Keresés
Keresési eredmények
-
A szülői egészségtudatosság és az étkezési preferenciáik vizsgálata a gyermekkori elhízás tükrében
27-38Megtekintések száma:786A XXI. század egyik megatrendje, az egészségtudatos életmód és táplálkozás, amely kutatásunk alapját képezi. A téma számtalan aspektusa már ismert, ám a szülők egészségtudatossága, illetve élelmiszervásárlási szokásaik és ennek hatásai gyermekeik egészségére egy olyan téma, amelyről még csak elenyésző számú tanulmány készült, amely alátámasztja tanulmányunk relevanciáját. Feltáró kutatásunk célját a különböző szülői attitűdök, illetve preferenciák vizsgálata képezte, melynek keretein belül olyan Magyarországon élő édesanyákat és édesapákat kérdeztünk meg, akiknek gyermekei 0-14 év közöttiek. Primer kutatásunk során, kérdőíves megkérdezést alkalmaztunk, amelyet 206-an töltöttek ki, így a főbb gondolatok, irányelvek már tetten érhetők a szülők étkezési és nevelési szokásaikat tekintve. Kutatásunk főbb témakörei: az egészség és az egészséges életmód fontossága, a szülői tájékozódás formái és módja a témát illetően, a családok étkezési szokásai, illetve a szülői felelősségvállalás kérdésköre. A statisztikai elemzés során több szegmentumot sikerült elkülönítenem egymástól, melyek eltérő attitűdjei, preferenciái jól kimutathatók. Az eredményekből kiderült például, hogy a válaszadók az egyes értékcsoportok mentén másképp ítélik meg az étkezéseket vagy az információforrások fontosságát és hitelességét.
JEL-kódok: I12, M31
-
A soltvadkerti borok előállításának és fogyasztásának aktuális kérdései
125-131Megtekintések száma:160Összességében megállapítható, hogy bár a fogyasztók részéről nő az érdeklődés az alföldi borok iránt, de még hosszú út vezet a régi jó hírnevének visszaállításáig. Ennek első lépéseként tekinthetünk arra, hogy Frittman János soltvadkerti borász 2007-ben megkapta az „Év bortermelője” címet. A helyi borászok a megoldást a borok minőségének javításában és aktívabb marketing tevékenységben látják. Reméljük, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi borversenyeken elért sikerekkel, és az új fejlesztésekkel jó úton haladnak e felé.
-
A németországi termelői boltok online marketing tevékenysége
73-91Megtekintések száma:433A digitális marketing jelentősége folyamatosan nő, a pandémiás helyzetben pedig az alkalmazásának a hiánya még szembetűnőbb. A német fogyasztók környezettudatos vásárlási preferenciáinak, valamint a COVID-19 okozta helyzetnek köszönhetően a németországi termelői boltok alacsony online jelenlétére hamar fény derült. A kutatás célja éppen ezért, az elsődleges termelői élelmiszerboltok által használt digitális marketing eszközök elemzése. A reprezentatív mintán végzett főkomponens elemzéssel és a K-közép módszer alkalmazásával öt csoportot azonosítottunk. A vizsgálat alapját képező 375 termelői bolt adatai nyomán kijelenthetjük, hogy ezek az üzletek a weboldalaik és a közösségi média felületeik használatára csekély figyelmet fordítanak. Az elemzett boltok több, mint kétharmada nem üzemeltetett semmilyen honlapot, vagy nem tűntette fel azon a törvényileg előírt információkat, és csupán minden ötödik biztosított lehetőséget online vásárlásra (webshop). A digitális marketing nyújtotta lehetőségeket jól kihasználó (leginkább alkoholos termékek értékesítésére fókuszáló) üzletek alacsony száma a klaszterezés során vált igazán jól láthatóvá. A vizsgálati módszerek segítségével azt is megállapították a szerzők, hogy sok üzlet esetében a közösségi média használata jelentette az egyetlen online kapcsolatot a vásárlókkal, viszont még ezen felületek alkalmazása sem nevezhető általánosan bevett gyakorlatnak a német termelői boltok vonatkozásában. A digitális marketing hiánya rövid távon hátrányt, hosszabb távon akár a vevők számának és ezáltal a bevétel nagyságának csökkenését is eredményezheti.
JEL-kódok: M31, O13, E21 -
A koronavírus-járvány és felvásárlási láz néhány összefüggésének vizsgálata Győrben
89-101Megtekintések száma:266Jelen publikáció megszületését napjaink eseményei generálták. A járványt övező vásárlási hullám ugyanis felkeltette érdeklődésünk – és jelen publikációban (egy feltáró publikáció keretében) néhány kérdés megválaszolását tűztük ki célul. Az eredmények rávilágítanak arra is, hogy ebben az időszakban sokan tartalékkészleteket halmoztak fel a különböző termékekből. A legnagyobb mértékben a liszt felvásárlása növekedett, de például baromfihúsból és tésztafélékből is jelentősen többet vásároltak a megkérdezettek. A többnyire széles áruválasztékkal rendelkező nagyobb bolttípusok erre messzemenőkig alkalmasak voltak. Az adatok azt is jelzik számunkra, hogy jelentősen többet vásároltunk azokból a termékekből is, amelyek szükségesek egy háztartásban vészhelyzet idején és raktározásuk is könnyen megvalósítható. Ide tartoznak többek között a főzéshez nélkülözhetetlen zsiradékok, a tartós élelmiszerek (szalámik, konzervek, a rizs és az ásványvizek) is.
