajzolódik ki, míg rekrutációs szempontból a szakoktatói pálya olyan hivatásként pozicionálható, amely értékalapú, közösségi és személyes fejlődést kínál.
-
The possible contexts of inclusion and special educational needs in the light of an international research
112-132Megtekintések száma:285The relationship between school integration and special educational needs (hereinafter: SEN) is analyzed in the framework of an international resarch in this study. In the theoretical part the process of segregation, integration and inclusion is introduced, and also the use of the concepts is dicussed. The integration in the school system means the approach and practice against segregated education of students with disabilities with the aim to eliminate segregated education. SEN is not a diagnostic but an educational concept, and the its special pedagogy and legal term do not coincide. The research was extended to Ukrainian (the Transcarparthian n=280), Polish (n=271) and Hungarian students (n=552). The results show that school inclusion and social support are increased by school success. Success can increase the self-esteem of students with learning problems, which co-occures with the subjective perception of increasing social support and decreasing exclusion.
-
Review - Sociology of Education: Theories, communities, contexts
110-115Megtekintések száma:161Gabriella Pusztai (Ed.) (2022): Sociology of education: Theories, communities, contexts. Debrecen University Press. Debrecen.
-
Ötven év felettiek egészségi állapota és egészségmagatartása
108-133Megtekintések száma:470Tanulmányunkban az idősödő korosztály egészségi állapotát, egészségmagatartását és táplálkozási szokásait feltérképező vizsgálatunk eredményeit mutatjuk be, melynek adatfelvételét 2021-ben bonyolítottunk le az 50 éves és annál idősebb lakosság körében. Vizsgálatunkban kérdőíves módszert alkalmaztunk, melynek segítségével 684 fő válaszainak kiértékelése vált lehetővé. Eredményeink szerint a válaszadók egyharmada szenved valamiyen krónikus betegségben és minden negyedik túlsúlyos. Az érintett célcsoport egészségtudatossága jónak mondható. Az egészségműveltség szignifikáns összefüggést mutatott az iskolai végzettséggel, a nemmel, a szubjektív egészségi állapottal és a valamilyen krónikus betegség jelenlétével.
-
Egészségfejlesztő, iskolai programok a Nyíregyházi járásban működő Egészségfejlesztési Iroda tevékenységében
57-78Megtekintések száma:249A hazai népesség egészségi állapotának fejlesztésére fókuszáló, jelenleg is érvényben lévő stratégiai dokumentumokban kiemelt helyen szerepel, hogy olyan közösségi egészségfejlesztő programok kerüljenek megvalósításra, melyek célja többek között a gyermekeket érintő betegségek megelőzése. Az iskolai egészségfejlesztés kulcsszerepet játszik a felnövekvő generációk, valamint a nevelési-oktatási intézmények munkatársainak egészsége szempontjából. Éppen ezért a nyíregyházi járásban tevékenykedő Egészségfejlesztési Iroda (EFI) hangsúlyos területként kezeli munkája során az oktatási-nevelési színtéren megvalósított egészségfejlesztési tevékenységeket, mellyel hozzájárul a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE) koncepció megvalósulásához, mint előírt EFI feladat. Jelen közlemény célja, hogy bemutassa a Nyíregyházi járásban működő EFI által végzett iskoláskorúakra irányuló munka nagyságát, az elmúlt öt év távlatában, 2018 és 2022 közötti időszakban. Az adatok elemzése az EFI saját szerkesztésű rendezvényösszesítője alapján készült. A működést 2018 márciusában megkezdő iroda 2022 decemberéig mindösszesen 29076 fő kliensforgalmat generált az iskolai színterű egészségfejlesztési közösségi programokkal. 1070 alkalommal biztosított lehetőséget a nyíregyházi járás oktatási intézményeibe járó gyerekek számára, hogy egészségüket fejlesszék és egészségtudatosságuk növekedjen. Az EFI munkatársai, 55 különböző szakmai tartalmú programot dolgoztak ki és valósítottak meg, melyek elsődlegesen a szükségletekre, másodsorban a helyi igényekre reflektáltak. A rögzített adatok nem alkalmasak a beavatkozás hosszútávú hatékonyságának mérésére, de megmutatják a területen végzett munka nagyságát.
