Keresés
Keresési eredmények
-
Táplálkozási szokások változása a pandémia alatt
39-53Megtekintések száma:360A COVID-19 fertőzés jelentős mértékben hatott a lakosság mindennapi életvitelére, melynek oka elsődlegesen a járványellenes megszorító intézkedések voltak. Előtérbe kerültek az egészséget védő tényezők, melyek közül az egészséges táplálkozásnak kiemelt szerepe van az emberi szervezet kórokozókkal szembeni ellenállás fokozásában. Ezen kívül a túlsúly kedvezőtlenül befolyásolja a betegség lefolyását, így társadalmunkra még nagyobb veszélyt jelent a vírus. Célunk volt vizsgálni, hogy milyen változásokat hozott a pandémia a mindennapi étkezésünkben, kiemelten a zöldség és gyümölcs fogyasztást. Az adatgyűjtés során szekunder és primer kutatást is végeztünk. Primer vizsgálatunkat online kérdőív segítségével végeztük, melyre 242 válasz érkezett. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek felénél változtak a táplálkozási szokások és egy harmada plusz kilókkal küzd a pandémia alatt. Nagyobb százalékban gondolják azt, hogy elegendő zöldség/gyümölcs fogyasztásuk, míg a napi ajánlott mennyiség bevitele már csak 29,6%-ra jellemző. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a napi ajánlott zöldség/gyümölcs mennyiségével nincsenek tisztába a megkérdezettek, amely az egészséges táplálkozás szempontjából is alapvető problémaként tekinthető.
JEL kód: I12
-
Pszeudocereáliákból készített innovatív próbatermékek vizsgálata és fogyasztói értékelése
57-68Megtekintések száma:147Kutatásunk célja volt, hogy olyan újszerű próbatermékek előállítását végezzük el, melyek kedvező táplálkozás-élettani hatással rendelkeznek. Elsősorban álgabonák felhasználási lehetőségeinek feltérképezése volt a feladatunk, így a hajdina, az amaránt és a quinoa lisztek voltak a legfontosabb alapanyagok számunkra. Ezen lisztek jellegzetes ízének javítása céljából további gluténmentes lisztek meghatározott arányokban való keverését és próbatermékek készítését végeztük el. Kísérletünk következő fontos célja volt a fogyasztói vélemények felmérése, ugyanis olyan visszajelzést kapunk, mely segítségével meg tudjuk határozni a további fejlesztésünk irányvonalát, hogy próbatermékünk kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezhessen. A fizikai vizsgálatok eredményei azt mutatták számunkra, hogy a kevésbé fogyasztott, nem hagyományos növények lisztjeiből is készíthetünk jó minőségű termékeket. A kémiai vizsgálatok alapján a próbatermékek kedvező fehérjetartalommal rendelkeztek, a zsír- és energiatartalmat további fejlesztések alkalmával csökkenteni kívánjuk. Az érzékszervi bírálat alapján volt, aki a quinoa liszttel készített próbaterméket részesítette előnyben, annak kedvező illata (átlagosan 5 pont) és puha állaga (átlagosan 4,6 pont) miatt, míg volt, aki inkább a ropogós állagot kedvelte (átlagosan 4,6 pont), így az amaránttal készült próbatermék nyerte el tetszését. Összességében elmondható, hogy az organoleptikus értékelés alapján a quinoa (kontroll), a quinoa-rizs (60:40), a quinoa-gesztenye (80:20), az amaránt-rizs (60:40) és a hajdina-rizs (60:40) lisztek felhasználásával készült próbatermékek érték el a legmagasabb pontszámokat. Az adott előkísérletek és a fogyasztói megítélés alapját képezi a további termékfejlesztéseknek, valamint segítséget nyújt feladataink elvégzésében.
JEL-kód: I19
-
Energiaital-fogyasztási szokások és motivációk felmérése egyetemista hallgatók körében
67-79Megtekintések száma:605A fiatal felnőtt korosztályra jellemző az energiaitalok fogyasztása, még abban az esetben is, ha pontosan tudják, hogy mit is tartalmaznak, és milyen hatásai lehetnek az egészségre akár hosszú távon. Kutatásunk célja, hogy feltárjuk, mi motiválja a fiatalokat az energiaitalok fogyasztására. A kvantitatív kutatás során egy fókuszcsoport-központú, online kérdőíves felmérést végeztünk az egyetemista hallgatók energiaital-fogyasztási szokásainak, valamint a fogyasztás motivációinak felmérésére a TEMS-modell segítségével (N=897). A TEMS-modellt az energiaitalokra adaptáltuk. A kvalitatív kutatás során szemkamerás vizsgálatot végeztünk a legnépszerűbb energiaital-márkák reklámjaival, és vizsgáltuk a kognitív disszonancia meglétét is az energiaital-fogyasztó hallgatók körében. Összefoglalva, a hallgatók többsége tisztában volt az energiaitalok összetevőivel és egészségre gyakorolt negatív hatásaival. A termék fogyasztásának fő motivációi azok voltak, hogy jó az íze, energiát ad, öröm meginni, és egyszerűen csak tetszik nekik a termék. A kognitív disszonancia az energiaitalok vásárlásában és fogyasztásában is jelen van, ezért a reklámok nagy hatással vannak a márka értékelésére.