JEL besorolás: M31, H12
-
A személyes értékek hatása az egészségmagatartás változására és a tudatos élelmiszervásárlásra
57-71Megtekintések száma:563Kutatásunkban a személyes értékek, a pozitív egészségmagatartásra történő áttérés, valamint az egészségtudatos élelmiszervásárlói magatartás között kerestünk összefüggéseket.
-
Generációk környezetvédelmi tudatossága és fenntartható termékfejlesztés: A zöld jövő felé vezető út
45-57Megtekintések száma:506A környezetvédelem korunk egyik legfontosabb kihívása, amely a növekvő népesség és fogyasztás következtében egyre sürgetőbbé válik. Ez a tanulmány különböző generációk, különösen a Z generáció környezeti tudatosságát vizsgálja, és kiemeli a nemek közötti különbségeket. Az online kérdőíves kutatás során 427 fő Észak-alföldi régióban élő válaszadó véleményét elemeztük, közülük 367-en tartoztak a Z generációhoz (148 férfi, 219 nő), és 57-en az X és Y generációhoz. A tanulmány a Z generáció klímaváltozás mérséklésével kapcsolatos tevékenységekhez való hozzáállását is vizsgálta, nemek és generációk közötti összehasonlítással. A szelektív hulladékgyűjtést (átlag=4,37), az élelmiszer-pazarlás elkerülését (átlag=4,21) és a tudatos energiahasználatot (átlag=4,17) a Z generáció rangsorolta a legfontosabbként egy 1-től 5 ig terjedő Likert skálán (1= egyáltalán nem fontos, 5= teljes mértékben fontos). A nők szignifikánsan magasabbra értékelték a környezettudatos tevékenységeket, mint például az újrahasznosított papír használatát és a kevesebb csomagolást igénylő termékek választását, mint a férfiak (p≤0,05). Az összehasonlító elemzés kimutatta, hogy az X és Y generáció szinte minden klímavédelmi tevékenységet fontosabbnak tart, mint a Z generáció (p≤0,05), ami valószínűleg az energiatakarékossági megoldásokkal kapcsolatos magasabb szintű ismereteknek köszönhető. Az oktatás és a családi környezet kiemelt szerepet játszik a környezeti értékek kialakításában. Generációs különbségek ellenére a Z generáció is prioritásként kezeli a hulladékcsökkentést, és vásárlási döntéseikben figyelembe veszik a klímavédelmi szempontokat. A tanulmány bemutatja egy fenntartható üdítőital kifejlesztését is, amely figyelembe veszi a környezeti szempontokat, és innovatív csomagolási megoldást kínál a hulladék minimalizálása érdekében.
JEL kód: Q01 -
Baromfihús fogyasztási és vásárlási szokások elemzése szocio-demográfiai tényezők függvényében
57-69Megtekintések száma:479A baromfihús fogyasztásának fontosságát, a táplálkozásban betöltött szerepének szükségszerűségét tehát nehéz lenne vitatni. A lakosság ellátása nem csak érzékeny társadalmi, de egyben népegészségügyi kérdés is. Jelen kutatás célja a baromfihús kedveltségének és a szocio-demográfiai tényezők közötti összefüggés feltárása, illetve a húsvásárlás körülményeinek megértése. A baromfihús kedveltségét nagymintás kvantitatív kutatás (N=1023 fő) segítségével teszteltük. A szárnyas húsok kedveltsége függ a fogyasztó életkorától és lakóhelyétől. Leginkább az 50+-osok és a 34 év alatti fiatalok, valamint a megyei jogú városokban élők kedvelik a baromfihúst. A húsvásárlás körülményeinek feltérképezésére megfigyelést (N=134 fő) végeztünk. A fogyasztók a szuper- és hipermarketeket, illetve hentesüzleteket preferálják a húsvásárlásnál és főként friss húst tesznek a kosarukba, amit a kiszolgálópultból kérnek. A csirkehús többnyire népszerűbb a megfigyelt fogyasztók számára, mint a sertéshús. A szárnyas húsok közül a csirkemell filé és a csontos csirkemell vezet. Egy vásárló átlagban 3 700 Ft-ot fizet ilyen termékekre egy bevásárlás alkalmával, bár a kapott értékek közötti szórás elég nagy. A húsok megvásárlása mintegy 10 percig tart. Baromfitermékeket a vevő azért vásárolja meg, mert szeretne élvezetesen és egészségesen táplálkozni, ennek megfelelően a baromfiipari vállalatoknak elsősorban nem termékeket, hanem előnyöket kell eladniuk a piacon.