-
A nyíregyházi Huszár- és Keleti lakótelepi vizsgálatok – a kutatás módszertana és a minta néhány alapvető jellemzője
8-18Megtekintések száma:443A tanulmány a Nyíregyházán végzett lakótelepi kutatások módszertani leírását tartalmazza. A két vizsgálati helyszín, a Huszár lakótelep és a Keleti lakótelep földrajzi elhelyezkedésének, sajátosságainak bemutatását a kutatás során alkalmazott kérdőív főbb blokkjainak ismertetése követi. A vizsgálati mintát a területi megoszlás, majd a főbb szociodemográfiai mutatók mentén írjuk le. A két helyszínen összesen 271 háztartás megkérdezésére került sor kérdezőbiztosok segítségével. A válaszadók 69%-a nő, 31%-a férfi, az átlagéletkor 43,5 év volt és kiemelhető az általános iskolai végzettség nagy aránya. A válaszadók legnagyobb része a kérdezés idején élettársi kapcsolatban élő hajadon vagy nőtlen volt. Kutatói becslés szerint az adatfelvétel a nyíregyházi Huszártelep lakosságának 25-35%-át fedte le. A két településrész között nem jelezhető statisztikai különbség a nem, a kor, az iskolai végzettség, a családi állapot és a gazdasági aktivitás mutatóinak tekintetében.
-
Szakoktató szakos hallgatók induktív gondolkodásának fejlettsége
191-209Megtekintések száma:11Munkaerőpiaci elvárás, hogy a pályakezdők rendelkezzenek fejlett kommunikációs-, szervező- és problémamegoldó képességgel, analógiás gondolkodással és logikus gondolkodással, kreativitással, interperszonális képességekkel, érzelmi intelligenciával, továbbá legyenek asszertívak és motiválhatók. A szakmai pedagógusképzésben, különös tekintettel a szakoktató képzésre e transzverzális kompetenciák szerepe, ha lehet, akkor még fontosabb, hiszen a pedagógusok feladata lesz a szakoktatásban tanulók e kompetenciáinak fejlesztése is. Jelen kutatásban a szakoktató képzésbe jelentkező hallgatók induktív gondolkodásának fejlettsége került felmérésre. A levelező képzésben résztvevő 60 hallgató induktív, azon belül absztrakt gondolkodása igen változatos képet mutat. Sikerült elkülöníteni egy viszonylag kis létszámú csoportot, akik kis időráfordítás mellett jó eredményeket értek el, így gondolkodásuk gyorsnak és eredményesnek mondható. Viszont adódott egy nagyobb csoport is, akik kihasználták ugyan a teljes rendelkezésre álló időt, de induktív gondolkodásuk kevésbé fejlett. Mindkét csoport módszertani szempontból különös figyelmet érdemel.
-
Az életminőség legfontosabb dimenzióinak változásai Nyíregyháza városában
20-64Megtekintések száma:266A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Életminőség Kutatócsoportja rendszeres adatfelvételekkel 2008 óta vizsgálja a nyíregyházi lakosok életminőségét, különböző dimenziók alapján. Tanulmányunkban a legfrissebb, 2023/2024-ben lebonyolított felmérés eredményeit mutatjuk be, az életminőséget alapvetően meghatározó mutatókra – gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet és jövedelmi egyenlőtlenségek, lakhatási körülmények, szociális problémák és támogató rendszerek – koncentrálva, mivel kutatócsoportunk az életminőséget komplex fogalomként értelmezi, szociológiai szempontból pedig ezeket a mutatókat tartja meghatározónak.