JEL-kódok: M31, M3 -
The Examination of Markets of Organic Foods
45-50Megtekintések száma:50Nowadays the consumption of organic foods has an outstanding importance from the aspects of health and environmental consciousness. In this study the habits of organic food consumption in Debrecen are examined by the help of a questionnaire-based survey and a personal interview. On the basis of our results the supply of organic foods in the local markets satisfies the requirement of the consumers, and this tendency is expected to be maintained for the future. The most popular products are vegetables, fruits, dairy products, meat and honey. Generally the consumers are very satisfied with these products. Most of the buyers choose organic foods not only because these products are healthy, but for the fact that they are aware of the environmental- friendly technology by which the production happens. Consumers visiting the markets buy organic foods mainly at a weekly occasion, thus their consumption is conscious, and the healthy way of life is relevant for them. Many people do not know that there are such markets in Debrecen, in this way the promotion of these places is outstandingly important.
-
Funkcionális élelmiszerek növekvő népszerűsége – A hazai cereáliapiac fogyasztói megítélése
23-37Megtekintések száma:105Mai modern életstílusunk, a civilizációs betegségek, valamint az elöregedő társadalom problémája fokozottabb odafigyelést hívtak életre egészségünkre nézve, amelynek megőrzésében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és a tudatosabb termékválasztás. A fogyasztók megnövekedett igényei és elvárásai túlmutatnak az élelmiszerek alapvető funkcióján és ízletességén. Egy élelmiszer akkor válik igazán versenyképessé az egészségtudatos fogyasztók körében, ha kedvező hatása van egészségünkre, úgynevezett funkcionális előnnyel rendelkezik.
Hazánkban a funkcionális élelmiszerek egyre növekvő népszerűsége szintén az egészségtudatosság erősödésével indokolható. A cereáliapiac általános trendjeit vizsgálva, mint a funkcionális élelmiszerkategória egy kiváló példája, látszik, hogy a müzli és gabonapehely fogyasztása egyre növekszik, ami nyomon követhető az emelkedő mennyiségi eladásokban és árbevételekben is. A Neticle program által végzett kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztók az utóbbi években egyre inkább összefüggésbe hozzák az egészséget a cereáliapiac termékeivel.
Összefoglalva tehát bebizonyosodott az a feltevés, miszerint az egészségtudatosság erősödésével a fogyasztók igényei is megváltoztak az élelmiszerpiacon, nagyobb hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, a vásárlók nyitottabbak a termékek egészséggel kapcsolatos üzeneteire. Az egészségtudatosság tekintetében felmerülő új igények megfelelő beazonosításával, hatékony termékfejlesztéssel és az egészségüzenetekre fókuszáló marketingkommunikációval a funkcionális terméket előállító vállalatok is profitálhatnak.JEL-kódok: I12, I15, M31
-
Az egészség ára – Az egészségesnek vélt élelmiszerek iránti fogyasztási és vásárlási szokások vizsgálata, kiemelt tekintettel az árra
3-16Megtekintések száma:167Az elmúlt évek gazdasági eseményei (háború, COVID-járvány) jelentősen befolyásolták mindennapi életünket, beleértve fogyasztói és vásárlási szokásainkat is. A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy az árváltozások hatására hogyan változtak az élelmiszer-fogyasztási és vásárlási szokások, különösen az egészségesnek tartott élelmiszerek esetében. Két fókuszcsoportos felmérést végeztünk a fogyasztói szokások feltárására ebben a témában. A kutatás által vizsgált időszak a 2022. áprilisi és 2023. áprilisi fogyasztói árakra vonatkozott. Kutatásunk az általános élelmiszer-vásárlási szokásokat és a fogyasztói motivációkat vizsgálta. Megvizsgáltuk, hogy a résztvevők milyen mértékben vásároltak online olyan termékeket, amelyeket egészségesnek véltek, valamint az árváltozások hatását az egészségtudatos élelmiszerek iránti keresletre és a fogyasztók márkahűségére, továbbá az online árfigyelő rendszert is, ahol feltérképeztük a fogyasztói elfogadottságot és a rendszer által nyújtott fogyasztói előnyöket. Az egyik legfontosabb eredményünk az, hogy felismertük a fogyasztók növekvő tudatosságát, és egyre többen választják a minőséget, a szakértelmet és a választékot a kényelem és az ár helyett. Az EUROPA.EU kutatásban azonosított fogyasztói reakciótípusok az áremelkedés nyomán egészségesnek tartott termékek tekintetében voltak, bár az arányok jelentősen eltolódtak; sokan keresnek alternatívákat, keresik a termékek helyettesítését; és kevesebb az aggodalomtól ódzkodó, hűséges fogyasztó és a jómódú, de nem elkötelezett fogyasztó. Az árérzékenység a közelmúltbeli tartós áremelkedés következtében növekszik, és kis arányban vannak azok, akik nem aggódnak. Alacsony az érzelmi kényelmet keresők aránya is, amely csoport nagyrészt a magas jövedelmű fogyasztókra korlátozódik. Azok esetében, akik nem ismerik a termékek árát, nem változik a márkahűség és nem hagyják el a márkát, de azoknál, akik árérzékenyek, tendencia a márkák közötti váltás.