JEL-kód: M31
-
A hazai méhészeti ágazat helyzetének elemzése (termelés, kereskedelem)
21-34Megtekintések száma:791A világ méztermelése évről évre folyamatosan növekszik, de a méztermelők és más érintettek világszerte és Európában is hasonló folyamatokkal és nehézségekkel néznek szembe, amelyek tönkreteszik a mézpiacot. Szükséges lenne a mézhamisítás visszaszorítása, a méhegészségügyi helyzet javítása, egy átfogó adatbázis és monitoring rendszer működtetése, valamint a méhészek széleskörű támogatása. A méhészeti ágazat fenntarthatóságának biztosításához szükséges lenne a jó mezőgazdasági gyakorlatok kialakítására és alkalmazására, és a biodiverzitás megőrzése érdekében ehhez kapcsolódó vidékfejlesztési programokra és intézkedésekre. Ha az ágazat stabilizálódik (Magyarországon, az EU-28-ban és világszerte), akkor elérhetővé válna a méhészet hosszú távú fenntarthatósága; ökológiai jelentőségének megőrzése, és a méztermelő országokban a vidék vidékmegtartó szerepe is erősödhetne. A tanulmány célja az EU és Magyarország méztermelésének és kereskedelmének feltérképezése releváns szakirodalom és statisztikák segítségével, valamint a mézpiac jelenlegi helyzetének, nehézségeinek és kihívásainak bemutatása. A piaci helyzet és az ágazati folyamatok elemzése után SWOT-mátrixot készítettünk, amely tartalmazza a méhészeti ágazat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezután javaslatokat tettünk a méhészeti ágazat jelenlegi helyzetének javítására.
JEL-kód: M31 -
Sikeres kisvállalkozás – Eredményes marketing? Kisvállalati esélyek az élelmiszerpiacon
91-104Megtekintések száma:257Az interjúk, a strukturált és a kötetlen beszélgetések nyomán kialakult kép sok információt tartalmaz a jó eredményeket hozó, ám ha úgy tetszik ösztönös marketingdöntésekről. A szakmai körökben elfogadott tudatos marketingstratégiai szemlélet és gyakorlat – akár annak a kisvállalati adaptációja – nem igen fedezhető fel. Az esettanulmány általános következtetései tehát megegyeznek a korábbi KKV kutatások főbb megállapításaival: a marketingtevékenységre nem fordítanak nagy figyelmet, elért piaci sikereik az ösztönös felismeréseknek és a gyors reakcióknak, valamint néhány egyedi ötletnek, elgondolásnak köszönhetők. Erőforrás korlátjaik – tőke, kapacitás, földrajzi hatósugár – a tömegkommunikációs csatornák alkalmazását gyakorlatilag lehetetlenné teszik, és ez tovább erősíti a beszűkülést, ami ellen pedig harcolni szeretnének. E konfliktus feloldására külső szakértő segítséget nem vesznek igénybe.
A marketingköltségek kérdése a cég vezetőivel lebonyolított interjúkon csak marginálisan került szóba. A vezetés egyelőre nem tartja szükségesnek a marketingmódszerek szisztematikus alkalmazásához értő marketingszakember felvételét, hiszen piaci nehézségeik – ha egyáltalán vannak – azok inkább kapacitásproblémákra vezethetők vissza. Azt felismerték, hogy a vásárlók nagy része árérzékeny, és leginkább alacsony árakat várna el tőlük, de vevőiket nem ebben a szegmensben keresik. Véleményük szerint a kiemelkedő minőséget meg is kell fizetni. Méreteik tudatában csak kevés helyen találhatók meg a piacon, ezek a piaci jelenlétek azonban nem köthetők valamilyen egyedi szegmensigényhez. Exporttevékenységük pedig csak esetlegesnek mondható.
A vezetés marketingismeretei túlnyomó részt az üzletmenet során szerzett tapasztalatokból származnak, még csak az sem mondható, hogy a reklám és a marketing közé egyenlőségjelet tesznek. Sokkal fontosabbnak tartják a közvetlen vevőkapcsolatokat, és a vevőktől így megismert igények rugalmas kielégítését. Marketingszempontból hasznosnak tartják az árubemutatókat, kóstolókat, ezért akár szponzorációval is részt vesznek – főleg a környékbeli – rendezvényeken.
A kisvállalkozás marketinglehetőségeiről tartott polemizálás nyomán a tulajdonos megfogalmazta legbensőbb vágyát: „Tudja, az a célunk, hogy a Darnóit vásárolni sikk legyen!” A kérdés most már csak az, hogy milyen stratégiát kövessen ez a gyarapodó, erősödő kisvállalkozás, hogy a tulajdonos álmai megvalósuljanak?