Bár a foglalkoztatottak aránya igen magas a városban, jelentős különbségek mérhetőek az iskolázottság függvényében, illetve a munkavégzés körülményeinek megítélésében. A foglalkoztatottság meghatározó tényező a jövedelmek esetében. Bár az átlagjövedelem nőtt az elmúlt években, a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó mutatók értékei is növekedést mutatnak. A lakás és lakhatás tekintetében a változások mind mennyiségben, mind minőségben javulást mutatnak a magántulajdonú lakásokban élőknél. Ezzel szemben mindazok, akik nem rendelkeznek elegendő forrással lakásszerzéshez, azoknak szembe kell nézni az egyre növekvő albérleti árakkal és az egyre csökkenő számú önkormányzati bérlakással. A háztartások kiadásait minden ötödik háztartás esetében adósság is terheli.
A támogató rendszerekre vonatkozóan kutatásunk eredményei azt tükrözik, hogy a szegények és az alacsony iskolai végzettségűek kapcsolathálózata kisebb és kevésbé erőforrásgazdag, mint a jobb módúaké és a magasabb iskolai végzettségűeké. Az anyagi és kapcsolati kirekesztettség jellemzően összefonódik, mely tovább súlyosbíthatja a társadalmi kirekesztettség negatív hatásait. -
Az iskolai szegregáció szerepe a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok lemaradásában
67-88Megtekintések száma:1670A szakértők régóta vizsgálják az iskolai szegregáció és a hátrányos helyzetű diákok esélyegyenlőtlenségének kapcsolatát. A tanulmány a szakirodalmak, kutatások és statisztikai adatok alapján vizsgálja az iskolai szegregáció hazai megszilárdulását, a szegregáció hatását a köznevelési intézményben tanuló hátrányos helyzetű diákok tanulási teljesítményére és a csoportközi kapcsolatokra vonatkozóan. Az oktatási szegregáció és integráció kérdésköre gyakran vita téma, a kutatási tapasztalatok azonban a heterogén összetételt preferálják a diákok iskolai pályafutása, jövőbeli munkaerőpiaci esélyei és a társadalmi integráltság erősítése céljából.
-
Fő a mértékletesség! Fél évezredes életmódtanácsok fiataloknak
22-31Megtekintések száma:167Az egészségtudományok történetébe illeszkedő tanulmány egy, a 16. századi erdélyi szász tanuló ifjúság számára készített egészségtankönyvet mutat be, és vizsgálja aktualitását a mai olvasó számára. Paulus Kyr, Brassó város orvosa Sanitatis Studium címmel foglalta össze javaslatait tanítványai számára. A tankönyv nem vált közismertté, ám kultúr- és egészségtörténeti csemegékkel szolgál számunkra a kor emberének életviteléről, ugyanakkor az európai reneszánsz erdélyi fogadtatására is fényt derít. Aktualitása elsősorban abban áll, hogy az egészség megőrzésének kulcsát a helyes életmódban találja meg. A tanulmány az egészségtudomány mai megközelítéséből vizsgálja felül Kyr javaslatait.
-
Oktatók és facilitátorok különböző oktatási terekben
79-94Megtekintések száma:339Az információs társadalom ma már nem tudja elképzelni mindennapjait az internet használata nélkül. Keelan és munkatársai meghatározták azokat az előnyöket, amelyeket a hagyományos területekhez képest biztosít a virtuális világok használata. A virtuális terek eltörölhetik a fizikai-földrajzi határokat azokban az esetekben, ahol meszsze esik egymástól a kutatás a fizikai világban és a vizsgálni kívánt embercsoport (Keelan et al. 2015). Akár a valós térben, akár a virtuális térben tervezzük megvalósítani az oktatási folyamatot, a magyarázat és a segítségnyújtás sok esetben elengedhetetlen lehet. Gamage és kutatótársai aszerint különböztették meg kutatásuk alanyait, hogy azok mennyire voltak tapasztaltak a virtuális terek használatában. Mindkét csoport egyetértett abban, hogy a platformok használata előnyt jelent a tanulás során, abban azonban eltért a véleményük, hogy mennyire valószínű az érzelmi kapcsolat a tanár és diák között ebben a sok felhasználót foglalkoztató világban (Gamage et al. 2011). Nemcsak a valós térben, hanem a virtuális térben történő oktatási folyamatokban is hasznos lehet az oktatássegítő személyek tevékenysége. A facilitátor olyan személy, aki hatékonyan együtt tud dolgozni az oktatóval és hallgatókkal egyaránt. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanítási folyamatok gördülékenyen és a lehető leghatásosabban menjenek végbe a figyelem folyamatos fenntartása mellett (Schwarz et al. 2011). Cikkünkben bemutatjuk és definiáljuk az általunk körvonalazott megelőző, résztvevő, utólagos és folyamatos facilitátori szerepeket. A facilitátor szemszögéből, a valós tér hagyományos oktatási környezetéből kiindulva eljutunk a virtuális terek tanulókörnyezeteiben szükségképpen megjelenő szerepkör pontos paramétereihez.
