Évf. 5 szám 1 (2018): Táplálkozásmarketing
Articles

Funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdvizsgálatok – Szakirodalmi áttekintés

Megjelent július 9, 2018
Táplálkozásmarketing_2018_1_borító
Dr. Kiss Marietta
Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet
Bio
Dr. Kontor Enikő
Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet
Bio
Véha Miklós
Naturtrade Hungary Kft.
Bio
Prof. Dr. Szakály Zoltán
Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet
Bio
PDF

APA

Kiss, M., Kontor, E., Véha, M., & Szakály, Z. (2018). Funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdvizsgálatok – Szakirodalmi áttekintés. Táplálkozásmarketing, 5(1), 21–34. https://doi.org/10.20494/TM/5/1/2

A funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdökre vonatkozó kutatásokból kitűnik, hogy világszerte pozitív e termékek megítélé­se, a mértékben azonban vannak nemzetközi eltérések. Több kutatás is alátámasztotta, hogy a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos atti­tűdök pozitív befolyással bírnak azok vásárlá­sára, fogyasztására. Abban, hogy mely attitűd­faktorok játszanak szerepet ebben, illetve ezek milyen összetételűek, vannak eltérések az egyes országok között, amelyek elsősorban a piacok eltérő fejlettségére vezethetők vissza. Azonban ha a fogyasztók kellő ideje ismerik e termé­keket, akkor a faktorstruktúra stabilizálódik, nagy nemzetközi hasonlóságot mutat, az elté­rések inkább az összetételben maradnak meg. Érdemes tehát a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdök fejlődését folyamatosan figyelni (URALA és LÄCHTEENMÄKI, 2007).
A funkcionális termékek fogyasztásának, vásárlásának szinte az összes kutatás alapján messze a legfontosabb attitűdfaktora a ter­mékek fogyasztásából eredő haszon, ami azt jelzi, hogy a funkcionális élelmiszerek elfoga­dása erőteljes haszonelvű konnotációval jár (ANNUNZIATA és VECCHIO, 2011). Ezek az előnyök viszont erősen bizalmi vagy tapasz­talati jellegűek, így a fogyasztó a termék elfogyasztása előtt nem tudja megítélni azok meglétét, csupán az általa elérhető információkra támaszkodhat. A funkcionális élelmiszereket előállító vállalatoknak ezért marketingkommunikációs tevékenységük során ezen előnyöket kell elsősorban hangsúlyozniuk (SZAKÁLY és BERKE, 2004), azaz a funkcionális élelmiszerek fogyasztásából származó egészségügyi elő­nyöket (egészségmegőrzés, betegségek megelő­zése, egészségi állapot javítása), jó közérzetet, jó hangulatot, magas teljesítményt. Erre akár a címkézést is fel lehet használni, például egy speciális logó bevezetésével, mely egyértelmű­en (és hitelesen) jelzi a fogyasztók számára a terméktől elvárható előnyöket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tudományos megközelítés nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhető a fogyasztók részéről (SZAKÁLY, KISS és JASÁK, 2014), így világosan, kevésbé tudományosan kell kommunikálni a terméktulajdonságokat, egyébként a fogyasztó bizonytalanná válik, ami a vásárlás elutasításához vezethet.
A fogyasztásból eredő előnyök mellett a funkcionális élelmiszerek társadalmi szükségessége is fontos tényező a legtöbb funkcionális termék elfogadásában. Ebben a kategóriában megjelenik a gyógyszerszerű (gyógyszerekkel megegyező) hatás, mely elvi szinten szintén hasznos hívószó lehet a marketingkommunikációs üzenetekben.
A funkcionális élelmiszerekkel szembeni bizalom szintén befolyásolja a fogyasztási haj­landóságot több élelmiszerkategória esetén. Ez a termékek egészségjavító státusza, illetve tudományos megalapozottságuk iránti attitű­döket jelenti. A fejletlenebb piacokon – mint Magyarország is – e faktor magába foglalja a termékek biztonságosságába vetett hitet is, je­lezve azt, hogy ahol a fogyasztók nem ismerik e termékeket, ott a funkcionális élelmiszerek észlelt kockázatai erőteljes korlátokat jelent­hetnek e termékek fogyasztása előtt. Így eze­ken a piacokon az üzenetek kulcsfontosságú szerepe az észlelt kockázatok csökkentése. A fejlettebb piacokon a magasabb szintű termék­ismeret miatt a biztonságosság már nem meg­határozó tényező a funkcionális élelmiszerek fogyasztásában.
A kutatások arra is rávilágítottak, hogy a funkcionális élelmiszerek nem tekinthetők egy homogén élelmiszerkategóriának, a fogyasz­tókat fogyasz­tókat eltérő okok vezérlik a különböző típusú termékek vásárlásakor, fogyasztásakor, így az attitűdfaktorok szerepe, fontossága élelmiszer­típusonként változhat. Így érdemes egy adott élelmiszerre vonatkozó attitűdöket vizsgálni, hiszen más kategóriába tartozó termékkel kap­csolatos tapasztalatokat nem lehet közvetlenül transzferálni.
Végezetül érdemes azt is megjegyezni, hogy a kutatások alapján a fogyasztók sem tekint­hetők egyetlen homogén csoportnak, az eltérő attitűd alapú szegmensekbe tartozó fogyasztók döntésében eltérő attitűdfaktorok játszanak fontos szerepet, éppen ezért szegmensenként eltérő marketingkommunikációs üzenetek le­hetnek hatásosak.

JEL-kódok: D11, M31