JEL-KÓDOK: I12, M31, M38
-
Táplálkozási szokások vizsgálata a debreceni egyetemisták körében
39-50Megtekintések száma:775Napjainkban egyre inkább előtérbe került az étkezés fontossága az egészség megőrzésében és helyreállításában, hiszen nő a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri betegséggel, valamint a különböző ételallergiával küzdők száma. Manapság sok esetben problémát jelent, hogy mi az ajánlott élelmiszerek köre, illetve, hogy mit jelent az egészséges táplálkozás. Vizsgálatunk középpontjába a fiatal debreceni egyetemisták táplálkozási szokásait helyeztük, hiszen ezen korosztály egészségtudatosságának vizsgálata kitüntetett szerepet kap mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten. A kutatás elsődleges célja feltérképezni, hogy a debreceni egyetemisták mindennapos étkezési szokásai mennyire követik a dietetikusok által megalkotott egészségtudatos és helyes táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek táplálkozási piramisának ajánlásait. Primer vizsgálatunk alapját megfigyeléses eljárás képezte, mely során véletlenszerűen kiválasztott hallgatók ételfogyasztási naplója alapján megfigyelhettük, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételeket fogyasztanak étkezéseik során. Az eredmények segítségével összehasonlíthatóvá vált a dietetikusok által elvárt és a tényleges fogyasztási szokás, mely alapján megállapítható, hogy a debreceni egyetemisták étkezési szokásai elmaradnak az egészségesnek vélt táplálkozási ajánlástól.
JEL-kódok: A13, P56
-
A magyar lakosság étkezési motivációinak vizsgálata a TEMS-modell alapján
81-93Megtekintések száma:166Tanulmányunk hiánypótló abban a tekintetben, hogy elsőként vizsgáltuk a magyar lakosság evési motivációit a TEMS kérdőív segítségével. Célkitűzésünk volt a magyar fogyasztók evési motivációinak részletes elemzése. Ennek érdekében egy 1000 fős országos kérdőíves felmérést indítottunk, amely nemre, korra, településtípusra, és régióra tekintettel reprezentatív. A felmérés során 8 jól elkülöníthető faktort kaptunk, amelyek a következők: Szociális szorongás, Kényelmes élvezkedés, Egészségtudatosság és Testsúly-kontroll, Árérzékenység, Társasági evés, Önjutalmazás, Szokás- és hagyomány-vezérelt evés, Az étel csábító jellege. A faktorelemzés alapján a fogyasztókat 5 klaszterbe tudtuk sorolni: Tradicionális egyszerűsítők, Spórolós társasági és érzelmi evők, Kiegyensúlyozott önjutalmazók, Egészségtudatosak, Közömbösek.
JEL-kódok: A13, D70, I12, Q56 -
Hitek és tévhitek a növényi alapú étrendről egy online kutatás eredményei alapján
65-77Megtekintések száma:552Az egészséges életmód terjedése napjaink egyik meghatározó trendje, ami egyben a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását is jelenti. Azonban a növényi alapú étrend egészségességének megítélése nemcsak a lakosság számára, hanem a táplálkozásügyi szakértők számára sem egyértelmű. Online felmérés keretében vizsgáltuk a növényi étrenddel kapcsolatos ismereteket, hiteket és tévhiteket az online életmódcsoport tagok, valamint nem tagok körében. Összességében megállapítható, hogy nincs szignifikáns eltérés az online életmódcsoport tagok és nem tagok ismerete, attitűdje és percepciója között. A közösségi média felhasználók tisztában vannak a növényi alapú étrend különböző fajtáival (vegetáriánus, vegán) és annak pozitív, illetve negatív élettani hatásaival. Olyan asszociációkat társítanak ehhez az étrendhez, mint egészséges, környezetkímélő és drága. A magyar lakosság viszonylag szűk rétege követ növényi alapú étrendet. Ugyanakkor a zöldségek és gyümölcsök változatos fogyasztása, mindennapi étkezésekbe történő beiktatása nemcsak egészségügyi, hanem fenntarthatósági szempontból is lényeges lenne. Tudatos étkezéssel és a növényi alapú étrend gyakorlásával jelentősen hozzájárulnánk nem csak a saját egészségünk, hanem a Földünk megóvásához is.
JEL besorolás: M31
-
A magyar ásványvízipar helyzetének bemutatása és elemzése
65-80Megtekintések száma:262A magyarországi ásványvízágazat négy évtizede dinamikusan fejlődik. Jelen cikk az ágazat főbb jellemzőit vizsgálja, és kiemeli az élelmiszeriparon belüli sajátosságait. A tanulmány célja a piac főbb jellemzőinek azonosítása, a makro- és mikrokörnyezet elemzése, az ágazat gazdasági jelentőségének meghatározása, a főbb szereplők elemzése és a stratégiai lehetőségek feltárása. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy mintegy 500 olyan magyarországi vállalat van, amelynek tevékenysége a TEÁOR 1107 szerinti üdítőitalok és ásványvizek gyártása. Ezek közül azonban mindössze 10 olyan vállalat van, amelynek fő tevékenysége kizárólag Magyarországon kitermelt és palackozott ásványvíz előállítása. A makrokörnyezet elemzése azt mutatja, hogy a politikai környezet stabil, a gazdasági környezet nem kedvez az üzleti életnek, a magas infláció, a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek és a nyersanyagköltségek továbbra is kihívást jelentenek a vállalkozások számára. A kkv-k támogatása azonban jelentős segítséget nyújthat a jövőben. A fogyasztói szokások közül a növekvő egészség- és környezettudatosság befolyásolja jelentősen az ágazatot. A technológiai tényezők gyors fejlődése számos lehetőséget kínál a vállalkozások számára. A mikrokörnyezet elemzése alapján kijelenthető, hogy a piac telített, a Szentkirályi Magyarország Kft. és a Magyarvíz Ásványvíz Kft. 2021-ben az iparág teljes forgalmának közel 80%-át birtokolja. Az új belépők veszélye nem jelentős. A vevők alkupozíciója és a helyettesítő termékek veszélye magas, a beszállítók alkupozíciója pedig alacsony. A versenyképességi mátrix összeállítása során iparági sikertényezőket azonosítotásra kerültek, amelyek közül kiemelkedik az árszínvonal, a márka és a környezeti felelősségvállalás. Az ágazat legnagyobb kihívása a csomagolás környezetterhelésének csökkentése, amire a legegyszerűbb megoldás az újrahasznosított műanyag palackok használata.