-
Szakoktató jelöltek digitális kompetenciái
177-190Megtekintések száma:11A tanulmány a szakoktatói digitális kompetenciákat vizsgálja egy saját fejlesztésű kérdőív segítségével, amelyet a 2021-től bevezetett új felvételi eljárás része a szakoktatói (BSc) szakra jelentkezők számára. A minta három tanévben felvételt nyert jelentkezők válaszaiból áll. A kutatás kérdései a következők voltak: 1. Melyek a tanulással kapcsolatos elképzeléseik és jövőbeli terveik?; 2. Milyen fejlettségi szinten vannak digitális kompetenciáik? A kutatás eredményei hozzájárulnak a szakoktatói hallgatók oktatási stratégiáinak folyamatos megújításához és a felsőoktatás módszertanának fejlesztéséhez. Az informatikai eszközök használatához való hozzáállásuk eredményei hozzájárulnak a meglévő tanulásszervezési formák értékeléséhez és szükség esetén átalakításához. A digitális kompetenciák egyes dimenzióinak eredményei meghatározzák az új digitális módszerek bevezetését.
-
Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavarral élő gyermekek bántalmazása hátterében álló egyéni és interperszonális rizikófaktorokról
139-157Megtekintések száma:437Célkitűzés: Átfogó ismeret nyújtása a figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavarral (ADHD) élő gyerekek szülei részéről tapasztalható bántalmazás hátterében álló tényezőkről. Vajon az ADHD-s gyerekek valóban fokozottan ki vannak téve a gyermekbántalmazásnak? Van-e az ADHD megjelenési formája (hiperaktív/impulzív, figyelemhiányos, kombinált) és a bántalmazás típusa között összefüggés? A szülői ADHD prediszponálja-e a bántalmazást? Végül milyen hosszú távú hatása van az ADHD-s gyermekre nézve? Módszer: A kutatást a PRISMA protokoll alapján végeztük, 683 tanulmányból 32-őt válogattunk be a vizsgálati mintába. Eredmény: Valóban rizikócsoportként azonosítható az ADHD-s gyerekcsoport. A hiperaktív típus a fizikai és érzelmi bántalmazással, valamint a szülői felügyelet elhanyagolásával, a figyelemhiányos típus a fizikai és szexuális bántalmazással, illetve a felügyeleti és fizikai elhanyagolással járt együtt. A szülői ADHD-t rizikótényezőként azonosítottuk. A hosszútávú következmény az ADHD tünetek felerősödése mellett a kábítószerhasználat volt. Konklúzió: A szülői edukáció és a pszichológiai támogatás rizikócsökkentő jelentősége mellett érvelünk.