A kérdés távolban keresendő megválaszolásához sok mindenről árulkodik és kapaszkodót is ad – ha stratégiai tervezés-módszertani elemei nincsenek is – a cég honlapján olvasható filozófia, amely nem a „nagytételben gyártott tömegcikkekben”, nem is az „esztelen ár versenyben”, hanem a „házias íz-világban” és a „kiváló minőségű termékekben” fogalmazza meg a cég lényegét.
A vállalkozás mérete, a megismert sajátosságai és értékei alapján nyilván csak a „niche-“ (a rés-) stratégia következetes alkalmazása vezethet el a tulajdonos céljainak megvalósításához. Ennek lényegéről a szakirodalom kellő útmutatást ad, aminek lényege, hogy a résekben meghúzódó vállalat ismerje meg a megcélzott fogyasztóit és mindenki másnál jobban elégítse ki igényeiket, egyértelműsítse termékeit mind tulajdonságaiban, mint kommunikációs mondanivalójában a piaci rések számára (TEVFIK, 2006). Csak azzal érvényesíthet megfelelő ártöbbletet a költségei fölött, ha ezeket a törekvéseket a piac értékítélete elfogadja. A piaci résekre összpontosító cég a magas árrésből, és nem a tömegpiacok nagy mennyiségű vásárlásaiból tud hasznot húzni (POLERECZKI, 2011). Az egy más kérdés, hogy az így egy csoportba sorolt fogyasztói klasztereket tovább lehet szegmentálni az egészségmagatartás, a tévhitek, a hiedelmek, az attitűdök alapján. Ennek következtében egyre több olyan kisméretű, speciális piaci csoport határozható meg, amelyekben a magas minőségű termékek jó piaci eredményeket mutathatnak fel (SZAKÁLY, 2009). Ehhez pedig akár kis méretekben is nagyon tudatosan kell meghatározni a termékspecifikumokat, kommunikációs üzeneteket és csatornákat, valamint az eladási helyeket, körülményeket. Nem elég a precíziós termelés, precíziós marketing is szükséges.
A Darnó-Húsnál meg vannak győződve a vezetők ezekről a képességeikről, a kérdés azonban az, hogy hogyan tudja azonosítani ezeket a fogyasztókat. Azzal is szembesülniük kell, hogy hogyan juttassák el hozzájuk a termékeiket és hogyan tájékoztassák a megcélzott vásárlóikat. Csak így tudnak majd magasabb árrést érvényesíteni. A fogyasztói igények és megfelelő termékfejlesztési irányok összehangolásához professzionális piackutatásra, jól kiválasztott értékesítési csatornákra, folyamatos vevőtájékoztatásra és visszacsatolásra is szükség van. Ez a kulcsa, hogy biztosítani tudják a magas szintű vevőelégedettséget, a visszatérő vásárlókat, a stabil piaci jelenlétet és a tartós üzleti sikert. Ezt a célt akár a támadó, akár a védekező stratégia mentén kívánják elérni, a márkaépítés erősítése szükséges, amihez a kommunikációban döntő fontosságú lesz a pozícionálás. Ebben pedig arról is dönteni kell, hogy az emocionális vagy a racionális érvelés kerül-e a középpontba, ám ehhez a házias ízek és a funkcionális élelmiszerek közötti közös nevezőt is meg kell találni. Még szerencse, hogy az innovációra való nyitottságot – a SWOT-elemzés szerint – a menedzsment a Darnó-Hús erősségei között tarja nyilván.JEL-kód: M31
-
A csemegekukorica minőségének szerepe az egészséges táplálkozásban
39-48Megtekintések száma:223A csemegekukorica, mint egészséges élelmiszer jelentősége világszerte folyamatosan növekszik. A friss fogyasztásra és befőzésre alkalmas szuper csemegekukorica hibridek kutatása és összehasonlító elemzése kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszeriparban. Vizsgálataink során három szupercsemegekukorica hibrid karotinoid tartalmát hasonlítottuk össze, hogy adatokat gyűjtsünk az egészséges állapotáról. Tesztjeink új eredménye, hogy a csemegekukorica tartalmazza a legtöbb luteint és zeaxantint. Azt találtuk, hogy a zeaxantin és a lutein mennyiségét a genotípus határozza meg. Megállapítottuk, hogy a karotinoidokat a környezeti feltételek befolyásolják. A lutein, zeaxantin, β-cryptoxanthin, β-karotin koncentrációja nem csökkent a termés növekedésével, ami megerősíti a csemegekukorica hibrid szelekció fontosságát az egészséges táplálkozás szempontjából. Vizsgálataink során a lutein és a zeaxantin mennyisége magasabb volt, mint a béta-kriptoxantin és a béta-karotin mennyisége. A karotin fogyasztása számos pozitív hatással van az emberi szervezetre, csökkentheti a rákos megbetegedések, az érrendszeri megbetegedések, vagy az A-vitamin hiányából adódó farkasvakságot.