JEL-Kód: M21 -
A fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett fogyasztói csoport, a LOHAS szegmens jellemzői
3-9Megtekintések száma:304Összefoglalásként megállapítható, hogy a LOHAS fogyasztók sajátos értékítélete számos területen új helyzetet eredményez, ami az ágazati szereplőket és a marketingszakembereket egyaránt kihívás elé állítja. A szegmens valódi jelentősége azonban nem ebben rejlik, ugyanis nem hunyhatunk szemet a bevezetésben nevesített környezeti és társadalmi problémák felett. Így a LOHAS fogyasztói csoport gazdasági jelentősége mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy belső értékeik és szemléletmódjuk egy egészségesebb társadalmat és egy tisztább, élhetőbb környezet helyeznek kilátásba. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy méltán kelthet érdeklődést az, hogy mekkora az arányuk a magyar társadalomban, illetve mi jellemzi vásárlási döntéseiket.
-
Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon
55-70Megtekintések száma:855A COVID-19 pandémia megjelenése és gyors terjedése gazdasági sokkhatást okozott, amely változást eredményezett az emberek mindennapi életének szerkezetében, valamint a fogyasztói magatartásban is. A világjárvány, az ebből fakadó korlátozások következtében megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, kapcsolattartással, étkezéssel, kapcsolatos szokásai. A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás az élelmiszer-vásárlási szokások terén is változással járt. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, milyen hatással van a COVID-19 két szomszédos ország – Magyarország és Szlovákia két régiójának élelmiszer-vásárlással kapcsolatos fogyasztói magatartására, valamint hogyan változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntési tényezőket. Kutatásunk a pandémia második szakaszában, 2020 novemberében kezdődött és 2021 áprilisában fejeződött be. Online kérdőíves felmérést végeztünk levelezőlista, valamint a közösségi média felhasználásával. Hosszú távú trendek vizsgálata ebben a kezdeti időszakban még nem volt lehetséges, így csak a rövid távú hatásokra helyezzük a hangsúlyt. Délnyugat – Szlovákiában, konkrétan a pozsonyi – dunaszerdahelyi – komáromi régióban, Magyarországon pedig a Nyugat - dunántúli régióban (Győr – Moson - Sopron megye) végeztük a felmérést. Több jellegzetesség, magatartási eltérés volt fellelhető a két régió/ország között. Az online élelmiszer-vásárlás olyan általános trend, amely mindkét régióban tapasztalható volt, ezt a pandémiás helyzet némileg tovább fokozta. Kiderült, hogy az online élelmiszervásárlás még nem vált általánosan elterjedtté, a magyar, valamint a szlovák lakosság továbbra is ragaszkodik az élelmiszerek boltban történő vásárlásához. Eredményeink alapján látható, hogy bár nőtt az online vásárlások aránya, mégsem tűnik elegendőnek a válsághelyzet ahhoz, hogy a vásárlókban kialakult rutint, vagy a korlátokat, például az online vásárlással kapcsolatos bizonytalanságot, vagy az új, ezidáig nem ismert termék vásárlását teljesen feloldja. A pozitív tapasztalatokat biztosító változások azonban valószínűleg hosszabb ideig tartanak, különösen azok, amelyek a kényelem és a jólét által vezéreltek, mint például a digitális átvétel, az értékalapú vásárlás és a megnövekedett egészségtudatosság. Ez lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy innovatív, értékalapú és integrált termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak a vásárlói igények kielégítésére.
JEL- kódok: D12, D91
-
A koronavírus-járvány és felvásárlási láz néhány összefüggésének vizsgálata Győrben
89-101Megtekintések száma:159Jelen publikáció megszületését napjaink eseményei generálták. A járványt övező vásárlási hullám ugyanis felkeltette érdeklődésünk – és jelen publikációban (egy feltáró publikáció keretében) néhány kérdés megválaszolását tűztük ki célul. Az eredmények rávilágítanak arra is, hogy ebben az időszakban sokan tartalékkészleteket halmoztak fel a különböző termékekből. A legnagyobb mértékben a liszt felvásárlása növekedett, de például baromfihúsból és tésztafélékből is jelentősen többet vásároltak a megkérdezettek. A többnyire széles áruválasztékkal rendelkező nagyobb bolttípusok erre messzemenőkig alkalmasak voltak. Az adatok azt is jelzik számunkra, hogy jelentősen többet vásároltunk azokból a termékekből is, amelyek szükségesek egy háztartásban vészhelyzet idején és raktározásuk is könnyen megvalósítható. Ide tartoznak többek között a főzéshez nélkülözhetetlen zsiradékok, a tartós élelmiszerek (szalámik, konzervek, a rizs és az ásványvizek) is.