-
A támogató rendszerek szegregátumokban élő lakosságra gyakorolt hatása
131-141Megtekintések száma:200A Nyíregyháza Megyei Jogú Város és a Debreceni
Egyetem Egészségügyi Kara együttműködésében megvalósuló
“Nyíregyháza Város Életminősége” kutatássorozat
lehetőséget nyújt a lakosság életminőségének vizsgálatára. A
kutatás során az életminőség egyes elemeinek vizsgálatán túl
elemezni tudtuk a szociális ellátások igénybevételének gyakorlatát,
célzottságát, hatásosságát. Annak ellenére, hogy a
helyi szociális ellátások és támogatások rendszere megőrizte
stabilitását, a legújabb eredmények csökkenő igénybevételi
rátákat mutattak. Ebben a tanulmányban megvizsgáljuk a
fenti folyamatok főbb okait a mintába került lakosság szociális,
gazdasági jellemzőinek elemzésével, valamint a segélyezéssel
kapcsolatos attitűdök változása tükrében. -
Iskolavezetők és vidéki elitszerepek
54-70Megtekintések száma:207A tanulmány egy 2017-2018 között megvalósuló kérdőíves adatfelvétel alapján készült. A székelyföldi iskolavezetők célcsoportban (n=238) két kiemelt szempont szerint elemzi az iskolavezetők attitűdjeit a mindennapi iskolaműködést és vezetést meghatározó témákban: (1) az iskola és helyi társadalom közötti kapcsolatok, valamint (2) a társadalmi kontextus. A témaválasztás aktualitását és fontosságát jelzik az iskola, a pedagógusok, valamint az iskolavezetők szerepének 21. századi változásai, amelyek rurális iskolák és térségek esetében a városiakhoz képest eltérő, és újszerű módszerekkel kezelhető kihívásokat eredményeztek. Ezek az új folyamatok az iskolavezetésben egy szemléletváltást tesznek szükségessé, ami nem csak iskolaműködtetési és oktatási, hanem vidékfejlesztési kérdés is. A tanulmány célja felhívni a figyelmet ennek a folyamatnak az aktualitására a hivatkozott szakirodalmi szempontokkal, valamint a székelyföldi iskolavezetők attitűdjeinek elemzésével.
-
Rizikó-magatartással jellemezhető hallgatók tanulmányi kockázatai
63-78Megtekintések száma:247Tanulmányunk célja, hogy feltárja a különböző egészség-magatartással jellemezhető hallgatók tanulmányi eredményességét, eredménytelenségét. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen különbségek vannak a különböző egészség-magatartásformával bíró (rizikós, inaktív és egészségtudatos)
hallgatók között a tanulmányi teljesítmény vizsgált dimenzióiban Magyarországon az Észak-alföldi régió, valamint kárpátaljai, felvidéki, vajdasági, partiumi és erdélyi felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében egy nemzetközi kutatás adatbázisát elemezve (IESA 2015; N=2017). Előzetes feltételezéseinkkel összhangban azt láthatjuk, hogy a rizikós hallgatók körében többen vannak, akik alig óráik felére járnak be, egy-két, vagy akár vizsgáik felét nem teljesítették és kevesebb, mint napi egy órát készülnek óráikra, míg ez utóbbi a legkevésbé jellemző az egészségtudatos diákokra. Ők ugyanis nagy erőfeszítéseket tesznek komoly tanulmányi terheik teljesítéséhez, ugyanakkor többen vannak azok is, akik nem tudnak megbirkózni ezekkel a nehézségekkel első körben, és nem sikerült a vizsgájuk. Ily módon az egészségtudatos magatartás sem jelent kizárólagos támogató faktort a tanulmányi eredményesség viszonylatában. -
Magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásai. Áttekintő irodalmi elemzés
92-102Megtekintések száma:594Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy az életkor előrehaladtával a rendszeres sportolás gyakorisága lineárisan csökken. Szükség van tehát arra, hogy a fiatalok egészséges életmódra vonatkozó szokásokat alakítsanak ki magukban. Kutatásunk során irodalmi áttekintést végeztünk a Matarka (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa), az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár archívumában fellelhető, a magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásait vizsgáló publikációk vonatkozásában. Összesen 22 tanulmány vizsgálatára került sor. A cikkek 10 egyetemet érintettek. Az elemzés során megállapítható volt, hogy bár az egyetemisták jelentős hányada sportol, az egészségműveltség tudatos beépítése javasolt a hallgatók életébe.
-
Telepi kapcsolatok
115-130Megtekintések száma:292A tanulmányban a 2019 elején, Nyíregyháza két lakótelepén végzett kutatás eredményei alapján részletezzük a telepeken élők egocentrikus kapcsolathálózatának néhány jellemzőjét. Az erős kötések közül vizsgáljuk a bizalmas kapcsolathálózatot, illetve a barátok számának alakulását, majd áttekintjük a gyenge kötéseket is. A tanulmány alapvetően leíró, a vizsgált dimenziókat olyan szocio-demográfiai változók mentén mutatjuk be, mint a megkérdezett neme, kora és iskolai végzettsége.