JEL-Kódok: I1, L15 -
Energiaital-fogyasztási szokások és motivációk felmérése egyetemista hallgatók körében
67-79Megtekintések száma:1259A fiatal felnőtt korosztályra jellemző az energiaitalok fogyasztása, még abban az esetben is, ha pontosan tudják, hogy mit is tartalmaznak, és milyen hatásai lehetnek az egészségre akár hosszú távon. Kutatásunk célja, hogy feltárjuk, mi motiválja a fiatalokat az energiaitalok fogyasztására. A kvantitatív kutatás során egy fókuszcsoport-központú, online kérdőíves felmérést végeztünk az egyetemista hallgatók energiaital-fogyasztási szokásainak, valamint a fogyasztás motivációinak felmérésére a TEMS-modell segítségével (N=897). A TEMS-modellt az energiaitalokra adaptáltuk. A kvalitatív kutatás során szemkamerás vizsgálatot végeztünk a legnépszerűbb energiaital-márkák reklámjaival, és vizsgáltuk a kognitív disszonancia meglétét is az energiaital-fogyasztó hallgatók körében. Összefoglalva, a hallgatók többsége tisztában volt az energiaitalok összetevőivel és egészségre gyakorolt negatív hatásaival. A termék fogyasztásának fő motivációi azok voltak, hogy jó az íze, energiát ad, öröm meginni, és egyszerűen csak tetszik nekik a termék. A kognitív disszonancia az energiaitalok vásárlásában és fogyasztásában is jelen van, ezért a reklámok nagy hatással vannak a márka értékelésére.
JEL-kódok: M31, M3 -
Az alternatív étrendet követők helyi termékek vásárlásához kapcsolódó attitűdjei
3-15Megtekintések száma:684A legtöbb alternatív étrendet követő személy önmagát egészség- és környezettudatosnak tartja, különösen igaz ez a vegetáriánus, a vegán, a glutén-, a laktóz-, a tejfehérjementes, valamint a fehérjegazdag módon táplálkozókra. A vegyesen táplálkozók körében alacsony a tudatosság mértéke. A cukormentes/szénhidrátszegény, illetve a paleolit étrendet követőknél nem figyelhető meg szignifikáns eltérés. Az egyes étrendek esetében vizsgáltuk a tudatosság mértékét is. A vegyes étrendűeknél a megkérdezettek percepciója alapján nem jelenik meg az egészség- vagy a környezettudatosság, míg az alternatív étrendűek esetében igen. A helyi termékek vásárlása során környezeti szempontból leginkább a helyi termelők és kereskedők támogatása, valamint az élelmiszer-kilométerek csökkentése a fő érték. A válaszadók egyéni érdekei szerint a termékek egészséges és természetes, valamint vegyszer- és tartósítószermentes voltát emelték ki a megkérdezettek. A speciális étrendeket követők között leginkább a vegánok, a fehérjegazdag táplálkozást folytatók, továbbá a tejfehérjementesen étkezők között jelentek meg szignifikáns eltérések a helyi termékek vásárlását illetően. Arányokat tekintve helyi terméket leginkább a laktózmentes, legkevésbé pedig a paleolit étrendet követők vásárolnak. A helyi termékek vásárlásához kapcsolódóan két komponenst különítettünk el; a helyi termékek jellege, valamint a helyi termékek emocionális tényezői. Előbbihez a természetesség, az egészségesség, a mentesség, a származás, illetve a gazdák támogatása tartozik, míg az utóbbihoz a vásárlás közbeni nosztalgia, valamint a szórakozás sorolható. A bemutatott kutatás feltáró jellegű, amellyel megalapoztunk egy olyan átfogó piaci elemzést, ami az alternatív étrendet követők helyi termékek vásárlásával kapcsolatos magatartását vizsgálja.
JEL-kódok: C38, D70, I12, M31, Q56
-
Meggymag kivonat – egy új termék a funkcionális élelmiszerek piacán?
31-34Megtekintések száma:306Összességében Magyarország a komparatív mezőgazdasági és élelmiszeripari előnyei révén hatékony szerepet tölthetne be a funkcionális élelmiszerek kifejlesztésében, termelésében, hazai és külföldi forgalmazásában. A valódi piacképes fejlesztések, így a meggymag kivonat új generációs hungarikumként való bevezetése hazánk számára követő helyett, piacot alakító pozíciót biztosíthatna.