JEL besorolás: M31, H12
-
Füstölt barramundi filé termékek hazai fogyasztói megítélésének vizsgálata
21-36Megtekintések száma:64A tanulmány a barramundi halfajból készült füstölt halfilé funkcionális élelmiszer irányába történő fejlesztésével kapcsolatos termékkóstoltatással egybekötött primer kutatás – a terjedelmi korlátoknak köszönhetően – legfontosabb eredményeit mutatja be. A kutatás célja az volt, hogy információt nyújtson a célközönség, esetünkben a hipermarketekben vásárló fogyasztók: (1) egyes halfogyasztási szokásairól, (2) a tudatos halfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjeikről, (3) az elmúlt időszakban a hazai piacra bevezetett barramundi halfaj ismertségéről, az azzal kapcsolatos fogyasztói benyomásokról, (4) valamint a legújabb termékfejlesztés (pozitív élelmi hatású anyagokkal (pl. vitamin komplex, tökmagolaj, ginkóbiloba-kivonat, máriatövismag-olaj stb.) dúsított füstölt barramundi fogyasztói megítéléséről. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy kedvezőek voltak a barramundival kapcsolatos fogyasztói benyomások, mivel a halfajt alapvetően szimpatikus megjelenésű, prémium kategóriás halként pozícionálták. A termékfejlesztés, azaz a füstölt barramundi filé mint funkcionális élelmiszer kedvező fogyasztói fogadtatásra lelt. A kifejlesztett termék potenciális célközönsége fogyasztott már korábban füstölt halat és meg volt elégedve a kóstolót követően az új termék ízvilágával. Fontos hangsúlyozni, hogy a megkérdezettek egyáltalán nem voltak tisztában azzal, hogy mit takar a „funkcionális élelmiszer” kifejezés, ugyanakkor az ilyen irányú termékfejlesztést helyeselték. Legszimpatikusabbnak a szív és a szem egészségét megőrző, betegségét megelőző funkcionális élelmiszer-komponenseket nevezték meg. A kutatás alapján elmondható, hogy a termékfejlesztés iránya jó, minden szempontból kielégíti a hazai célközönség halfogyasztással kapcsolatos szokásait, elvárásait és igényeit.
JEL-kódok: Q13, P46
-
Az egészséges táplálkozás szerepe és jelentősége
49-63Megtekintések száma:1879A gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a fizikai aktivitás növelése egy praktikus stratégia valamennyi korosztály számára, hogy megőrizzék egészségüket és a krónikus betegségek kockázatát csökkentsék. Az egészségfejlesztés területén a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozási szokások kialakítása és megszilárdítása a köznevelési intézményekben – ahol a gyerekek életmódjába beépülhet – hosszú távon eredményezhet egy egészségesebb felnövekvő generációt (HIDVÉGI és BÍRÓ, 2015).
A rendszeres sportolással, fizikai aktivitással az elhízás csökkenthető. Több hazai és nemzetközi kutatás bemutatja azt, hogy a heti többszöri rendszeres testmozgás vagy a fizikai aktivitás egészség-előnnyel jár, illetve a rendszeresen sportoló populációban kevesebb azoknak a száma, akik a BMI index alapján a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartoznak (DONNELLY et al., 2013; WIKLUND, 2016; HERPAINÉ et al., 2017). Ezért a népegészségügyi stratégiáknak, a beavatkozási területeknek az egészséges táplálkozáson túl a testmozgást ösztönző programok is nélkülözhetetlen elemei kell, hogy legyenek.JEL-kód: I12
-
Fogyasztói preferenciák vizsgálata a növényi alapú táplálkozással kapcsolatban
3-20Megtekintések száma:651Napjainkra a nem fertőző, krónikus betegségek világszerte az elsőszámú halálokká léptek elő. Ám míg a fejlett, civilizáltabb társadalmakban a probléma visszaszorulóban van, azalatt a civilizációs betegségek a kevésbé fejlett társadalmak felé vették az irányt, elterjedve ezzel az egész világon. A probléma fő forrásai között szerepel a helytelen táplálkozás, a megfelelő étrend összeállításával mérsékelhető a krónikus betegségek terjedése és súlyossága. A cikk keretei között a növényi alapú táplálkozással és annak jellemzőivel foglalkozunk. Célkitűzésünk az volt, hogy a megismerjük elsősorban a magukat vegetáriánusnak vallók, kisebb részt pedig a mindenevő csoportok növényi alapú (vegetáriánus) étrendekkel kapcsolatos motivációit, véleményeit. Fő megállapításaink közé tartozott, hogy a vegetáriánusok elsősorban a testi-lelki egészség miatt követik a növényi alapú étrendet, csaknem kétharmaduk szigorúan be is tartja étrendjét, melynek árszínvonalát nem tartja magasabbnak, mint a mindenevő étrendet. Fontos eredmény volt még, hogy a növényi étrendet követők többsége étrendjét egészségesnek, önmagát pedig egészségtudatosnak vallja. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a növényi étrendet követők nagyon magas arányban elégedettek saját étrendjükkel.