-
Többszörös intelligenciavizsgálat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói körében
177-194Megtekintések száma:125A kognitív rugalmasság az egyik legfontosabb képesség, mely a XXI. század kihívásaként jelentkezik, mely a kreativitás és az intelligenciafajták fejlesztésével (Spiro és Jehng 1990), vagy éppen a flow pedagógiai modell tanórai alkalmazásával érhető el. Jelen kutatásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak többszörös intelligenciaszintjét vizsgáljuk (N=5670; n=747). A kutatás fókuszában a hallgatók többszörös intelligencia-térképének felmérése és annak tanórai alkalmazhatóságának vizsgálata áll. A kvantitatív kutatást 2022/2023-as akadémiai tanévben végeztük, melyhez a Gardner-féle többszörös intelligenciatesztet adaptáltuk. Hipotézisünk szerint a hallgatók azon intelligencia típusai erősek, melyek az adott kar erősségéhez szükségesek, míg a többi intelligenciatípus fejlesztést igényel. Az adatelemzést SPSS statisztikai programmal végeztük, melynek során többváltozós eljárásokat alkalmaztunk a nem, a kar és a lakóhely független változók bevonásával. Az eredmények szignifikáns összefüggést mutattak a hallgatók kari megoszlása és a vizsgált változók között. Ez megerősíti azt az elméletet, miszerint a kognitív rugalmasság elsősorban az intelligencia különböző típusainak fejlesztése révén fokozható.
-
Fenomenológiai indíttatású kutatás tinédzser anyák megélt tapasztalata alapján a szülési komplikációval való megküzdés során, Nigéria Borno Állam Jere Önkormányzat Khaddamari Kórházi Osztály
73-84Megtekintések száma:245Cél: Tinédzser terhesség előfordul szerte a világban, s mivel népegészségügyi téma, kutatásunk célja feltárni a helyzetet előidéző a tényezőket, komplikációkat, hatásokat, kihívásokat, megküzdési mechanizmust, és hogy mit érzékel a tinédzser.
Módszer: Feltáró kvalitatív kutatást alkalmaztunk, a hólabda módszert. 10 válaszadóval készítettünk interjút, amiben segítségünkre volt egy kérdező a nigériai Borno állambeli Jere önkormányzat Khaddamari kórházi osztályán.
Eredmények: Legfőbb tényező a tudatlanság és a megfelelő szexuális felvilágosítás hiánya, otthon és az iskolában egyaránt. Néhány válaszadó megemlítette a hagyományos szerepeket, kulturális elvárást, drog és alkohol használatot, korkülönbséget, szocio-gazdasági tényezőket, kényszerítést és erőszakot. Többségük félelmet, bűntudatot és megbélyegzést érzékelt, csak néhányan mondták azt, hogy izgatottak, büszkék voltak, és elfogadták őket. Leggyakoribb komplikációk: anémia, koraszülés, a medence és fej közötti aránytalanság, elakadás a szülőcsatornában és sipoly. Szinte mindegyik kimaradt az iskolából.
Következtetés: A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy az összes résztvevő együttes erőfeszítésével a tinédzserkori terhesség szövődményei megakadályozhatók lennének.
-
A pedagógus – szülő közötti kommunikáció akadályozó tényezőinek vizsgálata pedagógusi vélemények alapján
70-87Megtekintések száma:625A diákok iskolai sikerét számos tényező befolyásolja. Habár a diákok egyéni képessége, motivációja, az oktatás minősége, a családi és iskolai környezet erőteljesen meghatározza a tanulási eredményességet és iskolai pályafutást, ezek mellett a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat, és az annak alapjául szolgáló pedagógus – szülő közötti kommunikáció is fontos szerepet játszik. Jelen tanulmány egy rurális térségben (Hargita megye, Románia) végzett, félig strukturált interjús kutatás eredményeiről ad számot a pedagógus – szülő közötti kommunikációt akadályozó tényezőkről.