-
A fogyasztói attitűd affektív és konatív komponenseinek elemzése a pálinka imázsában
21-32Megtekintések száma:486A kutatás célja a fogyasztói attitűd komponensek potenciális imázsformáló szerepének feltárása egy nagy hagyománnyal rendelkező magyar alkoholos ital, a pálinka esetében. Jelen tanulmány az attitűd affektív és konatív komponenseinek a pálinka imázsára gyakorolt hatására összpontosít. A kutatás relevanciáját a pálinka piacának elmúlt évekbeli bővülése valamint a házi készítésű szeszes italok szabályozási környezetének megváltozása adta. A házi párlat, amelyet helytelenül házi pálinkának neveznek, nagyon népszerű Magyarországon. A vizsgálatra 2019-ben és 2020-ban került sor, 626 kitöltő vett részt a felmérésben, a minta 3 szempontra (nem, korcsoport, régió) megegyezik a 18 év feletti magyarországi lakosság összetételével. Az affektív és konatív attitűd komponensek hatásának megértéséhez Likert skálán mértük és grafikusan ábrázoltuk a fogyasztók érzéseit és magatartását a házi párlat és a „bolti” pálinka vonatkozásában. A vizsgálat megerősítette a házi párlat kedvezőbb imázsát a „bolti” pálinkával szemben, az eredmények felhívják a figyelmet az oktatás és a tájékoztatás fontosságára a fogyasztói attitűd affektív és konatív komponenseinek esetében. Időszerű és nagyon fontos a pálinkagyártók marketingkommunikációjának átgondolása, azonban ehhez a feladathoz átfogó, mindhárom attitűd-összetevőt érintő marketingstratégia szükséges, csak így őrizhetik meg a gyártók versenyképességüket.
JEL-kódok: M31
-
Helyi húsok választási szempontjai – Fogyasztói szegmensek Magyarországon
3-20Megtekintések száma:107Napjainkban mind a fenntartható és etikus élelmiszerek kínálata, mind a kereslete növekszik. Azonban sem a vállalatok, sem a fogyasztók számára nem könnyű a döntés arról, hogyan egyensúlyozzák az egészséget, a minőséget és a fenntarthatóságot a ráfordításaikkal. Ezért célul tűztük ki, hogy húsfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjeik és értékítéletük alapján azonosítsuk a különböző fogyasztói csoportokat Magyarországon. Összesen 27 rendszeres húsfogyasztó töltötte ki a Q-rácsot attitűdjei alapján. Az elemzéshez matematikai-statisztikai szoftvert használtunk. A varimax rotációval öt véleménycsoportot azonosítottunk. A húsfeldolgozók vagy -termelők számára a legfontosabb célpont a „fenntartható húsfogyasztók” lehetnek, akik minőségi, helyi termékeket keresnek, de nem látogatják a helyi piacokat. A „változatos húsrajongók” ma már jobban tudatában vannak annak, hogy a minőség a legfontosabb prioritásuk, és ők lehetnek a jövő fenntartható húsfogyasztói. A másik három típust némileg érdekli az ár („árvezérelt, tradíciós értéket mutatók”) vagy a könnyű megfizethetőség („kényelem alapján döntő húsvásárlók” az és „információhiányos húsfogyasztók”). A különböző igények kiszolgálásához elengedhetetlen a fenntartható húsfogyasztás tudatosítása; a marketingeszközök azonban szegmensenként eltérőek lehetnek.
JEL-kódok: Q01, Q13 -
A pálinka minősítése a XXI. században
39-52Megtekintések száma:301A minősítés első lépcsőjének tekinthető a jogi szabályozás, amely különbséget tesz pálinka és párlat között. A pálinkakészítők és -fogyasztók számára elengedhetetlen az esetlegesen előforduló hibák ismerete. Elkészítettem a pálinkahibák aromakerekét, mely mind a bírálók, mind a bér- és magánfőzetők számára hasznos lehet a pálinkákban – az egyre javuló tendencia miatt kevésbé jellemző – kellemetlen komponensek eredetének meghatározásában.
Az érzékszervi bírálati módszerek igen széleskörűek, valamint első megközelítésben igen egyszerűnek tűnnek, azonban nem biztos, hogy kellően informálják a fogyasztót. A magyar pálinkaminősítési gyakorlatban a 20 pontos, hibakereső szemléletű eljárás alkalmazása vált általánossá, mellyel szemben több kritika is megfogalmazható. Nem nemzetközi, csupán magyar szabványon alapul a bírálat. A magyar érzékszervi szabványok legnagyobb hátránya ugyanaz, mint a magyar nyelvé: jellemzően csak hazánkban értik és ismerik ezeket. Még egy hungarikumnak számító termék esetében is célszerű nemzetközileg ismert és alkalmazott módszertant használni, mivel így az érzékszervi minőség a ma már erősen nemzetközi környezetbe ágyazott élelmiszerkereskedelemben is jól kommunikálható. Megoldást jelenthetne a pozitív 100 pontos borbírálati rendszer adaptálása, mely a nemzetközi OIV 332A/2009 szabványon alapul.