JEL-kódok: I10, I12
-
Lakossági hitek és tévhitek a makrotápanyaggokkal kapcsolatos diétákban a TikTok felhasználók körében
29-37Megtekintések száma:193Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a nem fertőző, táplálkozással összefüggő betegségek, amelyek kialakulásának kockázata nagymértékben csökkenthető lenne a megfelelő életmóddal. Amelynek egyik fontos összetevőjéről, a táplálkozásról készült az aktuális kutatás. Ma a legkedveltebb diéták Magyarországon a szénhidrát és a zsír fogyasztással összefüggő étrendek. Ezek elterjedése és a közösségi médiába való megjelenése tette lehetővé a végzett netnográfiai vizsgálatot, melynek fő célja az volt, hogy azonosítsa milyen téves következtetések vagy információk élnek a köztudatban a témával kapcsolatban. Bízom benne, hogy a kapott eredményekből levont következtetések segítséget nyújthatnak a jövőbeni kutatásokhoz és a táplálkozással kapcsolatos dilemmák feloldásához, hogy a fogyasztók a számukra legmegfelelőbb életmódot legyenek képesek kialakítani, ezzel is növelve az egészségben eltöltött évek számát.
JEL-kódok: I18, M30, M39
-
A vásárlói értékek és a gyenge elköteleződések az élelmiszerpiacon
25-40Megtekintések száma:174A dolgozat a hazai élelmiszerpiac védelmének értékdimenzióit az Európai Unió földrajzi eredetmegjelölési címkék (amelyek bizonyos élelmiszereket nemzeti tulajdonúként határoz meg) fogyasztói érték vizsgálatával elemzi. A kortárs élelmiszerpolitika és a szociológiai értékek vizsgálata több területre is kiterjed, beleértve az identitást, a hitelességet és a kultúrát, valamint a globalizáció hatásának összetettségét. Annak ellenére, hogy az élelmiszer központi szerepet tölt be az emberi lét fenntartásában, a fogyasztók általában nagyon keveset tudnak arról, hogy a vásárolt termék honnan származik, milyen környezeti és társadalmi költségekkel járt az elkészítésük, mivel a teljes globális élelmiszerrendszerek környezeti hatásainak nyomonkövetése összetett és komplex folyamat. A dolgozat empirikus kutatással, sokdimenziós skálázással arra kereste a választ, hogy mitől válnak egyes élelmiszertermékek ismerté a hazai vásárlók körében, míg más termékek nem. A dolgozat eredményei alapján élelmiszerválasztás során a magyar vásárlók inkább kockázatkerülők nem pedig egészségmegóvók, ami nem erősíti hanem gyengíti a magyar élelmiszerrendszer hosszútávú fenntarthatóságát.
JEL-kódok: A13 B55, D18
-
Funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdvizsgálatok – Szakirodalmi áttekintés
21-34Megtekintések száma:253A funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdökre vonatkozó kutatásokból kitűnik, hogy világszerte pozitív e termékek megítélése, a mértékben azonban vannak nemzetközi eltérések. Több kutatás is alátámasztotta, hogy a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdök pozitív befolyással bírnak azok vásárlására, fogyasztására. Abban, hogy mely attitűdfaktorok játszanak szerepet ebben, illetve ezek milyen összetételűek, vannak eltérések az egyes országok között, amelyek elsősorban a piacok eltérő fejlettségére vezethetők vissza. Azonban ha a fogyasztók kellő ideje ismerik e termékeket, akkor a faktorstruktúra stabilizálódik, nagy nemzetközi hasonlóságot mutat, az eltérések inkább az összetételben maradnak meg. Érdemes tehát a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdök fejlődését folyamatosan figyelni (URALA és LÄCHTEENMÄKI, 2007).
A funkcionális termékek fogyasztásának, vásárlásának szinte az összes kutatás alapján messze a legfontosabb attitűdfaktora a termékek fogyasztásából eredő haszon, ami azt jelzi, hogy a funkcionális élelmiszerek elfogadása erőteljes haszonelvű konnotációval jár (ANNUNZIATA és VECCHIO, 2011). Ezek az előnyök viszont erősen bizalmi vagy tapasztalati jellegűek, így a fogyasztó a termék elfogyasztása előtt nem tudja megítélni azok meglétét, csupán az általa elérhető információkra támaszkodhat. A funkcionális élelmiszereket előállító vállalatoknak ezért marketingkommunikációs tevékenységük során ezen előnyöket kell elsősorban hangsúlyozniuk (SZAKÁLY és BERKE, 2004), azaz a funkcionális élelmiszerek fogyasztásából származó egészségügyi előnyöket (egészségmegőrzés, betegségek megelőzése, egészségi állapot javítása), jó közérzetet, jó hangulatot, magas teljesítményt. Erre akár a címkézést is fel lehet használni, például egy speciális logó bevezetésével, mely egyértelműen (és hitelesen) jelzi a fogyasztók számára a terméktől elvárható előnyöket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tudományos megközelítés nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhető a fogyasztók részéről (SZAKÁLY, KISS és JASÁK, 2014), így világosan, kevésbé tudományosan kell kommunikálni a terméktulajdonságokat, egyébként a fogyasztó bizonytalanná válik, ami a vásárlás elutasításához vezethet.
A fogyasztásból eredő előnyök mellett a funkcionális élelmiszerek társadalmi szükségessége is fontos tényező a legtöbb funkcionális termék elfogadásában. Ebben a kategóriában megjelenik a gyógyszerszerű (gyógyszerekkel megegyező) hatás, mely elvi szinten szintén hasznos hívószó lehet a marketingkommunikációs üzenetekben.