-
Potyázók, anómiások, rituális perzisztensek és célorientált perzisztensek. A hallgatói lemorzsolódás szokatlan veszélyei
45-62Megtekintések száma:254Tanulmányunk kérdése, hogy milyen összefüggésben áll a lemorzsolódás kockázatával a diploma hasznosságába vetett hit és az annak megszerzéséért nyújtott erőfeszítés. Elemzésünkhöz a HERD kutatás hallgatói adatbázisát használtuk (N=1295). Klaszterelemzéssel négy csoportot
azonosítottunk. 1) Az anómiások körében a legkisebb a diplomába vetett hit és az érte nyújtott erőfeszítés, s ezzel összefüggésben náluk a legmagasabb a lemorzsolódás kockázata. 2) A rituális perzisztensek (azaz kitartók) magas erőfeszítésekre képesek, de nem hisznek a diplomában.
Szorgalmuk nem nyújt számukra akkora védelmet a lemorzsolódástól, mint a 3) célorientált perzisztencia, vagyis az, ha valaki szorgalma mellett hisz is a diplomában. 4) A potyázók kevésbé szorgalmasak, de tudatában vannak a diploma értékének, amely nagyobb védettséget biztosít számukra,
mint a rituális perzisztensek kiábrándult szorgalma. A célorientált perzisztensek körében magas a diplomás családfővel és elit középiskolai múlttal, míg rituális társaik esetében a HH/HHH többletponttal rendelkezők aránya. -
Szakmai tanárképzés a Debreceni Egyetemen: egy kutatás tapasztalatai − A szakválasztás háttere, okok, indítékok és outputok
122-152Megtekintések száma:19Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen folyó szakmai tanárképzések jellemzőit, a végzett és a jelenlegi hallgatók pályaválasztási motivációit, képzési tapasztalatait és jövőbeli terveit vizsgáljuk, azzal a céllal, hogy jobban megértsük a szakmai tanárképzésben való részvétel motivációit, a résztvevők tapasztalatait és a szakmai tanári pályához kapcsolódó attitűdjeit. Az adatfelvételhez on-line kérdőívet használtunk, melynek forrása Máté Szabó Barbara és Márkus Edina korábbi kutatásához kapcsolódó mérőeszköz volt, ezt az alapkérdőívet néhány pontján módosítottuk, továbbá beemeltük a FIT-Choice skálát is, a pályaválasztási motívumok méréséhez. A válaszadók döntő többsége a Debreceni Egyetemen szerezte a diplomáját (diplomáit). Eredményeink szerint a válaszadók belső indíttatásból, a szakma iránti érdeklődésből, elkötelezettségből és nem külső nyomásra vagy utolsó lehetőségként választották a pályát. Eredményeink részben megerősítik a korábbi magyar mintákon végzett elemzéseket, a tanári pálya választásánál az intrinzik motivációk a meghatározóak.
-
Audiometry and doping control in competitive deaf sport
80-91Megtekintések száma:317In the past forty years both the participating countries and the participants at the Summer Deaflympics Games have increased by 2.5-fold. Furthermore, there are approximately fifty European or World sports events organized for the hearing impaired. The aim of the paper was to discuss the procedures and requirements related to doping control in deaf people’s competitive sport in the context of the rising number of sports events and the participating athletes.
For the sake of the fair play spirit of the dynamically developing deaf sports, The International Committee of Sports for the Deaf (ICSD) introduced rules governing the participation of hard-of-hearing athletes in sports events. Healthy individuals with a hearing loss of at least 55 dB are allowed. Thus, audiometric examination constitutes the first doping control criterion. Since 2004, ICSD has been cooperating with the World Anti-Doping Agency. The second criterion is, therefore, blood and urine sample control for prohibited substances. The 23rd Summer Deaflympics in 2017 involved 2858 athletes. Overall, 842 (29.5%) participants were randomly subjected to an audiological test; 9 competitors from different countries were disqualified because of non-compliance with the ICSD standards. A total of 300 randomly selected athletes underwent doping control for prohibited substances; 1 was disqualified. The world literature lacks scientific reports on deaf sports, including doping control.