Az érzékszervi minőséget egyetlen pontszámba sűríteni hatalmas adatvesztést jelent. Ráadásul az egyes részpontszámok összeadódnak, s így egy gyengébben teljesítő tulajdonság veszteségét egy jobban teljesítő tulajdonság kiegyenlítheti. Ezért a korszerű minőségellenőrzési rendszerek, ha alkalmaznak is pontszámokat, akkor azt tulajdonságonként teszik. Igen jellemző a kétirányú skálák alkalmazása, melyen középen a célérték jelenti a 0 pontot, s akár túl intenzív, akár túl enyhe lesz a tulajdonság intenzitása, az látszani fog az eredményekből. Ez alapján a minőségirányításért felelős vezető pontosan látni fogja, hogy melyik tulajdonság milyen irányban tért el a célértéktől.
Az érzékszervi minősítés nem tekinthető kizárólagosan objektívnek, csupán addig, amíg a „hibakeresés” folyik. Ezt követően azonban az egyéni ízlésvilág, szubjektív tényezők alapján rangsorolja a mintákat a bíráló.
A pálinka összetevőire vonatkozóan számos határérték van érvényben, melyek teljesítésének vizsgálatában a műszeres analitika nyújt segítséget. Azonban nincs bevizsgálási kötelezettség a kereskedelmi forgalomba kerülő tételekre vonatkozóan sem. Javasolnám ennek bevezetését a minőség biztosítása érdekében.
A fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében elengedhetetlen a marketing eszközök alkalmazása. A pálinkavédjegy egyfajta minőségi kategóriát sugall, hiszen csak az a termék szerezheti meg, amely országos versenyen legalább ezüstérmes lenne. Szintén segítheti a fogyasztót a minőségi termék megtalálásában a Pálinkakiválóságok könyve.JEL-kód: D12
-
A magyar lakosság étkezési motivációinak vizsgálata a TEMS-modell alapján
81-93Megtekintések száma:378Tanulmányunk hiánypótló abban a tekintetben, hogy elsőként vizsgáltuk a magyar lakosság evési motivációit a TEMS kérdőív segítségével. Célkitűzésünk volt a magyar fogyasztók evési motivációinak részletes elemzése. Ennek érdekében egy 1000 fős országos kérdőíves felmérést indítottunk, amely nemre, korra, településtípusra, és régióra tekintettel reprezentatív. A felmérés során 8 jól elkülöníthető faktort kaptunk, amelyek a következők: Szociális szorongás, Kényelmes élvezkedés, Egészségtudatosság és Testsúly-kontroll, Árérzékenység, Társasági evés, Önjutalmazás, Szokás- és hagyomány-vezérelt evés, Az étel csábító jellege. A faktorelemzés alapján a fogyasztókat 5 klaszterbe tudtuk sorolni: Tradicionális egyszerűsítők, Spórolós társasági és érzelmi evők, Kiegyensúlyozott önjutalmazók, Egészségtudatosak, Közömbösek.
JEL-kódok: A13, D70, I12, Q56 -
Verseny és előny – A Decanter World Wine Awards magyar vonatkozású eredményei és azok összefüggése a borok árával
53-60Megtekintések száma:278Összefoglalva, a Decanter World Wine Awards és a magyar borok közötti összefüggés vizsgálata rámutat a borversenyek ár alakító hatására a magyar és nemzetközi borpiacon. A DWWA által nyújtott elismertség és hitelesség kihasználásával a magyar borokat világszínvonalú kínálatban lehet versenyeztetni. A DWWA sikere lehetővé tette a magyar borászok számára, hogy boraikat magasabb piaci szegmensekben pozícionálják, kiszolgálva a prémium és díjnyertes borokat kereső igényes fogyasztókat. Erre három régió látszik a legalkalmasabbnak: Tokaj, Eger és Dél-Pannónia. A magyar borászat gazdasági életképességéhez és fenntarthatóságához hozzájárulnak a nyertes borok, új értékesítési csatornákhoz való hozzáférés lehetőségét, a nemzetközi elismertséget, az egyedülálló és sokszínű magyar terroir hirdetésével. A rangos versenyen elért érmek elősegítik a piacra lépést a versenypiacokon, és elősegítik a minőség vezérelt borportfóliókat kereső forgalmazókkal és importőrökkel való együttműködést. A minőségfejlesztésbe, a fenntarthatósági gyakorlatokba és a piac diverzifikációjába való folyamatos befektetés elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy a magyar borászok a verseny sikerét a hosszú távú növekedés érdekében kiaknázhassák. A jövőben szerzőtársaimmal több versenyév eredményét vizsgáló tanulmány elkészítése a cél új szempontok bevonásával.
JEL-kódok: E2, E3, F1, M2, M3 -
Az egészség, a környezet és az étkezés kapcsolata – Szakirodalmi áttekintés
3-24Megtekintések száma:1180Az elmúlt hetven év az emberiség számára történelme talán leggyorsabb fejlődési szakaszát jelentette. Az emberek széles rétegei tudták maguk mögött hagyni a szegénység és éhezés kínzó kötelékeit, miközben a kommunikáció, kereskedelem és közlekedés terén végbement robbanásszerű technológiai előrelépések megnyitották az utat a fogyasztás, a szabadság és a tudomány demokratikus térnyerése előtt. Ennek a folyamatnak viszont kétségtelenül azonosíthatók az árnyoldalai is: paradox módon egyre szélesedő ismereteink és tudásunk ellenére egyre kétségesebb az, hogy hagyományos kulturális értékeink, egészségi állapotunk és a természeti környezetünk hosszú távon javulni tudnak.