A funkcionális élelmiszerekkel szembeni bizalom szintén befolyásolja a fogyasztási hajlandóságot több élelmiszerkategória esetén. Ez a termékek egészségjavító státusza, illetve tudományos megalapozottságuk iránti attitűdöket jelenti. A fejletlenebb piacokon – mint Magyarország is – e faktor magába foglalja a termékek biztonságosságába vetett hitet is, jelezve azt, hogy ahol a fogyasztók nem ismerik e termékeket, ott a funkcionális élelmiszerek észlelt kockázatai erőteljes korlátokat jelenthetnek e termékek fogyasztása előtt. Így ezeken a piacokon az üzenetek kulcsfontosságú szerepe az észlelt kockázatok csökkentése. A fejlettebb piacokon a magasabb szintű termékismeret miatt a biztonságosság már nem meghatározó tényező a funkcionális élelmiszerek fogyasztásában.
A kutatások arra is rávilágítottak, hogy a funkcionális élelmiszerek nem tekinthetők egy homogén élelmiszerkategóriának, a fogyasztókat fogyasztókat eltérő okok vezérlik a különböző típusú termékek vásárlásakor, fogyasztásakor, így az attitűdfaktorok szerepe, fontossága élelmiszertípusonként változhat. Így érdemes egy adott élelmiszerre vonatkozó attitűdöket vizsgálni, hiszen más kategóriába tartozó termékkel kapcsolatos tapasztalatokat nem lehet közvetlenül transzferálni.
Végezetül érdemes azt is megjegyezni, hogy a kutatások alapján a fogyasztók sem tekinthetők egyetlen homogén csoportnak, az eltérő attitűd alapú szegmensekbe tartozó fogyasztók döntésében eltérő attitűdfaktorok játszanak fontos szerepet, éppen ezért szegmensenként eltérő marketingkommunikációs üzenetek lehetnek hatásosak.JEL-kódok: D11, M31
-
A viselkedésváltozás szintjei a testtömeg-menedzselés folyamatában – Élelmiszerfogyasztás és fizikai aktivitás
19-28Megtekintések száma:125A kutatás során a Viselkedésváltozás Transzteoretikus Modelljét alkalmaztuk. Ennek során lakossági kérdőíves megkérdezést hajtottunk végre az egészségesebbnek vélt élelmiszerfogyasztásra és a rendszeresebbnek vélt fizikai aktivitásra történő áttérés szakaszaira vonatkozóan.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy hazánkban az élelmiszerfogyasztási szokások megváltoztatása nehezebb, mint fizikai aktivitásra ösztönözni az egyéneket. Ezt bizonyítja az is, hogy az egészségesebbnek vélt élelmiszerfogyasztásra történő áttérés esetében a bezárkózók a megkérdezettek 21,6%-át teszik ki, addig a rendszeresebbnek vélt fizikai aktivitás esetében ez az arány csupán 8,0%. A változtatásoktól mindkét vizsgált esetben a férfiak zárkóznak el nagyobb arányban, viszont a fenntartás szakaszában szintén a férfiak vannak többségben. A szemlélődés, a felkészülés, valamint a cselekvés szakaszokban jellemzően a nők dominálnak, viszont ezek a szakaszok inkább az információszerzésről, a tevékenység megkezdésének előkészületeiről, illetve rövid távú, esetenként kampányszerű alkalmazásokról szólnak. Ezt az eredményt erősítik a magatartásváltozási mutatók értékei is. A fenntartás szakaszában a már minimum fél éve új szokásokra áttért fogyasztók szerepelnek és köztük a nők nagyon alacsony arányban képviseltetik magukat a férfiakkal szemben.JEL-kód: Q13
-
A helyi termékek fogyasztói preferenciáinak vizsgálata
61-72Megtekintések száma:238Napjainkban a helyi termékek és a rövid ellátási láncok szerepe felértékelődni látszik. A helyi termékek vásárlásával járó pozitív hatások élénkítik a fogyasztói elköteleződést ezen termékek irányába és a helyi gazdaságokra gyakorolt versenyképességét is. A kutatás a helyi termékekkel kapcsolatos fogyasztói preferenciákat vizsgálja, melyben azon tényezők feltárását végeztem el, amelyek a fogyasztókat alapvetően befolyásolják vásárlási döntéseik meghozatalakor. Nemcsak a helyi termék melletti, de azok vásárlása elleni érveket is számba veszi a kutatás, illetve azt is, hogy a helyi élelmiszerekkel kapcsolatban honnan tájékozódnak és mely típusokat keresik leginkább a helyi termelői piacokon. A kutatás egy országos 500 fős reprezentatív mintán alapul, a mintába kerülők kiválasztása véletlenszerű mintavételi eljárással történt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a származási hely azonosíthatósága, az egészségesség és a helyi termelők támogatása a legfontosabb motiváló tényezők a megkérdezettek körében. Ezenkívül elmondható, hogy az igénybe vett információforrások között kiemelkedő szerep jut a közvetlen kapcsolatoknak – közvetlen referenciaszemélyeknek és a helyi termelőknek, míg a többi forrás alig meghatározó a vásárlási döntések mérlegelésekor. A termelői piacokon bizonyos árucsoportok kiemelkedően népszerűek (zöldség, gyümölcs, tojás), míg más termékkategóriáknál a hagyományos kiskereskedelmi vásárlás a domináns (állati eredetű vagy csomagolt termékek).
JEL-kódok: E21, M21, O13 -
A fenntartható értékrend vizsgálata a debreceni egyetemisták körében
3-20Megtekintések száma:308Kutatásunk célja a fenntartható értékrend megjelenésének vizsgálata volt debreceni egyetemisták körében. Első lépésként célunk volt feltárni a LOHAS és a LOVOS fogyasztói csoportok értékeit és vizsgálni a két szegmens kapcsolatrendszerét. Ezt követően elemeztük az értékek megjelenését debreceni egyetemisták körében faktoranalízis segítségével. Majd k-means és hiearchikus klaszterezési eljárást alkalmazva az egyetemisták értékrendalapú életstílus-szegmentációját végeztük el mindkét szegmens esetében külön-külön.
Kutatásunk legfontosabb eredményeinek a következők tekinthetők. A LOHAS és LOVOS szegmens között bár több közös érték felfedezhető, azonban mégis két jól elkülöníthető csoportot alkotnak. A fenntarthatóság irányába mutató, ezen belül is a LOHAS életstílus jellemzői megjelentek a debreceni egyetemisták értékrendjében is. Az Ambiciózus trendkövetők csoportja (mintasokaság 25,1%-a) nem tekinthető teljes egészében a LOHAS értékek iránt elkötelezett fogyasztói csoportnak, azonban a klaszter tagjai körvonalazzák leginkább a LOHAS fogyasztók életstílusának jellemzőit.
A LOVOS életstílus jellemzői szintén megjelentek a kutatás alapján a debreceni egyetemisták értékrendjében. A Tudatos egyszerűsítők (a mintasokaság 34,6%-a) esetében tapasztalhatjuk a legnagyobb elköteleződést a LOVOS értékek irányában, náluk mindhárom, a szegmenssel kapcsolatban megfogalmazott értékcsoport jelen van.JEL-kódok: A13, Q56, D70
-
A só- és cukormentes táplálkozás kvalitatív vizsgálata a zöldségkonzervek piacán
71-82Megtekintések száma:296A boltok polcain elterjedtek a „mentes” élelmiszerek, úgymint az egészségtudatos táplálkozás fontos összetevői. A kutatásunk alapját képezi egy olyan lehetséges zöldségkonzerv piaci helyzetének és bevezetési lehetőségeinek elemzése, amely akár kielégítheti a fogyasztók só- és cukormentes étkezéshez fűződő igényeit. A szekunder adat- és információgyűjtéssel nyújtottunk alapot a további kutatásoknak. A primer kutatásnál három kvalitatív módszert alkalmaztunk, amely a netnográfiai vizsgálat, a szakértői interjú és a fókuszcsoportos kutatás volt. A netnográfia során az előzetesen összegyűjtött kulcsszavak alapján vizsgáltuk az interneten, főleg a közösségi oldalakon a fogyasztói igényeket a só- és cukormentes konzervekre vonatkozóan. A konzerviparban jártas szakértővel folytatott interjú során a konzervek sajátossága és a mentes konzervek jellemzőinek a megvitatása álláspontja volt a középpontban. A fókuszcsoportos kutatás pedig az egyetemisták elképzeléseit volt hivatott megismerni a konzervekről és azok vásárlóiról egyaránt. Többek között fényt derítettünk arra, hogy a mentes szóhoz a fogyasztók az egészség kifejezését társítják, azonban a mentesség hangsúlyozása hiányérzetet válthat ki. A mentes konzervek vizsgálata során arra jutottunk, hogy a fiatal, idejükkel spóroló, egészségtudatos fogyasztók alkothatják a célcsoportot. A célpiac miatt javasoljuk az online platformokon történő népszerűsítést, ahol akár edukációs kampányokat is ajánlott lenne alkalmazni.
JEL-kódok: M31, Q13 -
Az egészségtudatos életmód tényezőinek vizsgálata az amatőr férfisportolók körében
61-70Megtekintések száma:311A kutatások világszerte az egészségtudatos életvitel iránti egyre növekvő keresletről számolnak be, és a Gfk (Growth from Knowledge) felmérései alapján ez a tendencia hazánkban is egyre dominánsabban ölt testet. Jelen tanulmányban négy, hobbi szinten sportoló középkorú férfit kérdeztünk az egészségtudatos életmódhoz való hozzáállásukról, kiemelten kezelve ezen belül az étkezést és a funkcionális élelmiszerek fogyasztását. A kutatásunk mélyinterjúkra épül, melynek keretében négy amatőr sportolót kérdeztünk a fent említett témákról. Az interjúk elkészítésekor nagy hangsúlyt fektettünk az alanyok spontán válaszaira és reakcióira. Eredményeink alapján elmondható, hogy a felmérésben szereplő amatőr sportolók, akik komolyan részt vesznek heti több alkalommal is edzésen, különösen odafigyelnek az egészséges táplálkozásra és a megfelelő, az edzést is kiegészítő rekreációs tevékenységek folytatására. Étkezésükbe beépítették és fenntartják az adott edzéshez szükséges funkcionális élelmiszerek fogyasztását, melyekről komoly szakmai ismeretekkel rendelkeznek. Főbb információforrásaik azonban jellemzően nem személyes konzultációk szakemberekkel, hanem az interneten elérhető információk.
JEL-kódok: I12, M31