Szakirodalmi áttekintésünkben annak a lehetőségét vizsgáljuk, hogy a hosszú távú gazdasági fejlődés fentebb bemutatott „káros mellékhatásai” közül lehetséges-e érdemben többet együttesen „kezelni”. A fenntartható fejlődéssel – vagy újabban körkörös (cirkuláris) gazdasággal – foglalkozó szakirodalom egyre inkább összpontosít a különböző ökológiai és társadalmi problémák közötti kapcsolatra az igen összetett fenntarthatósági kérdésekre adott hibás környezetpolitikai reakciók elkerülése érdekében. Cikkünkben az egyik legnagyobb jelentőségű ilyen kapcsolatrendszer bemutatására teszünk kísérletet, ez az élelmiszerfogyasztás, és annak a természeti erőforrásokkal, valamint az egészségmegőrzéssel fennálló kölcsönhatásai. A fogalmakat önmagukban, majd a szakirodalomban fellelhető, őket összekapcsoló modellek mentén mutatjuk be.JEL-kódok: F64, I12, O13, Q4, Q5
-
Funkcionális élelmiszerek növekvő népszerűsége – A hazai cereáliapiac fogyasztói megítélése
23-37Megtekintések száma:254Mai modern életstílusunk, a civilizációs betegségek, valamint az elöregedő társadalom problémája fokozottabb odafigyelést hívtak életre egészségünkre nézve, amelynek megőrzésében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és a tudatosabb termékválasztás. A fogyasztók megnövekedett igényei és elvárásai túlmutatnak az élelmiszerek alapvető funkcióján és ízletességén. Egy élelmiszer akkor válik igazán versenyképessé az egészségtudatos fogyasztók körében, ha kedvező hatása van egészségünkre, úgynevezett funkcionális előnnyel rendelkezik.
Hazánkban a funkcionális élelmiszerek egyre növekvő népszerűsége szintén az egészségtudatosság erősödésével indokolható. A cereáliapiac általános trendjeit vizsgálva, mint a funkcionális élelmiszerkategória egy kiváló példája, látszik, hogy a müzli és gabonapehely fogyasztása egyre növekszik, ami nyomon követhető az emelkedő mennyiségi eladásokban és árbevételekben is. A Neticle program által végzett kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztók az utóbbi években egyre inkább összefüggésbe hozzák az egészséget a cereáliapiac termékeivel.
Összefoglalva tehát bebizonyosodott az a feltevés, miszerint az egészségtudatosság erősödésével a fogyasztók igényei is megváltoztak az élelmiszerpiacon, nagyobb hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, a vásárlók nyitottabbak a termékek egészséggel kapcsolatos üzeneteire. Az egészségtudatosság tekintetében felmerülő új igények megfelelő beazonosításával, hatékony termékfejlesztéssel és az egészségüzenetekre fókuszáló marketingkommunikációval a funkcionális terméket előállító vállalatok is profitálhatnak.JEL-kódok: I12, I15, M31
-
Táplálkozási szokások változása a pandémia alatt
39-53Megtekintések száma:579A COVID-19 fertőzés jelentős mértékben hatott a lakosság mindennapi életvitelére, melynek oka elsődlegesen a járványellenes megszorító intézkedések voltak. Előtérbe kerültek az egészséget védő tényezők, melyek közül az egészséges táplálkozásnak kiemelt szerepe van az emberi szervezet kórokozókkal szembeni ellenállás fokozásában. Ezen kívül a túlsúly kedvezőtlenül befolyásolja a betegség lefolyását, így társadalmunkra még nagyobb veszélyt jelent a vírus. Célunk volt vizsgálni, hogy milyen változásokat hozott a pandémia a mindennapi étkezésünkben, kiemelten a zöldség és gyümölcs fogyasztást. Az adatgyűjtés során szekunder és primer kutatást is végeztünk. Primer vizsgálatunkat online kérdőív segítségével végeztük, melyre 242 válasz érkezett. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek felénél változtak a táplálkozási szokások és egy harmada plusz kilókkal küzd a pandémia alatt. Nagyobb százalékban gondolják azt, hogy elegendő zöldség/gyümölcs fogyasztásuk, míg a napi ajánlott mennyiség bevitele már csak 29,6%-ra jellemző. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a napi ajánlott zöldség/gyümölcs mennyiségével nincsenek tisztába a megkérdezettek, amely az egészséges táplálkozás szempontjából is alapvető problémaként tekinthető.
JEL kód: I12
